“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.
Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.
Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február 24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.
Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?
Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.
Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.
