Kezdőlap Címkék Külügyminiszter

Címke: külügyminiszter

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

Mit akar Trump Ukrajnában?

Egykori külügyminisztere és tanácsadója szerint Trump, ha újra elnök lenne nem hagyná magára Ukrajnát hanem épp ellenkezőleg bevonná a NATO-ba miután sarokba szorította Oroszországot.

Mike Pompeo ex külügyminiszter és David J. Urban a Wall Street Journalben vázolta fel, hogy szerintük hogy oldaná meg Trump az ukrajnai kérdést, ha újra a Fehér Ház lakója lehetne. Íme a hétpontos terv, amely “erővel kényszerítené ki a békét.”

1- az USA olaj és földgáz kitermelését szabadjára engedve – a környezetvédelmi előírások brutális lazításával – erős impulzust adni az amerikai gazdaságnak, és egyúttal nehéz helyzetbe hozva Putyint, aki az olaj és földgáz exportból finanszírozza a hadigazdaságot.

2- újra összehozni Izraelt és Szaúd Arábiát, ezzel megoldva a gázai válságot, és gyengíteni Putyin pozícióját az olaj piacon

3- még keményebb szankciók Oroszország ellen: jelenleg az USA nem szankcionálja azokat az orosz bankokat, amelyek az energiaipart finanszírozzák, mert el akarja kerülni az olaj és földgáz hiányt illetve az emiatt várható inflációt

4- Oroszország GDP-je kisebb mint Texasé. Az amerikai hadiiparnak játszva le kell győznie még akkor is, ha Kína támogatja Moszkvát

5- a NATO tagállamok katonai költségvetését a GDP 3%-ára kell emelni a jelenlegi 2%-ról

6- 500 milliárd dolláros lend-lease alap Ukrajnának vagyis nem ingyenes támogatás hanem kedvezményes hitel mint Nagy Britanniának vagy a Szovjetuniónak  a második világháború idején

7- semmiben sem kell korlátozni Ukrajnát a nyugati fegyverek felhasználásában.

Ez lenne Trump terve, amely a következő helyzetet eredményezné: azonnali fegyverszünet az ukrajnai háborúban, Ukrajna annyira megerősödne, hogy Oroszországnak nem lenne esélye újra támadni különösen, mert Kijev belépne a NATO-ba és az Európai Unióba.

Mi lenne az oroszok által megszállt területekkel? Azokat az USA továbbra is Ukrajna részének tekintené ahogy korábban nem ismerte el a balti államok orosz annexióját.

Ha Oroszország ezt elfogadja, akkor a szankciókat fokozatosan feloldják vele szemben, de véglegesen csak azután, hogy Ukrajna belépett a NATO-ba és az Európai Unióba.

200 millió dolláros újabb katonai támogatás Ukrajnának

Légelhárító és tank elhárító fegyvereket kap Ukrajna 200 millió dollár értékben jelentette be a nemzetbiztonsági szóvivő a Fehér Házban hétfőn. Aki elmondta, hogy a háború kitörése óta az USA több mint 50 milliárd dollár értékben szállított fegyvert az orosz agresszió áldozatának.

“Hálásak vagyunk az újabb amerikai támogatásért, és az amerikai vezető szerepért. Együtt győzni fogunk!”

– írta az X- en Ukrajna hadügyminisztere.

Miután senki sem tudja, hogy milyen lesz Trump Ukrajna politikája, ezért az USA és az Európai Unió nagyszabású közös támogatási tervet dolgoz ki, amely jövőre is biztosítana megfelelő katonai és pénzügyi eszközöket Ukrajnának a háború folytatására. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára nemrég úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború tíz évig is elhúzódhat. Vance, Trump kijelölt alelnöke úgy nyilatkozott, hogy “engem nem érdekel Ukrajna, mert az USA-nak Ázsiára mindenekelőtt Kínára kell koncentrálnia.”

Peking: Oroszország áll nyerésre

“Oroszország esélyesebb a háború megnyerésére mint Ukrajna vagy a NATO. Az USA-nak és a NATO-nak olyan sok erőforrást kellene összpontosítania az ukrajnai háború megnyerésére, amely meghaladja a lehetőségeiket.

Ukrajna a Nyugat eszköze éppúgy mint Tajvan. Ha a Nyugat azt látja, hogy Ukrajnát fel tudja használni Oroszország legyőzésére, akkor Tajvannal is kísérletezik majd Kína ellen. Ezért fontos Kína számára  hogy miképp ér véget a háború Ukrajnában” – nyilatkozta az USA tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje, Scott Ritter a Global Timesnak.

A NATO egyre inkább érdeklődik Kelet Ázsia iránt:

”A NATO az USA eszköze. Washington azt szeretné, ha a NATO a csendes-óceáni térségben is szerepet vállalna, és erősítené az USA meggyengült pozícióját. Kína gazdaságilag legyőzi az USA-t, ezért az Egyesült Államok olyan területen akar versenyezni, melyen fölényben érzi magát: ez pedig a fegyveres erőket jelenti”

– mondta az egykori amerikai hírszerző tiszt a Global Times című pekingi angol portálnak.

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Orbánnak nincs diplomáciai tanácsadója

Az amerikai elnök egyik legfontosabb tanácsadója mindig az, aki a diplomáciával és nemzetbiztonsággal foglalkozik. A nemrég elhunyt Henry Kissinger volt a leghíresebb ebben a műfajban hiszen ő vitte el Nixon elnököt a kommunista Kínába, amellyel az Egyesült Államoknak diplomáciai kapcsolata sem volt 1972-ben. Később ő tárgyalta meg a vietnami háború lezárását Le Duc Thoval Párizsban a Kleber palotában. Még százéves nyugdíjasként is útrakelt, hogy Pekingben megpróbálja helyreállítani az USA és Kína együttműködését.

Az Egyesült Államokban jelenleg Jake Sullivan tölti be ezt a posztot, és neki sokkal fontosabb szerep jut az amerikai diplomáciában mint a külügyminiszternek. Kína vezető diplomatája vele szokott 8-10 órás megbeszélést folytatni, nem a külügyminiszterrel.

Ehhez képest Orbán Viktornak tanácsadó testületében, melynek névsorát most tették közzé, nincs magyar Kissinger. Ez nem igazán újdonság, mert a kormányfők Magyarországon szeretik saját maguk intézni a fontos külügyeket, és csak az aprómunkát hagyják a külügyi tárca vezetőjére. Így volt ez már Antall József esetében is, aki unokahúga férjét állította a külügy élére. Teljesen megbízott Jeszenszky Gézában miközben a fontos ügyeket magának tartotta meg. Jól látszott ez a taxis sztrájk idején amikor felhívta Kohl kancellárt a kórházból, hogy segítséget kérjen szorult helyzetében. Horn Gyula maga is külügyes volt, a külügyminiszter, Kovács László korábban a helyettese volt a kommunista pártközpont külügyi osztályán. Kádár János úgy alakította ki a munkamegosztást, hogy a pártközpont külügyi osztálya képviselte a nyugati nyitást, a külügyminisztérium pedig “a szocialista hűséget”, a kötelező szovjetbarátságot.

Gyurcsány Ferenc is úgy érezte, hogy a diplomácia a kisujjában van, mert Göncz Kingát kérte fel külügyminiszternek, aki pszichiáterként kezelni tudta a miniszterelnök kisebbségi komplexusát, de a diplomáciában járatlan volt.

Kicsit sok a belügyes a tanácsadó testületben

Bakondi György, Kovács Árpád és Kovács József valamint Papp Károly közvetlenül képviselik a belügyet, de Maróth Miklós vagy Stumpf István sem újonc ezen a téren.

Marad Orbán Balázs, a testület legfiatalabb tagja, aki ennek ellenére az elnök szerepet is betölti. Ő Orbán Viktor politikai igazgatója. Kora miatt sem lehet a magyar Kissinger, de a szereposztás szerint ő Orbán Viktor keze alá dolgozik, de nem tanácsadó. A miniszterelnök nem szorul tanácsra a diplomáciában – legalábbis ő maga így ítéli meg a helyzetet.

Hol a gazdasági tanácsadó?

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszeresen részt vesz a döntéshozatalban, de az egy másik testület, melyben a tanácsadók közül csak Orbán Balázs politikai igazgató szerepel.

Mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor sem a diplomáciában sem a gazdaságban nem igényel tanácsokat:

“saját lángelméjének rabja.”

Ez nem túlságosan szerencsés egy olyan világhelyzetben amikor senki sem tudja, hogy merre van előre. Orbán Viktor viszont “tudja”. Ahogy Majakovszkij írta Leninről:” én tudtam, hogy ő mindent tudva tud.”

Az eredmény ismert: a Szovjetunió hosszas agónia után befuccsolt. Talán Orbán Viktornak is el kellene ezen gondolkodnia…

“Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere, akinek családja Magyarországról vándorolt ki a Német Szövetségi Köztársaságba arra a paradoxonra mutatott rá, hogy “Putyinnak nincs meg az ereje a világhatalmi célok elérésére, de azokért mindvégig küzdeni fog”

Joschka Fischer, aki a Social Europe balodali portálon fejtette ki a véleményét, rámutatott arra, hogy az orosz elitek a lelkük mélyén nem fogadták el a birodalom bukását, és készülődnek a revansra. Maga Putyin a Szovjetunió bukását a huszadik század legnagyobb tragédiájának nevezte, és az orosz elit jórésze minden bizonnyal egyetért vele. A cárok birodalmának szétesése sokkolta az orosz elitet, amely a Szovjetunió bukását meggazdagodásra használta fel, de közben várt a nagy pillanatra amikor a területi revízió megvalósíthatónak tűnt. Putyinnak ez 2022 február 24-én jött el.

“Az Ukrajna elleni agresszió csak az egyike Putyin területszerző háborúinak, amelyekből még több másik is lehet főként akkor, hogyha Donald Trump visszajutna a Fehér Házba Washingtonban” – írja Joschka Fischer, aki azt is kijelentette: Putyin pontosan tudja: az orosz gazdaság nem elég erős a világhatalmi tervekhez.”

“Ha lenne fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között, az nem változtatna azon, hogy Putyin le akarja nyelni Ukrajnát, és Kijev vissza akarja szerezni az elfoglalt területeket”

– hangsúlyozza Joschka Fischer.

Azt nem indokolja meg, hogy a kompromisszum miért nem jelentene megoldást: Putyin beláthatja a háborús kudarc után, hogy eddig és ne tovább! Ukrajna pedig elfogadhatja a területért békét elvet hiszen a megszállt területek nagyrészt orosz többségűek.

“A háború mint a problémák megoldásának eszköze kiment a divatból”

– figyelmeztette Putyint Narendra Modi indiai miniszterelnök. Talán rájön erre az orosz elit is hiszen a NATO csak megerősödött Putyin Ukrajna elleni agressziója óta, Finnország és Svédország csatlakozása csak növeli a nyugati fenyegetést Moszkva számára. Ukrajna előbb vagy utóbb valamilyen formában kapcsolódhat a NATO-hoz, ez is komoly katonai kihívás az orosz katonai tervezőknek.

Putyin nem agresszív hanem impotens

Ezt bizonyítja az ukrajnai háború, és ez minden bizonnyal feltűnik az orosz elitnek is. Amely kénytelen elfogadni a gyengébb partner státuszt Kína oldalán, de ettől egyáltalán nem boldog. Putyin nem is titkolja, hogy szívesen befejezné a háborút Ukrajnában, de ezt csak oly módon teheti meg, hogy megőrzi az arcát. Ezért nem fogadhatja el Zelenszkij ukrán elnök előfeltételeit a tárgyalások megkezdésére  minden orosz katona hagyja el Ukrajna területét!

Ukrajna is nyugodtan elfogadhat egy fegyverszünetet, mert az oroszok által megszállt területek nem fontosak az ukrán identitás szempontjából. Az orosz területeket annak idején Sztálin nemzetiségi népbiztos csapta Ukrajnához 1922-ben annak érdekében, hogy legyen jelentős orosz kisebbség a szovjet tagállamban, és legyenek ott munkások is szemben a paraszti többséggel, amely szemben állt a kommunista párttal.

John Walt amerikai szakértő szerint akár Biden akár Trump nyeri az elnökválasztást az USA-ban, mindketten arra törekszenek majd, hogy az ukrán elnök feje fölött lepaktáljanak Putyinnal. Zelenszkij pedig távozhat hiszen megtette, amit az USA elvárt tőle: tönkretette Oroszország és Németország együttműködését, amelyet oly kevéssé kedveltek Washingtonban.

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

0

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp  a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat. 

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Öt arab külügyminiszter találkozik Blinkennel szombaton

Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar külügyminisztere szombaton Ammanban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy megvitassák az Izrael-Hamász háborút – írja az al Arabiya News.

A jordán külügyminisztérium pénteki közleménye szerint a Palesztin Hatóság képviselője is csatlakozik a megbeszélésekhez, amelyek „a régió biztonságát fenyegető veszélyes eszkaláció következményeire összpontosítanak”.

A miniszterek a megbeszélések során hangsúlyozzák:

„azonnali tűzszünetet, humanitárius segélyek szállítását és a térség biztonságát veszélyeztető állapotromlás megfékezésére irányuló arab álláspontot”

– olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Izrael a levegőből támadta Gázát, ostromot hajtott végre és szárazföldi támadást indított, globális riadalmat keltve az enklávéban uralkodó humanitárius körülmények miatt, az élelmiszerhiány miatt, az egészségügyi szolgáltatások összeomlásával és a civilek halálos áldozatainak száma meghaladta a 9000-et.

Blinken, aki pénteken érkezett, miután korábban találkozott az izraeli vezetőkkel, azt mondta, hogy az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy a konfliktusnak nincs második vagy harmadik frontja. Arra is felhívta Izraelt, hogy tegyen lépéseket a gázai civilek védelme érdekében.

Az arab miniszterek találkozót tartanak a Blinkennel folytatott megbeszéléseik előtt diplomáciai törekvésük részeként, mert lobbizni akarnak a nagyhatalmaknál, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, hogy fejezze be katonai hadjáratát.

„Ez a koordinációs találkozó része azon erőfeszítéseiknek, hogy véget vessenek a humanitárius katasztrófát okozó izraeli háborúnak a gázai övezetben”

– áll a közleményben.

Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

Ayman Safadi jordán külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének ülésén 22 arab ország nevében beszélt, azzal vádolja Izraelt, hogy „örök pokollá teszi Gázát a földön”.

„A trauma a következő generációkat fogja kísérteni” – mondta, hozzátéve, hogy „az önvédelemhez való jog nem jogosít fel büntetlenül ölni. A kollektív büntetés nem önvédelem, hanem háborús bűn.”

Jordánia egy határozattervezetet is benyújtott, amelyről még vita folyik, és amelyet  szavazásra bocsátanak.

A szöveg nagyrészt a humanitárius helyzetre összpontosít, „azonnali tűzszünetre” és „akadálytalan humanitárius hozzáférésre” szólít fel a Gázai övezetben. Minden felet felszólít, hogy tegyen eleget „a civilek védelmének”, de

nem tesz említést a Hamász-támadásról.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet támadja a benyújtott szövegtervezetet:

„A határozat megfogalmazói azt állítják, hogy aggódnak a békéért az elvetemült gyilkosokat azonban, akik ezt a háborút kezdeményezték, még csak meg sem említik a határozatban.

Az egyetlen hely, amelyhez ez a határozat tartozik, a történelem szemeteskukájában van.”

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Norvég

– Jónapot, üljön le. Melyik is most excellenciád? A… izé… ja, persze, a brit nagykövetet tizenegyre kérettem be, mert angol az istenadta… vagy skót? A franc se tudja megkülönböztetni ezeket, na, mindegy, lényeg az, hogy tegnap meccs volt, és olyankor sokáig alszik, akár nyernek, akár veszítenek.

Ahogy látom, jelenleg fél tíz, akkor hát excellenciád a norvég. Na, miután ilyen szépen helyretettük a dolgokat, bele is vágnék in medias res… mibe, mibe, mindketten tudjuk azt jól. Én a magyar külügyminiszter excellenciám vagyok, maga meg a norvég nagykövet excellenciád. Hát, ha ebből sem elég világos… hogyhogy mi nem érthető nekünk? Hogyhogy mi? Nekünk semmi nem érthető! Most meg mit vigyorog? Látom én azt, hogy vigyorog, hiába próbálja elfojtani! Akkor most elmondom, hogy nem azért nem érthető nekünk, mert buták lennénk, egyáltalán nem, mi ugyanis nagyon okosak vagyunk, főleg miniszterelnökünk nagyon okos a kedves családjával, vagy ahogyan mi ízes szóval mondjuk, a pereputtyával együtt, éspedig pont ugyanúgy nagyon okos, ahogy a barátai és üzletfelei. Ez nem egy idézet egy angol mesekönyvből, hanem egy axióma, remélem, tudja, mi az! Tehát. Azért nem értjük ezt a dolgot, mert teljesen szokatlan, példátlan és rosszindulatú excellenciádék viselkedése. Az EU ilyet még véletlenül sem csinálna, ő nem hepciáskodik, mindig időben utalja a pénzt… most mit teszik megint vigyorogni? Én is tudom, az EU mostanában nem adja meg a kellő tiszteletet drága hazánknak… illetve a drága hazánkat egy az egyben képviselő miniszterelnökünknek… és még a pénzt se… de hagyjuk ezt, fogalmazzunk inkább múltidőben. Szóval az EU korábban mindig rendben átutalta, mi pedig azt az összeget olyan dolgokra fordítottuk, amelyek elősegítik robbanásszerű technológiai és gazdasági fejlődésünket, mint például térkövezés, szökőkút, emlékhely, lombkorona-sétány, melyek majd szép hasznot hoznak minekünk. Most ne feszegesse itt excellenciád, hogy név szerint kinek hoz már ma szép hasznot, mert nem az a lényeg! A lényeg az, hogy akinek hasznot hoz, az a mi hazánk lakója, és mi, magyarok, ha a haza kéri tőlünk, vitam et sanguinem, de izibe! Na most meg… mi az, hogy zabot nem? Mi az? Honnan vesz ilyesmiket excellenciád? Ahá! Vagy úgy. Utána tetszett olvasni, ha már magyar nagykövet lett. Magyar történelem, örökösödési háború, pozsonyi országgyűlés, Mariteréz a Kisjózseffel… jó, persze, így igaz, a zab is fontos, abból lesz a mezőgazdasági támogatás… nem, nem az enyém! Hanem a hazáé! Ne engem bámuljon excellenciád a dülledő szemeivel, én azt úgy értettem, a közös zab, a nemzet, a honleányok és honfiak zabja, közös busongás, közös Himnusz, közös kettő null, sajnos oda, a fenébe is… de inkább nem ragoznám, ezt egy globálgenderista norvég úgyse értheti. Térjünk a lényegre. Amikor az EU megalakult, ugyebár, excellenciádék nem óhajtottak a tagjai lenni, de azért a kedvezményekre, amilyen például a mi piacmegnyitásunk Norvégiának, igényt tartanak! Az bezzeg kellene! Viszont így kettősmércésen nem megy ám, mert az ősi törvény szerint szemet, szemért, fogat fogért! Tehát fizessenek! És maguk csak ne feszegessék, hogy ki mondja meg, mely magyarországi szervezetek részesülnek belőle! A magyar kormány kapta, tehát a magyar kormány mondja meg! Maguk csak ne szajkózzák, hogy független grémium, meg civilek, az nem érv, hogy maguk adják a pénzt, érthető? Mi tudjuk a legjobban, hogy melyik fide…szervezet érdemli meg. Most meg mit akar azzal, hogy excellenciádék szintén megnyitották az EU tagok előtt a saját piacukat? Látom, már megint kötözködik, de hiába próbál belezavarni, én pontosan tudom, hogy hatvan milliárd forintnyi összegért exportáltunk magukhoz, és nyolc milliárdért importáltunk onnan. Micsoda? Hogy ez az ötvenkétmilliárdos különbség pont a magyar kormány érvelése szerint az önök piacmegnyitási vesztesége, amelyet mi okoztunk, és így nemhogy mi kapnánk excellenciádéktól pénzt, hanem még mi térítsük meg maguknak a kárt? Ezt mégis hogy képz… na jó, igen, van amikor így számolunk, és van, amikor meg úgy, de ez a mi számolásunk vaslogika alapján működik, amely vaslogika azt diktálja, hogy a pénzt mindig minekünk kell kapni. Mert ha nem, akkor vétó! Úgy belengetjük a vétót, mint a sicc! Hogyhogy mit vétózunk? Hogyhogy mit? Nem mindegy az excellenciádnak? Ami akad, azt vétózzuk. És ne jöjjön azzal, hogy önök nem is tagjai az Uniónak, ezért a vétó maguknak semmi, mert mi csak az EU közleményeit tudjuk  vétózn! Minálunk az úgy van, ha másba rúgunk bele, az is jólesik. Miniszterelnök úr utál veszteni. Látom, nem érti. Mit mond? Hogy nincs benne akkora rutinja, mint Miniszterelnök úrnak, azért nem? Túl sokat teccik piszkálódni, viszont erre nagyon ráfázhat excellenciád, mert én majd írok a Vlagyimir Haraldnak, hogy excellenciádat azonnal váltsa le. És csak ne reménykedjen semmiben, mert őt is bekéretem, ha sokat ugrál azon a trónon! Na, csá, excikém. Titkár úr! Kivezetheti.

2021-ben Norvégia úgy döntött, hogy a Magyarországnak piacnyitási ellenértékként felajánlott (azaz nem kötelező) 77 milliárd forintos támogatását visszavonja, és a jövőben hozzáférhetetlenné teszi országunk számára a Norvég Alap forrásait.  Magyarország nem csak attól az összegtől esett el, amelyet norvég kérés alapján egy független grémiumnak civil szervezetek között kellett volna szétosztani, hanem azt az összeget sem kapta meg, amelyet a kormány oszthatott volna szét. Magyarország „még tárgyalt volna”, de a norvég kormány lezárta az ügyet.

A Magyarországot ért kár hatásai a következő helyekre nem terjednek ki: Klastrom és környéke, Felcsút, Hatvanpuszta.

Ja, és a stadionokra sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK