Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője nemrég felvázolta az Európai Egyesült Államok tervét. Eszerint a jelenlegi Európai Uniónak úgy kellene átalakulnia, hogy egységes állammá váljon, az USA-hoz hasonlóan.
A határidő 2025 lenne. Minden tagállamban népszavazást kellene rendezni, ahol igent mondanak, ott értelemszerűen az ország az Európai Egyesült Államok része lesz. Ahol a többség nemet mond, ott dönteni kell: a helyi parlament ennek ellenére vállalja a belépés kockázatát, vagy pedig az ország a kiválás mellett dönt.
Martin Schulz tervéről megkérdezték néhány nyugat-európai állam polgárainak a véleményét. Eszerint
leginkább a németek lelkesednek az egységes Európáért, de náluk is mindössze 30% fogadja el a tervet.
A franciák közül 28% válaszolta ugyanezt. Mások jóval kevésbé lelkesek. A britek képviselik a mélypontot, de ők a brexit révén épp most mondanak búcsút az Európai Uniónak is. Náluk 10% támogatja a tervet, de Skandináviában sem sokkal jobb a helyzet: Norvégiában (amely amúgy nem tagja az EU-nak) és Dániában 12-12%-ot mértek, Finnországban és Svédországban 13-13%-ot.
Ha tehát Martin Schulz csakugyan meg akarja valósítani az Európai Egyesült Államokat, akkor még elég sok embert kell meggyőznie Nyugat-Európában is arról, hogy ez a terv kivitelezhető. És akkor még nem beszéltünk Közép- és Kelet-Európáról, ahol nagy a gyanakvás „Brüsszellel” szemben.
Martin Schultz összehasonlítása Adolf Hitlerrel nevetséges, de nem független attól a ténytől, hogy a német szociáldemokraták vezetőjeként fontos posztot tölthet be a jövőbeni német kormánykoalícióban. Schultz Orbán Viktor kemény bírálói közé tartozik. Ezért nem kizárt, hogy Soros György után ő és az Európai Egyesült Államokról alkotott elképzelése lesz az új ördög – írja Balogh S. Éva a Hungarian Spectrumon.
Viktor Orbán has never been fond of answering questions. When accosted by journalists at home, he either says nothing or comes up with some flippant answer. Until recently, however, he was quite ready to talk to journalists while abroad. He has always been willing to give long interviews, mostly to German papers, and to hold press conferences after European Council summits. On these occasions he normally bragged about the important role he played during the negotiations, often claiming that he “vetoed” certain otherwise unanimous decisions. But on the last two occasions, he skipped his customary appearance before the journalists altogether.
This was the case this time as well, but the Hungarian prime minister, perhaps imitating Donald Trump, decided to communicate directly with “his people.” The only difference is that he uses Facebook instead of Twitter, which is a great deal less popular in Hungary than in the United States. Short videos are available on Orbán’s Facebook page, with English subtitles provided.
Yesterday I summarized his messages, but since then three more Orbán announcements were posted. The first was recorded right after the working dinner of the prime ministers/chancellors at which the question of migration was discussed. He described the meeting as a “political hand-to-hand combat” in which “the Poles, the Czechs, the Slovaks, the Slovenes, and we managed to defend our positions.” The military theme is even more obvious in the Hungarian original, in which he used the word “hadállás,” which signifies a military position. No one argued against the necessity of secure borders, he continued, but “the great and strong ones want to bring the migrants into Europe and distribute them on a compulsory basis.” In his final video, he thanked those who had expressed their opposition to placing migrants in Hungary, which helped him “to repel the assaults that nearly managed to violate the sovereignty of Hungary again.”
Orbán’s description of the meeting conjures up a noisy, passionate verbal fight between two antagonistic sides, but other participants called the discussion dispassionate and calm. No charge against the military flanks at all. If I interpret the majority view on the matter of distribution of refugees correctly, the best the Visegrád Four can hope for is a slight modification, not an abrogation of the decision that had been accepted by the European Council earlier. It is possible that “qualified majority rule” will suffice for approval, which would mean defeat for the Visegrád Four’s position.
Viktor Orbán might not like to expound in front of local journalists, but János Lázár, his chief-of-staff, is quite happy to go on for a couple of hours every week to entertain the troops. Lázár is known for his brashness and his hyperbole. He might be amusing at times, but a few hours after these meetings one usually learns that what Lázár claimed was simply untrue or at best misleading. The Budapest correspondent for the Associated Press, who speaks Hungarian, is usually on hand for these Thursday afternoon press conferences. He immediately sent out the news that János Lázár and László Surján, the former vice-president of the European Parliament, had compared Martin Schulz, former president of the European Parliament and currently head of the German Social Democratic party, to Adolf Hitler. It didn’t take more than an hour for me to be able read this juicy story on ABC’s news site.
What happened that prompted this outrageous comparison? On December 7 Schulz wrote the following message on Twitter: “I want a new constitutional treaty to establish the United States of Europe. A Europe that is no threat to its member states, but a beneficial addition. A convention shall draft this treaty in close cooperation with the civil society and the people. Its results will then be submitted to all member states. Any state that won’t ratify this treaty will automatically leave the EU.” This tweet was discovered a week later by two members of the Hungarian Christian Democratic Party–Péter Harrach, the whip of the KDNP parliamentary delegation, and László Surján, who, as far as I know, by now plays no official political role. Péter Harrach, who is anything but flamboyant, compared Schulz to Ferenc Gyurcsány. Both men are “lots of talk without substantial achievement.” Surján said that Schulz’s voice “reminded him of Adolf Hitler,” which he “found unacceptable.” The two held a press conference to announce their disapproval of Schulz and his United States of Europe.
It seems that Lázár especially liked Surján’s comment and decided to use the comparison at his press conference a few hours later. He added a few extra words. He not only heard “Hitler’s voice” but claimed that “the last time Hungary received such an ultimatum was from Adolf Hitler.” Of course, such a comparison is ridiculous, and we must assume that the sudden interest in Schulz is not independent from the likelihood that a grand coalition will be formed in Germany and that Schulz will be part of the cabinet in some important position. Schulz is known to be a very harsh critic of Viktor Orbán. Perhaps after Soros the new devil will be Schulz and his plans for a United States of Europe.
Akinek pedig ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból – így fogalmazta meg a véleményét a német szociáldemokraták konferenciáján Martin Schulz, aki korábban az Európai Parlament elnöke volt, most pedig újra az SPD elnökévé választották.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője hangsúlyozta: Lengyelország aláássa az európai alapelveket, Magyarország pedig mind jobban elszigetelődik az Európai Unióban. Schulz olyan európai alapszerződést sürgetett, amely a központ kezébe adna szinte valamennyi fontos döntést éppúgy, mint az Egyesült Államokban. Martin Schulz annak kapcsán beszélt az egységes Európáról, hogy pártja koalícióra készül Angela Merkel kancellárral.
Schulz európai terveiről megkérdezték Angela Merkelt is. Ő óvatosan csak annyit mondott, hogy 2025-ben „a jelenleginél sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködés kell főként Európa védelmében”. A készülő kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU egyáltalán nem fogadja el Schulz európai vízióját. Alexander Dobrindt, a bajor keresztény szociális unió egyik vezetője kijelentette: „Ha valaki meg akarja szüntetni a nemzetállamokat hét éven belül, az számomra európai radikális.”
Martin Schulzot a szociáldemokraták háromnapos kongresszusán felhatalmazták arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a nagykoalícióról. Ugyan elnökké választása során ennek végét ígérte, de a jelenlegi politikai helyzetben változtatni kényszerül a nézetein, mert Németországnak még mindig nincsen kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották. Ha Martin Schulz csakugyan Európai Egyesült Államokat akar 2025-re, akkor ehhez mindenképp szükség van egy erős Németországra, amely képes vezető szerepet játszani az integrációban.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,
magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.
Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.
Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont
Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán MTI Fotó: Mohai Balázs
Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.
Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.
Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.
Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
Szlovákok a magyar kormányról
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,
a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Az MTVA mint feneketlen zsák
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.
„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”
Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.
A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.
A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.
Nem bukott meg a román kormány
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.
Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.
A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?
Martin Schulz Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.
A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.
Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.
Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket
A tavaly decemberi berlini tömeggyilkosság áldozatainak tiszteletére (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
A Közöségi portál tervei
Fotó: Flickr.
A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón. Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.
Mugabe maradhat Zimbabwéban
Migabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.
Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
A legkülönfélébb elméleteket hallani arról, hogy miként fogják eltávolítani a hatalomból Orbán Viktort – külföldről. Ezek, általában, nem szolgálnak újdonsággal, legalább is abból a szempontból nem, hogy a vágyak ily módon való kivetítése szokásosnak mondható. A magyar miniszterelnök lassan tizenkettedik éve áll az ország élén, ebből, immár a nyolcadikat egyhuzamban. Ami önmagában nem lenne ok a konfabulációkra, sajátos vezetési stílusa, konfrontatív alkata azonban igen.
Orbán fokozatosan mindenkivel szembe kerül a nemzetközi térben, jobbára csak a hozzá hasonló felfogású, autoriter típusú, hazájukban diktatórikusan irányító elnökökkel, miniszterelnökökkel nem. Számára az eddigi együttműködések, szövetségi rendszerekből fakadó kötelezettségek, semmit nem jelentenek; könnyedén lép át szabályokon, nemzetközi megállapodásokon. Ebből a szempontból Orbán semmit nem változott a Fidesz megalakítása óta (1988): akkoriban a pártállam lebontásán munkálkodva, pozitív szerepet játszva érezte meg, milyen erőállapotban van a hatalom, hol és milyen módon lehet ellenszegülni a törvényeknek. Jól érzékelte, hogy mit képes és mit nem képes már szankcionálni az akkori pártállam és ennek megfelelően cselekedett, a Fidesz alapítóival együtt. A Fidesz elnöke mindig a törtvényekkel játszott, itthon most úgy, hogy akaratát a parlamenten keresztül érvényesíti, azaz olyan törvényeket alkottat, amelyek utat vágnak, akár gazdasági, akár politikai elképzeléseinek.
És mivel itthon, a szétesett ellenzék okán, a többség nem lát esélyt arra, hogy szabályos választásokon le lehetne váltani a hatalomból, sokan egyfajta külföldi összeesküvés elméletekbe kapaszkodnak.
Ezek az elméletek egyébként nem sokáig élnek, inkább csak arra jók, hogy átmeneti kapaszkodót nyújtsanak azoknak, akik a hatalomváltásban reménykednek. Feltehetően most sincs ez másként, ám most Orbán Viktor is bekapcsolódott a „játékba”. Azzal ugyanis, amit – a hírek szerint – Kötcsén mondott. Azt állította hallgatóságának, hogy
Washington, Brüsszel és Berlin mesterkedik azon, hogy Magyarországon váltás legyen,
és persze erre a mondatra akár legyinthetnénk is, ha egyrészt nem bontanánk szét a megnevezetteket, másrészt nem emelnénk ide a német választási kampányban elhangzottakat.
De még mielőtt erre rátérnénk, álljon itt az egyik azon elméletek közül, amelyek a magyar miniszterelnök megbuktatását célozzák. Eszerint: a Fehér Házban már megszületett a döntés, váltásra van szükség Magyarországon. Paks2 megengedhetetlen lépése volt Orbánnak, amellyel semmilyen amerikai adminisztráció nem egyezhet ki, megbízhatatlan partner, ezért mennie kell. De mert
nincs olyan politikai formáció Magyarországon, amely képes lenne zavargásmentesen kormányozni, csakis belülről lehet végrehajtani a cserét.
Vagyis, így a teória, a Fidesznek kell hatalmon maradnia, de Orbán nélkül. A meseszövők kijelölték az utódot is, Varga Mihály személyében, miközben Orbán Viktort a köztársasági elnöki pozícióba katapultálják.
Eddig a történet, felelős ellenzéki politikusok terjesztik, talán saját tehetetlenségük ellenszereként. És mégis: beszélni kell róla. Nem azért, mintha fedné a valóságot, hanem mert a kialakult nemzetközi helyzet, azaz Orbán helye e térképen ezt indokolja. És itt térünk vissza a kormányfő kötcsei víziójához.
Hogy a megemlített városok közül Brüsszel, azaz az Európai Unió ellenséggé vált, az nem újdonság; régóta szerepel a „kik és hogyan legyenek az ellenségeink” című receptkönyvben. (Főleg azóta, amióta Orbán rájött: nyugodtan szembeszegülhet bármiiben az Uniónak, annak szabályzata szinte lehetetlenné teszi a politikai szankciókat .) Washington emlegetését sem tartanánk furcsának, ha nem történt volna meg tavaly a váltás; nem pusztán a demokraták leváltása és a republikánusok sikere, hanem magának Trumpnak a győzelme. Orbán, egyedüliként az európai vezetők közül, nyilvánította ki, hogy a kiszámíthatatlan Trump győzelmében reménykedik, és amikor ez bekövetkezett, joggal bízott abban, hogy az új amerikai elnök nem feledkezik meg gesztusáról és kimutatja háláját. Ez azonban mindeddig nem történt meg, sőt, olybá tűnik, a magyar miniszterelnök továbbra is hiába várja a meghívást a Fehér Házba. Azzal, hogy most Kötcsén még Orbán is megnevezte az ellenségek között Washingtont, maga is lényegében túllépett Trumpon;
olyan információk birtokában lehet, amelyek alapján arra a következtetésre juthatott, hogy ez a viszony nem javulhat meg a választásokig.
Következésképp: akár hozzá is juthattak olyan titkosszolgálati (?), vagy diplomáciai tájékoztatók, amelyek szerint őt már nem szívesen látják a kormányfői székben.
A harmadik megemlített jelképes városnév, Berlin sem teljesen új Orbán palettáján. A menekült-ügy jelentősen eltérő kezelése komoly, de nem mindig, sőt többnyire nem manifeszt ellentétet szült Merkel és Orbán között. Ezzel együtt, noha erről az éles különbségről lényegében minden politikai elemző nyíltan beszélt, a kancellár és a miniszterelnök közötti viszony a felszínen, a külvilág előtt az udvarias, diplomatikus formát öltötte. Most azonban, hogy a német választások előtti tévévitában nem pusztán a kihívó, szociáldemokrata Martin Schulz, hanem maga Merkel is, több ízben kitért Orbán negatív szerepére, ez az udvarias viszony végképp felbomlott. Persze el lehetne ezt annyival intézni, hogy választások előtt, kampányidőszakban az ilyen mondatokat nem kell figyelembe venni, most azonban ennél súlyosabb a helyzet. A Fidesz ugyanis, a Néppárt tagjaként, egy másik közösségnek is része, így
a Néppártban vezető szerepet játszó CDU (elnök: Angela Merkel) is az ellenségek közé soroltatott.
Ha tehát innen vizsgáljuk Orbán kötcsei megnyilatkozását, és mellé tesszük az ő eltávolításáról szóló víziókat, már nem is tűnik olyan valóságtól elrugaszkodottnak az egész. Ezzel együtt, meggyőződésünk, hogy bár ma Orbánt a nemzetközi politikai vezetők, a demokratikus országok vezetői szívesebben látnák a hatalom sáncain kívül, ebben tevőleges szerepet nem fognak vállalni. Annak ellenére sem, hogy számos ügyben akadályozza a közös fellépést, az előrehaladást, de a személye egyelőre olyan stabilitást biztosít számára Magyarországon, amellyel szemben kockázatos bármilyen akció végrehajtása. Orbán magát az európai középvezetők közé sorolván, a sajátjai között kétségtelenül hihetetlenül erős, ráadásul az egész magyar államgépezetet a saját szolgálatába állította.
Szóval, és ez egy üzenet a magyar ellenzéknek: az esetleges váltásért meg kell dolgozni, külföldről nem fogják Orbánt megbuktatni.
Inkább Magyarországot magára hagyják, például a kétsebességes Európa megvalósításával.
Atomfegyver-mentessé tenné Németországot Martin Schulz. Az SPD kancellárjelöltje ezért választási győzelme esetén hazaküldené az amerikai nukleáris fegyvereket. Németországban 10-20 darab B-61-es nukleáris gravitációs bomba található.
Választási győzelme esetén eltávolítaná Németországból az amerikai atomfegyvereket Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, aki erről egy kedd esti kampányrendezvényen beszélt. A politikus a délnyugat-németországi Trierben tartott rendezvényen azt hangoztatta:
„a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjaként törekednék (…) a Németországban felhalmozott atomfegyverek eltávolítására”.
Egyes jelentések szerint az Egyesült Államok évtizedek óta mintegy húsz nukleáris robbanófejet tárol a Kölntől délre fekvő Büchelben lévő katonai támaszpontján, de az értesülést hivatalosan soha senki nem erősítette meg – írta az MTI.
Európában a 21. század elsõ éveire mindösszesen 200 amerikai nukleáris fegyver (B-61-es gravitációs bomba) maradt. Ezek Belgiumban (Kleine Broegel légi bázis: 10–20), Németországban (Büchel légi bázis: 10–20), Olaszországban (Aviano és Ghedi Torre légi bázisok: 60–70), Hollandiában (Volkel légi bázis: 10–20) és Törökországban (Incirlik légi bázis: 60–70) találhatók – írta a Hadtudomány című szaklap 2014. 3-4. számában Kiss Petra (A NATO hadszíntéri nukleáris fegyverei és azok hatása az európai biztonságra). A B-61-es legújabb, 12-es verziójának fejlesztését idén tavasszal fejezték be az Egyesült Államokban több, mint 8 milliárd dollárért, s a tervek szerint ezekből telepítenének Európába is.
Schulz azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozzájárul
„a fegyverkezési verseny újabb szakaszának”
kialakulásához, az Észak-Koreával kapcsolatos konfliktus pedig azt mutatja, milyen nagy szükség van az atomfegyverek elterjedésének korlátozására, a leszerelés elősegítésére.
A SPD miniszterelnök-jelöltje azt is mondta, hogy vetélytársa, Angela Merkel kancellár 30 milliárd eurót tervez költeni a német hadsereg, a Bundeswehr korszerűsítésére, hogy megfeleljen a NATO által a tagországoktól megkövetelt, a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi kiadásnak. Trump rendszeresen felrója az észak-atlanti szövetség tagjainak, hogy nem veszik ki részüket megfelelően a költségekből.
A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetség a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, előnyük 14 százalékpont szemben az SPD-vel, amely az utóbbi időben kisebb mértékben javított helyzetén, és 24 százalékos támogatottságot ért el.
A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.
Schulz a ZDF-nek nyilatkozott, a beszélgetést az MTI szerint vasárnap este mutatják be. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni a CDU-val és a CSU-val, ha ő lesz az új kancellár.
A felmérések szerint egyébként
a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:
támogatottságuk csak 23-25 százalékos, míg aCDU/CSU 37-40 százalékon áll.
Schulz az interjúban kritizálta a német autógyártókat, mert szerinte az iparág „elaludta a jövőt”. Szerinte gyártók a rövidtávú pénzügyi sikerek érdekében nem fektettek be olyan területekbe, amelyekbe a jövő érdekében kellett volna. Ez vezetett a dízelbotrányhoz.
Martin Schulz Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi
Schulz este az RTL-en is szerepel majd, ott állampolgárok kérdezik. Az adásból előzetesen közöltek szerint a menekültek és bevándorlók kiutasításával kapcsolatban a kancellárjelölt azt mondta:
ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.
Ostobaságnak nevezte a 200 ezres felső hatást a bevándorlók befogadásáról, amelyet Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke javasolt.
Választási győzelme esetére pedig azt ígérte, minden megtesz azért, hogy európai szinten nagyobb szolidaritás alakuljon ki a menekültek segítésében, eddig ugyanis szerinte sok tagország kibújt a teherviselés alól és Németország mögé rejtőzött. Azt mondta:
A szolidaritás egy alapelv, nem mazsolázgathat belőle mindenki a kedve szerint.
Arról is beszélt, hogy kancellárrá választása esetén Németország csak akkor hagyná jóvá az EU költségvetését, ha megegyezés születne egy egységes bevándorlási és menekültpolitikáról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott 
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az 
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi 
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a 
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a 
