Címke: közszféra

Előbb a feladatokat kellene áttekinteni, aztán a létszámról beszélni – mondja a közigazgatási tudós, a szakszervezetek pedig egyeztetést kezdeményeznek az újabb százezres közszférabeli elbocsátás ötletéről. Mindeközben érdemes lenne az észt példát is megnézni, ahol minden ügyet interneten intéznek, és ezzel temérdek pénzt spórolnak meg.

A közigazgatás nem az üzleti logika alapján működik, nem a legkisebb ráfordítással legnagyobb haszon elérése a cél – reflektált a közigazgatás-tudomány egyik legelismertebb szakértője, Ficzere Lajos a Független Hírügynökség kérdésére. Az ELTE jogi karának professor emeritusa azután fejtette ki véleményét, hogy a versenyszféra egyre súlyosbodó munkaerőhiányát a köz szolgálatában álló százezer dolgozó elbocsátásával gondolná csökkenteni a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc erről az RTL Klub hétfő esti híradójában beszélt.

A szakszervezeti felháborodás közepette a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán este sietett leszögezni, hogy nem tartja reálisnak a százezres számot, de szerinte nem is innen kell kiindulni. Összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre – mondta, és azt is közölte, hogy nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. A konkrét számokról Gulyás elmondta: azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.

A közigazgatási professzor viszont azzal a felvetéssel ért egyet, hogy

az ellátandó feladatokat kellene előbb számba venni,

nem pedig a legmagasabb jövedelmezőség felől közelíteni meg a kérdést. Az eredményességet se úgy kell nézni, mint az üzleti világban – mondta Ficzere Lajos.

Része a problémának, hogy nagy különbségek vannak a helyi és a központi kormányzati közigazgatás között, mert miközben sokan sokallják az összlétszámot, helyi szinteken sok a betöltetlen álláshely.

Van igazság abban, hogy a Magyarországra különösen az utóbbi években jellemző erős centralizáció sajátos létszámnövekedést is eredményezett, pedig

a központosításnak ott van helye, ahol összkormányzati feladatellátás zajlik

– hangsúlyozta Ficzere professzor.

A tudós nagyon fontosnak tartaná, ha az uniós alapelvként ismert szubszidiaritás elvét végre figyelembe vennék. Azt, hogy lehetőleg minden ügyet ott intézzenek, ahol ez közvetlenül a lakosság számára a leghatékonyabb.

A központi és a helyi szint közti kompetencia-elosztást el kell végezni, s

ezt kövesse a költségvetési kiadások elosztása

– mondta Ficzere Lajos.

Száz százalékig egyet ért a felvetésekkel a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Földiák András elmondta, különösen az háborítja fel őket, hogy a mindenféle előzetes számítás nélkül bemondott százezres számmal a teljes 690 ezres közszférát fenyegetik. A SZEF szerint 15 ezer ember hiányzik az ágazat(ok)ban, csak tanári állásból majdnem 2400 betöltetlen.

Úgy látja, hogy bár szerinte is előbb az értelmes átvilágítást kéne elvégezni,

a kormány rövid távon akar sikert elérni.

Ha lesz egyáltalán bármi a mostani – egyébként sokadik ilyen tartalmú – felvetésnek. Mindenesetre egyeztetést kezdeményeznek a kormánynál – mondta Földiák András.

Ficzere professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern információtechnológia mindent átír, a közigazgatást is. Tehát ha hozzányúlnak ehhez a hatalmas területhez, ezt is figyelembe kellene venni.

A világos egyedülálló módon csinálják ezt Észtországban, ahol lényegében már minden ügyet elektronikusan lehet intézni, egészen a szavazásig. A kis balti országban a világon elsőként 2000-ben kimondták, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet – derül ki a Portfolio írásából.

Néhány érdekesség. A kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolást, egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt, 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt.

Az országból 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból.

A rendszer alapja 2002 óta egy olyan chipkártya, amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint a személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya, sőt, még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.

Ennek köszönhetően az állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.

Az ország miniszterelnöke pár éve azon viccelődött, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából a vendégkönyv volt.

Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe,

míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető.

A rendszer minőségét mutatja, hogy az adóbegyűjtés hatékonyságában Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300-ról 1400 főre zsugorodott.

Az észtek évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarítanak meg azzal, hogy

az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.

Az ország közigazgatásának digitalizációja csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollár, vagyis az észt GDP 2 százalékát spórolja meg. Észtországnak. Ezzel szemben Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti a közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.