Kezdőlap Címkék Lavrov

Címke: Lavrov

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mitől dollármilliárdos Mészáros Lőrinc?

A Forbes legfrissebb szupergazdag listáján öt magyar szerepel, az első helyen természetesen Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc. Az ő vagyona tavaly 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt egy olyan évben amikor az átlag magyar életszínvonala csökkent az infláció miatt.

Mészáros Lőrinc 50%-os vagyongyarapodása kiugróan magas a szupergazdagok között, de azért a dollármilliárdosok nem panaszkodhattak: megduplázták vagyonukat a Covid pandémia idején miközben az emberiség 99%-ának az életszínvonala csökkent. Ki áll az első helyen a világranglistán? Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X ura: vagyona immár meghaladja az egyéves magyar GDP-t – 212 milliárd dollár. Elon Musk vagyonát 240 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

A magyar listán a második helyezett Csányi Sándor, az OTP elnök vezérigazgatója, a harmadik Felcsuti Zsolt – Orbán egyik kedvenc oligarchája. A negyedik helyen Gattyán Görgy a pornó milliárdos szerepel. Ő úgy kötődik a nemzeti együttműködés rendszeréhez, hogy az adóhivatal megszüntette ellene a vizsgálatot amikor bejelentette: pártot indít az európai választásokon. A cél az volt, hogy ily módon gyengítsék az ellenzéket. Orbán számítása nem jött be: a baloldali ellenzék ugyan meggyengült, de Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalomnak már csak azért is, mert lépten – nyomon azt hangoztatja:

“a nemzeti együttműködés rendszerének eredménye az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!”

A magyar lista ötödik helyezettje, Veres Tibor, a Wallis ura, akinek pályafutása jól példázza a magyar elit útját: Moszkvában végezte a nevezetes diplomáciai akadémiát, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát kapott. Majd azután cége, a Wallis építette meg az MTVA székházát Óbudán. Az MTVA a közmédia Orbán Viktor által átszervezett változata, melyet Rogán Antal miniszter egyetlen telefonnal irányít.

Az orosz és a kínai példa

A magyar dollármilliárdosok az állam kegyéből gazdagodtak meg: jókor voltak jó helyen. Oroszországban és Kínában ugyanez a helyzet: a leghíresebb eset a Gazprom ügye. A Szovjetunió gázipari minisztériuma, melynek élén Csernomirgyin állt a privatizáció révén Gazprommá változott. Csernomirgyin, aki azután Oroszország miniszterelnöke is lett, egyik pillanatról a másikra dollár milliárdossá vált. Ő volt a szürovikok egyik vezére Jelcin elnöksége idején: ezek voltak a nyersanyag termelők , akik Oroszországban szinte egyedül rendelkeztek export képes áruval a Szovjetunió összeomlása után. Aztán persze jött Vlagyimir Putyin a szilovik csapat élén: az erős emberek a hadsereget és a titkosszolgálatot képviselték a hatalomban. Ma is ők irányítják Oroszországot miután Hodorkovszkijt, az olajmaffia fejét Putyin Szibériába száműzte ahonnan csak Merkel kancellár tudta kiszabadítani.

Az oligarchák ma hűek Putyinhoz vagy repülnek az ablakon kifelé mint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki elárulta a brit titkosszolgálatnak: Putyin hogyan támogatja külföldi barátait a Gazprombankon keresztül.

Emiatt Orbán Viktornak is volt néhány kínos pillanata amíg meg nem kapta a választ: magyar nevet nem találtunk a listán. Persze több lista is lehet.

Kínában az állami irányítás jóval hatékonyabb, mert a modern ágazatok támogatására irányul. Így lett dollármilliárdos a Huawei vezetője, aki a hadsereg kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója volt ezredesi rangban. A még híresebb példa Jack Máé, aki az informatika iránt érdeklődő angol tanárból lett Kína leggazdagabb embere az Alibaba révén. Jack Ma az internetes kereskedés úttörője elérte, hogy fogadja a kínai tartomány első embere, egy bizonyos Hszi Csin-ping. Az ő támogatásával indult meg világhódító útján az Alibaba. Jack Ma előbb találkozott a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt !”

– harsogta Donald Trump. Aztán Jack Ma Kína egész pénzügyi rendszerét meg akarta reformálni az Alipay-jel. Leállították. Hosszú időre eltűnt. Vagyonának egy részét elveszítette, de még mindig dollármilliárdos. Már nem ő Kína leggazdagabb embere, és nem hirdeti úton útfélen, hogy ő Hszi Csin-ping elnök embere a kínai gazdaságban.

Az ukrajnai háború próbára teszi Moszkva és Peking kapcsolatát

Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.

A professzor minden bizonnyal a pekingi hatalom hozzájárulásával tette közzé cikkét éppen akkor amikor a kínai fővárosban tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszter. A State Department vezetője újra figyelmeztette a kínaiakat, hogy sokba kerülhet nekik, ha komolyan támogatják Oroszországot az ukrajnai háborúban. Egyúttal felkínálta nekik egy újfajta együttműködés lehetőségét, melyről korábban Yellen pénzügyminiszter tárgyalt egy héten keresztül a kínai fővárosban. Peking számára az Egyesült Államok sokkal fontosabb mint Oroszország.

Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút

Legalábbis ezt állítja a pekingi egyetem – Pejta – professzora, aki megírja: változott a kínai vonal Oroszország támogatásában. A háború kitörése után 2022-ben Kína még “korlátlan barátságát” hangsúlyozta Moszkva iránt, de azután előtérbe került a hagyományos kínai benemavatkozási politika:

”elnemkötelezettség, semmilyen konfrontáció és semmiképp sem összefogni senkivel harmadik féllel szemben”.

Mi a következménye ennek a politikának?

“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól,  de ennek célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írja a pekingi egyetem professzora az Economistban nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy Peking Oroszország nehéz helyzetét kihasználva 30%-os árengedményt ért el.

“Kína két körben is diplomáciai közvetítéssel próbálkozott az ukrajnai háborúban, egyik sem járt sikerrel, de megmutatta Peking szándékát a közvetítésére.”

A kínai professzor hangsúlyozza: ”míg Oroszország háborús eszközökkel akarja megváltoztatni a világrendet, Kína békés eszközökkel törekszik erre. Egy koreai típusú fegyverszünet esélye távolinak tűnik” – fejtegeti a professzor. Egyben rámutat arra, hogy Putyin rendszere a piramis struktúra miatt nem épp hatékony.

“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”

Az utalás a villámháború kudarcára, amely megmutatta az orosz hírszerzés gyengeségét. Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője állítólag nem támogatta az ukrajnai elleni agressziót ahogy a vezérkari főnök Geraszimov tábornok sem, Putyin mégis megindította csapatait, melyek nem tudtak döntő eredményt kicsikarni Ukrajnában.

“Az ukrán hírszerzés hatékonyabb, mert képes arra, hogy korrigálja hibáit” – mutat rá a kínai professzor. Aki szerint

“ha minden így megy tovább, akkor Oroszország elveszítheti a háborút.”

Miért?

1./ A nemzeti egység Ukrajnában fennmaradt a nehézségek ellenére is míg Oroszországban a Prigozsin lázadás megmutatta a vezetés belső ellentéteit.

2./ Ukrajna – Oroszországgal ellentétben óriási külföldi támogatást kap. Az USA-tól 61 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 50 milliárd eurót.

3./ Oroszország még mindig azzal küzd, hogy a Szovjetunió bukása után szétesett az ipar és a hadiipar. Kínai katonai szakértők korábban megállapították: az oroszok egy generációval el vannak maradva a fegyverkezésben az USA mögött, mert nem rendelkeznek a digitális hadviseléshez szükséges ipari háttérrel.

4./ Az információs rendszer gyenge Oroszországban, a vezetés nem rendelkezik hiteles információkkal.

Mi jöhet ezután?

“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”

– figyelmeztet végül a pekingi egyetem professzora.

Proxy háborúban a Wagnerrel

Ukrajna katona hiánnyal küszködik, ezért meglepő a hír, hogy a titkosszolgálat fegyveres alakulata szabályos háborút folytat az orosz Wagner hadsereggel Szudánban. Mit keresnek ott az ukránok? Milyen ukrán érdekeket védelmeznek?

Szudánban a hadsereg két része hadakozik: a polgárháborúban a Nyugat az egyik felet támogatja, a Kelet a másikat. Vagyis proxy háborúról van szó amikor a felek másokért hadakoznak, és halnak hősi halált. Mi a tét? Szudán ásványi kincsei mindenekelőtt az aranybányák, melyek többsége jelenleg kínai kézen van. A Wagner zsoldosok küzdenek a kínai érdekekért. A Wagner hadsereg fellázadt Putyin ellen, és akkor szóba került, hogy fel is oszlatják a zsoldos sereget, melynek főnökét az FSZB felrobbantotta. A Wagner hadsereget ujjászervezték, a parancsnok ma már az FSZB egyik altábornagya. Putyin ma már nyíltan felvállalja a Wagner hadsereget, amely nem is nagyon titkolja, hogy csodálja a nácikat. Eredetileg Hitler lett volna a nevük, de Putyin még a békeidőkben úgy döntött, hogy a náci vezér túlzás. Így aztán a náci érzelmű zsoldosok Hitler kedvenc zeneszerzőjét, Richard Wagnert választották névadónak.

Miért harcolnak az ukránok Szudánban? Mert óriási szükségük van az USA pénzügyi támogatására és fegyverszállításaira.

“Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást”

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák.

Mire hivatkoznak a republikánusok?

Arra, hogy a háború megnyerhetetlen Ukrajnában.

“Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?”

– kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik, hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Putyin barátja, Orbán Viktor segít…

Putyin-Orbán és Lavrov-Szijjártó megbonthatatlan örök barátsága számos kérdést vet fel nemcsak az itthoni politikai életben, de a civilizált világ minden szegletében is.

Az úttörő ahol tud segít – gyerekkorában Orbán Viktor is szívébe véshette ezt, mert amikor Peter Pellegrini, Szlovákia akkori kormányfője arra látogatása során arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy intézze el: a választási kampány idején fogadja őt a Kremlben Vlagyimir Putyin, akkor Orbán Szijjártó külügyminisztert menesztette Moszkvába a kéréssel.

Ez négy éve történt vagyis jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt – 2022 február 24. -, és akkoriban Szlovákia kormányfője úgy gondolhatta, hogy az orosz elnök támogatása jót tesz neki a hazai választáson. Peter Pellegrini tévedett: Orbán Viktor ugyan elintézte neki Putyin támogatását, de mégiscsak elveszítette a választást Szlovákiában. Putyin személyesen nem fogadta Pellegrinit, csak a miniszterelnök, Miszusztyin biztosította támogatásáról. Akkoriban azonban Putyin senkit sem érdekelt Szlovákiában, az viszont sokkal inkább: ki ölette meg a fiatal oknyomozó újságírót és kedvesét? Az oknyomozó újságíró Fico akkori és jelenlegi szlovák kormányfő korrupciós ügyei után kutakodott, és nyilvánvalóan emiatt is kellett meghalnia. Fico akkor lemondott, Pellegrini lett az utóda, de minthogy korábban ő Fico bizalmasai közé tartozott, ezért a választópolgárok őt is elutasították. A Vsquare hírszerzési anyagok megszerzésével publikálta Orbán közvetítő szerepét.

Pellegrini orosz-magyar támogatásáról egy európai állam titkosszolgálata állított össze dossziét, és ezt szerezte meg a Vsquare. Már azt hittük, hogy a CIA-ről van szó hiszen az is igencsak érdeklődik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatai iránt.

Donald Tusk miniszterelnök bírálta Szijjártó Pétert, aki nyíltan vállalta közvetítő szerepét.

Lengyelország konzervatív – liberális kormányfője azért kritizálta a magyar külügyminisztert, mert Navalnij orosz ellenzéki temetésének napján együtt vacsorázott Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó Péter válaszul így nyilatkozott: ”szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, hogyha tudná, hogy milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem: segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni vagy, hogy juttassak el egy üzenetet hozzájuk. Sőt volt olyan ország is, ahol egymással szembenálló oldalak is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha lesz ilyen kérés, akkor természetesen szívesen segítek” – mondta a magyar külügyminiszter, aki korábban megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől.

Miért ilyen jó a kapcsolat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között? Miért a magyar miniszterelnök vált Oroszország trójai falovává a NATO-ban és az Európai Unióban, és miért nem Szlovákia, ahol az oroszbarátságnak évszázados hagyományai vannak? Ezekre a kérdésekre mindenki csak találgatja a választ, mert minden titokban zajlik.

Ez Oroszországban egyáltalán nem újdonság, a magyar demokrácia tett kísérleteket arra, hogy olykor informálja a választópolgárokat fontos dolgokról is, de Orbán Viktor propagandája épp arra irányul, hogy ezek a húsbavágó témák soha semmilyen formában komolyan ne kerüljenek be a médiába. Ebben a tekintetben is a kommunista hagyományokat követik hiszen ott adtak ki olyan tájékoztatókat a csúcstalálkozókról, hogy

“A felek megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.”

Ez a tájékoztatás paródiája, de Orbán Viktor propagandájának napi gyakorlata. Nem véletlenül: a valóságban ugyanis nem nagyon van mivel dicsekedni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Lassacskán a rendszer érdemének egyedül az számít, hogy még fönn áll, de ezt a Türkménbasi is elmondhatta annak idején, sőt ő azzal is dicsekedhetne, ha élne, hogy rendszere túlélte őt…

Lavrov: “Van olyan nyugati vezető, aki tárgyalna Ukrajnáról Kijev feje fölött“

0

“Nevet nem mondhatok, de az illető háromszor is felajánlotta, hogy közvetlenül tárgyalna velünk” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egy jólismert európai állam jólismert vezetőjéről beszélt.

Emmanuel Macron francia elnökre gondolhat, aki azt követően is beszélt többször is telefonon Putyin elnökkel, hogy Oroszország 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát. Moszkva az Egyesült Államokkal akar tárgyalni, mert Putyinnak az a meggyőződése, hogy

“az USA fel akarja darabolni Oroszországot, mert meg akarja szerezni annak ásványi kincseit.”

Az orosz elnököt és a külügyminisztert természetesen  mélységes öröm tölti el amiatt, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást a csúcsértekezleten.

“Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország egy szuverén állam, amely határozottan védi a saját érdekeit, ez imponál nekünk” – mondta az orosz sajtónak Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.

Macron: “Orbán nem tisztességes ”

Hazugsággal vádolta meg a magyar miniszterelnököt Macron francia elnök, aki a csúcstalálkozó előtt az Elysée palotában egyeztetett Orbán Viktorral.

A hírek szerint abban maradtak, hogy a magyar kormány megkap 10 milliárd eurós uniós pénzt, és cserében nem akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomag elfogadását Brüsszelben. Orbán Viktor mégiscsak vétózott.

Miért? Mert nemcsak 10 milliárd eurót hanem az összes uniós pénzt meg akarja kapni. Mindkét fél zsarol, de Orbán Viktor abból indulhat ki, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint a magyar kormánynak hiszen a pénzügyminiszter kerek-perec megmondta Kijevben: nyugati segítség nélkül nincs költségvetés.

“Ukrajna gazdasága bedől nyugati támogatás nélkül” – hangsúlyozta Marcsenko pénzügyminiszter. Jelenleg mind az európai mind az amerikai segélycsomag a levegőben lóg, január elseje viszont közel van. Az Európai Unió új, rendkívüli csúcstalálkozót szándékozik tartani, de Orbán Viktor egyelőre kitart a vétó mellett.

Vétózni könnyű, de hol a megoldás?

A magyar miniszterelnök azt használja ki, hogy Nyugaton mind több a kétség az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nehéz bízni abban, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút vagy Oroszország összeroppanna annak súlya alatt. Ukrajna viszont előbb vagy utóbb összeroppanhat, ha nem kap nyugati támogatást. Európa recesszióban, az USA jövőre várhatóan hasonló helyzetben találhatja magát. Ilyen körülmények között egyre nehezebb elfogadtatni ukrajnai segélycsomagot egy majdnem megnyerhetlen háborúhoz. Mit akar a Nyugat valójában elérni Ukrajnában, és mit Oroszország?

Jelenleg mindenki vesztes, és ahogy egyre jobban elhúzódik a háború, annál inkább.

Ez a kínos szituáció kedvez az olyan demagógoknak mint Donald Trump, aki azzal kérkedik, hogy “24 órán belül megoldanám az ukrajnai konfliktust.” Orbán Viktor emberei egyeztetnek Trumppal Ukrajna ügyében, és igyekeznek feladni a labdát az ex elnöknek, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, és erre esélye is van a jövő évi választásokon.

Wagner Afrikában

Éljen Putyin, le Franciaországgal! Ezzel a jelszóval vonultak tüntetők a francia nagykövetség épülete elé Niameyben, Niger fővárosában, ahol a hadsereg puccsot hajtott végre.

“A nép szembeszáll a gyarmatosítókkal, ez történik most Nigerben“ – kommentálta a hadsereg hatalomátvételét Prigozsin. A Wagner hadsereg nagyszájú főnöke, aki nemrég maga is pancser puccsot kísérelt meg Oroszországban, nagyon is érdekelt Afrikában. A Nigerrel szomszédos Maliban már hasonló recept szerint átvette a hatalmat, mert támogatta a katonai puccsot. A katonák Maliban azután rákényszerítették a francia hadsereget a távozásra Maliból. Nigerben még 1500 francia katona állomásozik, és van ott két amerikai légi támaszpont is. Ez döntő fontosságú, mert az amerikai légierő innen lövi ki a drónokat, melyek az egész Szahel övezetet figyelik. Az információkat azután megosztják a franciákkal.

Blinken amerikai külügyminiszter villámgyorsan elítélte a puccsot Nigerben éppúgy mint Macron francia elnök.

Mi lesz a francia atomerőművekkel Niger urán bányái nélkül?

Franciaország hosszútávú energia terveiben meghatározó szerep jut a nukleáris iparnak, és ez jelentős részben Nigerből importál urániumot. Ezért is érdeklődnek annyira az oroszok Niger iránt. Az oroszok és a kínaiak tandemben dolgoznak Afrikában: Peking csinálja a bizniszt, a Wagner hadsereg védelmezi a bányákat és a helyi elitet, amelyet lefizettek. Ezt módszert már kipróbálták Szudánban, ahol a kínaiak az aranybányák tulajdonosai, a Wagner hadsereg pedig az őrző-védő szolgálat. Prigozsin számára ez nagyon fontos hiszen ebből a pénzből fizeti a Wagner csapatok zsoldját. A gengszterből hadseregparancsnokká avanzsált Prigozsin ügyel arra, hogy a Wagner csapatok megkapják a kiemelt zsoldjukat és a koporsó pénzt is, ha valamelyikük meghal. Magában az orosz hadseregben sokkal rosszabb a helyzet. Ezért is lázadtak fel a Wagner csapatok júniusban, mert Putyin elnök közölte velük: július elsejétől ők is a hadsereg kötelékében harcolnak majd Ukrajnában.

A pancser puccs kudarca után a Wagner csapatok nem tértek vissza az ukrán frontra hanem Fehéroroszországba vonultak. Lavrov külügyminiszter sietett közölni: Afrikában továbbra is számítanak a Wagner hadseregre.

Mi lesz Nigerben?

A francia külügyminiszter cáfolta, hogy a Nigerben állomásozó francia csapatok fellépnek a puccsisták ellen. A nyugat-afrikai gazdasági szervezet, melynek Niger is tagja, bejelentette: a puccsisták egy hetet kapnak arra, hogy visszaadják a hatalmat a demokratikusan megválasztott államfőnek illetve a kormánynak. Ha nem hátrálnak meg, akkor az afrikai országok katonai erővel kényszerítik a puccsistákat erre. Addig is szigorú szankciókat rendeltek el Niger ellen, melyek gyakorlatilag működésképtelenné tehetik a világ harmadik legszegényebb országát, melynek nincs tengeri kijárata. A felhasznált elektromos áram 90%-a például a szomszédos Nigériából érkezik.

Jelenleg Csád ideiglenes elnöke tárgyal Niameyben, és megpróbál közvetíteni a letartóztatott államfő és a puccsal hatalomra került tábornok között. Személyi ellentét okozta a puccsot: az államfő le akarta váltani a testőrség parancsnokát, aki távozás helyett inkább átvette a hatalmat Nigerben.

Nagyfokú instabilitás uralkodik Száhel övezet egész régiójában. Ha nézzük az utóbbi idők  puccsait és az instabilitás terjedését, valamint az iszlamista csoportok térnyerését stb. Nigerben.

A jelenlegi instabil helyzet kialakulásában és a minapi puccsban a Wagner-csoport szerepe egyre inkább nyilvánvaló, persze a maguk destabilizáló szerepét fedve Franciaországot hibáztatják a rossz kormányzásért és az iszlamista csoportok irányításának kudarcaiért.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK