Kezdőlap Címkék Kósa Lajos

Címke: Kósa Lajos

Lapszem, 2018. április 6.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja, a Vilmosok és a Bíborkák ünneplik a névnapjukat. Megnéztük, miről írnak a mai lapok.

Kósa kézírása szerepel a csengeri papírokon

A Kósa-ügyet folytató Magyar Nemzet szerint édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a lap birtokába került papíron, amelyet Kósa kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot Kósa vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy az 1300 milliárd forintos örökségével kecsegtető csengeri asszony

át tudja utalni az ígért 2,6 millió eurót.

Az ajándékozási szándékról hiteles közjegyzői okirat is készült, abban is szerepeltek Kósa édesanyjának banki adatai, amelyek azonosak a mostani papíron szereplő számlaszámmal.

Fidesz-iroda működik egy uniós támogatásból felépített látogatóközpontban

A Népszava ír arról a fehérgyarmati egykori látogatóközpontról, amelynek felépítését oktatási célok miatt támogatta az unió, most viszont a helyi Fidesz-iroda működik benne. A lap szerint

az OLAF érdeklődését is felkeltette a projekt.

Korábban egyébként a helyi Fidesz-iroda egy vegyesbolt udvarán volt.

Gulyás: A Fidesz nem köt koalíciót

A Fidesz–KDNP egyetlen ellenzéki párttal sem kötne koalíciót – ezt mondta a Magyar Időknek adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint az ellenzék győzelmével káosz, bevándorlás, gazdasági hanyatlás lenne, az országot pedig Soros György emberei irányítanák. Szerinte

azzal, hogy Simicska Lajos a Jobbikot támogatja, a kormánypártokat segíti a választáson.

Harmadával drágulhatnak az építkezések

A Világgazdaság szerint a házépítések igazodnak a település nagyságához, minél kisebb településen építkeznek, annál kisebb a családi házak mérete. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az anyagköltség és a munkaerő költsége is.

Demeter Márta: Fideszes korrupciós ügyeket leplez a magyar titkosszolgálat

Az LMP-s képviselő az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét kérdezte Kósa Lajosról. Azt a választ kapta, hogy semmit nem vettek észre.

Demeter Márta közleményében azt írja, írásban kérdezte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét Kósa Lajos 1300 milliárdos, „súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő” ügyével kapcsolatban.

Azt kérdezte, hogy az AH „felderítette-e az eseményt, amely felveti Magyarország gazdaságbiztonságának befolyásolását, pénzmosás gyanúját vagy akár külföldi titkosszolgálati tevékenységet?” Arra is kíváncsi volt, hogy hogyan történhetett meg, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon átesett Kósa Lajos olyan helyzetbe került, ami

„felvetheti a külföldi befolyásolás gyanúját”.

Demeter Márta szerint a válasz „egyértelművé teszi, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok mára kizárólag egyetlen tevékenységet végeznek, a fideszesek korrupciós ügyeit fedezik”. Ugyanis azt írták neki, hogy az AH

semmit nem vett észre Kósa ügyével kapcsolatban, sem az átvilágítása, sem a védelme során.

Demeter Márta szerint mindez „nyilván rendkívül hihető”, miközben Kósa Lajos rendszeresen járt a csengeri családhoz.

Azt írja: „Akár erről van szó vagy akár arról, hogy nagyon is tudták, mi a helyzet Kósa Lajos körül, de nem léptek fel az ügyben, az mindenesetre világos, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok

képtelenek ellátni a feladatukat,

kizárólag Orbán Viktor és köreinek üzleti ügyeit intézik és fedezik.”

A gátlástalan hírhamisítás nálunk folyamatos

A magyar választást az oroszok hamis hírek gyártásával és terjesztésével igyekeznek befolyásolni. Jelenleg 200-250 olyan hírportál van, amely álhírek forgalomba hozatalával foglalkozik – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Frész Ferenc információbiztonsággal foglalkozó szakember, aki szerint ilyen álhírekkel a magyar kormány is riogatja a választókat. Ugyanakkor a nyugati hatalmak titkosszolgálata is megpróbál hatással lenni a hazai országgyűlési választásokra. Az amerikai, vagy európai hatalmak elsősorban a kormány elmúlt nyolc évben elkövetett korrupciós bűncselekményeiről gyűjtött ismereteiket hozzák nyilvánosságra. Frész Ferenc, a Cyber Services Zrt. igazgatója szerint azonban a valós tényeket kevesen hiszik el ma Magyarországon; talán, mert kevesen jutnak hozzá.  

 

Az oroszok manipulálták már az amerikai választást, próbáltak az európaira hatást gyakorolni, előfordulhat, hogy a magyar szavazást is igyekeznek befolyásolni?

A magyar választás rendszerét értelmetlen lenne feltörni, mert ilyen módon az eredményt befolyásolni úgysem lehet, hiszen a voksolás nálunk papíron történik, csak az eredményeket közlik elektronikusan. Az Egyesült Államokban viszont az elektorok kiválasztása kifejezetten elektronikus hálózaton keresztül történik, ezért is volt értelme a rendszert valós időben támadni. Ezen kívül felmérések igazolják, hogy az amerikai választók kétharmada a Facebookról tájékozódik, tehát ezen keresztül a választás közben, valós időben tudták befolyásolni a szavazókat. Nálunk viszont mások a tájékozódási szokások, az állampolgárok – elsősorban a vidéken élők – döntően a nyomtatott sajtóból, a köztelevízióból és rádióból, s nem a közösségi médiából tájékozódnak.

Vagyis külföldről nem is lehet a magyar parlamenti választásokba beavatkozni?

De lehet. Elsősorban olyan módon, hogy a kampányban résztvevő versengő erők politikai üzeneteit felerősítik. A választási küzdelemben a Fidesz által leggyakrabban használt kulcsszó a „migráns”, a „stop- Soros”, az „ENSZ”, és természetesen „Brüsszel”. Ezeket a kifejezéseket az orosz kézben lévő portálok vég nélkül szajkózzák, vagyis „rájátszanak” a kormányzat üzeneteire. Ezen túlmenően az orosz internetes oldalak kreálnak is híreket, a legtöbb esetben ezek hazugságok, rémhírek, de lényegében alátámasztják az aktuális magyar kormány idegenellenes felfogását. Ezek a hírek aztán bekerülnek a hazai médiába, eleinte olyan színvonaltalan oldalakon keresztül, mint a 888 vagy a Lokál. De nem egy alkalommal az ellenzéki sajtó is közölte már az oroszok által kitalált álhírt, s végső soron ez felerősíti a kormányzati kommunikációt.

Egyébként pedig

néhány jól megfogalmazott rémhír képes rettegésben tartani a társadalmat.

Ma már tele van a média a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények, vagy az általuk elkövetett nemi erőszak, esetleg készülő terrormerényletek híreivel. Ezek a legtöbbször kitalált, de érzékletesen előadott történetek bekerülnek a magyar állami médiába, ezzel tulajdonképpen hitelesítve azok tartalmát. Ez rendkívül veszélyes és a legtöbbször szándékos befolyásolás.

De a közölt hírekről utóbb rendre bebizonyosodik, hogy hazugságok. Ez nem hitelteleníti a közszolgálati médiát?

Kétségtelen, a közölt információkról kiderül, hogy valótlanok, de a hír addigra már félelemben tartja a társadalmat. Az első ijedség után hiába derül ki, hogy hamis volt a közlés, a félelmet már nem lehet kitörölni az emberek agyából. Ráadásul a kormányzat érdekeinek megfelelő álhírek többsége eljut a nagy befolyással rendelkező nyomtatott újságokba is, s akik ebből tájékozódnak, azok ezt készpénznek veszik. Eszükbe sem jut, hogy azokat esetleg a Putyini propagandagépezet gyártotta le, amelynek érdekében áll a hatalmon lévő Orbán-kormány hivatalban tartása. De a paksi beruházás kapcsán is gyakran megjelenik olyan cikk, amely az atomenergia előnyös felhasználását ecseteli, ilyen módon szinte észrevétlen módon manipulálja az emberek agyát a paksi bővítés mellett.

Vagyis az orosz média „baráti, elvtársi” módon csak besegít az állami médiának, illetve a hazai oligarchák által birtokolt televízióknak, rádióknak vagy nyomtatott lapoknak a hamis hírek gyártásába.

Így van, lényegében házhoz szállítják a félrevezető információt elsősorban a vidéken élő nyugdíjasoknak, akik egyébként csak állami médiából és a vidéki nyomtatott lapokból tájékozódnak, tehát az hiszik el, amit ezekből látnak, hallanak, olvasnak. Az általános migránsozás közé simán „befér” az álhír, amihez a képet a mai technikával össze is ollózzák. A korrektebbek ugyan közlik, hogy a „migráns fejbe rúgott egy kislányt” című kép csak illusztráció, de a legtöbb szerkesztőség ezzel sem tölti az időt. A hírhamisítás nálunk gátlástalan és folyamatos, s miután a jelenlegi kormány kommunikációja tartalmilag is hasonló, ezen álhírek kiszűrése szinte lehetetlen.

Van fogalma arról, hogy hány portál gyártja a hamis hírt, ami aztán a vázolt módon bekerül a mainstream médiába?

Közel 200-250 olyan online portált ismerünk, amely hamis hírekkel mérgezi a közéletet.

Ezeket lehet szűrni, van már olyan böngészőbe épített modul, ami figyelmeztet, ha olyan oldalra téved az olvasó, amelyek rémhírek terjesztésével foglalkoznak. De semmit sem lehet tenni, akkor, ha ezek a hazugságok bekerülnek az M1 csatorna műsoraiba, vagy az Origó nevű egykor hiteles portál közli, vagy akár az Index, esetleg a 444, mert néha ez is előfordul. Mindez ugyancsak alátámasztja és hitelesíti a kormány üzeneteit, mert az ilyen információ kiszedhetetlenül bevésődik az emberek tudatába.

Vagyis a kormányzati portálok is gyártják az álhírt?

Megdöbbentő mennyiségben. Legutóbbi kézzelfogható példa az ügyvéd esete, aki kikérte az államra szállt ingatlanok listáját, majd kisvártatva a magyar kormány Facebook oldalán(!) megjelent a hír: azért gyűjtik az elhagyott lakások címlistáját, hogy oda Soros György nevében migránsokat telepítsenek. A közösségi oldalakon való megosztással a kormányhoz lojális olvasók – több százezren – azonnal tovább osztják, még akkor is, ha sejtik, hogy ez nem igaz. Egy ilyen akcióval

a kormány maga is fake news, dezinformáció gyártóvá válik, s elfogadja a létjogosultságát a kampányban.

Biztos benne, hogy az emberek minden elhisznek, vagy szellemi védekezésre képtelenné váltak már?

Még a hivatásos szerkesztők sem mindig tudják megkülönböztetni az álhírt a valóstól, hisz több száz kilométerről aligha lehet megállapítani, hogy a migránsok valóban megerőszakoltak-e valakit, vagy sem. Ezért mindenkinek kötelessége lenne megvizsgálni a forrás hitelességét. Érdemes körülnézni több portálon is, megerősítik-e a történteket, az eset állítólagos helyszínén is közölték-e ugyanezt, vagy sem. De még ez sem könnyű, mert előfordul, hogy egy rémhírkeltő blog írását először átveszi az orosz média, majd ugyanazt a hírt az orosz szerkesztőség amerikai egysége is átveszi, amivel lényegében hitelesíti. Innen már egyenes az útja a magyar szerkesztőségekbe. Aprólékos munkával még így is felfedezhető lehetne a hamisítás, de sem a magyar hírfogyasztó, és sajnos még az újságírók sem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, ami ebben segítene. Ha pedig egy ország be van zárva a saját nyelvébe, akkor bármit meg lehet vele etetni.

Korábban azt mondta, hogy az utóbbi hetekben megjelenő, a magyarországi kormányzati korrupciót leleplező hírt valamelyik külföldi titkosszolgálat, közte az amerikai is nyilvánosságra hozhatta.  Ezt komolyan mondja?

Természetesen, de a szolgálatok által nyilvánosságra hozott hír nem kitalált, hanem hivatalos közlés. Tehát nem fake news, hanem előveszik azokat a hónapok óta gyűjtött információkat, amelyekről eddig nem beszéltek. Úgy próbálják befolyásolni a magyar választásokat, hogy az elmúlt nyolc évben felhalmozódott korrupciós bűncselekményekről szóló ismeretüket nyilvánosságra hozzák.

Úgy gondolja, hogy azok a belpolitikát érintő tények, mint a kormányfő veje, és az Elios lámpaügylete, amelyekből Tiborcz István milliárdokra tett szert, vagy Mészáros hihetetlen milliárdja, Kósa Lajos és a csengeri asszony ezermilliárdja, esetleg Kósa anyukájának 800 milliárdja, vagy disznóhizlaldája érdekli a külföldi országok titkosszolgálatát?

Persze, de azért érdemes azt is észrevenni, hogy a felsoroltak nem kitalációk, hanem tények. Egy részükben már nyomozás is kezdődött, azonban olyan mértékben van tele a magyar média szennyel, hogy ezek az ügyek már relativizálódnak. Normális körülmények között ugyanis bármelyik felrobbantaná a közvéleményt, de miután naponta tíz korrupciós botrány kerül be a köztudatba, súlyuk viszonylagos marad, mert a hírfogyasztók már fásultak.

Vagyis az emberek nem tudnak már különbséget tenni a tények és a kitaláció között?

Pontosan, illetve inkább a rémhírt hiszik el, mert azt a kormánykommunikáció alátámasztja. Ezzel szemben Kósa 1300 milliárdos ügye felfoghatatlanul sok. Valószínű erre mondta Piszkos Fred, amikor egy nagyobb összegről volt szó, hogy mondjon inkább 20 dollárt, mert annyit már láttam.

Csak feltételezhető, hogy az amerikai, vagy az európai titkosszolgálatok leplezhetik a magyar korrupciós ügyeket. De miért is tennék? Ellensúlyozni akarják az orosz befolyást, vagy bele akarnak szólni a magyar belpolitikába?

Azért igyekeznek a nyugati nagyhatalmak befolyásolni a magyar belpolitikát, mert megítélésük szerint a kormányzat oroszbarát külpolitikát folytat. Úgy tekintenek Magyarországra, hogy az a NATO és az Európai Unió tagjaként orosz érdekeket szolgál. Ha az elmúlt nyolc évet megvizsgáljuk, akkor ez sokak szerint bizonyítható, s ezt tükrözi Orbán Viktor rendkívül rossz nemzetközi megítélése is. A külföldi titkosszolgálatok úgy gondolják, hogy mindezen akkor tudnak változtatni, ha a mostani „berendezkedést” megmozdítják, s megpróbálják a kétharmados túlhatalmat gyengíteni.

De ha jól értem, akkor az olvasónak ebben a hírek okozta „zajban” nincs semmiféle segítsége, fogódzója, mert nincs olyan fix pont, amelyben bízni lehetne.

Ez így van, kampány üzemmódban van az ország, minden szereplő, tehát az ellenzék és a kormány is saját nézeteit szajkózza, nincs objektív kapaszkodó. Pedig a mindenkori kormány kötelessége lenne olyan forrásokról gondoskodni, amely segíti a hiteles tájékoztatást. De ez ma nem történik meg Magyarországon.

A kormány már évek óta migránsokkal riogat, miközben nincsenek is gazdasági bevándorlók – illetve csak a hivatalos politika által, pénzért letelepítettek vannak, – a Fidesz pedig lényegében program nélkül kampányol. Ez nem tűnik fel a szavazóknak?

A Fidesz hívei ezt észre sem veszik, a többiek nyilván hiányolják, de ők nem számítanak. Ma minden kocsmában a migránsok ügye van napirenden, ezen vesznek össze az emberek, közben a kórházak működésképtelensége, illetve a rossz iskolarendszer szóba sem kerül. Ez nevezik kampány üzemmódnak. Kampány idején az amerikai nép is külső ellenséget választ, a belpolitikai kérdéseket igyekeznek elkerülni. Ez történik nálunk is, mert olyan mértékű már az őrület a migránsozás, sorosozás, s egyebek miatt, hogy lassan már semmi mással nem foglalkozik az ország. A valós tények pedig nem befolyásolják a választók tisztánlátását.

Ezek voltak az elmúlt hónap legnagyobb botrányai

A választáshoz közeledve egyre több a botrány – sorra derülnek ki a kormánypárthoz köthető, legalábbis korrupciógyanús ügyek, az ellenzéki pártok pedig egymással veszekednek, hogy kinek kivel kellene összefogni. Összeszedtük a hónap legemlékezetesebb történeteit, időrendben.

(Fontos megjegyezni: a kormánymédia különböző karaktergyilkossági kísérleteivel nem foglalkozunk.)

Újra előzetesben Czeglédy Csaba

A DK politikusát több mint hatmilliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Ennek ellenére indul a választáson, emiatt kiengedték az előzetesből, de mivel újra felfüggesztették a mentelmi jogát, ismét letartóztatták. A DK szerint azt „hazug látszatot kívánják kelteni”, hogy Czeglédynek köze van az ellenzéki pártok finanszírozásához.

Lázár bécsi videója

Rasszista hangulatú videóval jelentkezett Lázár János Bécsből, amelyben arra panaszkodott, hogy eltűntek a „fehér keresztények”. A miniszter azonnal az ellenzéki bírálatok kereszttüzébe került, de nem csak ők tiltakoztak, hanem Bécsben élő magyarok és osztrák politikusok is.

Semjén svédországi vadászata

A miniszterelnök-helyettes helikopteres segítséggel vadászott rénszarvasra Svédországban, amelyet állítólag egy üzletember fizetett. A kirándulást az ellenzéki pártok azonnal luxusvadászatként kezdték emlegetni, és azóta az is kiderült, hogy Semjén egy háziasított rénszarvast, vagyis valakinek a háziállatát lőtte le, ami miatt a svéd ügyészség elé került az ügy.

A romák és a menekültek párhuzamba állítása

Először Orbán Viktor nevezte bevándorlóknak a miskolci romákat, majd az elvileg a romák felzárkóztatásáért is felelős Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt arról, hogy az ő integrációjukra szánt pénzt majd a bevándorlóknak kell adni, később pedig Lázár János azt mondta: 600 év alatt sem sikerült integrálni őket.

A kamupártok másolt aláírásai

Több kamupárt is lebukott azzal, hogy másolt ajánlásokat adtak le képviselőjelöltjeiknek. A volt szocialista miniszter, Lévai Katalin pártjáról az is kiderült, hogy Budapesten a 14. és a 7. kerületben a Fidesz ajánlásait másolták le. A jelöltjeik nem is indulhatnak.

Kósa Lajos és az 1300 milliárd

Rejtélyes örökségi ügybe keveredett Kósa Lajos, amivel kapcsolatban az ellenzék szerint egy kérdés van: „gazember vagy ostoba”. A minisztert még debreceni polgármesterként bízta meg egy csengeri asszony egy állítólagos 1300 milliárd forintos örökség kezelésével, amelyből Kósa édesanyjának ajándékoztak 800 milliót. Az ügy főszereplője a Független Hírügynökségnek szólalt meg.

Orbán és az elégtétel

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit március 15-ei beszédében Orbán Viktor. Később már arról beszélt, hogy a kormány „név szerint tudja”, ki tartozik a „2000 Soros-ügynök közé”, emiatt az Együtt feljelentést is tett.

Szita Károly és az ügynökmúlt

A Magyar Nemzet szedte elő a kaposvári polgármester ügynökmúltját, és azt írták: aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. Ő válaszul a Facebookon annyit írt: „Az én lelkiismeretem tiszta, nem félek tőled Simicska Lajos!”

Összefogás a Jobbikkal?

Az ördöggel is össze kell fogni, ezt mondta március 15-én Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc pedig tárgyalni hívta a Jobbikot is – ők viszont visszautasítottak minden ilyen kezdeményezést, mondván, többet veszítenének vele, mint amennyit nyernének. Karácsony azóta már arról is beszélt, hogy még mindig sok a náci a Jobbikban.

Részegség-vád

Részegen tárgyalt velük Gyurcsány Ferenc – erre utalt Vágó Gábor LMP-s képviselőjelölt, miután a párt vezetői leültek a DK és az MSZP-Párbeszéd vezetőivel. A DK elnöke erre perrel fenyegette meg, Vágó bocsánatot kért, amit Gyurcsány elfogadott.

Sikerül-e megegyezni az LMP-vel?

A tárgyalás után is próbálkoztak még az ellenzéki pártok, hogy valamilyen választási megállapodást kössenek, ez azonban nem sikerült. Ennek bejelentését aztán kölcsönös vádaskodások követték minden oldalról. Egyedi visszalépések viszont történtek, és állítólag hasonlókra még lehet számítani.

Szél Bernadett és Polt Péter

„Fideszes módra magyarázták félre”, amikor Polt Péter legfőbb ügyész esetleges maradásáról beszélt, ezt mondta Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.

Furcsa e-mailek a Fidesztől

Sokan kaptak kampánylevelet Bakondi Györgytől, a miniszterelnök főtanácsadójától, és közülük sokan azt mondták, hogy biztosan nem adták meg e-mail címüket a Fidesznek. A párt szerint viszont „a jelzett személyes adatokat önkéntes hozzájárulás alapján” kezelik.

Az államtitkár és a belize-i offshore cég

A Magyar Nemzet szerint 1,2 milliárd forintnyi dollár van egy olyan belize-i offshore cég számláján, amelyet Szabó Zsolt államtitkár nevére jegyeztek be. Szerinte ez hazugság, és csak Simicska Lajos lejárató akciójáról van szó.

Az újabb 1300 milliárdos ügy

Szintén a Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra, a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költségeként”. A férfi ügyvédje cáfolta a rendőrség állítását, hogy azért nem tudják kihallgatni, mert megszökött.

A belvárosi visszalépések

Azon is összevesztek az ellenzéki pártok, hogy ki lehet az esélyes képviselőjelölt a belvárosban. Egyelőre egy dolog biztos: Juhász Péter már visszalépett, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és az LMP politikusai azonban még nem tudtak megegyezni.

A Fidesz is aláírást gyűjtött a zuglói LMP-s jelöltnek

Mint Barta János elismerte, tartottak attól, hogy nem lesz neki elég. Az LMP válaszul kizárta a pártból, Hadházy Ákos társelnök viszont azt mondta: szerinte vannak a Fidesznek beépített emberei a pártban.

Rogán szabadalma ügyében is nyomoz az OLAF

Rogán Antal 2015-ben két társával együtt bejelentett az elektronikus aláírással kapcsolatos szabadalmat. Két nappal később, a Profitrade 90 Kft. négy tulajdonosa, az egyik föltaláló-társ és szülei, valamint egy a svájci Zug kantonban működő cég több mint 41 millió forint nyereséget vettek ki, amiből ezer-ezer forint a három magyar tulajdonosé lett, a többit a Zug-beli cégnek utalták.

Tiborcz István zavaros ügyei

Az Elios-botrány után újabb zavaros cégügybe keveredett a miniszterelnök veje, akivel kapcsolatban az MTI rendszeresen visszautasítja, hogy közölje az ellenzéki pártok közleményeit. Az LMP-s Váró Gábor, viszont megtrollkodta a rendszert: vicces közleményben üzente meg, hogy „Tiborcz István ülni fog”.

Hangfelvétel Orbán Ráhelről

Juhász Péter, az Együtt elnöke mutatott be egy videót, amelyen a miniszterelnök lánya arról beszél valakivel, hogy van valaki, aki „sok pénzt szeretne keresni a magyar államból”, és „ha van ellentételezés, az még jó is lehet”.

A nemzetbiztonsági bizottság ellehetetlenítése

Egyre több ügyről tárgyalna a bizottság, a fideszes politikusok távolmaradása (vagy kivonulása) miatt azonban folyamatosan határozatképtelen.

Megbüntette Orbánt a Nemzeti Választási Bizottság

A miniszterelnök óvodásokkal kampányolt, emiatt 345 ezer forintra büntették és a videót is el kellene távolítani a Facebookról – ez egyébként egyelőre nem történt meg.

Hogy oda ne pisiljünk – kampányhét (6.)

Minden idők legfurcsább kampányának végéhez közeledünk; egy héttel a választások előtt a közvélemény-kutatók is teljesen tanácstalanok. Fogalmuk sincs az egyik legfontosabb adatról: vajon hányan mennek el majd szavazni. Ettől ugyanis, szakértők szerint, alapvetően függ minden; magas részvétel esetén búcsúzhat a hatalomból a Fidesz, de ez veszélyezteti a kisebb pártokat, azokat, amelyeknél a parlamentbe jutás a tét. De furcsa volt ez a kampány azért is, mert minden hétre jutott olyan esemény, botrány, amellyel előre nem lehetett kalkulálni, és amely – normális esetben – döntően befolyásolhatná a végeredményt. De ez Magyarország, itt lábon kihordhatóak a botrányok, nem buknak bele politikusok nyilvánvaló korrupciókba és látványos hazugságokba sem.

 

Az utolsó hét következik, és mi hatodszor rugaszkodunk neki, hogy összeállítsuk az aktuális, éppen magunk mögött hagyott hét furcsaságait, és megpróbáljuk felmutatni azt a görbe tükröt, amely talán nem is annyira görbén tükrözi a magyar politikai valóságot.  Nézzük az e heti, szubjektív, toplistánkat.

  1. 2000 Soros-ügynök Orbán listáján
  2. Mészáros Lőrinc hazaküldi a külföldi tudósítót
  3. Lázár cigányozásban felveszi a versenyt
  4. Hollik a riogatás csúcsára ér
  5. Elbocsájtják a pécsi biztonsági őrt, Kósa miatt

Orbánnak 2000-es listája van

A miniszterelnök, szokásos péntek reggeli, az állami rádió mikrofonállványa előtti nyilatkozatában bejelentette: Soros Györgynek 2000 ügynöke dolgozik Magyarországon azért, hogy a választások után az ellenzék hatalomra kerülése esetén, már júniusban betelepítsen tízezer migránst. A kérdés: vajon ki állította össze ezt a listát, milyen felhatalmazás alapján, és mit akarnak vele kezdeni?  Vagy csak blöfföl Orbán Viktor, mint azt sokan hiszik? És, ha igen, akkor ezt megengedheti magának egy ország vezetője? De, ha nem, ha valóságos a kétezres lista, vajon miért nem tud róla a nemzetbiztonsági bizottság? És miért nem tud róla a belügyminiszter?  Vajon mi lehetett a szelekció alapja? Hogyan figyelték meg ezeket az embereket? Hol van rögzítve a nevük? Mi lesz velük, ha nyer a Fidesz? Elítélik őket hazaárulásért?  Mi tagadás, nehéz már fokozni azt az őrületet, amit a Fidesz, a kormányfő vezérletével migráns-ügyben művel. De, ha a lista vége-felé érünk, láthatják, olvashatják, még Orbán Viktort is felül lehet írni. De most még maradjunk itt: ugye most mindenkit az izgat, hogy – a lista létezése esetén – rákerült-e a neve vagy sem?  Én mindenestre, itt és most, önként jelentkezem, ugyan nem tudom még mit követtem el, de valahol ezt már úgy is megszövegezték. Bacsó Péter, gyere vissza közénk, filmet kellene forgatnod…

 

Mészáros Lőrinc lenni magyar polgármester

Híre ment, hogy a kormányfő pénztárcájaként is aposztrofált felcsúti polgármester – igazán szerény módon, társadalmi munkában, térítés nélkül látja el a tisztséget – testületi ülést tart szűkebb pátriájában, ami ugye – a törvények szerint, már ha ez számít valamit – nyilvános. Ezért aztán a személyes találkozóra esélyt nem adó gázszerelő oligarcha – gázszerelőknek, tetőfedőknek áll a világ – vö: Németh Szilárd – odavonzotta a magyar és nemzetközi sajtó munkatársait. Akik persze nem átallottak kérdéseket feltenni a mi Mészárosunknak, aki pedig derekul helytállt: nem válaszolt semmire és senkinek. És bírta Lőrinc, bírta, ameddig csak bírhatta, de egy ponton túl elszakadt a cérna. Amikor az egyik külföldi tudósító angolul sorozta meg kérdéseivel, kifakadt, és határozottan odavágott az okvetetlenkedő újságírónak: „Menjen haza a saját országába kérdezősködni” – vágta oda a frappáns válaszok mestere, persze magyarul. És igaza van: mit gondol ez a tudósító? Majd pont neki fog válaszolni, ha még a magyar újságíróknak sem felel a kérdéseikre?  Bár, ne legyünk igazságtalanok, távoztában, amint beült a szolgálati, ha jól láttam Mercedesébe, a sofőr mellé, már humoros válaszra is futotta neki: amikor azt firtatták, hogy ha ellenzékbe szorul a Fidesz, akkor is sikeres lesz-e, azt választ adta, hogy még ennél is sikeresebb. Tényleg ne mondja senki, hogy az, akinek így vág az esze, az csak a miniszterelnök strómanja…

 

Lázár cigányozik egyet

Illetve kettőt. Már egyszer ugyanis megtette a miniszterelnökséget vezető miniszter, mégpedig akkor amikor a közmunkások tolvajlásáról nyilatkozott. Emlékeznek ugye? Azt találta mondani, akkor, hogy a közmunkában annyira elfáradnak – nem mondta, hogy a cigányok, csak hát tudunk mi a sorok között olvasni -, hogy mire végeznek, már nincs kedvük lopni. Nemrégiben Orbán Viktor cigányozott egyet Miskolcon, az a szándék már kevésbé maradt rejtve; úgy beszélt belső bevándorlókról, hogy az utalás egyértelmű volt.  De, hogy minden kétséget kizárjunk a kormány szándékait, és gondolatait illetően, Lázár János a héten megkönnyítette az elemzők dolgát: úgy fogalmazott, hogy azt még véletlenül se lehessen félreérteni, vagy más magyarázattal új értelmet adni neki. Azt mondta: képzeljék, mi lenne, ha az országra szabadulna sok ezer migráns, amikor még a cigányokat se tudtuk integrálni, pedig hatszáz éve itt élnek közöttünk. Azt persze nem tudom konkrétan kikre gondolt a miniszter, még az is lehet, hogy párttársára gondolt, aki ugyan ott ül a parlamentben…De nem, jut is eszembe, nem lehet, hogy rá gondolt, hiszen Farkas Flóriánt tökéletesen sikerült integrálni a Fideszbe: az ő kezei közül is milliárdok tűntek el.

 

Hollik a csúcson

A szóvivő –  hirtelen nem is tudom, hogy fideszes, vagy kereszténydemokrata -, aki most egyéni képviselőjelöltként erős kampányban van Budapesten, tényleg a csúcsra jutott. Ahogy azt az első helyen álló miniszterelnök leírásánál jeleztem, még Orbán Viktort is megelőzte a riogatásban. Természetesen nem tudhatjuk, hogy Hollik szóvivő saját kútfejéből származik a gondolat, vagy idegen tollakkal ékeskedik, de akár így, akár úgy: emlékezeteset nyújtott szombati rendezvényén. Tényfeltáró újságírókat megszégyenítően nyomozta ki, hogy a Helsinki Bizottság titokban azon dolgozik, hogy megszerezze a fővárosban üresen álló lakások listáját. És mit gondolnak miért? Naná, hogy azért: oda telepítse be azokat a migránsokat, akik az ellenzék győzelme esetén bevándorló országgá teszik hazánkat. Ők ugye, Orbán szíves közlése szerint, júniusban érkeznek, tehát valahol már a közelben kell várakozniuk. Nyilván feszült figyelemmel követik az április 8-i választásokat – biztos a HírTV-én követik az eseményeket -, és ha megfelelően alakulnak a dolgok, már jöhetnek is; a Helsinki Bizottság jóvoltából kész lakások várják őket. Idegeskedniük nem kell, Hollik szóvivő arról is beszámolt, hogy lesznek olyanok, akiket kiköltöztetnek otthonukból. Elsősorban azok aggódhatnak, akik a Fideszre szavaznak…

 

A biztonsági őr bukása

Kósa Lajos, még azokban a napokban, amikor kimerészkedett otthonából, de már nem mindenütt volt szívesen látott vendég, Pécsre látogatván – mit tesz Isten – egy sor újságíróba botlott, akik ugye a mesés 1300 milliárdról akarták őt faggatni. A tárca nélküli miniszter azonban menekülőre fogta, pontosabban fogatta sofőrjét, aki viszont nem tudta bevenni az éles kanyart, és meghúzta a szolgálati autót. A végeredmény egészen nyilvánvaló: kirúgták az önkormányzat által alkalmazott biztonsági őrt. Tudniillik neki kellett volna szabaddá tenni az utat – értsd: megtisztítani az újságíróktól – ő azonban, mivel késett a miniszter, elszaladt pisilni, ami 73 éves korban nem olyan meglepő szükség. A rossz időzítés viszont, így, az állásába került; az igazság lesújtott rá. De mert Kósában van emberség – látjuk a feleségéről, majd utóbb az édesanyjáról is gondoskodni akart potom nyolcszázmillióval – , ezért arra kérte a pécsieket: vegyék vissza a biztonsági őrt. A szigorú vezetés azonban egyelőre hajthatatlan, nem foglalkoztatja tovább. Annyi humanitás, remélem, azért mégis szorult beléjük, hogy az őrnek biztosítanak legalább egy jó urológust.

Szabó Gáborné ügyvédje feljelentést tett és meglepetéseket ígér

Videóüzenetben jelentette be a választáson is induló, és a csengeri Szabó Gábornét védő Helmeczy László, hogy büntetőfeljelentést tett Kósa Lajos ellen.

„Tetszenek majd látni, s lesznek olyan meglepetések, amelyeknek Kósa úr és körei nemigen fognak majd örülni…” – ezzel a szöveggel tette közzé Helmeczy a hosszú, 20 perces videót, amelyben részletesen ismerteti korábbi, országos jelentőségre szert tevő ügyeit és saját fideszes múltjáról is beszél.

Ha az emberi olyan ügyvédi munkát vállal, ami nem tetszik a kormánynak, megindul ellene a hadjárat – kezdi a videót Helmeczy.

Ügyvédi munkája ismertetése után rátér a büntetőfeljelentésre is, amelynek apropója az, hogy mióta elvállalta Szabó Gáborné védelmét, Helmeczyt rendszeresen támadja a kormánypárti sajtó. Kósa Lajos pedig egy olyan közleményt adott ki az ügyben, amelyben azt írja, hogy a DK-s Helmeczy korábban bizonyítékhamisítási botrányba keveredett. Az ügyvédi kikérte magának, hogy ő a DK jelöltje lenne, mert a DK, a Párpeszéd, az MSZP és a Szolidaritás támogatja úgy, hogy egyik pártnak sem a tagja. „Nem politikusként ügyvédkedek, hanem ügyvédként politizálok” – mondja. Azt is kijelenti, hogy nem keveredett bizonyítékhamisítási botrányba, és soha nem folyt ellene semmiféle büntetőeljárás.

Helmeczy szerint

Kósa azért akarja lejáratni őt képviselőjelöltként, mert ügyvédi munkáját végzi,

ennek pedig meglesz a jogi következménye. Hozzáteszi, hogy az ellene rágalomhadjáratot indító „bértollnokok” is számíthatnak polgári és büntetőjogi következményekre.

Végül arról beszél, hogy lesznek még meglepetések az ügyben, de mindig csak annyi és olyan információt hozhat nyilvánosságra, amely az ügyvédi munkájával összhangban áll, és amire engedélyt kap. A felvétel végén még megjegyzi, hogy azért választotta a videóüzenet formáját, mert az MTI-nek hiába küldene közleményt az álláspontjáról, nem jelentetnék meg.

Bréking nyúz, március 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az ellenzéki politikusok közül továbbra is Vona Gábor viselt dolgai vannak a leginkább napirenden a kormánysajtóban: az Origo ezúttal a melegsztorit húzta elő megint, de a keddi „pápamerénylős” téma is tovább gyűrűzött. Emellett az ellenzéki politikusok kormánytagok elleni „gyűlöletkampánya” is kiemelt ügy volt.

Az Origo 11 „tényállítással” bizonyítja, hogy Vona meleg

„Tavaly ősszel derült ki a TV2 Tények című hírműsorából, hogy a visszataszítóan homofób „gondolatokat” megfogalmazó Jobbik-elnök valójában melegpartikra járt éveken át. Olyan, úgymond értelmiségi találkozókra, ahol az est egyfajta melegorgiákba torkollott. …

És erről a homofób emberről állítjuk, hogy 11 tény bizonyítja: voltak meleg kapcsolatai. …

6. Terry Black egy 2018. március 09. napján kelt bírósági iratban azt nyilatkozta, hogy Vona Gábor Rózsa-Flores Eduardo társaságában többször megfordult a Lokál nevű szórakozóhelyen. …

9. A Wikileaks iratok szerint az amerikai nagykövetség arról értesült, hogy Rózsa-Flores Eduardo szeretője volt Tóásó Előd, akivel Bolíviába utazott. Ezen körülmény alapján igazolt, hogy önmagában a Rózsa-Floresszel való kapcsolata is igazolja a meleg kapcsolatot. Terry szerint több volt, mint munkakapcsolat.(Tóásó Előd évekig volt fogoly Bolíviában, most Simicska Lajos, a Jobbikot irányító oligarcha tévéjében dolgozik)

10. A 2018. március 21-i tárgyaláson Vona ügyvédje azt mondta, hogy sem Ő, sem Vona Gábor nem találkozott sohasem Rózsa-Flores Eduardóval.

11. Ehhez képest Vona Gábor 2008-ban Rózsa-Flores Eduardóval és Bíber Józseffel lakossági fórumot tartott Bátonyterenyén. Erről fénykép is készült. Rózsa-Flores előadásokat tartott a Jobbik és Gárda meghívására.” (Origo: 11 tényállítás: voltak Vona Gábornak meleg kapcsolatai)

A Magyar Idők szerint érvelés helyett gyűlöletkeltés zajlik a kampányban, csak éppen a másik oldalról

„Az egyre idegesebb ellenzék kommunikációját nyilvánvaló kettősség jellemzi. Egyrészről szándékosan hallgat a Magyarországot létében fenyegető migránsáradatról, másrészről az összefogásnak új, a politikában szokatlan, sőt attól idegen, ad hoc módon kreált elméletét próbálja átültetni a gyakorlatba.

Az érvek gyengeségét főleg a kormány elleni gyűlöletkeltéssel igyekszik pótolni. A hatalom megszerzése és az irány megfordítása érdekében a Soros-koa­líció számára első lépésként a hallgatás vagy a veszély lekicsinylése, vagyis a sunyítás látszik a legjobb taktikának.” (Magyar Idők: Érvelés helyett gyűlöletkeltés)

A Pesti Srácok pedig Kósa-ellenes gyűlöletkampányra bukkant

„Gurmai Zita a debreceni választókerület országgyűlési képviselőjelöltje az MSZP színeiben közösségi oldalán csak úgy lubickol a kormánypárti ellenfele, Kósa Lajos ellen indult hazug lejáratókampányban. … Gurmai naponta osztja meg a csengeri történetről szóló ellenzéki híreket, azokat is, újra és újra, amelyekről már rég tisztázódott, hogy tartalmuk nem felel meg a valóságnak, már maguk az érintettek is visszakoztak. A gyűlöletkeltés megteszi hatását, az oldalt elárasztották a kormányt és kormánypárti politikusokat mocskoló hozzászólások. Ezek között található egy olyan mém is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök nyakába éppen beakasztják a kötelet. Gurmai érzékenységét több mint egy napja nem zavarja a durván becsületsértő, gyűlöletkeltésre alkalmas bejegyzés.

Valljuk be, Gurmai Zitának, aki csak az utóbbi időben lett újra aktív a hazai politikában, igen csak jól jött a Kósa Lajos elleni hadjárat, hiszen a debreceni fideszes az egyik legnépszerűbb kormánypárti politikus, aki egyéniben magabiztosan szokta hozni a körzetét.” (Pesti Srácok: Gurmai Zita oldalán csak úgy ömlik a gyűlöletkampány, a miniszterelnököt is felakasztanák)

Az Origo újabb részleteket közölt Vona pápamerénylő barátjáról

„Összegezve tehát: a muszlimok istenét, Allahot éltető, a török nacionalista terrorszervezet,a  Szürke Farkasok kézjelével gyakran pózoló Vona Gábor török barátja, állandó kapcsolata és vendéglátója egy ismert muszlim szélsőséges, a II. János Pál pápa elleni merényletben is kulcsszerepet játszó Musa Serdar Çelebi, aki kalandos életúttal a háta mögött mindig török nacionalista szervezetekben, szélsőségesen muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett. …

Ez a Musa Serdar Çelebi tehát Vona Gábor jóbarátja, puszipajtása, törökországi kapcsolata. Egy valódi muszlim szélsőséges.” (Origo: Így akarta megölni a pápát Vona Gábor muszlim barátja)

Újabb svéd menekült érkezik Magyarországra a 888 szerint

„Kent Ekeroth svéd parlamenti képviselő lekerült a bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártlistájáról. A politikus bejelentette, nem is indul az idei választásokon, hiszen Magyarországra költözik. Ezt azzal indokolta, hogy a skandináv országban már elviselhetetlen a migránsok okozta állapot, hazánkban ebből pedig mit sem érezni.

„Svédországnak van mit tanulnia Magyarországtól. Náluk nincs bevándorlásprobléma és ez a legfontosabb” – mondta a Svenska Dagbladet svéd lapnak Ekeroth.

A politikus kifejtette, mennyire örül annak, hogy Magyarország különösen nagy figyelmet fordít kultúrájának megőrzésére.” (888: Egy svéd képviselő is Magyarországra költözik, mert itt biztonság van)

Csengeri Szabóné: vagyon van, örökség nincs

A Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott Kósa Lajos különös, ezerháromszázmilliárd forintos ügyével, az azzal kapcsolatos 800 millió forintos ajándékozási szerződésekkel és az ügy más furcsaságaival.

Elsőként készítettünk telefonos interjút a Kósa Lajos által „csengeri háztartásbeliként” említett Szabó Gábornéval, aki jelenleg Svájcban tartózkodik, ahol betegségét kezelteti és   ügyeit intézi.

Szabó Gáborné a Független Hírügynökségnek ma telefonon azt mondta, hogy szemben a sajtóban eddig megjelent állításokkal, neki nincs külföldön vagyona, sem részvényei, sem vállalati részesedése. Az örökségi ügyben talán a legérdekesebb új fejlemény, hogy Szabóné szerint nem örökségről van szó, hanem vagyonról, melynek egy részéhez hamarosan hozzájut, s ebből kívánja rendezni a kapott baráti kölcsöneit valamint a Kiskun Tender Kft.-vel szemben fennálló tartozását.

Korábban szó volt arról is, hogy mind Kósa Lajost, mind pedig Orendi Mihályt beperelte külföldön a titoktartási szerződés megszegése miatt. Szabó Gáborné most azt közölte a Független Hírügynökséggel: Kósa Lajos valóban Svájcban írta alá a  titoktartási megállapodást. Kósa svájci látogatását bizonyító dokumentumokkal, filmfelvétellel a jövő hét elején áll elő Szabóné. Orendi Mihály Magyarországon, nevezetesen Debrecenben írta alá az okmányt. Erről nem kaptunk további információt.

Szabóné: Kósa nem kérte, csak elfogadta a 800 milliót – interjú a csengeri asszonnyal

A leghíresebb csengeri asszony Svájcból üzeni, hogy megvan az örökséget igazoló okmánya, hogy Kósa és Orendi hagyja abba a hazudozást, mert már többmillió frank büntetést kell így is fizetniük, mivel megszegték a Svájcban aláírt titoktartási kötelezvényt. Hagyják békén családját, fiait, unokáit, még nem volt elég, hogy a férje ráment erre az ügyre? – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjúban Szabó Gáborné, akit szerdára várnak az Aradi utcában a rendőrök kihallgatásra, de ő már nem akar sem adományozni Magyarországon senkinek további összegeket, és haza is csak akkor jönne, ha muszáj.

 

 

Mit üzen azoknak, akik szurkolnak magának?

Először is, hogy rám fér. Egyébként pedig teljesen igazunk van, mert mi ezt a pénzt tényleg megkaptuk. Sok jogvita volt, sok mindenről le kellett mondanunk, de a pénzzel mi rendelkezünk, van róla okirat, rendelkezünk vele. Még harminc, vagy hatvan nap, és minden a kezemben lesz.

Tehát ön most külföldön tartózkodva, miközben az egészségét ápolja, intézi azokat az ügyeket, amelyek igazolják, hogy örökölte ezt a nagy vagyont?

Igen, igen. Az ügyvéd úr – Helmeczy László – L.P. – meg is kapja folyamatosan ezeket az iratokat, és tartja a kapcsolat a svájci ügyvéddel. Bíróság fogja kiadni nekünk mindenről, hiteles másolatban azokat az ügyiratokat, magyar nyelven, amelyekben szerepelnek az összegek.

Minden pénzzel rendelkezni fogunk, ahogy mondtam, 30-60 napon belül legkésőbb.

Akkor ismételjük el: ön 60 napon belül hozzá fog jutni ehhez az 1300 milliárdnyi forinthoz.

Még a többihez is hozzájutunk.

Mert még ezen felül is van még pénz?

Igen. Igen.

De egyelőre ez a sok pénz magának csak keserűséget okozott…

Eddig. Ráadásul egy ember életébe, férjemébe, került, amit Kósa Lajosnak is köszönhetek. Meg a rengeteg hamisítványnak, amit kitesznek az internetre, meg e-mailekről, amit levesznek az én levelezésemből.

Azt hogyan?

Orendi Mihály hozzáfért a leveleimhez, mert mindig megbíztam benne. Mindig a segítségemre volt, mivel tanácsadói szerződést is aláírt, és most mindent kiadott.

Orendi aláírt egy titoktartási szerződést a svájci ügyvéd előtt, miszerint egymillió svájci frankra büntethetik, ha bármit elmond. Ugyanezt Kósa Lajos is aláírta Svájcban.

És ezen felül még sok mindent aláírt, amit svájci közjegyző hitelesített.

Tehát most vannak olyan okiratai, amelyek azt igazolják, hogy Kósa Lajos mindenről tudott, és biztosan hihetett abban, hogy a pénzhez hozzájut?

Igen. Igen. A bank és semmilyen vállalat nem fog arról közleményt kiadni, hogy nekem mim van és mim nincsen, mert az a tényállás, hogy nekem semmilyen külföldi érdekeltségem nincsen. Ezt mindenhol el akarom mondani. Ez szükséges ahhoz, hogy az életünket meg tudjuk védeni. Azzal ugyanis, hogy Magyarországon tudni fogják, hogy rendelkezünk az összeg fölött, a gyermekeim és én magam is életveszélyben leszünk. Kósa Lajos mindig ezt mondta nekünk, 2012 októberétől, mióta ismerjük egymást, hogy ha ezt valakivel tudatjuk, onnan kezdve a gyermekeimet is elrabolhatják. Ezért aztán jó, ha csak nagyon szűk körben tudatosodik az emberekben, hogy ilyen vagyonnal rendelkezünk.

Kósa Lajos ezek szerint pontosan tudta, hogy milyen hatalmas összegről van szó.

Igen. Igen.

Miért bízott meg ön Kósa Lajosban? Illetve miért őt bízta meg a pénz kezelésével?

A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül szerettem volna megvásárolni egy hotel részvényeit, de nem tudtuk megvenni, mert nem állt rendelkezésemre a pénz. Közben a hotel csődbe ment, és nagyon sokáig pereskedtünk a Magyar Fejlesztési Bankkal. Ebben kértem Kósa Lajostól segítséget, én kerestem meg őt Orendi Mihályon keresztül.

Azt akartam elérni, hogy a bank álljon el a szerződéstől, mert nem tudom megvenni a szállodát. A hotelt meg akarta venni egy osztrák üzletember is, de a bank nem adta el neki, hanem inkább velem kereskedett. Végül százmillió forintban egyeztünk ki a bíróságon, nekem ezt a százmilliót meg kellett volna fizetnem, de nem volt rá keretem, a mai napig sincs. Ebben kértem a segítségét, így ismerkedtem meg vele. Ezt követően már egyre több dologról beszélgettünk, állandósult a kapcsolatunk, így meséltem el neki, hogy én miből akartam kifizetni a szállodát, és egyre több bizalmas információt osztottam meg vele.

Meddig volt Kósával harmonikus, jónak mondható a kapcsolata?

2016 februárjában volt velünk kint utoljára külföldön. 2017 februárjában, vagy márciusában, már nem tudom pontosan, volt nálunk Csengerben, egy számomra ismeretlen sofőr hozta. Utána már nálunk nem jelentkezett egyszer sem, telefonon beszéltünk. 2016 októberében két alkalommal is kint voltunk Svájcban, akkor is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. 2017 novemberében Svájcból voltak itt, ügyvéd, bankár és egy családtagnak mondható ismerősünk, akkor még beszéltem Kósa úrral telefonon. Az ügyvéd három napig maradt, hogy elrendezzük az adományok hivatalos iratait, mert Csenger városának akartam adni adományokat, az egyháznak, a Johannita rendnek, a református gimnáziumnak…

Ha már ajándék. Úgy tudom, hogy az Orendi Mihálynak felajánlott nyolcszázmillió forintos ajándék szerződés még érvényben van, nem?

Nincs még egyik szerződés sem felbontva, ez most fog megtörténni, itt külföldön. Most már nem szeretnék sehova adományt adni, legfeljebb Csenger városának, ahova gondolom, és egy pár embernek, akik rendesek voltak velem, illetve ott állnak a családom mellett.

Sok embernek szerettem volna segíteni, de most már erről letettem. Azt az 50-60 millió eurót azoknak az embereknek juttatom, akik ebből talpra tudnak állni.

Visszajön Magyarországra?

Azt remélem, hogy a vagyonom alapján meg fogom kapni azt a státuszt bármelyik országtól, hogy ne kelljen visszamennem.

Magamat is, meg a családomat is szeretném biztonságban tudni. Magyarországon nem érzem jogbiztonságban sem magamat, sem a gyermekeimet. Egy ember, mint mondtam, már meghalt, otthon a gyermekeimet is baj érheti. Az egész családomat ki akarják írtani.

Azzal ugye tisztában van, hogy hazajön, előzetes letartóztatásba kerül?

Igen. És én ott halnék meg, mert egyébként is beteg vagyok. Mondom, tudom, hogy arra készül a Fidesz, hogy az egész családot kiírtsa. Nekik az lenne az elégtétel, ha engem a férjem mellé temetnének, mert akkor már mondhatnák, hogy csalás volt az egész.

Azt azért nem gondolnám, hogy a Kósa Lajos ki tudna keveredni ebből az ügyből. Ott volt önnel a közjegyzőnél, igaz?

Igen, ott volt. Minden közjegyzői díjat én fizettem. Most különben sorra keresik fel azokat a családokat, akik segítettek nekem, de ahogy én tudom, Nyíregyházán senki nem vallott ellenem, mert amit adtak nekem, segítségként adták. Hogy azóta mit tudtak elérni nem tudom, mert újra felkeresték őket, hogy valljanak ellenem.

Miért Budapestre jöttek közjegyzőhöz?

Ismertem a közjegyző urat és megbízom benne. Én akartam, hogy ennél a közjegyzőnél készüljenek az okiratok, és mindent foglaljunk írásba.

Az hogy történt, hogy Kósa Lajos feleségének, Porkoláb Gyöngyikének ajándékot akart adni?

Úgy történt, hogy Kósa Lajos felajánlotta, mindenben segít, abban is, hogy a családom és én biztonságban legyünk, én pedig úgy gondoltam, hogy ezt valamilyen formában viszonozni kell. Én ezzel viszonoztam. A két és félmillió euróval.

Tehát nem Kósa úr kérte.

Nem kérte, csak elfogadta.

És az Orendi Mihály?

Ő akkoriban nagyon sokat segített. Most viszont olyan információkat adott ki, amik nem is voltak igazak. Például, hogy én kegyelmi kérvénnyel fordultam a köztársasági elnökhöz. Miért fordultam volna, amikor nem voltam elítélve? Innen egyébként, ahol most vagyok, az uniós bírósághoz adják ki Luxembourgba, hogy egymillió svájci frankot, esetenként négymillió svájci frankot követelnek Orendi Mihálytól és Kósa Lajostól is. Épp azért, mert információkat adtak, miközben aláírtak egy titoktartási szerződést. Ez most be lett adva. Mert ez már tarthatatlan. Tarthatatlan, hogy egy egész családot kikészítettek. Az én férjem meghalt. Ő azért adta át egy személynek az iratokat, mert azt remélte a nyilvánosság megvéd bennünket Kósáéktól.

Mert akkor már szemben álltak egymással?

Igen.

Merthogy lefoglalták januárban az iratokat?

Igen. Meg elvitték a karikagyűrűmet, a pénztárcámból az utolsó fillért. Én súlyos beteg voltam akkor, a gyermekeim felhívták Kósa Lajost, aki azt mondta a következő hét szerdáján tud segíteni. De aztán már soha nem segített és beszélni sem lehetett vele.

Miért volt önnél házkutatás?

Nem szeretném most pontosan elmondani, de egy útépítő cég, a Kiskun tender küldött nekem a számlámra, kölcsönként pénzt.

Ez a hatvan, vagy hetven millió forint, ugye?

Igen, de erről nem szeretnék most beszélni.

Mondja: volt olyan, akit ön becsapott?

Kit csaptam volna be? Azzal mindenki tisztában volt, hogy hosszú éveken keresztül mindenhol csak segítettem. Az utolsó két évben nekem segítettek pármillió forinttal. Olyanok, akik korábban ennek a tízszeresét kapták tőlem.

Amit ön adott, azt az örökségből adta? Volt olyan része az örökségnek, amihez korábban hozzáfért?

Igen, volt, amit megkaptam. Egy családi barát segített a későbbiekben, vagy bankkártyával, vagy ha kiutaztunk tízezer euróval. Én most már azt szeretném, ha rendbe lenne minden. A tizenkét éves gyermekem pszichésen beteg, pedig egy élsportoló volt eddig, most meg nem áll meg a köhögése. Nem akar elmenni edzésre, nem törődik a tanulással, semmivel. Az unokáim szintén ilyen állapotban vannak. A lányomat a nyomozók vegzálják, egyik fiam sem mer hazamenni, mert nem tudják, hogy milyen kreált ügyet fognak rájuk kenni, csak azért, hogy bármit megtudjanak rólunk. De a lényeg most az, hogy van olyan dokumentum a kezemben, ami mindent igazol.

Ez miről szólna?

Azt igazolja, hogy semmit nem csaltunk.

Vagyis, hogy létezik az örökség.

Igen. Igen. Ezzel az egész viselkedéssel annyit ért el Kósa úr, hogy ebből a pénzből, egy pár család támogatásán kívül, semmit nem akarok Magyarországra vinni. Azokat, akik segítenek rendesen, hivatalosan meg szeretném ajándékozni, de otthonra már semmit nem szeretnénk befektetni. Ez biztos.

És haza sem akar jönni.

Nem. Csak, ha muszáj.

Szabó Gáborné ügyvédje levélben fordult a rendőrséghez

„Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni.”

Dr. Helmeczy László ügyvéd levele

Tisztelt Százados Úr!

A mai napon mailben megkaptam Szabó Gáborné (szül.: xxxxx) 4…. Csenger, Petőfi utca … szám alatti lakos ügyfelem részére megküldött gyanúsítotti idézést, amely szerint 2018. március 28.-án 10 órára kell megjelennie az 1062 Budapest, Aradi utca …… I. emelet …. szám alatti hivatali helyiségbe.

A gyanúsítotti kihallgatás ezen időpontjáról a Százados Úr engem már telefonon március 23. napján értesített a délelőtti órákban. Ugyanezen a napon a délutáni órákban külföldről felhívott Szabó Gáborné ügyfelem és arról tájékoztatott, hogy őt telefonon hívták Csengerből a rokonai és arról tájékoztatták, hogy hatósági személyek valamilyen idézést akartak számára személyesen kikézbesíteni, és arról panaszkodott, hogy Csengerben a családját zaklatják. Valójában ekkor tudtam meg, hogy ügyfelem már néhány napja külföldön tartózkodik, miután én már tudtam a Százados Úrtól, hogy 28.-án a kihallgatáson meg kell jelennie ügyfelemnek, ezért tájékoztattam arról, hogy valószínűleg ezt az idézést akarta a hatóság részére Csengerben kézbesíteni. Ügyfelem közölte, hogy részben a krónikus tüdőbetegsége miatti gyógykezelés, részben pedig különböző ügyek intézése miatt utazott külföldre.

Kérdésemre előadta, hogy a Kósa Lajos Miniszter Úr sajtótájékoztatóján elhangzottaktól eltérően ő a jelen ügyben sem tanúként, sem gyanúsítottként megidézve, vagy kihallgatva nem volt, vele olyat a hatóság nem közölt, hogy ellene eljárás folyik és közölte azt is, hogy a Kósa Úr nyilatkozatától eltérően ő nincs házi őrizetben sem.

Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni. Azt követően, hogy a mai napon, telefonon beszéltünk Százados Úrral, ígéretemnek megfelelően megkérdeztem, hogy várhatóan mikor tud ügyfelem Magyarországra jönni annak érdekében, hogy a kihallgatása megtörténjen. Pontos választ ügyfelem nem tudott adni, azonban azt közölte, hogy várhatóan 2018. április 10.-e után már vissza tud utazni Magyarországra.

Természetesen a Magyarországra visszautazás pontos időpontját amennyiben arról tudomást szerzek, haladéktalanul jelezni fogom a Százados Úrnak.

Tájékoztatom a Százados Úrat, hogy kétséget kizáró bizonyítékai vannak ügyfelemnek arra vonatkozóan, hogy amikor a nyomozóhatóság a gyanúsítottkénti megidézéséről döntött már napokkal korábban külföldön tartózkodott, így az szóba sem kerülhet, hogy azért utazott külföldre, hogy magát a büntető eljárás alól kivonja.

Tekintettel arra, hogy a nyomozóhatóság ügyfelem gyanúsítottkénti meghallgatásáról döntött indítványozom, hogy az ügyben a nyomozóhatóság a Be. 184.§. (2) bekezdése alapján idézze meg tanúként Kósa Lajos Miniszter Úrat és rendelje el a tanú és a gyanúsított védő jelenlétében történő szembesítését is. Kérem a Tisztelt Nyomozó hatóságot, hogy jelen beadványomat szíveskedjen a Be. 65.§. alapján Szabó Gáborné gyanúsítotti kihallgatásától való távolmaradását igazoltnak elfogadni.

Budapest, 2018. március 26.

Tisztelettel:

Szabó Gáborné

védője

  1. Helmeczy László

ügyvéd

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!