Kezdőlap Címkék Létszámcsökkentés

Címke: létszámcsökkentés

Bezár az egyik autóipari cég

Úgy fest, mind a 225 alkalmazottját elküldi az Eckerle Automotive Zala Kft., és leszerelik a gépeket is. A PM bízik abban, hogy Zala megyében elég üres állás van.

Két hete jelezte alkalmazottainak a német tulajdonú Eckerle Automotive Zala Kft., hogy csoportos létszámcsökkentés keretében 2020 elején elbocsátja 225 emberét – írta meg az Alfahír. A levélben „a munkáltató működésével összefüggő ok, a külföldi kereslet, megrendelésállomány lecsökkenése, abból adódóan tulajdonosi döntés értelmében a gyártási tevékenység 2020 év eleji leállítása és így a működéshez rendelkezésre álló források beszűkülése áll”.

A furmányos megfogalmazásból nem egyértelmű a tény, hogy mivel a cégnek Zalaegerszegen 225 alkalmazottja van, ez

lényegében az üzem bezárásával egyenlő. Ezt erősíti az az információ, hogy a gépek leszerelése is elkezdődött.

Vagyis mindössze kedélycsillapításnak fogható fel, amit az egyik cégvezető mondott, hogy jelen pillanatban átstrukturálások, optimalizálások zajlanak, és hogy mit fog hozni 2020 második, harmadik negyedéve, azt ma még nem tudja megmondani. Ha nem szűnik meg a gyár teljes működése, és csak egy átstrukturálás zajlik le, abban az esetben még nem tudni, hány embert érinthet az elbocsájtás, de az is reális forgatókönyv, hogy a zalaegerszegi üzemet is csődbe viszi a nyugati autóipar hazánkba is begyűrűző válsága.

Az Eckerle Industrie Kft. magas szinten automatizált gyártósorok fejlesztését és gyártását végzi, egyebek közt az autóipar számára. A cégnek három telephelye van Magyarországon: az Eckerle Automotive Kft. és az Eckerle Industrie Kft. Kiskőrösön, az Eckerle Automotive Bóly Kft. Bólyon és a zalaegerszegi Eckerle Automotive Zala Kft. Nem túl informatív honlapja (az utolsó „aktuális” bejegyzés 2015. októberi) mindenesetre nem tartalmaz üres állást.

Mai közleményében a Pénzügyminisztérium megerősíti az elbocsátást, bár arra nem tér ki, hogy a jelek alapján az egész zalai egységet bezárják. Üres álláshelyek közvetítésével, képzésekkel, munkaerő-piaci tanácsadással segítik az Eckerle Automotive Zala Kft. elbocsátás előtt álló dolgozóit, ezzel is könnyítve a létszámleépítéssel érintett munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését – írják.

Az érintett 225 dolgozó újbóli munkába állását az is segítheti, hogy Zala megyében összesen 3500, míg a Zalaegerszegi járásban közel 2000 betöltetlen álláshely van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által megvalósított „Létszámleépítések megelőzése és kezelése” projekt is nagy segítséget jelenthet az érintett munkavállalóknak. Az 5 milliárd forintos keretösszegű program a leépítéssel érintett személyek képzését 100 százalékban finanszírozza, emellett a munkahelyi beilleszkedés és betanítás költségeihez is hozzájárul – a PM szerint.

Rengeteg helyről jelzik elsősorban a szakszervezetek, hogy csökkentik a műszakok számát, és első helyen a kölcsönzött munkaerőt kezdik elküldeni. Az autóipar globális visszaesése itt kopogtat az ajtón.

Electrolux-baj: a lejárt receptet írta fel a kormány

Megmentik a Jászberényben elküldendő 800 dolgozót. A diadaljelentésnek egy szépséghibája van: ugyanúgy alacsony termelékenységű gyártásokat találtak, mint ami miatt az Electrolux leépít. Hatalmas állami támogatással időt nyernek.

A kormány és Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz-KDNP), valamint Pócs János fideszes országgyűlési képviselő által kidolgozott hatpontos akcióterv garantálja, hogy az Electrolux csoportos létszámleépítéssel érintett mintegy 800 munkavállalója nem lesz munkanélküli, és Jászberény sem fogja megérezni a vállalat kapacitásleépítését – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Jászberényben. Szijjártó Péter a Jászberényi Gazdaságfejlesztési Fórum megnyitóján kiemelte: a világgazdaság gyorsan és dinamikusan változik, és ez a világméretű vállalatok – mint az Electrolux – globális stratégiájában is visszaköszön.

A „magyar csoda” vége

Amit a miniszter elkent, az a kemény valóság. Az, hogy véget ért a „magyar gazdasági csoda” korszaka, amikor a korábbi nagy munkanélküliség szabad munkáskezeit vonták be a termelésbe, de szinte kizárólag olyan összeszerelő jellegű gyártásba, amelyet alacsony hozzáadott termelési érték jellemez. Vagyis az egységnyi idő alatt előállított érték igen kicsi.

Ez addig éri meg a zömmel külföldi tulajdonosoknak, amíg alacsony bért kell fizetniük. Az elmúlt években azonban a világgazdasági külső konjunktúra miatt fokozódó igényt csak egyre emelkedő bérekkel tudták kielégíteni a cégek. Amelyek mostanra eljutottak arra a pontra, hogy nem kifizetődő a magyarországi termelés ekkora bérköltséggel. Pontosabban

van olcsóbb, még nyomorultabb országokban.

Ez a „globális stratégia” a globális cégeknél.

Emiatt a szeptemberi bejelentés szerint az Electrolux jászberényi gyáregységeinek egy részében dolgozó mintegy 800 munkavállalót a jövő évtől ütemezetten elbocsátják, a termelést alacsonyabb intenzitással folytatják.

Kiszervez, leépít, megszüntet

Egészen pontosan külső partnereinek szervezi ki a porszívó- és hűtőgépgyártás jelentős részét. A jövőben a felső kategóriás termékekre fókuszál, melyekre növekvő kereslet van az európai piacon. Ezek gyártásában mind a jászberényi, mind a nyíregyházi üzem fontos szerepet játszik. A kevésbé keresett hűtők – a fagyasztóládák és a felülfagyasztós termékek – gyártását 2020-tól megszünteti.

Ezzel egyidőben a Nyíregyházi gyár fejlesztésére 2020 és 2023 között közel 100 millió eurót költ az Electrolux. Ezt az összeget digitális, ipari automatizációs és robottechnológiák beszerzésére és alkalmazására fordítják. Az üzemben nagyrészt intelligens, okos berendezések fognak készülni. Vagyis, ha jól értjük,

itt emberre alig lesz szükség.

Ergo ennek termelékenysége sokkal jobb lesz.

Ezzel szemben a kormány diadalittasan bejelentett „akcióterve” ugyanazon a sínen halad, ahonnan az Electrolux vonata éppen leszalad.

Közpénzből pótolják a jövedelmezőségi lyukat

A megoldás részeként két kormányzati megállapodás jött létre két új beruházásról. Az egyiket a Rosenberger Magyarország Kft.-vel kötötték meg. A vállalat új, 6,5 milliárd forintos beruházást hajt végre, ezzel 150 új munkahely jön létre, megnövelve jászberényi kapacitását az autóalkatrész-gyártás területén. A törvény által lehetővé tett maximális pénzügyi támogatást kapja meg a cég egyedi kormánydöntés formájában, vissza nem térítendő támogatásként.

A másik a Szatmári Kft. 1,4 milliárd forintos beruházása, amelyhez 680 millió forint támogatást ad a kormány, 30 új munkahely érdekében. Emellett a cég vezetése vállalta, hogy 7 év alatt 50 százalékos béremelést ad a dolgozóknak. Az 1,4 milliárd forintból új, automatizált raktárközpont épül.

Emellett a térségben egy jól ismert, magyar tulajdonú, közepes méretű vállalkozással is folytatnak tárgyalásokat jászberényi ipari hagyomány újjáélesztéséről gazdasági tevékenység formájában. A tárgyalás egy 3,5 milliárd forintos beruházásról szól, amely szintén új munkahelyeket teremt. A cég nevét a következő hetekben jelentik be.

Az elsőnél nem tudjuk a támogatás összegét, de az kiderült, hogy ugyanaz a módi, mint az elmúlt években. Autóipari beszállító, alkatrészgyártó. Éppen ez az az egyik terület, amely – a svéd cégéhez hasonlóan – az alacsony hatékonyság-növekvő bérek csapdájában vergődik. A másodiknál a profil nem tudott, az viszont kiszámolható, hogy

több, mint 22 millió forint támogatás járul minden egyes munkahelyhez.

Vagyis a (külföldi) tulajdonos távozása után az új, vélhetően hazai tulajdonos szintén alacsony jövedelmezőségét több éven át közpénzből toldja meg a kormány.

A harmadik esetében „ipari hagyomány újjáélesztéséről” beszélt Szijjártó. Aligha a negyedik ipari forradalomról van szó.

Ugyanezen az úton járnak a további „megoldással” is. Az Electrolux mintegy 330 ezer porszívó bérgyártására pályázatot írt ki, az erre jelentkező két jászberényi vállalat kormányzati támogatást kap. Ezzel nagy esélye van annak, hogy a porszívógyártás ezen része Jászberényben maradjon.

Ezzel a módszerrel pár évnyi időt nyer a kormány.

Ötödik pontként a kormány stratégiai partnereivel, részben a megyében, részben a térségben működő nagyvállalatokkal, a ZF Hungária Kft.-vel és a Thyssenkruppal is tárgyaltak arról, hogy kapacitásaik fenntartásához, illetve növeléséhez munkaerőre van szükség. A két nagyvállalat vezetése és az Electroluxtól távozó dolgozók közötti közvetítést megkezdték. Ez esetben még nem látszik a kimenetel, de kérdés, hogy a szintén a fenti, problémás helyzetű összeszerelő-gyártás növelése nem igényel-e költségvetési segítséget.

Végezetül az Electrolux telephelye kiváló infrastruktúrával rendelkezik és jövő évtől ütemezetten fel fog szabadulni. Van egy 14 ezer, valamint egy 5700 négyzetméteres csarnok is. Ezeket azonnal fel tudják ajánlani a kész gyártási infrastruktúrát kereső partnereknek.

A fél gazdaságot érinti a probléma

A probléma azonban a feldolgozóipar jelentős részét érinti. A névtelen, párt tíz fős beszállítóktól az Audiig ki vannak téve ennek. (Az Audi például akár 1200 fővel csökkentheti létszámát a határozott idejű szerződések nem meghosszabbításával. Ami ugyan nem elbocsátás, de a lényeg ugyanaz.) Ebből akár óriási baj is kisülhet, ha egymás után döntenek a svédekhez hasonlóan úgy a tulajdonosok, hogy kiállnak a béremelési sorból. Jövőre újabb nyolc százalékkal kellene felmennie a minimálbérnek.

Egyre több a közszolga, mind több pénzért

0

Nemhogy akár százezres elbocsátás nem történt, de évről évre többen dolgoznak a költségvetésben. Négy alatt majd’ másfélszer több jut a személyi kiadásokra.

Noha rendre nagy bejelentések hangzanak el arról, hogy a kormány tetemes létszám-csökkentésre készül, de legalábbis ezt szeretné, ebből eddig semmi se lett, sőt. Legutóbb augusztus közepén volt szó arról, hogy a központi közigazgatásban a mostani 14 ezer fő körüli létszám csökken 15-20 százalékkal január elsejével – ezt jelentette be Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. A leghangosabb a kancellária korábbi vezetőjének Lázár Jánosnak helyettese, Csepreghy Nándor volt, aki egyenesen több százezres elbocsátásról beszélt 2016-ban.

Nos, ehhez képest csak többen lettek a közszférában – olvasható a Policy Agenda (PA) összeállításában. A költségvetési zárszámadások alapján

az elmúlt években 25 ezerrel lettek többen

a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak: 2014-ben 535 ezer, 2017-ben 560 ezer.

Ez idő alatt ennek a szektornak személyi juttatásai csaknem másfélszeresére nőttek: 1827 milliárdról 2400 milliárdra – jövőre már 2566 milliárdot terveznek az elfogadott költségvetésben.

Forrás: Policy Agenda

A kormány több éve azt hangsúlyozza, hogy a kormányzati struktúra átszervezésével elérhető, hogy a dolgozók jelentős számban menjenek át a közszférából a versenyszférába. Ennek érdekében átszervezték a kormányzati háttérintézményeket. A költségvetési zárszámadás szerint a vezetői szintek csökkentek, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma nem.

A tavalyi év költségvetésének zárszámadása alapján az látszik, hogy 2017-re a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 560 ezer főre nőtt. Ez 4 ezer fővel több, mint a 2016. évi adat. Annak ellenére, hogy több háttérintézményt is összevontak,

a bürokrácia csökkenése nem érződik.

A számokból látszik, hogy 2008 óta igen jelentős a létszámnövekedés ezen a területen, de azt a PA is megjegyzi, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi önkormányzati dolgozók kormányzati alkalmazottak lettek.

A 2014. évhez viszonyított növekedés (+25 ezer foglalkoztatott) mögött leginkább a közalkalmazottak körének növekedése áll, mivel 21 ezerrel többen dolgoztak tavaly ilyen státuszban. Közülük mintegy 7 ezren a közoktatás területén dolgoznak.

A kormányban 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt, akiknek a rendszeres személyi juttatásai 69 milliárd forintot tettek ki. Ehhez még hozzá kellene számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány – írja az elemzés.

Ugyanezen munkavállalói kör létszáma 2017-ben 17,8 ezer fő volt, amely már 119,7 milliárd forintot vitt el a közös kasszából. A kormányzati struktúra átszervezése annyiban látszik, hogy az elmúlt évekhez képest valóban

körülbelül ezer fővel csökkent a vezetői szinteken

dolgozók létszáma.

Ugyanakkor a kormányzati felső vezetésre (miniszterelnök, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, államtitkárok) elköltött rendszeres személyi juttatások a 2014. évi 3,6 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra nőttek 2017-re.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK