Kezdőlap Címkék Lukoil

Címke: Lukoil

Infrastruktúra

„Ha Magyarországra nem szállítanak több olajat Oroszországból, akkor egyszerűen nem fogjuk túlélni, nem fogjuk tudni ellátni az országot. Hogy miért? Mert nincs megfelelő alternatív infrastruktúránk. Van egy másik vezeték, amely Horvátországból, az Adria partjáról fut Magyarországra, de annak a kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy ne csak Magyarországot lássa el. Figyelembe kell venni Szlovákiát is, amely Magyarországról kapja az olajat, és egyszerűen nincs más választása. És részben Csehországnak sincs – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter az orosz RBK TV csatornának adott interjújában.”

Hát ez az! – mondta Dadus kissé ingerülten, letette a kötést, és elővett egy Vörösmarty kötetet. „Most tél van és csend és hó és halál.” – Szegény Magyarország!

Mikor egy államnak külügyminisztert választ a kormányfő, általában azt tartja szem előtt, hogy a delikvens ismerje a világot, az országával szövetséges, semleges, valamint ellenséges országokat (mert ma már ilyen is van nekünk. Bizony! Csak sikerült elintézni!), és aránylag pontosan tudja, hogy a világban nagy valószínűséggel mi fog történni. Erről informálja a kormányt, amely majd megfelelően intézkedik. Ha nem csak a külügy, hanem egyben a külgazdaság is az ő feladata lesz, még szélesebb látókörrel kell bírnia.

Hazánk esetében a helyzet szerencsés, hiszen egy ifjú futsal hérosz intézi az ügyeket, a fürkészek és portyázók nagyrabecsült főnöke, aki már a COVID járvány során is hatalmasat alkotott. Az embert próbáló küzdelem emlékét a különböző raktárakban tárolt lélegeztetőgépek hada őrzi, mintegy 300 milliárdos értékben. Ami nem semmi. Sőt.

Az avatatlan szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy ezzel az ügylettel nem csak az ország, hanem minden lakója is rosszul járt, de a rutinos polgár azért utána olvas:

Válasz online; 2021.06.02.

A NER központi járványcégeként azonosított Fourcardinal Kft. 2020-ban 49,5 milliárd forintos Covid-árbevétel mellett közel 16 milliárdos profitot ért el, és ezt az összeget szinte hiánytalanul ki is vették a tulajdonosok a vállalkozásból osztalék formájában…  Az Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő tehát nem járt rosszul… (hiszen) a 2020-ban mindössze hét alkalmazottal zakatoló cég 32 százalékos profitrátával dolgozott, amely az egészségiparban példa nélküli.

Volt hát, aki nem járt rosszul. 16 milliárdos nyereség. Az már igen! Hét alkalmazott esetén nem kell sokfelé osztani, hacsak… illetve nem szóltam semmit.

Ha arra gondol az ember, hogy Kiss László, harmadik kerületi polgármestert „korrupció gyanúval” zárták börtönbe, mégpedig mostantól tetszőleges akármeddig, nehogy befolyásolja a szegény, gyönge idegzetű tanúkat (akik úgy mellékesen dörzsölt bűnözők, épp vádalkut kötnek Kiss bőrére), és ez komoly (az), akkor rögtön Polt csodálatos szelektív képessége jut eszébe. Ha ugyanis valaki nem komcsi politikus, hanem lélegeztetőgép ügyben tenne korrupció gyanú miatt feljelentést, azon a főügyész úr úgy röhögne, hogy csorognának a könnyei. – Titkár úr! Kísérje ki! – mondaná kissé szaggatottan a telefonba, mikor már sikerült lehiggadnia. Nem is javaslom a próbálkozást senkinek.

Jelen témánkra térve. Mint azt az európai kőolajvezetékek infrastruktúrájáról tudjuk, a Barátság kőolajvezeték még Ukrajnában elágazik kétfelé, Szlovákia és Magyarország irányába, azaz ezt a vezetéket tekintve egyik ország sincs kiszolgáltatva a másiknak, és a szállítási kapacitás  is mindig elegendő mindkét ország számára, sőt Csehország számára is.

Magyarországnak és Szlovákiának van még egy csővezetékes olajellátó rendszere, mégpedig az Adria kőolaj vezeték, melyet eredetileg azért építettek, hogy az orosz olaj tengeri szállítással is eladható legyen. A vezeték persze fordított irányban is működhet, és a horvát omišalj-i olajterminálból küldhető olaj Százhalombattára, ahonnan egy külön vezeték indul a pozsonyi olajfinomítóhoz. A vezeték szállítási kapacitása 10 millió tonna/év, a Szlovákiába menő ág kapacitása pedig csak 3,8 millió tonna/év, Megjegyzendő, hogy az Adria vezeték kapacitása csak Magyarországnak elegendő lenne, de akkor észak felé alig menne tovább valami.

A Barátság normálisan működött. Egészen a háború kitöréséig. Ahogy naponta látjuk, Putyin mindent és mindenkit tönkrevágott könnyed kis kalandjával, nem kímélve a saját országát és annak lakosságát sem, így aztán ez sem lett kivétel. 2022-ben jöttek az EU szankciók. Ezt még megúsztuk valahogy, pláne hogy a MOL behazudta, hogy nem csak az Adria vezeték és a szlovákiak vezeték szűk kapacitása a baj (13 millió tonna/év és 5,5 millió tonna/év kapacitás kellene), hanem a százhalombattai és a pozsonyi finomítókban az orosz olajról a más típusú olajra való átállás iszonyatos pénzbe (500 millió EUR, azaz 200 milliárd HUF) és hosszú időbe (4 év) kerül, így nem lett embargós az orosz olaj, ám a helyzet folyamatosan romlik.

A Barátság vezeték egyelőre még nem állt le, azután sem, hogy Ukrajna embargó alá helyezte a Lukoil céget, mert azt az olajat, amely nem a Lukoil tulajdona, ma is továbbítják. A magyar vezetés azért megtalálta Brüsszelt:

A békepárti álláspont miatt zsarolnak. Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, vagy legalábbis engedélyével történik mindez. Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”

A legutolsó fejlemény, hogy Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta egy interjúban augusztus 30-án, hogy 2025. január elsejétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése, de hamar kiderült, hogy mégsem. A tanácsadó valószínűleg összekeverte az olajat a gázzal, ugyanis a földgázt illetően valóban van egy jövő év január elsejei határidő, de a kőolaj szerződés  az EU-val nem 2025-ig, hanem 2029-ig szól. Megjegyzendő, hogy Szijjártó és Hernádi is cáfolták a dolgot, mert hivatalos értesítés a leállításról egyik sem kapott.

A fenti kellemetlen helyzet összefoglalásaként a következők állapíthatók meg:

  • Ukrajna saját kijelentése szerint teljesíti az olajszállítási szerződést, amely elvileg 2029-ig szól. Ugyanakkor tény, hogy Ukrajna háborúban áll, ami (bármit mond is az ukrán vezetés) minden szempontból rendkívül bizonytalanná teszi a helyzetét, így az olajszállítás szempontjából is. Egyértelmű, hogy az esély a vezeték ukránok általi leállítására vagy akár a háborús akciók miatti komolyabb sérülésére egyáltalán nem nulla, sőt lényegesen fölötte van, bármi áll is a szerződésben.
  • Magyarország az ukrán-orosz viszonyt tekintve jóval inkább oroszpárti lépéseivel és az azonnali békét, azaz Ukrajna azonnali megadását szorgalmazó politikájával elintézte, hogy az Ukrajnával való viszony meglehetősen jegeces legyen.
  • A horvátokkal sem vagyunk jóban.
  • A három tengerpart nélküli visegrádi országnak elegendő olajszállító kapacitás a Barátság vezetéken kívül jelenleg nem áll rendelkezésre, mert az Adria vezeték ehhez kicsi.
  • A Barátság vezeték leállása az árak jelentős megugrását és a gazdaság komoly visszaesését okozná.

A pontokból következően az ilyen helyzetbe került ország kormányának egyrészt mindent meg kell tenni, hogy jóban legyen a jelenlegi olajvezeték vonalán fekvő összes országgal (esetünkben Ukrajnával), hogy hajlandóságukat a vezeték üzemben tartásához addig biztosítsa, ameddig csak lehet, másrészt feltétlenül intézkednie kell, hogy a tartalék vezeték (esetünkben az Adria) kapacitását a szükséges mértékben bővítse (összefogva az ezt szintén igénylő államokkal (esetünkben Szlovákiával és Csehországgal), és ugyancsak a legjobb viszonyra kell törekedni a tartalék vezeték vonalán fekvő államokkal is (esetünkben Horvátországgal), pláne, ha a vezeték bővítése a szükséges kapacitás eléréséhez ott is szükséges.

A magyar kormány szükséges tevékenységek közül – noha a háború már idestova két és fél éve folyik, azaz volt idő bőven felkészülni, sőt összefogva a csehekkel és a szlovákokkal elkezdeni a bővítést, esetleg be is fejezni – semmit sem teljesített.  Egyetlen ténykedése a riadt kiáltozás, ha gond van a Barátság vezetékkel, valamint a bűnbakkeresés, a mások szidása, és az azonnali segítség követelése.

A lehetséges okok közül kizárnám, hogy a kormány nem tudta, hogy háború van, vagy nem tudta, hogy Magyarországnak folyamatosan olaj kell, így aztán csak arra gondolhatunk, hogy nem állt össze a kép a kormánytagokban. Ez egy igen kellemetlen megállapítás, mert akkor tehetségtelennek kell minősítenünk a kormányfőt, mivel pedig autokráciában mindig a kormányfő a legokosabb (úgy választják ki a többit), inkább befejezem, minthogy tovább ragozzam a kérdést. Csinálja, akinek kedve van. Nekem nincs.

Már nagyon unom a sorozatos elbarmolásokat.

Évi 1,2- 1,4 milliárd dollár hasznot hozott a Lukoil üzlet a MOL-nak

Július elsejével tiltotta le a Lukoil olajszállítást Ukrajnán keresztül Zelenszkij ukrán elnök, és emiatt Magyarország és Szlovákia is az Európai Unióhoz fordult. Brüsszel válasza ez volt: egyétek meg, amit főztetek!

Mi áll a háttérben? Egy ukrán szakértő rávilágított Zelenszkij elnök döntésének hátterére. Szerhij Kujun szerint a MOL 20%-os kedvezménnyel kapta az orosz olajat, és ebből borzasztóan nagy profitot csinált: évi 1,2-1,4 milliárd dollárt. Ezt sújtotta védelmi adóval Orbán Viktor, hogy finanszírozni tudja a központi költségvetés növekvő hiányát illetve, hogy viszonylag alacsonyan tartsa a benzin árát, amelynek komoly hatása van az általános inflációra, így az emberek hangulatára is.

Szerhij Kujun szerint Orbán Viktor ebből finanszírozza média birodalmát is, melynek állami része évente 650 milliárd forintból támogatja a nem épp sikeres kormányt. Magyar Péter, aki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országának nevezte Magyarországot, legutóbb azt javasolta, hogy ebből a 650 milliárdból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az alulfinanszírozott egészségügynek.

Emiatt egyáltalán nem idegeskedik Orbán Viktor, aki tudja, hogy a Lukoilon kívül vannak más orosz olaj cégek is, melyekre nem vonatkozik Zelenszkij elnök rendelete. Szijjártó Péter külügyminiszter persze műhisztit csapott Brüsszelben, de Orbán Viktor első janicsárjának ez a hivatása bár az eredmények nem mutatják, hogy különösebben sikeres lenne ez az irányvonal, melyet Orbán tovább folytat pedig ezzel elszalaszt minden esélyt a befagyasztott uniós euró milliárdok megszerzésére. A magyar miniszterelnök valószínűleg már leírta ezt a pénzt éppúgy ahogy Európa és az Egyesült Államok leírta őt magát.

És Fico?

Szlovákia legnagyobb olajfinomítója a MOL kezében van vagyis Robert Fico és Orbán Viktor barátsága kényszer is a szlovák kormányfő számára. Robert Fico sokkal óvatosabb mint Orbán Viktor, egyáltalán nem kíván Vlagyimir Putyin brüsszeli falovává válni. Úgy akar jó kapcsolatot fenntartani Moszkvával, hogy közben Brüsszellel sem kerül szembe mint a magyar miniszterelnök. Ausztria példája igen érdekes: az ország nem tagja a NATO-nak, ezért vígan komoly üzleti kapcsolatot tart fenn Oroszországgal. A Raiffeisen International óriási hasznot zsebel be az orosz piacon, ahol az orosz nemzeti banknak is segít a nemzetközi fizetésekben.

Az amerikai szankciók levágták Oroszországot a Swift fizetési rendszerről, ezért Oroszország pária lett a pénzügyi világban.

A Raiffeisen International terjeszkedni is akart Oroszországban, de Washingtonból figyelmeztették, hogy ennek komoly negatív következménye lehet, ezért az osztrák bank elállt ettől.

Hogy finanszírozza Putyin Orbán Viktort?

Moszkva évtizedek óta úgy pénzeli a magyar elit számára fontos részét, hogy kedvező viszonylag kedvező feltételekkel szállít kőolajat és földgázt, melyet azután az épp aktuális magyar kormány jó drágán ad el a saját népének és külföldön. Gyarmati István ex külügyminiszter-helyettes, az orosz ügyek jeles szakértője nemrég arra mutatott rá, hogy az energia rendszerhasználati díjak megemelése milyen jelentős haszonhoz juttatja az Orbán kormányt illetve a miniszterelnök olyan hűséges oligarcháit mint Mészáros Lőrinc, aki egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonát vagyis egyetlen évben 50%-os hasznot produkált amikor a magyar gazdaság visszaesett és a magas infláció miatt a lakosság életszínvonala csökkent.

Putyin barátait a nagyvilágban a Gazprombank finanszírozza. A barátok egy listáját megszerezte a brit hírszerzés, mely tovább passzolta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia remegő hangon érdeklődött Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a választ kapták, hogy magyar nevet nem leltek a listán. Ha Washingtonban úgy döntenek, hogy Orbán Viktort leveszik a sakktábláról, akkor megtalálják a miniszterelnök nevét és pénzét. Tim Walz, a demokraták alelnök jelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort éppúgy mint Vlagyimir Putyint. Így érthető, hogy Orbán Viktor Trump választási győzelméért imádkozik. Trump, ha nyer, nem váltja le Orbán Viktort, de pénzt sem ad neki. Akkor pedig Orbán üres zsebbel fut neki a 2026-os választásnak egy olyan országban, ahol stagnál az életszínvonal miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei szemlátomást tovább gazdagodnak.

Mitől dollármilliárdos Mészáros Lőrinc?

A Forbes legfrissebb szupergazdag listáján öt magyar szerepel, az első helyen természetesen Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc. Az ő vagyona tavaly 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt egy olyan évben amikor az átlag magyar életszínvonala csökkent az infláció miatt.

Mészáros Lőrinc 50%-os vagyongyarapodása kiugróan magas a szupergazdagok között, de azért a dollármilliárdosok nem panaszkodhattak: megduplázták vagyonukat a Covid pandémia idején miközben az emberiség 99%-ának az életszínvonala csökkent. Ki áll az első helyen a világranglistán? Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X ura: vagyona immár meghaladja az egyéves magyar GDP-t – 212 milliárd dollár. Elon Musk vagyonát 240 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

A magyar listán a második helyezett Csányi Sándor, az OTP elnök vezérigazgatója, a harmadik Felcsuti Zsolt – Orbán egyik kedvenc oligarchája. A negyedik helyen Gattyán Görgy a pornó milliárdos szerepel. Ő úgy kötődik a nemzeti együttműködés rendszeréhez, hogy az adóhivatal megszüntette ellene a vizsgálatot amikor bejelentette: pártot indít az európai választásokon. A cél az volt, hogy ily módon gyengítsék az ellenzéket. Orbán számítása nem jött be: a baloldali ellenzék ugyan meggyengült, de Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalomnak már csak azért is, mert lépten – nyomon azt hangoztatja:

“a nemzeti együttműködés rendszerének eredménye az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!”

A magyar lista ötödik helyezettje, Veres Tibor, a Wallis ura, akinek pályafutása jól példázza a magyar elit útját: Moszkvában végezte a nevezetes diplomáciai akadémiát, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát kapott. Majd azután cége, a Wallis építette meg az MTVA székházát Óbudán. Az MTVA a közmédia Orbán Viktor által átszervezett változata, melyet Rogán Antal miniszter egyetlen telefonnal irányít.

Az orosz és a kínai példa

A magyar dollármilliárdosok az állam kegyéből gazdagodtak meg: jókor voltak jó helyen. Oroszországban és Kínában ugyanez a helyzet: a leghíresebb eset a Gazprom ügye. A Szovjetunió gázipari minisztériuma, melynek élén Csernomirgyin állt a privatizáció révén Gazprommá változott. Csernomirgyin, aki azután Oroszország miniszterelnöke is lett, egyik pillanatról a másikra dollár milliárdossá vált. Ő volt a szürovikok egyik vezére Jelcin elnöksége idején: ezek voltak a nyersanyag termelők , akik Oroszországban szinte egyedül rendelkeztek export képes áruval a Szovjetunió összeomlása után. Aztán persze jött Vlagyimir Putyin a szilovik csapat élén: az erős emberek a hadsereget és a titkosszolgálatot képviselték a hatalomban. Ma is ők irányítják Oroszországot miután Hodorkovszkijt, az olajmaffia fejét Putyin Szibériába száműzte ahonnan csak Merkel kancellár tudta kiszabadítani.

Az oligarchák ma hűek Putyinhoz vagy repülnek az ablakon kifelé mint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki elárulta a brit titkosszolgálatnak: Putyin hogyan támogatja külföldi barátait a Gazprombankon keresztül.

Emiatt Orbán Viktornak is volt néhány kínos pillanata amíg meg nem kapta a választ: magyar nevet nem találtunk a listán. Persze több lista is lehet.

Kínában az állami irányítás jóval hatékonyabb, mert a modern ágazatok támogatására irányul. Így lett dollármilliárdos a Huawei vezetője, aki a hadsereg kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója volt ezredesi rangban. A még híresebb példa Jack Máé, aki az informatika iránt érdeklődő angol tanárból lett Kína leggazdagabb embere az Alibaba révén. Jack Ma az internetes kereskedés úttörője elérte, hogy fogadja a kínai tartomány első embere, egy bizonyos Hszi Csin-ping. Az ő támogatásával indult meg világhódító útján az Alibaba. Jack Ma előbb találkozott a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt !”

– harsogta Donald Trump. Aztán Jack Ma Kína egész pénzügyi rendszerét meg akarta reformálni az Alipay-jel. Leállították. Hosszú időre eltűnt. Vagyonának egy részét elveszítette, de még mindig dollármilliárdos. Már nem ő Kína leggazdagabb embere, és nem hirdeti úton útfélen, hogy ő Hszi Csin-ping elnök embere a kínai gazdaságban.

Az ukrán hadművelet célja az orosz gázszállítás leállítása

0

Az ukrán rohamcsapatok elfoglalták azt a gázszivattyú állomást, melyen keresztül az orosz földgáz Európába érkezik. A szuldzsai gázszivattyú állomás elfoglalását elismerte az orosz vezérkar is.

Ez az egyetlen útvonal vagyis a Gazprom másképp nem tud földgázt eljuttatni az Európai Unióba csővezetéken Ukrajnán keresztül. Korábban napi 42 millió köbméter földgáz ment ezen a csővezetéken Oroszországból az Európai Unióba.

Az igazán nagy export Oroszországból az Európai Unióba az Északi Áramlat 1 vezetéken áramlott az Európai Unióba, sőt az USA és Lengyelország ellenkezése ellenére elkészült az Északi Áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték is, de ez már nem szállíthatott földgázt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Egy ukrán titkosszolgálati csapat felrobbantotta a két földgázvezetéket, de ezt nem tehették volna meg amerikai illetve brit támogatás nélkül.

Svédország és Dánia lezárta a vizsgálatot eredmény nélkül, és Németország sem merte nyíltan megvádolni az USA-t, Nagy Britanniát és Ukrajnát az akció miatt. Németország átállt az amerikai és a közel-keleti földgázra, de ezzel súlyosan megkárosította saját gazdaságát, amely az olcsó orosz energiára épült. A német gazdaság azóta folyamatosan gyengélkedik.

Az uniós országok közül Magyarország, Szlovákia és Ausztria kap még orosz földgázt, amely már nemcsak Ukrajnán, de Szerbián   keresztül  is megérkezhet Közép Európába.

A magyar diplomácia ellenez mindenfajta szankciót az orosz földgázzal és kőolajjal szemben.

Az ukránok nemrég leállították  az orosz Lukoil kőolaj szállításait Magyarországra és Szlovákiába. Most az ukránok az orosz földgázszállítást vették célba. A magyar kormánypárti sajtó mindezért az Európai Uniót és az Egyesült Államokat hibáztatja. Magyar Levente külügyi államtitkár minden bizonnyal erről is tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának európai helyettesével, de érdemi információt erről nem közöltek. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a tekintetben nincsen nagy különbség a jelenlegi demokrata adminisztráció és Donald Trump között. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Putyin orosz elnökkel parolázik.

Az ukrán támadás meglepte Putyint

Az orosz elnök összehívta a Honvédelmi Tanácsot, mert a hírszerzés megint csúfosan leszerepelt: nem jelezte előre az ukrán csapatok akcióját Oroszország kurszki kormányzóságában. Az orosz hírszerzés nagy kudarca volt amikor háromnapos villámháborúval akarta térdre kényszeríteni Ukrajnát 2022 februárjában, de a Zelenszkij elnök meggyilkolására küldött titkosszolgálati különítményt az ukránok megölték, mert a CIA segítségével időben értesültek a támadásról.

A kurszki kormányzóságban élő oroszok egy csoportja videó üzenetben kérte most Vlagyimir Putyin segítségét.  Az üzenet azt állítja, hogy a hadügyminisztérium közleménye hazudik: nem állították meg az ukrán offenzívát.“

Ezekbe a hazugságokba mi belehalhatunk. A vezérkari főnök azt állítja, hogy az orosz hadsereg ellenőrzi a helyzetet, de ez hazugság! Súlyos harcok folynak a kurszki kormányzóságban.”

Ukrajna nem tájékoztatta a Fehér házat a tervezett akcióról – mondta Biden elnök szóvivője. Miután Ukrajna egész informatikai rendszerét az amerikaiak telepítették és ők is ellenőrzik, ezért formális tájékoztatás nem is szükséges. Jelentős amerikai tanácsadó csapat működik Kijevben egy Irakot és Afganisztánt megjárt altábornagy irányításával.

A fő fronton az oroszok előrenyomulnak lassan felőrölve az ukrán ellenállást. Ezért nem számítottak Moszkvában komoly ellentámadásra. Szirszkij tábornok, Ukrajna vezérkari főnöke jelezte is Zelenszkijnek, hogy komoly offenzívára nem képesek. Az ukrán katonai hírszerzés azonban ilyen akciók szervezésével és végrehajtásával elvonhatja az oroszok figyelmét a fő frontról és lélektani győzelmet arathat. Ráadásul Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke tanult a 2023-as offenzíva kudarcaiból. Akkor ugyanis kiképzett dandárokat vetettek be, melyek még nem szagoltak puskaport, és ezért nem tudták áttörni az orosz védelmet.

Amerikai katonai szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy az ukrán katonai hírszerzés olyan csapatokat vet be a kurszki kormányzóságban, melyek már jól ismerik az orosz harcmodort.

Az amerikai szakértők megerősítik, hogy az ukrán támadás célja az orosz földgázvezeték lehet, de azt is hozzáteszik: aligha valószínű, hogy az ukránok meg tudnák tartani az orosz területet márpedig a földgázvezeték esetleges felrobbantása után viszonylag gyorsan helyre lehet állítani annak működését.

Jelenleg az Európai Unió földgáz importjának 15%-a jön Oroszországból míg Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt ez még 45% volt.

Magyarország energiaellátása veszélybe került?

A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter közölte: Szlovákiával együtt a brüsszeli bizottsághoz fordultak mivel Kijev részlegesen leállította az orosz tranzitszállítását, ez szerinte megsérti az Európai Unió és Ukrajna egyezményét.

Az ukrán kormány  arra hivatkozik, hogy Oroszország, amely 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát több mint 180 milliárd dolláros bevételre tett szert az olaj eladásból, és ennek jelentős részét a háborúra fordította.

Ukrajnában nem is nagyon titkolják, hogy a kétmillió tonnás orosz olajszállítás blokkolása a válasz Orbán Viktor moszkvai útjára.

A magyar miniszterelnök közvetlenül kijevi tárgyalásai után parolázott Moszkvában Putyinnal, de erről elmulasztotta tájékoztatni Zelenszkij ukrán elnököt.

Szijjártó tudatosan túloz: nincs igazi veszély

A G7 portál szerint lehet, hogy le sem állt az orosz olaj szállítása, mert csak annyi történt, hogy egy másik cég vette át az üzletet a szankcionált Lukoil helyett. Amióta szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azóta Moszkva gyakran él ezzel a módszerrel. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetett erről New Yorkban az ENSZ közgyűlés szünetében. Korábban Lavrov tűzte Szijjártó kebelére a Barátság Érdemrendet, a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldi megkaphat.

Holoda Attila energiaszakértő így vázolta fel a helyzetet a G7-nek:

”Az ukránoknak azzal lehetett gondjuk, hogy az a Lukoil végzi a szállítást és fizeti a tranzitdíjat, amely az országuk elleni háború egyik legfőbb finanszírozója. Ezenkívül a magyar kormány orra alá is szerettek volna borsot törni, éreztetve vele, hogyha Al Capone-val üzletelsz, akkor legyen B terved, mert lehet, hogy a partnered lecsukják.”

Az áramhiányról szóló jelentés is nehezen értelmezhető hiszen az olajerőműveket csakis akkor kapcsolják be, hogyha rekord magas a fogyasztás. Ennek megfelelően az olaj részesedése a magyar villamosáram termelésben 0,1-0,3% között ingadozik.

Vagyis Szijjártó Péter hisztizik, de messze túllő a célon méghozzá pontosan akkor amikor a brüsszeli bizottság újonnan megválasztott elnökasszonya, Ursula von der Leyen kijelentette:

a tagállamok többségének elege van Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájából, melyet a soros uniós elnökség keretében próbál meg eladni.

Miért csinálja ezt Orbán Viktor? Neki lehet, hogy származik haszna ebből, de az országnak biztosan nem. Jellemző, hogy az olajügyekben ugyancsak érintett MOL nem reagált erre az ügyre, a védelmi adóra viszont igen. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató gúnyosan azt írta a kormánypárti Mandinernek, hogy

“az Orbán kormány különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek ideiglenesen nálunk állomásoztak több mint negyven éven keresztül.”

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Mi lesz, ha nem jön az orosz olaj?

Ukrajna leállította az orosz olaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára – ez pedig komoly ellátási problémát jelenthet Százhalombatta és Pozsony olajfinomítóinak – írta a brüsszeli Politico.

Mindez összefügghet Orbán Viktor “békeoffenzívájával”, amely Kijevben kezdődött és Moszkvában folytatódott. Zelenszkij elnök annak örülhetett, hogy a magyar miniszterelnök – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül – ellátogatott Kijevbe, de annak biztosan nem örült, hogy Orbán Viktor “elfelejtette” vele tudatni: diplomáciai körútjának következő állomása Moszkva, ahol a magyar miniszterelnök vígan parolázott azzal a Putyinnal, aki az orosz agressziót megindította Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor azután is vígan parolázott Putyinnal, hogy Donald Trump megüzente neki: ez számára is elfogadhatatlan.

Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, azon az állásponton van, hogy ő természetesen tárgyalhat Putyinnal, de egy kis NATO tagállam mint Magyarország, vezetője nem.

Mit jelent a gyakorlatban az ukrán tilalom?

Az orosz Lukoil 2-2 millió tonna kőolajat szállított eddig Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Pozsonyban az olajfinomító Világi Oszkár kezében van, a szlovákiai magyar oligarcha Orbán Viktor legfőbb támogatói közé tartozott. Eddig. Lehet, hogy a Slovnaft – a MOL-hoz hasonlóan – kifarol Orbán Viktor mögül. Meg nem erősített információk szerint Hernádi Zsolt – a MOL vezére – támogatja Magyar Péter mozgalmát – szövetségeseivel:  Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel együtt. Ezért is kapott a nyakába jókora “védelmi adót” a MOL és az OTP.

“Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek: az energiaárak az egekbe szökhetnek és áramhiány is felléphet, ha a magyar kormány nem talál sürgősen megoldást”

– nyilatkozta a Politiconak Ilona Gizinska, a Centre for Eastern Studies szakértője. Aki rámutatott arra is, hogy a hőhullám miatt egyre másra dőlnek meg az áram fogyasztás rekordjai Magyarországon, és az esti csúcs időszakban emiatt bekapcsolják a nem különösebben gazdaságos és környezetszennyező olaj erőműveket is.

Elvben persze Horvátországon keresztül is lehet importálni orosz olajat, de annyit nem, hogy pótolja a kiesett ukrajnai mennyiséget. Ráadásul Horvátországban Hernádi Zsolt korrupciós ügye miatt kissé görbe szemmel néznek a MOL-ra,  jócskán megemelték a tranzitdíjat is.

Orbánt az ág is húzza

A magyar miniszterelnök épp a gyenge hazai teljesítményt akarta feledtetni látvány diplomáciájával, amely így visszafelé sült el hiszen az ukrán döntés húsbavágó míg a moszkvai útból semmi hasznot sem húz a magyar kormány.

Ha viszont megugranak az energia és nyersanyag árak a hőhullám idején sőt részleges áram kimaradás sem elképzelhetetlen, az tovább apasztja Orbán Viktor politikai tőkéjét.

Mindinkább kilóg a lóláb: a lázas diplomáciai aktivitás kontraproduktív, és felidézi Ceausescu utolsó éveit amikor az áru és áram hiánnyal küszködő lakosság minden este azt láthatta a televízióban, hogy “Nicusor”, ez volt a diktátor gúnyneve, újabb kezeket rázott meg a világ minden táján anélkül, hogy ennek hasznát bárki is érezte volna a nép körében. Az eredmény lázadás és a Ceausescu házaspár kivégzése lett, erre párhuzamra aligha emlékszik vissza szívesen Orbán Viktor.

Akinek nincs egy vasa sem az ország problémáinak megoldására, ezért rákényszerül hűséges oligarchái megadóztatására is, akik viszont ennek hatására elgondolkodnak: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor? Ursula von der Leyen újraválasztása azt jelezte, hogy Brüsszel egy centtel sem utal ki többet a következő öt évben mint amennyit muszáj a magyar kormánynak.

A nemzeti együttműködés rendszere viszont üzemképtelen hosszú távon az uniós eurómilliárdok nélkül.

Moszkva és Peking megfizetheti Orbánt, de a nemzeti együttműködés rendszerének finanszírozását nem vállalják fel. Orbán ezt – Ceausescuval ellentétben – nem terhelheti rá a népre hiszen

2026-ban választások lesznek, melyeket Orbán Viktornak mindenképp meg kell nyernie hiszen ellenkező esetben megindulna a lopott milliárdok számonkérése.

Az Orbán család boldog karácsonya a fegyházban – ez a videó milliós nézettséget hozna, de a magyar miniszterelnök – érthető módon – nem erről álmodik. Csakhogy az ésszerű alternatívához pénz kell, az pedig nincsen. Marad Rogán Tóni: média hazugság mindhalálig, és a titkosszolgálat örök ébersége. Ez utóbbira már csak azért is szükség van nehogy a titkosszolgálat exportálja a túlvilágra a “főnököt” saját maga átmentése érdekében.

A háború két éve alatt négy Lukoil vezető halt meg furcsa körülmények között

Oroszország második legnagyobb olajvállalatának vezetése nem élvezi Putyin bizalmát: immár a negyedik vezető távozott villámgyorsan az élők sorából.

Holtan találták az 54 éves Vitalij Robertuszt, a Lukoil alelnökét. Hirtelen halállal halt az amúgy egészséges menedzser éppúgy mint Alekszandr Szubbotyin, a Lukoil egy másik vezetője, akiről a bulvárlapok azt írták, hogy saját magát mérgezte meg egy sámánista szertartás közben. Mindez 2022 májusában történt nem sokkal azután, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Ezt követően pedig szankciók özöne zúdult az orosz cégekre és olyan oligarchákra, akik közel álltak Putyinhoz. Egyikük, Vlagyimir Nyekraszov, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke múlt októberben  adta át lelkét teremtőjének “szívroham” következtében. Elődjét is ily módon akarta eltenni láb alól a KGB utód szervezete, az FSZB, de ő ellenállt mire kidobták egy moszkvai kórház épületének hatodik emeletéről. Ez az orosz Windows program, melyet Putyin előszeretettel alkalmaz olyankor, ha figyelmeztetni kívánja az elit renitens tagjait: eddig és ne tovább! Ravil Maganov esete, mely 2022 szeptemberében történt, az árulóknak szánt figyelmeztetés volt.

Aki nem hallgat, az meghal

Mit követett el Maganov? Ő korábban a Gazprombankban dolgozott, amelynek sok más feladat mellett az a megtisztelő feladat jutott, hogy Putyin rajta keresztül pénzelte külföldi barátait. Voltak, akik ezt nyíltan vállalták az ukrajnai háború előtt mint Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akinek választási kampányait jelentős részben az orosz elnök finanszírozta. Ellenfele, Macron elnök becsukta a kiskaput, a törvény immár csak olyan külső finanszírozást engedélyez, amely uniós államból érkezik. Itt került a képbe Orbán Viktor, akinek utasítására egy kormányhű bank 10 millió eurós kölcsönt nyújtott Marine Le Pen asszonynak, aki ezzel együtt elbukta az elnökválasztási kampányt. Lehet, hogy Orbán Viktor Putyintól kapott pénzt erre? A kérdés jogos, mert a kórház ablakából kiesett Maganov kicsempészett egy listát a Gazprombanktól a brit hírszerzésnek. Ezért kellett meghalnia.

A listán Putyin külföldi barátai voltak, akiknek neve mellett csinos összegek szerepeltek – rendszeres átutalásként.

A Gazprombank listáját a brit hírszerzés eljuttatta a CIA-nak is. Ott érdeklődtek a kissé ideges magyar diplomaták arról, hogy vannak-e magyar nevek a listán? Mosolyogva azt közölték velük Washingtonban, hogy “egyelőre nem találtunk magyar nevet Putyin barátainak listáján”. De hát több lista is lehet, és egyiken szerepelhet Orbán Viktor neve is egy csinos összeggel, amelyet igen nehéz lenne megmagyarázni. Putyin mosolyában ez is benne lehet amikor parolázik Orbán Viktorral. Legutóbb erre Pekingben került sor jóval az ukrajnai háború kirobbanása után. Orbán Viktor az egyetlen olyan vezető a 27 tagú Európai Unióban, aki az Ukrajna elleni agresszió óta nem látogatott el Kijevbe viszont kezet rázott Putyinnal. A magyar miniszterelnöknek erre talán megvolt az anyagi alapja is, mert Magyarország nem sokat profitált Putyin “barátságából”.

Meghalt Francois Léotard, a francia hadügyminiszter, aki az oroszoknak kémkedett

81 éves volt amikor meghalt, de a politikai halála már jóval előbb bekövetkezett amikor kiderült róla: tájékoztatja az orosz hírszerzést a NATO ülésekről és a francia hadsereg fontos ügyeiről.

2001-ben mondott búcsút a politikának az egykori nagy ígéret, aki Franciaország elnöke akart lenni. “Prostituálódott a francia politikai élet“ – ezzel indokolta meg visszavonulását, melyet akkor csak nagyon kevesen értettek meg. Lassacskán kiderült: Franciaország egykori hadügyminisztere kémkedett az oroszoknak! Erre nem a francia kémelhárítás jött rá hiszen senki sem feltételezte a liberális politikusról, hogy ilyesmire vállalkozna, de a CIA észrevette, hogy Moszkvában túlságosan is sokat tudnak a NATO tanácskozásokról. Vajon ki a vakond? A biztonság kedvéért minden résztvevőt ellenőriztek, és így bukkantak rá Francois Léotard francia hadügyminiszterre. Párizsban nem tudtak mit kezdeni az üggyel, ezért inkább elhallgatták. Máig nem tudja senki sem, hogy mivel vették rá az oroszok a kémkedésre.

Francois Léotard 1993-ban lett hadügyminiszter Edouard Balladur kormányában. Balladur elindult az elnökválasztáson 1995-ben miután Léotard lemondott erről cserébe azért az ígéretért, hogy ő lehet a miniszterelnök, ha Balladurt elnökké választják. Balladur nem nyert. A választási kampány körül viszont sok volt a pénzügyi szabálytalanság, és ezért Léotard volt a felelős. Így tíz hónapos felfüggesztett börtönre ítélték.

Karachi gate

Franciaország nagyszabású fegyver üzletet kötött Pakisztánnal, és ebben nagy szerepe volt a megvesztegetésnek. Csakhogy a pakisztáni tábornokok nem kapták meg a teljes kialkudott összeget, mert annak egy részét Balladur kormányfő választási kampányára fordították. A hoppon maradt pakisztáni generálisok furcsa módon álltak bosszút: “elnéztek” egy iszlamista merényletet, amely azt a szállodát célozta meg Karachiban, ahol a francia fegyvereket kísérő katonák laktak. A robbanás közülük is sokakat megölt. A dühös rokonok vizsgálatot követeltek, és kiderült az igazság: a francia korrupció büntetése volt a merénylet Karachiban.

Léotard ex hadügyminisztert újra elítélték: ezúttal kétéves felfüggesztett börtönbüntetést és 100 ezer eurós pénzbüntetést kapott. Emlékiratait nem adta ki, valószínűleg nem akart eldicsekedni a kínos részletekkel. Fiatalabb kortársát, Nicolas Sarkozyt, aki pedig elnök is volt Franciaországban, jogerősen börtönbüntetésre ítélték korrupcióért. Természetesen fellebbezett, de ő lehet az ötödik köztársaság első elnöke, aki börtönbe megy, mert a korrupciós ügyeit nem sikerült olyan jól eltitkolnia mint Francois Léotardnak, aki még kémügybe is belekeveredett. Mindenesetre tanulságos, hogy Franciaországban nagyot lehet bukni azért, ha valaki idegen nagyhatalommal túlságosan is jóban lesz, és belekeveredik korrupciós ügyekbe.

A magyar elit igyekszik úgy tenni, hogy mindez csakis a “nyugat alkonyát” jellemzi, de valójában Magyarországon sokkal nagyobb az esélye annak, hogy országos vezetők együttműködjenek nagyhatalmak irányítóival, és ezért még juttatást is kapjanak. Az oroszok ezt jól tudják: Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta külföldi “barátait”. A brit hírszerzés hozzájutott egy ilyen Gazprombank listához, és ezt eljuttatta Washingtonba is.

Moszkvában a lista kiadásával gyanúsított Lukoil alelnök kiesett a kórház ablakán. Ez az orosz Windows program.

A magyar diplomácia idegesen érdeklődött Washingtonban: ki van rajta Putyin barátainak listáján? Az USA mosolyogva csak annyit közölt: magyar nevet egyelőre nem találtunk Putyin külföldi barátainak listáján.

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK