Kezdőlap Címkék Magyar kormány

Címke: magyar kormány

Virágzik az európai szélsőjobb – így ír Orbánról a Newsweek

0

Hosszú cikkben elemzi a Newsweek a magyarországi helyzetet, írnak a bevándorlásellenes kampányról, arról, hogy Orbán és a Fidesz hogyan használja ki a félelmet, de a korrupciós ügyekről is. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: folytatódni fog a bevándorlás- és Soros-ellenes kampány.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Lázár János hírhedté vált bécsi videójának a felidézésével kezdődik az egyik legelismertebb amerikai hetilap cikke. Leírják, hogy a miniszter arra panaszkodott, hogy egyre kevesebb a „fehér keresztény”, a „muszlim migránsok” pedig „lerombolják a várost”, és ez fenyegetné Budapestet is, ha Magyarország beengedné őket.

A Newsweek szerint

Orbán egy már sokszor használt, klasszikus lépést követett:

a szavazók iszlámtól és bevándorlástól való félelmére játszik. Ezzel a lap szerint Orbán az európai szélsőjobboldal kedvence lett – ugyanakkor „mindenki utálja, aki Marine Le Pentől balra áll”.

A lap felidézi, hogy ez a csata 2015-ben kezdődött, amikor menekültek százezrei érkeztek Európába, Orbán pedig szögesdrót-kerítéssel zárta le az útjukat a határon. Angela Merkel, aki a berlini fal árnyékában nőtt fel, akkor azt mondta: csak kerítésépítéssel nem lehet megállítani a menekülteket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig „helló, diktátor” kiáltással köszöntötte Orbánt az uniós csúcson.

Orbán és Juncker
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Newsweek azt írja, a magyarok eleinte sajnálták a kétségbeesett menekülteket, akik parkokban és vasútállomásokon aludtak, mielőtt tovább indultak Francia- vagy Németországba.

Ez az érzés azonban gyorsan megváltozott.

Az Iszlám Állam európai terrortámadásai félelmet és dühöt váltottak ki a menedékkérők iránt, akik többsége muszlim. Elemzők szerint Orbán és a Fidesz ezt használta ki.

Az elmúlt három évben Orbánék a fókuszban tartották a bevándorlás ügyét, és közben az Európai Unió és Soros György is célponttá vált. Ez pedig sokáig úgy tűnt, hogy működik, bár többek szerint csökken a miniszterelnök támogatottsága. Mégis a lap azt írja:

a választásokon nem az a kérdés, hogy nyer-e a Fidesz, hanem az, hogy mennyivel.

Ez pedig a többi szélsőjobboldali pártnak is reményt adhat.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Newsweek felidézi Orbán politikai pályájának kezdeteit és a kilencvenes évek fordulatát is, amikor rájött, hogy a nacionalizmussal nagyobb sikereket érhet el. Azt írják, retorikájában fontos helyet foglal el Trianon, és 2010 után egyik első döntése volt, hogy szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak. Ezután

átírta az alkotmányt és szövetségeseit ültette az Állami Számvevőszék és az ügyészség élére,

majd az Alkotmánybíróságot a Fidesz jelöltjeivel töltötték fel, bírák százait küldték az új törvénnyel nyugdíjba, és a választási törvényt is úgy írták át, hogy nekik kedvezzen.

Közben pedig

Orbán gazdag barátai sorban felvásárolták az egyre csökkenő számú független médiumot.

Paul Lendvai azt mondta a lapnak: „Magyarországon nincs New York Times vagy CNN. Nincs független újság vagy tévé. Ezeket megszüntették.”

A Newsweek ír a korrupciós ügyekről is, megemlítve a Forbes elemzését, amely szerint az Orbán-család vagyona 23 millió euró lehet (ez átszámítva 7 milliárd forint). Írnak arról is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF vizsgálatot kezdett Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az ügyei miatt, és felidézik a Jobbik (amely a lap szerint akár természetes szövetségese is lehetne a Fidesznek, hiszen ugyanúgy szélsőjobboldali) „Ti dolgoztok, ők lopnak”-kampányát.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a korrupció nem nagyobb probléma itt, mint máshol Európában. „Tudjuk, hogy a korrupcióval küzdeni kell, és az ezért felelős hivatalok mindent meg is tesznek.”

A Newsweek szerint a hírekre válaszul

Orbán bevándorlásellenes retorikája csak egyre keményebb lett,

és most már az ország megmentőjének mutatja magát, aki a „keresztény Európát védi a muszlim hordáktól”, és a „migráns” kifejezés mára már valóságos szitokszóvá vált. A lap azt is írja, hogy ez a kampány évekig bejött a Fidesznek, és a február 25-ei, hódmezővásárhelyi választás sokk-ként érte a pártot.

Többek szerint ennek az volt az oka, hogy az embereket jobban érdeklik a gazdasági nehézségek és a korrupció, mint a bevándorlók elleni gyűlöletkeltés. Végh Zsuzsanna, a European Council on Foreign Relations elemzője azt mondta:

„Oktatásra, egészségügyre alig jut pénz, és ezek nagyon rosszul teljesítenek. (…) Az embereknek elege van a stadionépítésekből.”

A Newsweek megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap újságíróját, Őry Mariannt is, szerinte viszont csak azért vesztett a Fidesz Hódmezővásárhelyen, mert minden más párt Márki-Zay Pétert támogatta. Szerinte országosan nem lesz ilyen összefogás. Kovács Zoltán szerint is anomália volt az eredmény. Ő azt is mondta, hogy

folytatódni fog a bevándorlásellenes és Soros-ellenes kampány,

„mert így tudják megértetni az üzeneteiket”. Szerinte ők csak nyíltan beszélnek.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Orbán mostanra már egyfajta minta a szélsőjobbnak egész Európában, de van, akinek még Európában is. Steve Bannon például hősnek nevezte. Ugyanakkor a lap arra is emlékeztet, hogy Orbán több szövetségese is gyengül Európában: Marine Le Pen és Geert Wilders elvesztette a választást, más országokban viszont sikeresnek tűnik a hasonló ideológia: például Olaszországban vagy Ausztriában.

A Newsweek szerint Orbán hírhedt tusnádfürdői, az illiberális államot meghirdető beszéde óta a szélsőjobb erős emberei idealizálni kezdték Orbánt. Azt írják: megmutatta, mit lehet kezdeni a retorika, a körülmények és a hataloméhség koktéljával. A cikk Paul Lendvai szavaival zárul, amelyek szerint a Fidesz a választás esélyese, de „minden, ami gyengíti Orbánt és rezsimjét, a demokratikus erők győzelmének számít”.

Az Európai Parlament újabb bizottsága bírálja a magyar kormányt

0

Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, többek között a felsőoktatási törvény módosítása, a roma gyerekek szegregációja és a sajtószabadság egyre jobban romló helyzete miatt.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A téma azért szerepelt a bizottság napirendjén, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolni fogja a véleményét. A dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben

ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben

a jogállamiság elvek megsértése miatt. Ahogy korábban írtuk, ezt javasolja az EP költségvetési ellenőrző bizottságának jelentéstervezete is.

A CULT tervezetét Petra Kammerevert jelentéstevő ismertetette. Többek között emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusnak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Írnak arról is, hogy a roma gyerekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is

mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez,

és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

A jelentés szerint „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy

„kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”,

a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban.

Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán azt mondta, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.

A néppárti (tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó) úgynevezett árnyékelőadó Michaela Sojdrova szerint

aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,

azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Szerinte az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.

A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő azt mondta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Szerinte tényszerű és fair véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. Azt is mondta: „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi”, és

visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Bocskor Andrea szerint a felsőoktatási törvény kapcsán a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Beszélt arról is, hogy a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.

A szintén néppárti Milan Zver, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban, és Orbán Viktor eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel. Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.

A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez.

Ha érdekli, hogy mi van Magyarországon, olvasson máltai lapokat!

Akit érdekel, hogy mi történik ma Magyarországon, annak nem a közmédiát, és nem is a Habony-Vajna-Mészáros trió sajtóbirodalmának valamelyik honi ékkövét kell olvasnia, hanem külföldi újságokat. A legjobb, ha máltai lapokat olvasunk, azokban mindig találunk valami érdekességet a hazai viszonyainkról.

Legutóbb Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott a Times of Malta című újságnak. Az interjúból kiderül, hogy a magyar kormány nem olyan szőrösszívű, mint amilyennek látszik, és nem is olyan érzéketlen, mint amilyennek mutatja magát. Tavaly például Magyarország – Altusz Kristóf szíves közlése– befogadott 1300 menekültet.

A kormány tehát nem verte nagydobra az 1300 menekült befogadását, igaz, nem is tagadta. Amikor ez kitudódott, és az újságírók rákérdeztek, az illetékes nyilatkozók elismerték, hogy a hír igaz, de azt mondták, hogy ez az 1300 menekült nem az az 1294 menekült, akiket Brüsszel akar erőszakkal rásózni a magyarokra. A magyar kormány által befogadott 1300 menekültet a genfi konvenció alapján, kérelmük elbírálása után, emberiességi okokból fogadta be Magyarország.

Minderről azonban a magyar embereket nem értesítették. A hivatalos indoklás szerint nem azért nem értesítették a magyar embereket, mert el akarták titkolni előlük, hogy miközben milliárdokat költ a kormány a menekültek elleni uszításra, és Brüsszel elleni gyűlöletkeltésre, 1300 embert mégiscsak befogadtak.

A magyar kormány azért nem mondta el a magyar embereknek, hogy Magyarország befogadott 1300 menekültet, mert nem akarta, hogy bántódásuk essen.

Kérdés, hogy kitől kellett ilyen furfangos módon megvédeni a befogadott menekülteket. Csak nem az adófizetők milliárdjaiból finanszírozott kampány és nemzeti konzultáció által megvezetett és megfélemlített magyar emberektől?

Az őcsényiektől?

A perbáliaktól?

A kömlőiektől?

Vagy, legújabban, a ceglédiektől?

A tanulság, ha van egyáltalán, mint annyi más esetben, most is igen szerény: a mi menekültünk jó menekült, a tiétek gazdasági bevándorló.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK