Kezdőlap Címkék Menekült

Címke: menekült

A fiatalok háromnegyede befogadna menekülteket

0

Ez derült ki az Amnesty International és a Világgazdasági Fórum felméréseiből.

Az Amnesty közleménye szerint az is kiderül a Világgazdasági Fórum világszerte végzett, Global Shapers Annual Survey nevű felméréséből, hogy az országok vezetői nem értik a fiatal választókat.

A 18-35 évesek túlnyomó többsége befogadna ugyanis menekülteket az országába

(72,6%), sőt, több mint negyedük (27,3%), saját otthonába is.

Forrás: Amnesty International

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint „a háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok, mondván nem tudnak rajtuk segíteni. (…) Közel két év telt azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját,

a legtöbb ország mégsem hajlandó még a saját maga vállalt elégtelen számú áttelepítésre vonatkozó vállalásnak sem eleget tenni.

Eközben komoly esély van rá, hogy az idei év során halnak majd meg a legtöbben a Földközi-tengeren.”

Az Amnesty International tavalyi felmérése szerint 5-ből 4 ember fogadna be menekülteket az országába. Vagyis a helyzet gyakorlatilag nem változott a mostani felmérés szerint sem.

Amerikában a fiatalok 85%-a mondta azt, hogy szeretne befogadni menekülőket.

Salil Shetty szerint „ebből is látszik, hogy Donald Trump nem mond igazat, amikor a saját menekültellenes elképzeléseit az ország egészének véleményével azonosítja”.

Forrás: Wikimedia Commons

A kérdésre, hogy mit kellene tenni a kormányoknak a menekültekkel, 55% azt mondta, hogy „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”.

Alig 3,5% mondta azt, hogy a menekülteket ki kellene toloncolni.

Az Amnesty International folytatja I Welcome nevű kampányát a menekülők védelméért. Ennek keretében szeptember 20-án a világ több mint 200 városában tartanak koncerteket a Sofar Soundsszal közösen, köztük Budapesten is. Olyan előadók lépnek fel menekült zenészekkel együtt, mint például Ed Sheeran.

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

Különleges vízumot adna a pápa a migránsoknak

0

A katolikus egyházfő üzenetben fejtette ki a nézeteit a migráns kérdésről. Ferenc pápa üzenete hivatalosan a migránsok napján hangzik majd el – jövőre január 14-én -, de a Vatikán sajtóirodája már közzétette a szövegét.

Ferenc pápa legfontosabb javaslata az, hogy a migránsok kapjanak valamiféle különleges vízumot, mely rendezi a jogi helyzetüket addigis amíg elbírálják a menekült kérelmüket. Ha megkapták a menedékjogot a migránsok, akkor jogosulttá válnak minden olyan szociális juttatásra, mely a fogadó állam polgárait megilleti- hangzik a pápa üzenete.

A család egyesítésben is maximálisan a migránsok oldalán áll a pápa,

aki azt szeretné, ha teljes menekült családok élveznék a befogadás előnyeit.

A menedék kérők csoportos kiutasítását igen helytelen megoldásnak nevezi hiszen ennek eredményeképp olyan országokba toloncolják vissza őket, ahol az életük veszélyben lehet. A pápai üzenet nem nevezi meg, hogy melyek azok „a közeli országok” ahonnan a beérkező migránsok ilyen kedvező megítélésre számíthatnak. Hasonlóképp nem tesz említést a pápai üzenet arról sem, hogy a migránsok tömegeinek befogadása nagy terhet ró a fogadó országokra.

Míg az Európai Unió a migrációs folyamat lassítására illetve leállítására tesz kísérletet,

Ferenc pápa humanitárius folyosók létrehozását javasolja

annak érdekében, hogy a migránsok ne kockáztassák az életüket azért, hogy biztonságba jussanak. A migráció kérdésében szinte minden érintett országban nagy viták folynak. Ferenc pápa fontosnak érzi a migránsok ügyének támogatását.

Első pápai látogatása is Lampedusa szigetére vezetett, ahol felkereste Itália legnagyobb migráns táborát. Olaszország baloldali kormánya csökkenteni akarja a migránsok számát. Ezért megállapodott Líbia parti őrségével, és ennek eredményeképp a migránsok száma csökkent is Itáliában, ahol meg kívánják állítani a tömeges bevándorlást Európába.

Az olaszok egyedül nem tudnak megbirkózni az afrikai bevándorlással

0

Európa magára hagyta Olaszországot migráns ügyben – véli Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.

A megoldás Líbiában van- hangsúlyozta a baloldali politikus. Az olasz kormány megállapodást kötött Líbia parti őrségével, hogy ők állítsák meg a migráns áradatot. A megállapodás működik, a migránsok beáramlása Itáliába csökkent. Róma európai segítségre vár: éppen olyan megállapodást szeretne Líbiával mint amilyet Merkel kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Némileg problémát jelent persze, hogy Líbiában nincs egységes kormányzat. Amióta Kadhafi 42 éves diktatúrája megbukott 2011-ben, az egykori olasz gyarmaton teljes a káosz. Berlusconi akkori olasz miniszterelnök rendszeresen egyezekedett Kadhafival: állítsa meg az afrikai migránsok beáramlását Európába! Kadhafi a maga brutális módszerével ezt meg is tette: több embercsempészt elevenen megnyúztak az oázis kellős közepén, hogy lebeszéljék a törzseket a pénzszerzésnek erről a módjáról. Aztán Kadhafi megbukott: elevenen széttépték feldühödött ellenségei. Azóta teljes a káosz, a törzsek jelentős része jelenleg újra az embercsempészetből él.

Olaszország azt szeretné elérni, hogy az EU adjon pénzt Líbiában a gazdaság fejlesztésére, hogy a törzseknek legyen más jövedelmi forrásuk mint az embercsempészet. Az olasz diplomácia vezetője nem bírálta Merkel kancellárt amiatt, hogy 2015-ben szélesre tárta a kapukat a migránsok előtt, de felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg

a bevándorlók zöme nem a Közel Keletről érkezik, ahol háború dúl hanem Afrikából,

ahonnan elsősorban a nyomor elől menekülők jelentik a bevándorlók zömét. Csakhogy, ha egy afrikai bevándorló egyszer eljut Európába, akkor csak nagyon nehezen lehet őt visszaküldeni. Ez komoly probléma Itáliában, ahova a legtöbb afrikai bevándorló érkezik. Ausztria azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a határt, mert attól tart, hogy a migránsok hozzá mennek majd. „Ez tiszta választási propaganda”- mondja Olaszország külügyminisztere.

„Olaszországhatárai kiválóan le vannak zárva. Nem fenyeget más országokat migráns invázió Olaszországból!” Ausztriában októberben választásokat tartanak és az egyik legfőbb kampány téma a migráns ügy.

Olaszország azt szeretné, ha az EU egységesen lépne fel az ügyben.

De minthogy ez várat magára, ezért a baloldali kormány tárgyal Líbiával. A különböző fegyveres csoportok betartják amit ígérnek, ha pénzt kapnak. Ezt egyelőre Róma fizeti, de benyújtják a számlát Brüsszelnek. Itália ugyanis úgy érzi, hogy magára hagyták migráns ügyben pedig egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani ezt a problémát- hangsúlyozta Angelino Alfano olasz külügyminiszter, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott.

Bíróság elé állítják egy szír menekült kirablóit

A rablók egyike többszörös, különös visszaesőként követte el a bűncselekményt.

A szír férfi 2015 augusztusában, illegálisan érkezett Magyarországra. Valahogy eljutott Szegedre, de addigra már nagyon fáradt volt és fázott is, az utcákon bolyongott, szállást keresett.

A vádlottak egyike másnap hajnalban szúrta ki a külföldit, majd szólt társának, hogy szerinte

a migránsnak sok pénze lehet, rabolják ki.

Megkeresték, és angolul szóba elegyedtek vele, természetesen segítséget ajánlottak neki, azt mondták, fognak neki egy taxit.

Közben kézzel-lábbal mutogatva a Cserepes sor környékén egy elhagyatott részre csalták, ahol egyikük a férfi szemébe világított a zseblámpájával, közben a másik mögé lépett, megfogta a kezeit, leteperte a földre majd többször megütötte. Míg egyikük sakkban tartotta, a másik átkutatta a zsebeit.

150 eurót zsákmányoltak, majd elmenekültek.

A vádlottak jelenleg egy másik bűncselekmény miatt vannak előzetes letartóztatásban. Ügyükben a Szegedi Járásbíróság fog dönteni.

Románia hétszáz meneddékkérőt vesz át

0

Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.

Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.

A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a

Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul.

A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak,

amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. „Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele” – idézte az EB májusi jelentését a román lap.

Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak – a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett – Romániába költözni.

Kirúgta a minisztérium a menekülteket segítő tolmácsokat

0

Kirúgott tíz tolmácsot a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mert felmerült a gyanú, hogy „helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak”.

Márpedig a BMH feladata nem ez. A BMH feladata, hogy a menekülteket embertelen körülmények között tartsa, megalázza, dehumanizálja, hogy elvegye a kedvüket a migránskodástól. Nem mintha ezt a menekültek jókedvükből csinálnák, de mindegy: ők jelentik a gázolajat a magyar politika csúcsra járatott fortélyos félelem- és rettegésgépezetében.

„Példa kelle, hogy rettegjen az ország.” A BMH a példák példás gyártósora.

A segítség, a humanitás, a szolidaritás – tiltott dolgok. Visszaélések. A tolmácsok visszaéltek azzal, hogy emberi lények, pontosan olyanok, mint a menekültek, és mint – biológiai szempontból legalábbis -, azok, akik ezt a rettenetes masinériát működtetik.

Várom a hírt, hogy mikor kezd papokat kirúgni a katolikus egyház, mert arra érdemteleneket oldoztak fel, hogy mikor rúgnak ki tanárokat, akik cigánygyerekeket korrepetáltak, vagy vízimentőket, akik kimentettek egy fuldokló meleget a Balatonból. Tűzoltókat, akik nem kérdezték az égő szobában rekedtektől, hogy melyik pártra voksoltak a választásokon. Vagy hogy voksoltak-e egyáltalán? Rendőröket, akiktől valaki megkérdezte, hogy „ne haragudjon, biztos úr, merre van a Kossuth utca?”, és nem úgy válaszoltak, hogy „no, és minek az magának?”. Mentősöket, akik csak úgy kimentek egy infarktushoz, és nem firtatták: idegen-e az a szív, vagy nemzetmagyar, amelyiknek eltorlódtak az erei?

A nemzeti szociopatizmus rendszere nem tűr semmiféle kilengéseket. Nincsenek benne emberek, csak alkatrészek.

Kirúgott tíz tolmácsot a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mert felmerült a gyanú, hogy „helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak” – ez (is) mindent elmond arról, hogy hol, miben élünk, hogy hol és mit kellene végre lerombolnunk, hogy itt újra élet lehessen.

Forrás: Konok Péter, Facebook

Olasz belügyminiszter: kevesebb menedékkérő érkezik Líbiából

0

76%-kal kevesebb migráns érkezett Itáliába Líbiából augusztus első tíz napjában – büszkélkedik Olaszország belügyminisztere, aki a Politicónak nyilatkozott Rómában. Tavaly 6554 menekült érkezett Líbiából augusztus első tíz napjában, az idén ez 1572-re mérséklődött. Miért?

Mert Itália megegyezett Líbia parti őrségével: fékezzék le a migránsok kiáramlását. A baloldali politikus, Marco Minitti decemberben vette át a posztját és akkor adta ki a jelszót:

a bevándorlókat Líbiában kell megállítani.

Csakhogy Líbiában nincs egységes állam. Ha viszont megfizeti valaki a parti őrséget, akkor az teszi a dolgát. Itália pontosan ezt tette, most pedig benyújtja a számlát Brüsszelnek. De nemcsak ezt várja Olaszország az Európai Uniótól.

Marco Minitti mint a frontország belügyminisztere három célt tűzött ki maga elé: elsősorban

olyan pénzügyi támogatást akar az EU-tól, mint amilyet a balkáni beáramlás megállításához adtak.

Merkel német kancellár 3 millárd euróban állapodott meg Erdogan török elnökkel. Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végülis ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos mint a balkáni – mondta az olasz belügyminiszter a Politicónak.

A másik két cél is Líbiához kapcsolódik: mindenekelőtt

a menekülttáborokat olyan állapotba kell hozni, hogy azokban valóban élni lehessen.

Ott lehetne elvégezni a regisztrációt. Macron francia elnöknek ugyanez az elképzelése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az a menedékkérő, aki eljut Itáliába sohasem megy vissza. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik valahol Európában.

A harmadik cél elérése a legnehezebb:

Líbiában élhető alternatívát kell mutatni annak a 14 városnak, melynek a legfőbb üzlete az embercsempészet.

Ezt nyilván nem lehet elérni az egyik napról a másikra, de enélkül nemigen lehet reménykedni abban, hogy leáll a migrációs hullám Líbián keresztül Európába – hangsúlyozta Olaszország belügyminisztere.

Kamaszokat fojtott vízbe egy embercsempész

0

50 szomáliai és etiópiai kamasz halt meg, amikor egy embercsempész a tengerbe kényszerített 120 menekültet a jemeni partok közelében, közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM).

A túlélők mondták el az IOM munkatársainak, hogy

„az embercsempész a tengerbe lökte őket, amikor meglátta a hatóságok embereit a partok közelében”.

Az ENSZ-hez tartozó IOM munkatársai 29 menekült holttestét megtalálták, 22-t még keresnek.

„Mindnyájan nagyon fiatalok voltak, az átlagéletkoruk 16 év körüli lehetett”

– mondta Olivia Headon, az IOM szóvivője.

MTI/FüHü

Manningerek

„Bújt az üldözött s felé. Kard nyúl barlangjában,”

Manningerekkel van tele a magyar politikai felvilág. Igazodó, megfelelési kényszerrel sújtott percemberekkel.

A Migration Aid egy osztrák vállalkozó felajánlása révén kapott egy telket, három faházzal, amelyekben menekült családokat szeretnének nyaraltatni. Nem olyan embereket, akiket Orbán emberei ellenőrizetlenül és szinte számolatlanul tették föl buszokra vonatokra, hogy az osztrák határra szállítva őket, megszabaduljanak tőlük, és rázúdítsák őket a sokat ostorozott nyugatra.

Oltalmazotti státuszban lévő emberek nyaralnának a Keszthelyhez közeli Zalaváron. Olyan családok, akik nemhogy nem terroristák, de még csak nem is gazdasági bevándorlók. Emberek, akiknek menekülniük kellett szülőhazájukból. Nem jó kedvükben hagyták ott a lakóhelyüket, nem kalandvágyból döntöttek úgy, hogy feladják megszokott életüket, hátrahagyva mindent, ami fontos volt nekik az életükben: rokonaikat, barátaikat, javaikat. Az iskolát, ahol a gyerekek tanultak, a munkahelyet, ahol a szülők dolgoztak, az éttermet, ahol vasárnaponként ebédeltek.

Itt lépett a képbe Manninger Jenő fideszes politikus, a térség országgyűlési képviselője. Amint hírét vette, hogy három faházban menekültek pihennének, nem sokat hezitált – ha valaki, ő tudja, hogy a tett halála az okoskodás. Azonnal a tettek mezejére lépett, és a Facebookon hergelte honfitársait. Azt írta ez a Manninger nevű, hogy a három faházban nyaraló családok a Soros terv részei, és ő mindent el fog követni, hogy ezt megakadályozza.

Manninger Jenő egy magát kereszténynek és konzervatívnak mondó párt színeiben képviselő, így azt kell gondolnunk róla, hogy ő maga is az erkölcsre nagyon ügyelő, mélyen hívő ember. Olyan valaki, aki tudja, hogy mi a jó, és mi a rossz, mit szabad tenni, gondolni és mi az, ami isten ellen való.

Jézus ugyan nem azt tanította, és Ferenc pápa sem abban a szellemben szokott megszólalni, ahogy a manningerek szellemi vezetője, de a manningerek tesznek Jézus tanaira. Szerintük Ferenc pápa egy liberális barom, Jézus egy kommunista felforgató, számukra Orbán Viktor az elsőszámú vallási vezető.

A Fidesz ugyanis ma már nem politikai párt, hanem egy vallás, s vezetői e vallás felkent papjai. Racionálisan persze nem lehet hinni benne, és csak úgy lehet elviselni, valamint lelkesedni érte, ha az ember félreteszi a józan megfontolásokat, sutba dobja az észérveket, és Orbánra nem emberként tekint, hanem mint istenre szokás. Feltétel nélkül elhinni mindent, amit mond, még akkor is, ha az ellentmond a tapasztalatainknak.

Ebből a posványos ingoványból szökkentek szárra a manningerek.

Néhány sajtómunkás megpróbálta szóra bírni Manninger Jenőt, ám a képviselő éppen nyaralt, és nem kívánt nyilatkozni. Hogy hol nyaral Manninger képviselő, nem tudjuk. Remélhetőleg szép helyet talált magának és a családjának. Olyat, ahol mindig kék az ég és zöld a tenger, jó az ellátás, és barátságosak, befogadóak az emberek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK