Kezdőlap Címkék Központi Statisztikai Hivatal

Címke: Központi Statisztikai Hivatal

Hol jó nyugdíjasnak lenni?

A leggazdagabb országokban – válaszolja erre a kérdésre a Natixis, amely 18 kritérium alapján mérte fel a nyugdíjasok életesélyeit a világ 44 államában. 

Az első tíz között csupa jóléti állam szerepel: Svájc és Norvégia helyet cserélt az első és második helyen, utánuk következik: Izland, Írország és Hollandia. A legjobb tíz közé bekerült még Luxemburg, Ausztrália, Németország, Dánia és Új Zéland. Magyarország a 32-ik a listán vagyis nincs mit dicsekednünk. Magyarország előtt végzett az Európai Unió tagállamainak döntő többsége, mögöttünk csak Litvánia és Lettország szerénykedik. Bulgária és Románia valamilyen oknál fogva nem került be a Natixis felmérésébe. Érdekes, hogy az a három mediterrán ország, amely sok magyar nyugdíjas álma, gyengén szerepelt ebben a felmérésben: Magyarország mögött végzett Görögország /37-ik hely/ és Spanyolország /39-ik hely/, Olaszország eggyel előzi Magyarországot / 31-ik hely/. Az USA a 22-ik, Kína a 39-ik, és az utolsó helyen India szerénykedik /44-ik/.

Hol nem jó nyugdíjasnak lenni?

Magyarországon, és általában Kelet és Dél Európában, ott, ahol kicsi a nyugdíj, laza a szociális háló és gyenge, alulfinanszírozott az egészségügy. Ez mind nagyobb probléma mindenütt Európában, ahol rohamosan öregszik a népesség, és az ellátó rendszer nincsen erre felkészülve, mert a kormányok szisztematikusan alulfinanszírozzák ezt a területet, amely sem politikai sem pedig üzleti hasznot nem hoz. Orbán Viktor politikai találmánya, hogy ebből a kiszolgáltatott, a létbiztonságért rettegő igen népes társadalmi csoportból szolid szavazó bázist gyártott magának: a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az idősebb korcsoportok zöme Fidesz szavazó míg a fiatalabb generációk a Tisza pártot támogatják. Mindkét döntés teljes mértékben logikus: a nyugdíjasok félnek a változástól, inkább a biztos rosszat választják, mert tartanak attól, hogy bármiféle váltás az ő kárukra menne végbe. Ez nem alaptalan félelem hiszen a liberális közgazdász, Bokros Lajos a róla elnevezett csomag atyja, többször is kifejtette:

”a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsicsökkentés általános rendszere.”

Most az Orbán kormány szépen csendben nagyobb megszorítást hajt végre mint Bokros Lajos 1995-ben, de igyekszik kímélni a nyugdíjasokat hiszen ez a legbiztosabb szavazó tábora.

A fiatalabb generációk viszont váltást sürgetnek, mert azt látják, hogy a nemzeti együttműködés rendszere feléli Magyarország jövőjét. Orbán legnagyobb ellenfele nem Magyar Péter hanem a Központi Statisztikai Hivatal, amely kimutatja, hogy Magyarország az Európai Unió szegényházában csücsül – Bulgária és Románia társaságában. Eközben pedig Orbán rendszere a korrupciós lista élén virít az Európai Unióban. Amíg ment a szekér addig keveseket zavart, hogy szeretett vezérünk milliárdokat lop el euróban. Bottoni olasz – magyar történész, aki könyvet publikál az Orbán rendszerről, 15 milliárd euróra becsüli azt az összeget, melyet a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúltak az elmúlt 13 évben. A magyar GDP 20 ezer milliárd körül stagnál az utóbbi években. A növekedés eltűnt, ezzel együtt a perspektíva is elveszett. A többség életszínvonala stagnál vagy csökken Magyarországon.

“Ez a legfontosabb oka annak, hogy Magyar Péter mozgalma ilyen gyorsan meg tudott erősödni és ennyire népszerűvé vált ilyen rövid idő alatt”

– hangsúlyozta Lakner Zoltán politológus, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

Magyarországon a legdrágább az áram az Európai Unióban

“Akkora a hiány, hogy hétfőn az olaj- és gázolaj erőműveket is bekapcsoltatták. A mátrai és gönyűi erőművekben karbantartás van, sok napelem nem termel, mert nincsen napsütés. A Balkánon aszály van, a vízierőművek alig termelnek áramot pedig ilyenkor onnan szoktunk vásárolni” – írja a valaszonline.hu.

A T Energy szerint jelenleg így alakulnak az energiaárak: Magyarországon egy megawattóra ára 306 euró, Európa keleti részén 190-270 euró, Nyugat Európában 100-170 euró, Skandináviában még olcsóbb.

Ennyit arról, amit Orbán Viktor mondott pénteki rádió interjújában, hogy “Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz egész Európában.”

Egymillió háztartást érint a lakhatási szegénység

Magyarország e tekintetben is a szegényházban csücsül a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Az Orbán kormány legfőbb ellenfele nem Magyar Péter vagy Brüsszel hanem a Központi Statisztikai Hivatal. Orbán Viktor a „nagy semmit” adja el a népnek – kétségkívül tehetségesen.

A Habitat for Humanity Magyarország most tizenharmadik alkalommal publikálja jelentését a lakáshelyzetről, és az eredmény lesújtó: mintegy 3 millió ember él lakhatási szegénységben vagyis az ország egyharmada! Ehhez képest az ország ingatlan állományának mindössze 0,5%-a új lakás évente vagyis az emberek döntő többségének nincsen pénze új lakásra.

Közben pusztul le a négymilliós ingatlan állomány, amely viszont megfizethetetlen a döntő többség számára. Tavaly 475 ezer lakás tulajdonosa jelezte, hogy alapvető problémákkal küszködik: például beázik a tető vagy alulról vizesedik az ingatlan. 90 ezer lakásban nincs folyóvíz, fürdőszoba és WC. Hivatalosan az Orbán kormány most először ismerte el, hogy lakhatási válság van Magyarországon, és a gazdasági akcióterv ennek megszűntetésére is irányul.

Minthogy azonban a gazdasági akciótervet a szakértők PR terméknek tekintik és nem valós programnak, ezért a lakhatási válság aligha enyhül a közeljövőben.

A kormány és a főváros azért is tervezi Diákváros felépítését Budapesten, hogy enyhítsen a diákok gondjain, mert az albérleti árak olyan magasak a fővárosban, hogy azokat egyre kevesebben tudják megfizetni. Sajnos azonban a Diákváros, amely 10-12 ezer civilizált szálláshelyet jelentene a fővárosban, semmi más mint PR – azt ugyanis senki sem sejti: miből lesz erre pénze bárkinek is. Tulajdonképp a budapesti olimpia lenne az igazi célja a Diákvárosnak hiszen ott lehetne az olimpiai falu. Valószínű azonban, hogy Orbán Viktor már elengedte az olimpiai álmot hiszen szánalmas nemzeti együttműködési rendszere a túlélésért küzd, és kétségbeesetten szponzort keres.

Ki adna olimpiát egy ilyen országnak?!…

Csúcson a nyugdíjas infláció

Az átlagnál jóval gyorsabban növekedtek az árak két szektorban: az élelmiszerek és az energia esetében. Márpedig ez a kettő a gyógyszerekkel együtt meghatározó a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek árai 43,2%-kal nőttek februárban. Már ez is rémesen magas, de a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ez 48%! Ez kész katasztrófa. A legjobban a kenyér drágult : egy év alatt 98%-kal! A sajtnál az éves áremelkedés 87%, majd a tej és a tojás jön 85 illetve 83%-kal.

Csak emlékeztetőül: a nyugdíjak 15%-kal növekedtek az év elején.

Az energia és a gyógyszerek terén is drámai az emelkedés, ezért a nyugdíjasok mindinkább az elé a választás elé kényszerülnek, hogy miről mondanak le: a fűtésről és világításról vagy az evésről és az ivásról, esetleg az életmentő gyógyszerekről.

Orbán Viktor abban bízik, hogy az infláció egy számjegyű lesz az ősszel.

Kérdés, hogy megvalósul-e addigra az egy számjegyű infláció a valóságban is, és nemcsak a KSH mutatja ki – a miniszterelnök baráti biztatására.

A másik kérdés az, hogy hány nyugdíjas éri meg az egyszámjegyű inflációt?

Az államilag alulfinanszírozott egészségügy gondoskodik arról, hogy mind kevesebb nyugdíjas okozzon gondot Orbán Viktornak, akinek a csak a választások idejére van szüksége a megalázott és megszomorított milliókra, akik rászavaznak, mert kétségbeejtő helyzetükben csakis az állam szociális támogatásával tudják elkerülni a katasztrófát.

27%-os infláció decemberben?

Ennyit jósol a Kopint-Tárki intézet arra hivatkozva, hogy a benzinársapka eltörlése tovább növelheti az inflációt. Amely a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is 22,5%-os volt novemberben. Közben pedig mind az Egyesült Államokban mind pedig az eurozónában megállt az infláció, sőt lassú csökkenésnek indult.

Az Európai Központi Bank azzal számol, hogy 2025-ig lesz infláció az eurozónában, de 10% alatt.

A magyar infláció viszont bajnok az Európai Unióban, és nyoma sincsen annak, hogy megindulna a csökkenés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Egy év múlva egy számjegyű infláció?

Ezt jósolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus gazdasági alapítvány tanácskozásán. Nagy Márton szerint nincs világválság, európai válság viszont van. Való igaz, hogy az energiaválság padlóra vitte az Európai Unió tagállamait miközben az USA és Kína megúszta ezt a krízist. Nagy Márton rámutatott arra, hogy a földgáz ára Európában ötször vagy hatszor magasabb mint az Egyesült Államokban, és az olcsó energia alapvetően befolyásolja a versenyképességet. A tőke oda megy, ahol profitot várhat, és ez ma sokkal inkább Észak Amerika vagy Kelet Ázsia nem pedig Európa.

Ennek ellenére Magyarország elkerülheti a recessziót – legalábbis Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter abban bízik, hogy idén a GDP 5% kal nő, jövőre pedig
1,5%-kal.

Optimizmusát arra alapozza, hogy Magyarországot nem vitte padlóra az energiaválság. Bár jelentős mértékű cserearány romlást szenvedett el a magyar gazdaság, de hogyha ezt kivesszük a képletből, akkor a külkereskedelmi mérleg pozitív lenne.

A magyar kormány bízik a kínai beruházásokban – erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A Debrecenben épülő kinai akkumulátor gyár jelentősen javíthat a magyar külkereskedelmi mérlegen.

A baj csak az, hogy jelenleg van válságközeli állapot a magyar gazdaságban – ahogy arra Matolcsy György rámutatott a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az európai pénzek pedig egyelőre nem jönnek. Milyen lesz így a jövő évi költségvetés? Hogy viseli el a lakosság a magas inflációt?

Mihez kezdenek a nyugdíjasok a 15%-os emeléssel, ha az infláció 20% fölött van? Ezeket a kérdéseket kellene megválaszolnia Orbán Viktornak, aki még nem is oly rég azt állította, hogy

“nem lesz megszorítás.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK