Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban

A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.

Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.

A forint árfolyama mélyponton

Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.

Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.

A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.

Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.

Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon „már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy „semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Putyin: semmi közünk a fehérorosz migráns válsághoz!

Oroszország majd mindenható ura házi műsorának nyilatkozott. A műsor címe mindent elárul: Moszkva. Kreml. Putyin. Ez majdnem olyan mint a szentháromság. Maga sem hiszi el amit mondott, de ha mégis akkor még sokkal nagyobb a baj.

„Mindenki mindenféle indokkal megpróbál felelőssé tenni minket ezért, de nekünk ehhez semmi közünk sincsen” – hangoztatta Vlagyimir Putyin akit Angela Merkel német kancellár is felhívott az ügyben nyilván, mert úgy gondolta, hogy Lukasenka fehérorosz elnök mögött Putyin áll.

Az orosz elnököt megkérdezték arról is, hogy vajon Lukasenka, fehérorosz államfő  elzárhatja-e a gázvezetéket, mely országán keresztül szállítja az orosz földgázt az Európai Unióba. Putyin azt válaszolta, hogy Lukasenka ezt megteheti, de ezzel megszegne egy nemzetközi szerződést.

Ha semmi köze sincsen az oroszoknak a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághoz, akkor hogy jutottak el a migránsok Törökországból Fehéroroszországba?

Emberek ezreinek utaztatásához nem kellett az orosz és a török titkosszolgálat engedélye?

Miről beszélt Putyin a CIA igazgatójával?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, és ezért jól beszél oroszul telefonon cserélt eszmét minden oroszok urával. Bár a CIA főnök Moszkvában járt, de személyesen nem találkozhatott Putyinnal, akit annyira óvnak a vírustól, hogy nem fogad senkit sem. Épp a vírusra hivatkozva nem utazott el Glasgowba se, ahol környezetvédelmi csúcstalálkozót tartottak. Biden amerikai elnök ezt fel is rótta Putyinnak. Ugyanakkor ő küldte Moszkvába a CIA igazgatóját, hogy valamiféle modus vivendit alakítson ki Oroszországgal.

Az USA ugyanis nem kíván két fronton harcolni.

Számára Kína sokkal fontosabb, mert veszélyezteti Amerika vezető szerepét a világban.

A migránsválság Lengyelország és Fehéroroszország határán azt követően éleződött ki, hogy Putyin tárgyalt Burns CIA főnökkel. Egyáltalán nem kizárt, hogy megállapodtak egy korlátozott hibrid hadműveletben, amelynek célja nem más: pénzt kicsikarni az Európai Uniótól Lukasenka ingadozó rendszerének!

Lavrov és a török példa

Oroszország külügyminisztere nem is nagyon titkolta, hogy a cél: nagy összegű eurós támogatás megszerzése az Európai Uniótól, no meg a szankciók enyhítése.

Lavrov Törökország példáját hozta fel: Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót vágott zsebre miután Merkel kancellár megállapodott vele migráns ügyben az Európai Unió nevében.

Orbán, a hű szövetséges

Bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de a magyar miniszterelnök Erdogan mellett emelt szót mondván: több pénz járna Törökország autokrata elnökének azért, mert az ország területén mintegy 4 millió migránst helyez el, és nem engedi őket az Európai Unióba menni.

Orbán is profitálhat a lengyel-fehérorosz krízisből, mert Brüsszel mindinkább hajlik arra, hogy pénzt adjon a határkerítésre is. Ursula von der Leyen még nem is oly régen elutasította ezt, de Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban már úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie a határkerítések finanszírozását.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Lavrov: Brüsszel fizessen Lukasenkának!

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Valójában Lavrov kérdése álságos pontosan tudja, hogy a lengyel-fehérorosz határ konfliktus mögött Putyin orosz elnök áll. A migránsok ugyanis csakis az orosz titkosszolgálat támogatásával érkezhetnek el az Európai Unió keleti határára.

Érdemes megjegyezni, hogy már a korábbi nagy migráns áradat érkezésekor is meggyanúsították Putyin orosz és Erdogan török elnököt azzal, hogy ők szervezték az akciót, melynek keretében több mint egymillióan érkeztek az Európai Unióba. Hasonló vádak fogalmazódtak meg azokkal az iszlamista terrorakciókkal kapcsolatban is, melyeket Párizsban és más európai nagyvárosokban. A francia titkosszolgálat elemzése szerint az Iszlám Állam csakis úgy vált képessé a nagyszabású terrorakciók megszervezésére és végrehajtására, hogy fegyvereket és logisztikai segítséget kapott az orosz és a török titkosszolgálattól.

Merkel kancellár oldotta meg a válságot amikor alkut kötött Erdogan elnökkel: az Európai Unió jelentős összeg kifizetéséért cserébe mentesül az újabb migráns hullámoktól. Erre célzott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót alkudott ki Brüsszeltől.

Hibrid háború a határon

Megvédjük Európát – hangsúlyozta Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Putyin elnököt vádolta a drámai helyzetért. Ursula von der Leyen asszony is hibrid háborúról beszélt a lengyel-fehérorosz határ krízis kapcsán.

A hibrid háború gondolatát Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök fejlesztette stratégiai irányvonallá Oroszországban. A gyakorlatban először Ukrajnában próbálták ki. Ez a hadviselés az ellenfél szisztematikus kifárasztására és legyengítésére nem pedig a legyőzésére törekszik.

Érdekes, hogy a CIA igazgatója nemrég Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában. Regionális problémákat is megvitattak- közölte Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Akkor mindenki Ukrajnára gondolt, de egyáltalán nem kizárt, hogy Fehéroroszország is szóba került.

Putyin és Lukasenka nemrég közölte: a két állam közös stratégiát dolgozott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Putyin immár Fehéroroszország fegyveres erői felett is rendelkezik.

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fehéroroszország elnöke jellemző módon a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) nevű orosz lap főszerkesztőjének nyilatkozott.

Elmondta, hogy tudja: „Fehéroroszországnak hol a helye”. Képmutatóan hozzátette:

„nem szándékozunk megtámadni Lengyelországot!”

Ezt nehezen is tehetné hiszen Lengyelország a NATO tagja vagyis az USA-nak a megtámadott tagállam segítségére kellene sietnie.

„Nem fogunk letérdelni!” – hangsúlyozta Lukasenka, akinek rendszerét számtalan szankció sújtja, mert a legutóbbi választáson csak csalással szerzett többséget. Ebben is Putyint utánozza, aki szintén rendszeresen meghamisítja a választási eredményeket.

Mindkettejük mestere e téren is Joszif Sztálin volt. Ő ugyanis kijelentette:

„nem az a fontos, hogy ki hogy szavaz, hanem az, hogy ki számolja össze az eredményeket!”

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Lengyel- orosz gázháború

Az oroszok leállították a gáz szállítást a Jamal-Európa vezetéken, amely évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott Lengyelország földgáz ellátásában. Lehet, hogy csak átmeneti leállásról van szó, melyet figyelmeztetésnek szánnak.

Varsó szeptemberben közölte, hogy felmondja a gázszállítási egyezményt. Jövőre járna le a Gazprom és a lengyel gázkereskedelmi vállalat, a PGNiG szerződése. A varsói kormány a balti vezetéken érkező norvég földgázzal kívánja kiváltani a keletről érkezett orosz szállítmányokat.

Mi lesz télen?

A norvég földgáz csak jövőre érkezhet, ezért az idei télre nem jelenthet megoldást. Ráadásul Dánia környezetvédelmi aggodalmait jelezte, és emiatt késlekedhet a balti vezeték építése. Ennek átadási dátuma jövő október. Mi lesz addig?

A varsói kormány már Brüsszelhez fordult, hogy állapítsák meg: a Gazprom visszaél erőfölényével a gáz piacon. Ha az Európai Unió ezt meg is állapítja, attól még nem lesz földgáz idén télen Lengyelországban.

Csizsov nagykövet, aki Brüsszelben képviseli Oroszországot nyíltan meg is fenyegette az Európai Uniót: „ha nem békültök ki velünk, akkor fázni fogtok a télen!”

Putyin játszmája

Az orosz elnök barátai jól járnak: Magyarország hosszútávú földgáz szerződést írt alá Oroszországgal, és ezzel biztosította a fűtést télire, és a rezsi csökkentés fenntartását, amely politikai szempontból létfontosságú Orbán Viktor számára.

Orbán Putyin barátja, de Jaroslaw Kaczynski az ellensége. Lengyelország erős embere személyes ellenségének tartja Putyin elnököt , akit ikertestvérének meggyilkolásával vádol. Bár a tények ezt nem támasztják alá, de Jaroslaw Kaczynski változatlanul úgy véli, hogy ikertestvérének repülőgépe Putyin parancsára zuhant le miközben Katyin felé igyekezett.

A hagyományosan rossz lengyel-orosz viszony most gáz háborúvá változhat, ha Putyin nem szállít gázt a Jamal vezetéken Lengyelországba. Ez nyílt zsarolás, de egyáltalán nem idegen Oroszország majd mindenható urától, aki meg akarja mutatni nemcsak a lengyeleknek, de egész Európának: változatlanul függenek az orosz földgáztól annak ellenére, hogy gyors ütemben fejlesztik az alternatív energia termelő rendszereket illetve megpróbálnak földgázt importálni máshonnan.

Lengyelországnak van már olyan kikötője, amely alkalmas a cseppfolyósított földgáz fogadására, de ennek kapacitása korlátozott. Az amerikaiak pedig előszeretettel adják el a cseppfolyósított földgázt inkább Ázsiában, ahol a kínaiak vagy a délkoreaiak többet fizetnek érte.

Brüsszel – Varsó szakítópróba

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

Hamarosan indulhat a jogállamisági uniós eljárás a magyar kormány ellen

Erről nyilatkozott az Európai Unió igazságügyi biztosa Didier Reynders a Bloomberg portálnak. Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy a bizottság nem várja meg az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését, amely csak hónapok múlva születhet meg.

A magyar és a lengyel kormány épp azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy késleltetni tudja a jogállamiságot vizsgáló uniós eljárást. Brüsszelben azonban megtalálták a jogi kiskaput arra, hogy elindítsák a vizsgálatot a bírósági döntés nélkül is. Az Európai Parlament is erre ösztönözte a bizottságot mondván, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak ebben az ügyben.

7,2 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország az Orbán kormány renitens magatartása miatt. Lengyelország vesztesége még nagyobb: 36 milliárd eurót blokkol az Európai Unió. Bár mindkét kormány igyekszik úgy tenni, hogy ez nem befolyásolja a költségvetést, de valójában óriási veszteségről van szó, amely felboríthatja mindkét állam pénzügyi stabilitását a közeli jövőben. A magyar kormány igyekezett be biztosítani magát: több mint 4 milliárd dolláros kölcsönt vett fel bár korábban azt hangoztatta, hogy a deviza kölcsön nagyon kockázatos.

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján minden bizonnyal szóba kerül ez a téma is bár a hivatalos napirenden nem szerepel.

Didier Reynders azonban elmondta a Bloomberg portálnak, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik a brüsszeli bizottságra annak érdekében, hogy mielőbb indítsák el a jogállami vizsgálatot mind a magyar mind a lengyel kormány ellen. Brüsszelben a régi vitákat követően legutóbb a magyar pedofil törvény csapta ki a biztosítékot, Lengyelország kapcsán pedig most különösen az alkotmány bíróság határozatát kifogásolják, mely szerint a lengyel törvények felülírhatják az uniós szabályozást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK