Kezdőlap Címkék Liberális

Címke: liberális

Képzelgés

Ahogy múlnak az évek, egyre biztosabban tudom, egyszer el kell gondolkodjak rajta, mi történt volna akkor, ha 2006-ban egy MSZP frakciótag (néhány MSZP frakciótag?) nem csempészi ki a Beszédet. A Beszéd, mint tudjuk, arra szolgált, hogy a sokkal inkább osztogatni szerető MSZP-s társaságot kemény megijesztéssel szorítsa rá arra, hogy a feltétlenül szükséges megszorításokat és a tervezett reformokat a Parlamentben megszavazza. A liberálisoknál ilyen gond nem jelentkezett, nem is mondott ott beszédet senki.

A rászorítás sikeres volt, a frakció a szükséges törvényeket és rendelkezéseket szó nélkül megszavazta, így az Orbán-Medgyessy-Járai trió hatalmas kártételeinek rendbe tétele elkezdődhetett. Ez a rendbetétel ugyanis a károk kialakulásában ártatlan Gyurcsányra maradt, persze azért mondható, hogy ő a főbűnös, mert ugye minek nyerte meg a választásokat. Így a „Gyurcsány a hibás” lényegű patrióta alaptétel gránitszilárdsága nem sérül.

A rendbetétel 2006. nyarán el is indult, a közben jelentkező egyetlen  apró probléma csak annyi, hogy Gyurcsány saját hülyeségéből kifolyólag (bízott az övéiben, és ez nagy hiba egy politikustól, akinek senkiben sem szabad bízni, pláne nem a övéiben) a Beszéd nyilvánosságra került. Ezzel megkezdődhetett a miniszterelnök, az MSZP plusz az egész ország máig tartó, rendkívül szomorú, még ma is bizonytalan végű vesszőfutása. Akit érdekel az 1996 – 2010 közötti történet, itt  meg itt, meg itt utána nézhet.

Természetesen én is ismerem a „Ha öreganyámnak áramszedője lett volna, most én lennék a villamos” jellegű gúnyolódást, mely szerint ezek a ha-val kezdődő mondatok teljesen értelmetlenek, de ennek ellenére juszt is elképzelem, hogy mi lett volna, HA.

Elvégre az Orbán stílus hatásos: ha logikátlan, ha ostobaság, ha csak kárt okoz Magyarországnak, a miniszterelnök úr akkor is dafke megcsinálja, aztán a károkat ráfogja Brüsszelre, és a magyar nép fideszes része úgy elhiszi rögtön, mint a sicc. Sőt, még ajnározza is, hogy milyen hősiesen védelmezi a „magyarokat”. Így hát, kedves polgártársaim, simán tudomásul vesszük, hogy nem ám a miniszterelnök úr önzéssel kevert ostobasága, hanem kifejezetten és név szerint Brüsszel miatt halunk éhen mindannyian (elsőnek a tanárok – a nyugdíjasok már hozzászoktak az éhezéshez).

Illetve mégse. Nem mindannyian. Lesznek kivételek, mégpedig a legmagyarabbnál is sokkal magyarabb magyarok, akikről mindenki tudja, hogy ők aztán életüket és vérüket, akár a Corvin közben is, de zabot, azt sajnos nem. A probléma folyamatosan az, hogy az életük meg a vérük most épp nem kell, a zab viszont igen, ám abból nincs egy félvékányi se, mert már rég szétosztották maguk közt. Így aztán mindig csak ígérnek. Tisztára Karinthy: „Én mindig megtartom az ígéreteimet. Ha pénzt ígérek, azt is megtartom. Magamnak.

De hagyjuk a jövőt egyelőre, elég bajuk lesz azzal a gyerekeknek meg az unokáknak, térjünk vissza a „Mi lett volna, ha?” kérdésére. Csakazértis, az angyalát!

  • Ha a Beszéd nem kerül nyilvánosságra, nem törnek ki 2006-ben zavargások. Nem sérül meg sok rendőr és tüntető.
  • Gyurcsányról nem terjed el az, hogy szemkilövető. Ehelyett arról a politikusról mondanák, hogy agyonverető, akinek a rendőrei keze között emberek halnak meg (nem a fél szemüket lövik ki, hanem meghalnak, és nem éles, harci helyzetben, hanem letartóztatás után). A gumilövedék használatát a Gyurcsány kormány nem tiltja be, mert minek.
  • Gyurcsányról nem terjed el az, hogy hazudik, mivel a nép ezt csak onnan tudja, hogy ő maga mondta. A Beszédben. Amely nem a népnek szólt, hanem a frakciónak. Amit hazugságként esetleg rá lehetne fogni: 2006 februárjában azt válaszolta egy kérdésre, hogy „A költségvetés köszöni, jól van”, viszont ezt egyrészt februárban még mondhatta, másrészt hozzátette, hogy „Ha nem lesz jól, majd teszünk valamit”, és tényleg, a választások megnyerése után 2006 nyarán tettek is, lásd megszorítások. Az, hogy Orbán hogy áll a nyilvános, a népnek mondott, illetve a nép arcába vágott hazugsággal, a Népszava Bolgár rovatában hetente olvasható. Sok-sok éve már.
  • Gyurcsányról nem terjed el, hogy nála rosszabb elképzelhetetlen, így az orbáni kétharmadoknak semmi esélye sincs.
  • A szociális népszavazás érvénytelen lesz, a vizitdíjat bevezetik, és a befolyó összeget a terv szerint az orvosok fizetésének emelésére meg egészségügyi fejlesztésére fordítják.
  • A reformok Molnár Lajos vezetésével rendben folytatódnak.
  • A befektetők a normál üzletmenet miatt nem látják úgy, hogy a kormány annyira népszerűtlen, hogy még a jó reformterveit sem tudja végrehajtani, ezért 2008-ban a világválság kedvezőbb gazdasági környezetben és helyzetben éri a magyar gazdaságot.
  • A világválság miatt Gyurcsánynak 2009-ben nem kell lemondani, a szükséges megszorításokat a nép tőle is elfogadja. A megszorítások azonban, ha kisebb hatásúak is, jelentős népszerűségvesztést is okoznak.
  • A népszerűségvesztés okán Gyurcsány és az MSZP a 2010-es választásokat elveszíti, de Orbánnak nem lesz kétharmada.
  • A MANYUP kasszát Orbán lenyúlja, de kétharmad híján új Alaptörvényről szó sem lehet, és Orbánék bevezetik ugyan a rezsicsökkentés nevű ökörséget, de a nyugdíjak svájci indexálását már nem merik megszüntetni.
  • A Közmédia, valamint a fékek és ellensúlyok fideszes pártalakulatokká való átszervezése elmarad, az a hatalmas fideszes fölény, amely Gyurcsány totális ledegradálása és az ebből kiinduló permanens gyurcsányozás révén a valóságban létezik, képzelt esetünkben nincs. Ráadásul kétharmad sincs, ezért minden komolyabb változáshoz konszenzus kellene az ellenzékkel, az meg a saját elnyomását nem szavazza meg.
  • A világválság utáni gazdasági fellendülés lassúsága miatt a FIDESZ a 2014-es választásokat elveszíti.
  • Az új kormány a rezsicsökkentést ugyan meghagyja, de sávossá teszi, hogy ne azok kapják a legtöbb támogatást, akik a legtöbbet fogyasztanak – azaz a leggazdagabbak. Az EU pénzeket a lakások hőszigetelés kiépítésének támogatására fordítja, így az ottlakók rezsicsökkentés nélkül is jóval kevesebbet fizetnek az energiáért.
  • A migránsválságot az új kormány az EU-val karöltve igyekszik megoldani. Falat nem épít, helyette a szokásos módon kezeli az érkezőket, akik a befogadási irat birtokában úgyis azonnal elhagyják az országot, és tovább mennek Nyugatra. Így ugyanannyi migráns lenne nálunk ebben az esetben is, mint amennyi jelenleg ténylegesen van.
  • Az új kormány sokkal inkább a szociális támogatásokat fokozza, a sport jóval kevesebb létesítményhez, a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei pedig jóval kevesebb EU pénzből finanszírozott állami megrendeléshez jutnak, ráadásul lényegesen értelmesebb és az EU szabályoknak megfelelő célok vannak kitűzve, ezért az EU-nak semmiféle kifogása nincs, a pénzek rendben érkeznek, a gazdaság a világgazdasági fellendülés és az EU támogatás révén jól működik.
  • Az új kormány lényegesen többet, azaz GDP arányosan az EU átlagnak megfelelő összeget fordít oktatásra meg egészségügyre, mivel nem munkaalapú, hanem tudásalapú társadalmat épít.
  • A fenti okokból a 2018-as választásokon a FIDESZ ismét veszít, hiába próbál rettenetes katasztrófát vizionálni a migránshelyzetből.
  • Az új kormány az EU-val szövetséges politikát folytat, azaz kompromisszumokra törekszik, nem próbál ún. „magyar érdeket” védeni, amely jelenleg azonos azzal, hogy „Orbán azt csinálhat, amit akar”, és itthon jól eladható a kevésbé tájékozott és keveset gondolkodó tömegeknek. Ezért a támogatásunkkal semmi gond, és Magyarország megbecsült tagja az EU-nak (jelenleg sajnos nem annyira).
  • Az új kormány a COVID járványt a jóval kisebb kontraszelekció miatt lényegesen jobban kezeli, mint ahogy ez ténylegesen történt. Lásd tesztek, oltások, lélegeztetőgépek beszerzése, elkésett rendeletek meg intézkedések.

Tovább nem érdemes képzelegni. Aki arra kíváncsi, hogy az ellenzék azóta mit csinált volna másképp, az ellenzéki programokban megtalálhatja. Persze csak az óellenzéki programokban, ezért

nagy kár, hogy a magyar népnek értelmisége gondos vezetésével sikerült a teljes óellenzéket elsöpörni, és az összes szavazójukat átirányítani az újellenzékhez, amelyik jelenleg programírás helyett lavírozással foglalkozik.

Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. Csak nehogy baj legyen. Handabandában viszont már felzárkózott Orbánékhoz. Az is valami.

Jelenleg itt tartunk. Azaz nem tartunk sehol. Illetve annál egy kicsivel (nagyon) lejjebb. Nagy grat minden közreműködőnek.

Érdekes lett volna, ha a teljes magyar értelmiség 2006-ben nem csatlakozik a FIDESZ-hez lelkesen, hanem rájön a beszéd lényegére, elmagyarázza a népnek, és akkor a történetünk kicsit jobban hasonlítana ahhoz, amit itt összefantáziáltam, és kevésbé a ténylegesen történtekhez. De nem így történt. (Szerintem) kár.

Miért akar erős államot Orbán Viktor?

“Nem az a fő baj, hogy Orbán tévedett amikor kiemelt nemzetgazdasági irányként határozta meg az akkumulátorgyártást, hanem, hogy azt hiszi: ez a dolga!” – hangsúlyozza Bojár Gábor vállalkozó a valasz.hu portálon, ahol felidézett egy vitát, melyet 30 éve folytatott Orbán Viktorral.

Ebben a Graphisoft alapító elnöke a liberális gazdaságpolitika nevében az állam visszavonulását hirdette meg míg az akkor még ellenzékben levő Orbán Viktor az állam vezető szerepe mellett érvelt Kepes András műsorában, ahonnan azután ezt a húsbavágó vitát kivágták.

“Orbán és köre Kína sikereire szokott hivatkozni. Elég merésznek tűnik az a következtetés, hogy a következő ötszáz év a Keleté. Nem arról van-e szó, hogy miniszterelnökünk habitusához jobban illik a keleti minta?” – teszi fel a költői kérdést Bojár Gábor.

Miért lett liberálisból illiberális Orbán Viktor?

Erre csak ő maga adhatná meg a választ, de nyilvánvalóan nagy csapást mért az akkor még liberális és amerikabarát fiatal politikus terveire amikor a Szovjetunió bukása után – 1991 – az USA átértékelte az egész régiót, és kiderült: az egykori kedvenc, Magyarország elveszítette a jelentőségét, mert az Egyesült Államok számára a régió gazdasági fontossága  minimális, stratégiai szempontból pedig Románia fontos, Magyarország pedig nem. Ebből nemcsak az következett, hogy Marshall segélyről szó sem lehet hanem az is, hogy Magyarország semmiféle indirekt támogatásra sem számíthat. A kis tigriseket: Szingapúr, Hongkong, Tajvan és Dél Korea az USA jelölte ki felfutásra, hogy ellensúlyozza a kommunista Kína befolyását a térségben. Ennek megfelelően

térségünkben Lengyelország és Románia sokkal jobb eredményt produkált az elmúlt 34 évben mint Magyarország, melynek stratégiai jelentősége Washington szempontjából csaknem nulla.

Orbán Viktor ezért is fordulhatott szembe az Egyesült Államokkal már első miniszterelnöksége idején – 1998-2002 – amikor mindenki meglepetésére svéd vadászgépeket vásárolt amerikaiak helyett. A keleti nyitás a Nyugat elutasítását jelenti, amely Magyarországot periferikus és jelentéktelen országnak tartja.

A másik ok, ami miatt Orbán Viktor Keletre fordult és erős államot akar, az az, hogy a periférián a liberális demokrácia siralmasan alacsony életszínvonalat produkál a lakosság többsége számára. Orbán mint profi politikus felmérte: az amerikai birodalom neoliberális gazdaságpolitikája futószalagon termeli a lúzereket a periférián mint Magyarország.

Nemcsak Orbán, de a lakosság többsége is erős államot akar, amely gondoskodik róla. Szánalmasan szerény ez a gondoskodás, de van.

A magyar bérekből és nyugdíjakból nem lehet tisztességesen megélni! A kiszolgáltatott emberek ezért szavaznak a vezérre, aki az erős állam élén “mindent tudva tud”, és megvásárolja a szavazataikat a rezsicsökkentéssel, a tizenharmadik havi nyugdíjjal, a családtámogatással stb.

Lengyel recept az Orbán utáni időkre

Donald Tusk amióta hatalomra került, megpróbálja leépíteni azt a nemzeti együttműködési rendszert, melyet Jaroslaw Kaczynski alakított ki Lengyelországban – sok tekintetben épp Orbán Viktort követve. A Visegrad Insight közli Zgut-Przybylska Edit tanulmányát a lehetséges magyar-lengyel párhuzamról.

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója felvázolja:

Tusk arra törekszik, hogy felszámolja azt a poszt feudális struktúrát, melyet az előző rendszer kifejlesztett.

Ez a patrióta patrónus rendszer sokban emlékeztet a magyarországira, melyet Orbán Viktor 2010 óta alakít ki.  A feudális függési rendszer egyik alapkövetelménye a közszolgálat teljes alávetése a hatalomnak: a rendőrségtől a közmédiáig mindenki az első számú vezető döntését lesi, semmifajta alkotmányos demokratikus kontroll sem működik. A fő ellenfél a liberális Nyugat, amelyet Brüsszel képvisel. Kaczynski éppúgy mint Orbán hadjáratot folytatott Brüsszellel szemben. A brüsszeli válasz: éppúgy a pénzek egy részének befagyasztása volt, de amint hatalomra került Donald Tusk liberális kormánya Lengyelország minden pénzt megkapott az Európai Uniótól, és Orbán magára maradt a sarokban. A magyar miniszterelnöknek igencsak hiányoznak az euró milliárdok, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a lengyel kormány meg tudja oldani a régió legerősebb gazdaságának problémáit.

Orbán defenzívában

A magyar miniszterelnöknek nincsen ötlete sem arról, hogy miképp tudna pénzt szerezni a 2026-os választások megnyerésére. Márpedig ez számára életbevágó. Lengyelországban egymásután indulnak meg a korrupciós vizsgálatok a régi rendszer vezető káderei ellen. Az Orlen olajvállalat főnöke egy időben Budapesten rejtőzködött, mert Varsóban kínos kérdéseket akartak neki feltenni arról: az állami cég miért finanszírozta a kormányt támogató médiát?

Jaroslaw Kaczynski rendszere távolról sem volt annyira korrupt mint Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

Maga Kaczynski egyedül él egy lakótelepi lakásban macskáival. Senki nem tud egyetlen korrupciós ügyéről sem. Magyarországon viszont mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor alteregója, aki a semmiből lett a leggazdagabb magyar a nemzeti együttműködés rendszerében. Vagyona a tavalyi évben 660 milliárd forintról 990 milliárd forintra nőtt miközben 2023-ban a magyar lakosság életszínvonala stagnált vagy csökkent az európai rekorder infláció miatt. És akkor még nem beszéltünk Tiborcz Istvánról: a nemzet veje nemrég söpörhetett be csekély 600 milliárd forintos állami pénzt üzlettársaival együtt a magyar történelem legnagyobb ingatlan csalása kapcsán.

Rogán Antal csodafegyvert keres, de nem talál

Orbán Viktor jobbkeze a Tranziton fejtette ki a hatalom elképzeléseit a közeljövőről. A titkosszolgálatot és a médiát felügyelő kabinet miniszter, aki közben még kapott 5 milliárdot Orbán Viktortól, ha nem lenne elég a 650 milliárdos keret, a gazdaságról beszélt. Rogán Antal a közgazdasági egyetem kiváló diákja volt, aki a Nemzeti Bankban kezdte pályafutását, de menetközben rádöbbent: ”ha politikai pályára lépek 40 éves koromra miniszter lehetek míg a bankban legfeljebb csak főosztályvezető helyettes.”

Mit tartott fontosnak Rogán?

“A rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megvédését!”

Ezt szerinte Brüsszel és a liberális közgazdászok fenyegetik. Tény, hogy a 2022-es választások előtt Bokros Lajos cikket közölt a Népszavában, és ebben javasolta a rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését. Ezzel feladta a labdát Rogán Antal propaganda gépezetének. Csakhogy nem ezért nyert a Fidesz immár negyedszer 2010 óta hanem azért, mert Orbán Viktor több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Orbán politikai stratégiája épp a szegény rétegek megnyerésére irányul hiszen ők alkotják a többséget a társadalomban. Ezért Rogán Antal már 400 ezer forintos minimálbért javasol. Kérdés, hogy miből lesz erre pénz? Erről Rogán Antal nem sokat mondott pedig ő igazán tudja, hogy pénz nélkül nem megy semmi. Nagy Márton elismerte: a kormánynak

“Cash flow problémái vannak”

vagyis nincs egy vasa sem. Miből lesz a 2026-os választások megnyerésére többezer milliárdja? 2022-ben még fel volt függesztve az uniós kritérium rendszer, amely 3%-os költségvetési hiányt tart elfogadhatónak a GDP-hez képest. Akkoriban a Covid pandémia miatt ezt szinte valamennyi uniós tagállam túllépte. Ma már viszont újra él a 3%-os kritérium, és Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar kormány ellen. Közben pedig továbbra is be vannak fagyasztva az uniós eurómilliárdok, melyeket Lengyelország már megkapott. Donald Tusk ezért könnyen vette az európai választásokat, melyek Magyarországon politikai vihart hoztak hiszen Magyar Péter felbukkanása immár hatalmában fenyegeti Orbán Viktor. Az USA nagykövetség támogatásával Magyar Péter hozzájárulhat Orbán Viktor bukásához. A magyar miniszterelnök választhat: elfogadja az amnesztiát és pereputtyával és lopott vagyonával békében távozik vagy tovább harcol egy háborúban, ahol olyan szövetségesei vannak mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Ilyen barátok mellett az ellenség már meg sem kottyan…

Orbán és Netanjahu

A gyűlöletben egységes fundamentalisták – ezzel a címmel írt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor politikai barátságáról egy izraeli filozófus a Tageszeitungban.

Hagai Dagan szerint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor együttműködése nemcsak a közös érdekeken hanem a közös ideológián is nyugszik. A Biblia mindkettőjük számára hivatkozási alap. Csakhogy

mind Orbán Viktor mind pedig Benjamin Netanjahu évtizedek óta profi politikus, akik semmilyen ideológiában sem hisznek, csakis felhasználják azokat a saját érdekükben.

Így vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor. Benjamin Netanjahuról, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke, Barack Obama amerikai elnök állapította meg, hogy hivatásos hazudozó. Pechére az USA akkori elnöke elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, így mások is értesülhettek a nem épp hízelgő véleményről.

Miben talált egymásra Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu A szuverenista politikában, melyet szembeállítanak az Egyesült Államok globalista stratégiájával. Mióta nem tetszik Washington irányvonala Benjamin Netanjahunak és Orbán Viktornak? Amióta az USA stratégiai tervezői kiírták őket a szereposztásból.

A Blinken stratégia nem oszt lapot sem Izraelnek sem Magyarországnak

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel Keleten, egy olyan régióban, amely a kőolaj miatt vált fontossá a világpolitikában a huszadik század elején. Ahogy a kőolaj kimegy a divatból, a régió úgy veszíti el a jelentőségét. Izrael már csak az amerikai belpolitika miatt fontos Washingtonnak.

Orbán Viktor csak a rendszerváltás idején kapott szerepet az amerikai tervekben. Akkor Palmer nagykövet megbízásából ő kalauzolta az idősebb Bush elnököt Budapesten. A fiatal Orbán előtt  hamarosan világossá vált: az Egyesült Államok számára az egész régió nem fontos: a Nyugat határvidéke, afféle Tatárpuszta. A térségben csakis Lengyelország és Románia számít az USA-nak, a többiek a futottak még kategóriába kerültek – végérvényesen. Jól látszott ez amikor Trump elnök Varsóban találkozott a “kelet-közép-európai szövetségesekkel.” Orbán olyan dühös volt, hogy el sem ment, a köztársasági elnököt küldte maga helyett.

Jelenleg Orbán Viktor nem oroszbarát hanem Amerika ellenes politikát folytat:

dafke fenntartja a kapcsolatot Putyinnal az ukrajnai háború idején is, hogy megmutassa: van önálló mozgástere! Pedig nincsen. Globalizált rendszerben szuverenista politikát csak úgy lehet folytatni mint Észak Korea. A nemzeti kommunista rendszert Orbán Viktor még nem kereste fel, de járt már Fehéroroszországban sőt Türkmenisztánban is. Moszkvában és Pekingben Orbán nem ideológiát keres hanem ellensúlyt az USA globalista politikájával szemben.

Szuper NATO

A Blinken stratégia arra épül, hogy az egész Nyugat összefog Kínával és Oroszországgal szemben. Ezért olyan gazdasági-katonai szövetséget akar, amely a NATO-ra épül, de túlmegy azon: Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland is csatlakozna hozzá. A zenekart természetesen Washingtonból vezénylik.

Európában felgyorsulhat az Európai Egyesült Államok kialakulása, mert az ukrajnai háborút és az újjáépítést csakis közös kölcsönből lesznek képesek finanszírozni a tagállamok. Ekkor jöhet a Hamilton hatás, amely létrehozta az USA-t a 13 egykori brit gyarmat kölcsöneinek egyesítésével.

Milyen szerep jut ebben Orbán Viktornak? Semmilyen. Az az öreg bokszoló, aki már nem akar visszamászni a ringbe, akiről Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszélt, nem más mint ő maga.

Minek pofoztatni magát, ha tudja, hogy úgysem nyerhet?

Magyarország viszont veszíthet.

Orbán: Isten veled TGM!

Elment a régi szabadságharcos – fűzte hozzá a magyar miniszterelnök, akit 1990 előtt igen jó kapcsolatban állt Tamás Gáspár Miklós filozófussal. Mindketten liberálisok voltak és mindketten támadták a kommunista diktatúrát.

1988 június 16-án Tamás Gáspár Miklós beszélt az ellenzéki gyűlésen, melyen Nagy Imre meggyilkolására emlékeztek a Kádár kor végén. A rendőrök egyből rávetették magukat Tamás Gáspár Miklósra, aki nagyon sokat kockáztatott hiszen a Ceausescu féle Románia állampolgára volt, akit többször is megfenyegettek azzal, hogy visszatoloncolják szülővárosába, Kolozsvárra.

A Ceausescu házaspár kivégzése után Tamás Gáspár Miklós hazalátogatott, és találkozott régi harcos társával, K. Jakab Antallal.

“Túléltük Anti!”, “Nem éltük túl Gazsi!”

Szellemi értelemben ez sajnos igaz volt. A ragyogó műveltség és a kiváló elme foglya maradt a közép-kelet-európai múltnak, és nem vette észre az új realitást: a világot meghatározó digitális globalizációt, mely leértékelte a klasszikus európai kultúrát, melynek egyik utolsó nagy letéteményese Magyarországon Tamás Gáspár Miklós volt.

Orbán és a globalizáció

A Tamás Gáspár Miklósnál jóval fiatalabb Orbán Viktor már akkor meg kellett, hogy értse a globalizáció rendszerét amikor 35 éves korában miniszterelnök lett, és felelőssé vált egy egész országért. A pragmatikus Orbán túllépett Tamás Gáspár Miklós filozófiáján, mely a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. Orbán azért távolodhatott el a liberalizmustól, mert a Bokros csomag megmutatta: az egészen mást jelent egy szegény és periferikus országban mint amilyen Magyarország. A liberalizmus szebbik arcát lehet megismerni a centrumban, amely mindjárt az osztrák határnál kezdődik Európában, de a periférián ez egészen mást jelent. Kiválóan megmutatta ezt a görög válság, amely drámai életszínvonal csökkenést jelentett az eurozónához tartozó periferikus országban, amely jóval régebben volt tagja az Európai Uniónak mint Magyarország.

Tamás Gáspár Miklós a liberalizmustól visszatért a marxizmushoz, Orbán a globalizáció jobboldali bírálóihoz  csatlakozott. A globalizáció jobb és baloldali kritikusainak figyelmét elkerülte az az aprócska tény, hogy a felzárkózás azoknak az országoknak sikerült az elmúlt ötven évben, melyek nem bírálták hanem kihasználták a globalizációt: Európában Írország, Ázsiában Kína, Dél Korea és a kis tigrisek: Szingapúr, Tajvan és Hongkong.

UGYANAZOK?

„Ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy a progresszív liberálisok és a kommunisták ugyanazok, csak kérdezzenek bennünket, magyarokat, mi mindkettővel harcoltunk már, és ők igenis ugyanazok.” Orbán Viktor ismételte el ezt a gyakran elmondott véleményét Dallasban, az amerikai szélsőjobb konferenciáján tartott előadásában.

A székesfehérvári gimnázium egykori KISZ-titkára, a Liberális Internacionálé egykori alelnöke Pontosan tudja, hogy ez nem igaz, ha csak egyfajta értelemben nem, de erről később.

Hogy miért és miképpen volt Orbán a gimnáziumban KISZ-vezető, annak tényleg nincs már jelentősége. Amikor megismertem, úgy tűnt, hogy meggyőződésből liberális. Ahogy az SZDSZ közgazdászaival amiatt voltak elégedetlenek a fideszesek, hogy nem voltunk eléggé liberálisok, ahogy az 1990-es kampányban azzal különböztette meg magát tőlünk, hogy nem állunk következetesen szemben a budapesti világkiállítás ötletével (azután később a világkiállítás lemondása miatt támadta az MSZP–SZDSZ kormányt), ahogy azzal a jelszóval rendezte meg 1994 februárjában, a választási kampány részeként a Liberális Internacionálé kongresszusát Budapesten, hogy „Miénk a sor”, azt mutatta: ahogy 1989-90-ben liberálisnak lenni kommunistaellenességet jelentett a számára, 1992-93-ban liberálisnak lenni az MDF nacionalizmusával és konzervativizmusával való szembenállást jelentette.

Kommunista az, aki elutasítja a piacgazdaságot, a kapitalizmust, mint kizsákmányoló berendezkedést, és azt hiszi, hogy a társadalmi tulajdon talaján a kizsákmányolás felszámolható, elérhető az emberek egyenlősége és szabadsága.

Ennek eléréséhez megengedhetőnek tartja az állam diktatórikus működését, az egypártrendszert. Liberális az, aki híve a magántulajdonon alapuló piacgazdaságnak, a versenynek, a politikai szabadságjogoknak, a többpártrendszernek, a parlamenti váltógazdaságnak. Tudom, hiszen kommunista világnézetre nevelt a család és az iskola, el is fogadtam, az egyetemen meggyőződésből kértem felvételemet a pártba. Az egyetemi évek alatt nagyjából már reformkommunista lettem, majd az ezt követő években eljutottam a liberalizmusig. Tanulmányaim és kutatásaim vezettek el ehhez a fordulathoz. Ahhoz, hogy az örökölt kommunista világnézettől eljussak a liberalizmusig, világnézeti fordulatot kellett tennem: amit korábban helyesnek gondoltam, azt el kellett utasítanom, és el kellett fogadnom azt, amit korábban helytelennek, károsnak, veszedelmesnek hittem. Azt az állítást tehát, hogy a kommunisták és a progresszív liberálisok ugyanazok, hamisnak kell tartanom.

De akkor miért mondogatja ezt Orbán?

Azokhoz szól, akik ismerik a demokráciát, abban élnek vagy egy ideig abban éltek, és ahhoz vannak szokva, hogy a demokráciákban különböző politikai programokat képviselő, de egyaránt a demokratikus kereteken belül mozgó pártok, koalíciók versengenek a hatalomért. Ilyenek a konzervatívok, a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, a liberálisok, a zöldek. Az Egyesült Államokban a demokraták és a republikánusok. Orbán azonban hazai és külföldi, adott estben amerikai híveinek azt üzeni ezzel az azonosítással (mármint, hogy kommunisták és liberálisok ugyanazok), hogy a liberálisok ugyanúgy alapjaiban veszélyeztetik a nemzetet és annak szabadságát, mint a demokratikus rendszer megdöntését hirdető és végrehajtó kommunisták. Tudjuk, ha máshonnan nem, hát a Facebook-kommentekből, hogy törekvése Magyarországon eredményes, hívei valóban úgy gondolkoznak a Fidesz politikai vetélytársairól, ahogy ő diktálja nekik. Hasonló sikerről beszélhetünk Donald Trump esetében, ő is elhitetett híveivel, köztük a Capitolium elleni ostrom részvevőivel valami hasonlót.

Mi mégis az igazságelem Orbán állításában, amikor a kommunistákkal azonosítja a progresszív liberálisokat? Egy dolog: a kommunisták is szemben állnak a fasizmussal, és a liberálisok is. (Mellesleg természetesen a kereszténydemokraták és a zöldek is, de hát Orbán az Európai Parlament valamennyi, a Fidesszel szemben kritikus frakcióját „baloldalinak” szokta nevezni.) Ahogy egyre több Orbán retorikájában a fasisztákra emlékeztető elem, és egyre több elemében emlékeztet Orbán rendszere a fasiszta rendszerekre, annál inkább tekinti egyaránt ellenfelének és azonosítja egymással Orbán a kommunistákat és a liberálisokat. Így tudja az egységesen baloldalinak minősített hazai ellenzékkel a hatalmi monopólium megtartásáért vívott harcát az egykor a kommunista állampárttal szemben a hatalom megszerzéséért vívott harc egyenes folytatásaként beállítani. És ugyanígy lesz a nemzetközi szinten az Európai Parlament demokratikus többségével, világméretekben az ENSZ tagországainak többségével szemben az autokráciákkal szövetségben vívott harc is az egykori antikommunista szabadságharc folytatása.

Valójában a helyzet fordított: Orbán mai harcai a demokratikus nyugati világgal szemben, a keleti autokráciákkal szövetségben szöges ellentétben állnak azzal, amit harminchárom évvel ezelőtt képviselt, de akár még tizenhárom évvel ezelőtt is mondott.

És a belpolitikában is fordított a helyzet: mai hatalomgyakorlása, az önkényuralmi rendszer kiépítése és az ahhoz való ragaszkodás szöges ellentétben áll azzal, ahogy három évtizeddel ezelőtt a demokratikus jogállam építésének

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország  vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló   szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

Trump elbukott, de a populizmus nem

Piri Katalin, az Európai parlament magyar származású holland képviselője arról nyilatkozott, hogy Trump bukása felbátorította a liberális tábort az egész világon.

A liberálisok defenzívába szorultak Trump előrenyomulása idején, de most a populisták maradtak magukra vezér nélkül az egész világon. – Erre hívta fel a figyelmet a liberális Washington Post.

Csakhogy Trump és támogatói nem tették le a fegyvert sem az USA-ban sem pedig külföldön. Az amerikai republikánusok felsorakoztak Trump mögé, és abban reménykednek, hogy 2024 – az újabb elnökválasztás éve – már az övék lesz. Addig ugyanis maguk alá temetik a Biden kormányzatot azok a problémák, melyeket Trumpnak sem sikerült megoldania.

A globalizáció lúzerei nagyon sokan vannak

Rájuk alapozta reményeit Trump, és a rozsda övezetek nagy részében rá is szavaztak. Európa is tele van rozsda övezetekkel – elsősorban Délen és Keleten. Nem véletlenül ott igazán erősek a populisták.

Ha Biden és európai szövetségesei – Angela Merkel és Emmanuel Macron – nem találnak valamilyen megoldást erre a problémára, akkor a populisták még meg is erősödhetnek hiszen a vírusválság olyan gazdasági visszaesést okoz, amely tragikus életszínvonal csökkenést jelenthet sok országban – miközben az elit egyre csak gazdagodik…

Mihez kezd az EU Orbán vétója után?

Érdekes javaslattal állt elő a liberális Guy Verhofstadt, aki szerint az Európai Unió alaptörvényei lehetővé teszik, hogy a 25 tagállam túllépjen a magyar és a lengyel vétón.

Hogyan?

Úgy mint az euró esetében! A 325-ös paragrafus lehetővé teszi, hogy kilenc vagy több uniós állam fokozhatja együttműködését miközben a többiek kimaradnak ebből. Ez történt az euró esetében is, és jól működött.

1850 milliárd euróról van szó

Erre nagy szüksége van valamennyi tagállamnak, mert a Covid-19 járvány mindenütt visszavetette a gazdaságot. A magyar és a lengyel kormány azzal számol, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban különösen rossz a helyzet, ezért ezek a kormányok készen állnak a kompromisszumra.

Guy Verhofstadt szerint ez hiba lenne, mert így tovább finanszírozhatnának olyan tagállamokat, melyek egyre korruptabbak miközben lépten-nyomon megsértik az jogállamiság elvét.

Ha a tagállamok elfogadják az eurónál alkalmazott megoldást, akkor 25-en vígan előre léphetnének miközben kihagyják Magyarországot és Lengyelországot.

Brüsszel viszont támogathatná azokat a nemkormányzati szervezeteket ezekben az országokban, melyek az európai elvek betartásáért küzdenek Magyarországon és Lengyelországban.

Ha az Európai Unió nem akarja teljesíteni elveszíteni az arcát, akkor nem hagyhatja, hogy két, egyre autokratikusabb tagállam zsarolja. Ezért ezt a megoldást kell választania !- hangsúlyozta Belgium egykori miniszterelnöke, az Európai parlament liberális frakciójának egykori vezetője, aki jelenleg a frakció prominens tagja Brüsszelben.

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK