A kormánypárti sajtó szerint már Hadházy Ákos is Simicska Lajos zsebébe került, s az LMP társelnöke Simicska Ádámtól kapja az utasításokat, s persze ő pénzeli a pártot is. Mindezt a napilap által szervezett Magyar Nemzet Szalon legújabb estélye után kezdték terjeszteni a kormány által kitartott lapok. A dolognak csak egyetlen szépséghibája van, hogy Simicska nem is volt ott a rendezvényen. Az LMP társelnöke azt is elmondja a Független Hírügynökségnek, hogy Kósa Lajos esetében nem a 82 éves édesanyja sertéstelepének támogatása a legsúlyosabb ügy.
A kormánypárti sajtó szenzációt igyekszik kreálni abból, hogy találkozott Simicska Lajossal. Ha így volt, miről beszélgettek?
Nem beszélgethettünk semmiről, ugyanis az említett eseményen Simicska Lajos nem is volt jelen. Így aztán csak arról a szenzációról tudok beszámolni, ami egyben médiatörténeti esemény: ilyen mélyre legfeljebb a Rákosi-rendszerben süllyedhetett a kormányzati média. Érdemes az előzményeket is felidézni, mert korábban ugyanez a hazug sajtó azt írta, hogy hetente találkozom Simicska Ádámmal, aki egy bizonyos étteremben – miközben kiadja nekem az ukázokat – lazacsalátát és kaviárt fizet nekem. Természetesen ez sem igaz, de a cikk megjelenésekor kiírtam a Facebook-oldalamra, hogy ma bizony elmegyek a Magyar Nemzet Szalon estjére. Ebből az általam közölt hírből indult el a nagy leleplezés, de az „oknyomozók” még arra sem vették a fáradságot, hogy szétnézzenek: Simicska Lajos valóban ott van-e az eseményen.
Állítólag Vona Gábor is megjelent az esti találkozáson, ezért a kormánypártok valamennyi lapjában ebből a tényből azt vizionálták, hogy a Jobbik-LMP választási együttműködést készítik elő. Ez történt?
Vicces lenne, ha a titkos paktumot a nyilvánosság előtt kötnénk. Vona Gábor valóban ott volt, mint ahogyan száz másik ember. Ha a kormánysajtó emberei figyelnek, akkor láthatták volna, hogy negyedórás késéssel érkeztem. A szünetben valóban összefutottunk a Jobbik elnökével, de kezet sem fogtunk, mert van a családban egy kisbaba, de orvosként is megszoktam, hogy az influenzaszezonban jobb azt kerülni.
Az egész beszélgetésünk mindössze néhány szóból állt. Én annyit mondtam, hogy szerintem ez a kormány leváltható, amire rábólintott, a Fidesz ugyanis szerinte is meg fog bukni. Ezek után a szendvicseket kritizáltuk, majd én még a szünet előtt távoztam, mert az esti mesét mindig én mondom a gyerekeimnek.
Gondolom, az is az esti mese kategóriája, hogy Simicska Lajos a Jobbik után már az LMP-t is pénzeli, s át is vette a párt irányítását. Hogyan tudnak egy ilyen hírrel szemben védekezni?
A kormánysajtó zagyvaságaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a hatalom retteg a választásoktól. Ezért igyekeznek az ellenzéket lejárató ügyeket kreálni, ezért indították el a félelmet gerjesztő Soros-kampányt, de ezek pusztán nagyon drága, önmagukat leleplező, nyilvánvaló hazugságok, amire tíz és százmilliárdokat költhetnek. Aggasztó, hogy sajnos a társadalom nagyobb hányadát a szennymédia éri el, a kritikus és független sajtó hatása ennél sokkal kisebb. Emiatt már most világos, hogy a tavaszi választások nem lesznek tisztességesek.
Nemrég Simicska Lajos egy közleményében azt jelezte, hogy „nem foglalkozom pártok felvásárlásával. Életem során egyetlen politikai formációhoz fűzött szorosabb kapcsolat, azt Fidesznek hívják, de 4 éve velük is minden kapcsolatot megszakítottam, amikor világossá vált számomra, hogy egyszerű hazaárulókkal és tolvajokkal van dolgom.” Ön nem gondolt arra, hogy egy hasonló hangnemű közleményben utasítsa vissza a rágalmakat?
A Facebookon jeleztem, hogy a lejárató kampány nyilvánvaló hazugság. Egyébként átvitt értelemben teljesen egyetértek Simicska Lajossal, s – jó adag iróniával mondom ezt – „tettestársak” vagyunk.
Arra gondol, hogy korábban mindketten támogatták a Fideszt!?
Igen, különböző mértékben – hiszen én azért Szekszárdon kevesebb plakátot raktam ki –, de mindketten segítettük hatalomra jutni ezt a hazaárulóvá vált társaságot. Jóval korábban egyébként kétszer valóban találkoztam vele, egyszer véletlenül és futólag, egyszer pedig azért, mert érdekelt az, ő hogyan éli meg ezt. És természetesen érdekelt, hogy ő lát-e esélyt kormányváltásra. Ő is lát.
De ettől a hatalomtól sem szabad félni, rettegjenek inkább azok a főkolomposok, akik ide juttatták ezt az országot. El kell menni választani, és el kell zavarni ezt a kormányt.
Visszatérve a Magyar Nemzet Szalonra: nem lett volna óvatosabb, ha el sem megy, akkor biztos, hogy nem tudták volna lejáratni?
Nézze, én büszke, és persze nyakas református vagyok, nekem gerinctelen, korrupt emberek nem fogják megmondani, hogy hova mehetek. Ráadásul nem ők lepleztek le engem, hanem én buktattam le őket. Reggel elmondtam, hogy részt veszek a politikai szalon rendezvényén, este pedig már megpróbáltak lejáratni. De figyelem: a Magyar Nemzet beszámolója rövidesen megjelenik, s ott a fotók elég objektíven megmutatják majd a résztvevőket.
Valószínű, hogy a tények ritkán zavarják a lejárató kampány szervezőit. Csodálkozom is, amiért még nem fedezték fel, hogy az LMP politikusa, Ungár Péter, együtt járt bölcsödébe Simicska Ádámmal. A két párt összeesküvése talán már gyerekkorban elkezdődhetett. Nem volt ez önnek gyanús?
Ezen persze most nevetünk, de abszolút benne van a kalapban. A Tanúból valamennyien tudjuk, hogy az a gyanús, ami nem gyanús…
Ön kiemelten foglalkozik a kormány korrupciós ügyeivel, viszonylag friss hír, hogy az ügyészség nyomozást kezdett Orbán Viktor vejének korábbi cége, az Elios ellen. Számít eredményre?
Ez fontos hír. Egyébként pedig: a lejáratásom azután kezdődött, hogy Tiborcz ügyéről a századik korrupcióinfón beszéltem, s ismertettem a miniszterelnök vejének üzelmeit. Korábban mi Schiffer Andrással olyan feljelentés írtunk, amely megdönthetetlen bizonyítékokkal mutatta be, hogyan próbálták – sajnos, sikerrel – manipulálni a városok közbeszerzéseit.
Úgy gondolom, hogy még Polt Péter sem tehette meg, hogy nem indítja újra a nyomozást. Meggyőződésem ugyanis, ha az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése után nem indul el újra a rendőrségi eljárás, akkor azzal az európai uniós pénzek azonnali leállítását kockáztathatta volna a kormány. Az más kérdés, hogy ha elindul a vizsgálat, akkor a legfőbb ügyész már ismét minden erővel megpróbálja megakadályozni az igazság kiderítését.
Ugyanilyen megúszhatatlan nyomozás Farkas Flórián ügye, hisz jól emlékszünk, hogy a Híd a munka világába-program keretében milliárdok tűntek el, de említhetném még az Öveges-programot is. Mindkét esetben rendszerszintű a korrupció, amit az OLAF várhatóan rövid időn belül kimond.
És arra számít, hogy az OLAF-jelentést nyilvánosságra hozzák? Tegnap ugyanis egyértelművé vált, hogy ezt csak a kormány teheti meg…
Ha nem hoznák nyilvánosságra, az maga lenne a beismerő vallomás. Nagyon nehezen védhető a titkolózás, hiszen a 4-es metró ügyét mint valami győzelmi jelentést lobogtatták. Ha mégsem tennék, akkor a parlamentben minden héten meg fogom kérdezni, hogy miért titkolóznak Orbán Viktor veje, Tiborcz István ügyében. Jelen pillanatban az ellenzéknek az is a feladata, hogy összegezze: mi történt az országban az elmúlt nyolc évben, s erre emlékeztessük is az embereket.
Azt figyeltem, hogy – miközben a korrupciót kutatja – bárhová nyúl, mindig talál valamit. Itt van például Kósa Lajos 82 éves édesanyja, aki vásárolt egy céget, s százmilliós uniós pénzhez jutott. Tudja, hogy Kósa Lajos visszautasította a vádjait?
Sajnos Magyarországon annyira szervezett és nagyüzemi módon történik az európai pénzek ellopása, hogy szinte bármelyik projekthez nyúlok, nagyon csúnya dolgokat találok. Kósa Lajos esetében nem az édesanyja sertéstelepének támogatása a legsúlyosabb ügy, tehát nem az, hogy egy idős hölgy – aki bölcsődeigazgató volt – uniós pénzhez jut, hanem inkább az, hogy közben mások, akik évtizedek óta állattenyésztéssel foglalkoznak, emiatt nem kaphattak támogatást.
De Kósa Lajos legsúlyosabb ügye leginkább a feleségének cégvásárlása; Kósáné 2017 tavaszán 6 millió forintért megvásárolt egy vállalkozást, majd a nyilvános adatokból kiderül, hogy a cégben 115 millió forint értékű vagyonelem, saját tőke van. Vagyis testvérek között is 110 millió forint ajándék!
Egyébként Kósa Lajos miniszter azt nyilatkozta, hogy a felesége cégügyeihez senkinek nincs köze. Elfogadja?
Ugyan, Gyurcsány Ferenc feleségének cégügyeit nemrég még nagyon is nyilvánosságra tartozónak tekintette a hatalom. Ha emlékszik, kormánypárti újságírók gyűrűjében kényszerült az ügyészségre látogatni.
De visszatérve: azért különösen fontos tudni, hogy a Kósa család 6 millióért vett egy 115 milliót érő céget, mert ezután Kósa Lajos bement a parlamentbe és beadott egy törvénytervezetet a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Miközben az a vállalkozó, akitől potom pénzért megvásárolták az említett céget, kifejezetten érdekelt a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásában. Ugyanis egy olyan céghálózat egyik tulajdonosa, amely munkaerő-kölcsönzéssel, diákszövetkezetek létrehozásával foglalkozik, s persze amióta a Kósa Lajos által beterjesztett törvény lehetővé teszi, jó néhány nyugdíjas-szövetkezetet is létrehozott. Ez szerintem a totális lebukás, ez a megvesztegetés klasszikus esete; ezért meg is tettem a feljelentést Kósáék ügyében.
Mindezek ismeretében már világos, hogy miért bosszús a kormánypárt, vagy Orbán Viktor, ha meghallja az ön nevét. A választási kampányt érintő hír, hogy az Együtt egyéni képviselő-jelöltjeit visszalépteti az LPM javára. Viszonozzák az ilyen gesztusokat?
Azért nem volt az örömöm igazi, mert, ha létrejön valamilyen megállapodás a pártok között, azt szerintem nem kell állandóan élő adásban, mint valami valóságshow-t közvetíteni. Miután folyamatosan csökken az ellenzék rendelkezésére álló médiafelület, ezért a meglévő lehetőségeket a kormány bűneinek leleplezésére kéne felhasználni. Illetve annak ismertetésére, hogy az ellenzék győzelme esetén milyen döntésekkel fogjuk átalakítani Magyarországot, hogy újra élhető ország legyen.