Kezdőlap Címkék Lantos Csaba

Címke: Lantos Csaba

Újhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

Mindössze egyetlen hónapja van már csak a magyar kormánynak arra, hogy hivatalosan is benyújtsa részletes igényét a hazai nyilvánosságban csak „helyreállítási alapnak” (RRF) nevezett uniós források hitelrészére.

A Fidesz-kormány eddig meglehetősen össze-vissza beszélt ezzel a támogatási kerettel kapcsolatban. Hogy világos legyen: a közös uniós hitelfelvétel alapján rendelkezésre álló, mintegy 723,8 milliárd eurós közös pénztömegből Magyarország 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult (ezek kiutalása a hónapok óta ismert jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötött), valamint 3300 milliárd forintnyi rendkívül kedvezményes (a Fidesz-kormány által a piacról felvett hitelek kamatainak töredékéért felhasználható) uniós hitelkeretre. Ez utóbbit is pontos tervezet alapján kell azonban igényelni Brüsszeltől. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseit viszont a Fidesz-kormány továbbra is titkolja, pedig jogszabály kötelezi arra, hogy a terv leadása előtt érdemi konzultációt folytasson a pénz felhasználásának módjáról. Ha nem teszi, „bukhatjuk ezt a lóvét” (is).

Két évvel ezelőtt Orbán Viktor még a tőle megszokott zsebre dugott kézzel és meglehetős pökhendiséggel azt közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány nem kíván élni az RRF hitelrészével, csak a vissza nem térítendő keretre tart igényt. Egy évvel később a Fidesz miniszterelnöke egyfajta illiberális fordulattal mégiscsak levelet írt az Európai Bizottság elnökének, jelezve, hogy talán mégis kellene nekünk az a hitelkeret is. Idén januárban már meg is jelent a kormányhatározat, miszerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter feladata tárgyalni a hitelkeretről, Lantos Csaba energiaügyi miniszter dolga pedig kidolgozni a szakmai terveket; egyszersmind az RRF és az újonnan részévé tett, úgynevezett RePowerEU források felhasználásáról. De hogy pontosan mennyi pénzt kérünk a 3300 milliárdos keretből és azt pontosan mire akarjuk elkölteni, egyelőre azóta sem tudni. Szóltak ugyan arról hírek, hogy a hitelkeretnek csak a kétharmadát akarjuk lehívni, de látva a Fidesz-kormány költségvetési összeomlását és pénzszűkét, bizonyosra vehető, hogy a lehető legtöbb pénzt fel akarják használni ebből a kedvezményes büdzséből. Szokás szerint azonban Orbánék vagy töketlenkedésből, vagy tudatos machinációból, de megint kezdenek kifutni az időből. Az egyik legfontosabb feladatukat pedig, vagyis a hitelfelhasználás minél szélesebbkörű társadalmi konzultációját megint igyekeznek teljesen szabotálni.

Eddig hét uniós tagállam élt az RRF rájuk eső hitelkeretével, többek között Románia, Szlovénia és Lengyelország is. Fontos, hogy hat kiemelt prioritás mentén lehet ezeket a pénzeket elkölteni: zöld átállás előmozdítására, digitális átalakulásra, gazdasági kohézióra és versenyképesség-növelésre, társadalmi és területi együttműködések támogatására, a következő generációkat érintő politikák megvalósítására vagy gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség növelésére, például az egészségügy területén. Utóbbit nem véletlenül hagytam a végére, erre közös hazánkban is komoly igény mutatkozna – nem véletlen, hogy a többi tagállam is jelentős összeget fordított az egészségügyi ellátórendszer megerősítésére ebből a hitelállományból. A magyar kormánynak jelentős mozgástere van az RRF hitelkeretének elköltésére, alapvetően a saját döntésén – és az ehhez kapcsolódó széleskörű konzultáció eredményén múlik -, hogy milyen területeket fejleszt ebből az olcsó hitelből.

Az RRF felhasználását – beleértve a már szintén említett RePowerEU forrásokat – konkrét jogszabályok rendezik, ennek értelmében a pontos és részletes hitelkérelmet a magyar kormánynak egészen pontosan egy hónap múlva, legkésőbb augusztus 31-ig kell benyújtani. Örülünk, hogy a Fidesz-kormány szerint a tárgyalások már zajlanak erről a pénzről, viszont az több mint problémás, hogy erről minimális részleteket sem közöl a kabinet. Ez utóbbi pedig nem az ellenzéki EP-képviselők önérzete, hanem éppen, hogy a folyamatos vita tárgyát képező, szabálykövető jogállami működés bizonyítása miatt fontos. Arról ugyanis, hogy ezt a bődületesen sok pénzt a Fidesz-kormány mire és hogyan akarja elkölteni, széleskörű és érdemi konzultációt kell folytatni, amit Orbánék eddig szokás szerint megint elfelejtettek. Jogszabály írja elő, hogy többszintű párbeszéd szükséges a helyi és regionális önkormányzatokkal, szociális partnerekkel, civilszervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és a társadalom lehető legszélesebb körével a hitelkeret elköltésének prioritásairól. Azt a hitelkérelmet, amelyet a kormánynak legkésőbb egy hónapon belül be kell nyújtania Brüsszelhez, a fentebb említett szervezetekkel „összhangban” kell beadnia, különben nincs pénz. Az Európai Bizottság nem először figyelmeztette már a Fidesz-kormányt, hogy ennek a fajta konzultációs kötelezettségének a legkevésbé sem tesz eleget, ami egyébként éppen, hogy igazolja a befagyasztott uniós források visszatartásának megalapozottságát.

A kormány által kötelezően és szükségesen elvégzendő társadalmi konzultációnak egyelőre tehát nyoma sincs az állami felületeken. Az erre hivatott online kormányzati oldalakon január óta semmilyen, ehhez kapcsolódó konzultációs aktivitás nem tapasztalható, ami ismét csak két dolgot jelenthet: ismét töketlenkednek vagy ismét tudatosan megszegik a szabályokat. A végeredmény azonban sajnos mindkét esetben ugyanaz lehet: egyszerűen bukjuk a pénzt. Magyar EP-képviselőként alapvető elvárásom a kormány felé, hogy mielőbb érdemben és részletesen közölje a nyilvánossággal: milyen prioritások és milyen célkitűzések mentén kívánja felhasználni az RRF keretében rendelkezésre álló hitelkeret forrásait, miként akarja még a határidő előtt érdemben lefolytatni a társadalmi konzultációt és milyen szakmai, illetve civilszervezeteket kíván bevonni a hiteligénylés előkészítésébe. De leginkább az az elvárásom a magyar emberek egyik megválasztott képviselőjeként, hogy legyen végre egyszer felelőse annak, amit a magyar kormány az uniós források kapcsán művel. Tudhatóan többféle döntési szinten kezelik a brüsszeli támogatások kérdését és láthatóan tizenhárom éve semmiért nem vállalják a felelősséget. Világos tájékoztatást, érdemi konzultációt és a hitelkeret jelentős részéből a közegészségügyi ellátás valós fejlesztését várom el a kormánytól. Ez a minimum.

USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen

0

Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.

Mindkét nagy párt tagjai által  szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.

A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.

Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy

a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.

Az orosz kapcsolat

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.

Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.

Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …

Miért nem csökken a lakossági gázár?

0

Gulyás Gergely kancellária miniszter megerősítette: nem csökkentik a lakossági gázárat annak ellenére, hogy az jelentősen alacsonyabb ma a tőzsdéken mint múlt augusztusban amikor bejelentették az áremelést.

Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy nagy a volatilitás a gáztőzsdéken, erről első kézből értesülhet, mert a hírek szerint részesedése van a MET, Svájcban bejegyzett gáz kereskedő cégben, amely igen szépen keresett ebből az energia válság idején. A cég igazgató tanácsának elnökét, Lantos Csabát Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Miért magas tehát a gázár Magyarországon amikor az enyhe tél miatt a fűtési szezon vége felé viszonylag alacsony az ár a hollandiai gáz tőzsdén, melyet egész Európában irányadónak fogadnak el?

Az MVM nem a tőzsdén veszi a gázt

A magyar kormány Putyinnal megkötött gázszerződése sokkal magasabb áron hoz gázt Magyarországra mintha a tőzsdén vennénk azt. Igaz, hogy Putyin elnök az ellenkezőjét ígérte, de hát ő Ukrajna megtámadását nyugati propagandafogásnak mondta mindaddig amíg meg nem indította az orosz csapatokat Kijev ellen.

A Népszava kiszámolta: 256 milliárd forintot fizetett rá Magyarország eddig “az igen előnyös orosz gáz szerződésre, amely garantálja az ország energiabiztonságát.”

Ha azt nem is garantálja, de nem kizárt, hogy a szerződés aláírói profitáltak az “előnyökből.

”Már a szovjet időkben gyakorlat volt, hogy Moszkva barátait ily módon finanszírozták külföldön. A gyakorlat fennmaradt: Putyin rendszerében a Gazprombankon keresztül intézik az ilyen ügyeket. A külföldi barátokról a brit hírszerzés megszerzett egy listát, és át is adta azt a CIA-nek. A magyar partner szolgálat idegesen érdeklődött arról, hogy ki van a listán? Washingtonból mosolyogva közölték: egyelőre magyar nevet nem találtunk a listán. Egyelőre …

Az ÁFA hízlalja a költségvetést

A magyar költségvetés nem áll jól, minden adóbevételre szükség van: minél magasabb a gázár annál jobban jár az állam hiszen az ÁFA is magasabb. Gulyás Gergely kancellária miniszter arról beszélt , hogy a kormánynak így is több mint 1000 milliárdot kell szánnia arra, hogy fenntartsa a rezsicsökkentés rendszerét. Akit nem véd a rezsi csökkentés rendszere, az kicsit többet fizet.

Az Orbán kormány megmenti rokonait, barátait és ügyfeleit a rezsi védelmi alapból, a többiek pedig szívnak. De hát ilyen az élet a nemzeti együttműködés rendszerében. Mikor csökkenhet a földgázár, ha a jelenlegi trend fennmarad a tőzsdéken? Talán 2024-ben amikor az Orbán kormány az önkormányzati választás előtt ezzel kedveskedhet az ő választóinak, akik azután hálásan rászavaznak, mert emlékeznek még rá, hogy Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter 2022-ben a választási kampány hajrájában a Népszavában azt javasolta Márki Zay Péternek: szüntesse meg a rezsicsökkentést!

Paks: németek helyett franciák?

A berlini kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a Paks 2 atomerőmű építésében. A magyar kormány a francia Framatome-tól várja az alternatív tervet. Erről is tárgyalt Párizsban  Szijjártó Péter külügyminiszter francia kollégájával, Catherine Colonnával.

Míg Németország fokozatosan leépíti nukleáris energiahálózatát addig a franciák számára az atomenergia továbbra is meghatározó fontosságú. Ha az energiaválság elhúzódik, akkor Németország Franciaországból importál energiát, amely jórészt az atomerőművekből származik.

A magyar diplomácia magánya

Szijjártó Péter külügyminiszter Párizs előtt Minszkben tárgyalt, hogy demonstrálja a magyar diplomácia külön útját. Kinek és mire jó ez? Erre az egyszerű kérdésre Orbán Viktor nehezen válaszol azóta, hogy kiderült: Putyin hazudott az olcsó orosz gáz ügyében. Magyarország tőzsdei áron kapja az orosz földgázt éppúgy mint mindenki más. Akkor mi haszna van az orosz barátságból Magyarországnak, amelyet egyre gyakrabban bírálnak emiatt még az olyan egykori barátok is mint Lengyelország? A sajtó megírta, hogy Magyarországon villámgyorsan kaphatnak vízumot az orosz polgárok, akiket más uniós államok be se engednek.

Magyarország lehet, hogy nem profitál az oroszbarát politikából, de Orbán igen. A MET gázkereskedő cég szépen pénzel az energiaválságból, ahogy erre legutóbb Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában rámutatott. Orbán nagy bolgár barátja kifogásolja a magas árat, amelyet Bulgáriának felszámoltak. A MET igazgató tanácsának elnöke a legutóbbi időkig Lantos Csaba volt, akit Orbán Viktor nemrég energiaügyi miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba többször is cáfolni volt kénytelen, hogy Orbánnak komoly részesedése lenne a MET-ben. Lantos Csaba szorgosan cáfolt, és miniszter lett Orbán kormányában.

Talán épp a cáfolat miatt…

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!