Kezdőlap Címkék Kötelezettségszegési eljárás

Címke: kötelezettségszegési eljárás

Orbán fekete kasszája

A G7 arról írt, hogy talált valakit, aki sokkal gazdagabb mint Mészáros Lőrinc, de mégsem fizet egyetlen fillér adót sem! Két nem működő cégről van szó, melyek számláján 4532 milliárd áll, melyet valaki befizetett. Ez a pénz több mint a száz leggazdagabb magyar összes vagyona. Az ismeretlen tulaj T. János György állítólag Máltán él, de senki sem tud róla semmit. Lehetne akár Josip Tot is…

Orbán mindenkit megadóztat, de… Minthogy az uniós eurómilliárdok nem jönnek, a magyar gazdaság gyengén teljesít, a magyar kormány mindenkit és mindent megadóztat – elsősorban a lakosságot az infláción és a magas áfán keresztül. Ez a hatalmas összeg bőven fedezné a magyar költségvetés hiányát, amely miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Unió a magyar kormány ellen.

Jogállamokban kérdéseket tenne fel a pénzügyi felügyelet és az ügyészség, hogy a legnagyobb hazai vagyon mégis honnan származik? Simonka Györgytől tudjuk, hogy az ügyészséget közvetlenül a hatalom irányítja: minden hétfőn az ügyészség egyik vezetőjét fogadja a hatalom valamelyik fejese, aki instruálja: ki után kell nyomozni?! Ez a hatalmas összeg nem keltette fel a hatalom figyelmét. Vajon miért nem? Minden bizonnyal azért, mert ez Orbán Viktor vésztartaléka, a fekete kassza.

Ez a harc lesz a végső?

Miért nem tartja külföldön ezeket a dollár milliárdokat? Mert ott az amerikai hatóságok kérésére befagyaszthatnák. Ha pedig olyan helyre dugná el a pénzt, ahova Washington keze nem ér el, akkor onnan nem biztos, hogy vissza is kapja a pénzt, ha szorul a kapca. Márpedig az szorul. Akkor is ha Trump nyer novemberben, mert legális pénze nem lesz Orbán Viktornak arra, hogy éppúgy megvegye a 2026-os választást ahogy a 2022-es választással tette, amikor több mint 1500 milliárd forinttal csábította magához a szegényebb néprétegeket. Csakhogy ezt a pénzt az inflációval visszaszedte, az életszínvonal Magyarországon a döntő többség számára csökken. Igazán gyarapodni csak Mészáros Lőrincnek és Tiborcz Istvánnak sikerült. No meg magának Orbán Viktornak mint a hatalmas elrejtett pénzből kiderült.

Putyin nyomában

Az orosz elnök vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt. Az orosz diktátor pénzének forgatása miatt bankárokat ítéltek el Svájcban. Magyarországon még nem. Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke Magyarországon is rendelkezett ingatlanokkal sőt a háború előtt családjának egy része is itt élt. A Rahimkulov család, amely a Gazprom magyar érdekképviselete volt és valószínűleg maradt is, a legvagyonosabb család Magyarországon, talán még Orbánnál is több a pénze. Lehet, hogy az orosz hírszerzés hozta létre ezt a hatalmas vagyont Magyarországon azzal a céllal, hogy elrejtse az amerikaiak sasszeme elől, és egyben támogassa Putyin odaadó barátját Orbán Viktort, és nemcsak őt? A hatalmas összeg jelentős része brazil államkötvény, melyet akkor váltottak ki amikor a latin-amerikai állam elnökét Jair Bolsonaronak hívták. A brazil Trump járt Budapesten, ahol Orbán Viktor kitüntető barátsággal fogadta. Ez nem múlt el később sem: amikor a választáson elbukott brazil elnököt korrupcióellenes nyomozók keresték, akkor rövid időre a magyar nagykövetségen talált menedékre.

A szuverén magyar külpolitika a gengszterek klubjának híradója lehetne.

Különösen hogyha hozzátesszük, hogy Orbán macedón barátját magyar diplomaták mentették ki szorult helyzetéből, majd sokáig Budapesten dekkolt. A választások megnyerése után hazatért, és máris egymilliárd eurós kölcsönt kapott Orbán Viktortól. Vajon miből?

Money makes the world go round – a pénz mozgatja a világot – Orbán Viktor ezt pontosan tudja. Ezért is közölte némi meglepetésre Tusnádfürdőn, hogy az ideológiák kora lejárt.

Nem lehet, hogy Orbán Viktor kora járt le?

Stop, Soros: beperelte az országot az Európa Bizottság

A Stop, Soros-törvénycsomag ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. Emellett felszólítja a kormányt a tranzitzónai éheztetés megszüntetésére.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – közölte a testület. Az Európai Unió Bíróságánál (EUB) kezdeményez pert a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt. Más néven a Stop, Soros-törvénycsomag miatt, amelynek keretében a menekülteket segítő civil szervezetek és magánszemélyek vegzálását helyezték kilátásba.

Hiába szóltak kétszer

Egy éve az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, de nem kapott kielégítő választ. Ezután indokolással ellátott véleményt küldött idén januárban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az EUB-nél.

Az utolsó hónapjait töltő Juncker-testület szerint

a magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

  • Az első a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása. A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett ország nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezeteivel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
  • A második a menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be. Ez a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból érkeztek, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak.

Az éheztetés sincs rendben

A bizottság emellett tovább lép a tranzitzónában ellátás nélkül sínylődő menekültek ügyében is, és felszólító levelet küld Magyarországnak. Ez tehát az első lépés, aminek vége szintén a bírósági eljárás lehet.

A bizottság

kifogásolja, hogy a kormány nem ad élelmiszert

azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Az ő nemzetközi védelem iránti kérelmüket elutasították, és harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A bizottság szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodás a vonatkozó irányelv értelmében őrizetben tartásnak minősül. A magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg az irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.

Egy hónap van a válaszra

A helyzet sürgősségére való tekintettel Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.

A szakma gyakorlásának tilalma is törvénysértő

Szinte mellékesen amiatt is bírósági pert kezdeményezett a bizottság, hogy a kormány nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását. Az erre vonatkozó irányelv előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

Orbán szerint közröhej tárgya a kötelezettségszegési eljárás

0

Orbán Viktor heti szokásos rádióinterjújában a civiltörvény miatti nevetséges kötelezettségszegési eljárásáról, gombamód szaporodó miniszterelnök-jelöltekről, az ukrán nyelvtörvényről és a CEU-ügyről is beszélt, de természetesen a Soros-terv sem maradhatott ki.

A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában politikai ügynek nevezte a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli bürokraták erről szóló beadványa szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi”, az

„közröhej tárgya mindenhol Európában”.

A CEU-val kapcsolatban elmondta, hogy a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak is, be kell tartania, és az ügyet jelenleg szakértők vizsgálják.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a Soros-tervet a „brüsszeli gépezet” hajtja végre bevándorlásügyben. Arról beszélt, hogy Brüsszel Soros György befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába a bevándorlókat, majd szét akarják osztani őket. Aki pedig nem működik együtt a tervvel, azt meg akarják büntetni.

A nemzeti konzultációval kapcsolatban arról beszélt: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor

Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett.

Az ukrán nyelvtörvényről pedig elmondta, hogy nem egyszerű ügy, és nem csak a magyarokat érinti, ezért egy közös európai pozíciót próbálnak kialakítani a kisebbségek védelme érdekében.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ugyan hivatalosan még nincs kampány, majd csak a választások előtt három-négy hónappal kezdődik, máris rengeteg a miniszterelnök-jelölt. Hozzátette, hogy még nem lehet kihívókról és kihívásról beszélni, és a kormány a választások helyett a munkára összpontosít.

Német nem a pénzelvonásra?

0

Kötelezettségszegési eljárás igen, pénzelvonás nem – mondta a német belügyminiszter a menekültkvótát elutasító országok „megregulázásáról”. Thomas de Maiziére megerősítette, hogy Magyarország nem kaphat közösségi pénzt a határkerítésre.

Nem ért egyet az uniós támogatások csökkentésének ötletével a menekültkvóta körüli vita közepette – derül ki a német belügyminiszter, a kormányzó CDU-párti Thomas de Maiziere szavaiból. A Passauer Neue Pressében megjelent interjúban a politikus elmondta, hogy ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét a menekültek kötelező átvételére vonatkozó mechanizmusról, akkor az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást indíthat.

„Nagyon rossz állapotban lenne az EU”,

ha az uniós támogatások csökkentésére lenne szükség egy ítélet érvényesítéséhez

– mondta de Maiziere. Az EU „új, szolidáris” menekültügyi rendszer kialakítására törekszik, és ezeket a nehéz tárgyalásokat tovább nehezítik Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt „nyilvános fenyegetései” a támogatások csökkentéséről – tette hozzá a CDU-s belügyminiszter.

A bírósági ítéleteket be kell tartani, „akkor is, ha nem tetszenek”,

és ha Orbán Viktor magyar kormányfő nem enged,

az Európai Bizottság eljárást indíthat Magyarország ellen – fogalmazott de Maiziere.

A belügyminiszter nem tért ki arra a dilemmára, hogy pusztán a kötelezettségszegési eljárás(ok) kevésnek bizonyulhatnak a végleg ellenkező tagállamok esetében.

Angela Merkel párttársa beszélt a határvédelmi költségek felének unió általi megtérítéséről szóló magyar követelésről is. Leszögezte: Orbán Viktor „hangos bejelentése a kerítésépítésről” a menekülthullám felerősödésének meghatározó tényezője volt, mert az emberek még a kerítés felállítása előtt át akartak kelni Magyarországon.

„Ilyen egyoldalú intézkedéshez nem járhat költségtérítés, Európa nem működhet így” – mondta Thomas de Maiziere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK