Kezdőlap Címkék Kormányzati struktúra

Címke: kormányzati struktúra

Biden kontra Netanjahu

0

“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.

A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:

“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.

Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.

Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik

Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:

“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”

Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:

”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”

Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.

Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.

Erre készül a Jobbik

Bemutatta a kormányzati struktúra-elképzelését a Jobbik. Vona Gábor elnök budapesti tájékoztatóján a minisztériumok élére kiszemelt jelöltek nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit árult el, hogy nem párthű katonák, hanem szakpolitikusok, szakemberek lesznek.

 

A Jobbik – szemben a Fidesz gyakorlatával – nem pártpolitikai és kommunikációs kormányzásra készül, nem a leghűségesebb embereit ülteti miniszteri székbe, hanem szakpolitikai és szakértői kormányzást folytat hatalomra kerülve – szögezte le Vona Gábor. Olyannyira, hogy szakmai konszenzust akarnak a szakpolitikai ügyekben, meghallgatják az ellenzék véleményét, javaslatait, s ha jónak ítélik azokat, be is építik a kormányzat működésébe – ígéri. Ugyanígy az érdekvédelmi és civil szférát is be kívánják vonni a dolgok alakításába – mondta a pártelnök, aki arról is beszélt, hogy a többi között a felállítandó hét stratégiai tanácsban lenne erre lehetőség. Ezek a következőkkel foglalkoznának:

  • A biztonságpolitika jövője
  • A demokratikus működés jövője
  • Antikorrupció
  • Versenyképesség
  • Magyarok itthon maradása
  • Országimázs javítása
  • Társadalmi összefogás 21. szézadi megteremtése

Vona bejelentette a Jobbik által kidolgozott kormányzati struktúrát is, amely 11+1 minisztériumból áll majd, s amelyben a miniszterelnököt két helyettese segíti – az egyik általános kérdésekkel foglalkozik, a másik az uniós ügyekért felel majd.

A tervezett minisztériumok

  • Nemzetstratégiai minisztérium (a határon túli, valamint az elvándorolt magyarokkal kapcsolatos ügyek tartoznának ide)
  • Belügyminisztérium
  • Közigazgatási és igazságügyi minisztérium
  • Oktatási, kulturális és sportminisztérium
  • Egészségügyi Minisztérium
  • Társadalompolitikai Minisztérium
  • Gazdasági, fejlesztési és informatikai minisztérium
  • Mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium
  • Pénzügyminisztérium
  • Honvédelmi Minisztérium
  • Külügyminisztérium
    + 1 Miniszterelnöki Hivatal (ami valójában egy iroda lesz).

 

Kormányzati csiki-csuki

Merre tovább? – teszik fel egyre több helyen a kérdést a választási gyűlések résztvevői a kampányoló politikusoknak. Sokan gondolják úgy, hogy a kormány nem kormányoz kellő hatékonysággal, az ország sorsát meghatározó kérdésekre nem eléggé megfontolt válaszok születnek. Valóban változásokra volna szükség e téren is?

2014-ben, a harmadik Orbán kormány hivatalba lépésekor a miniszterelnök újabb struktúrát alakított ki: a „takarékosság jegyében” eredetileg mindössze nyolc minisztériumból álló kormányzati apparátusát egy kilencedikkel is kibővítette. Minisztériumi rangra lépett a koordinációt ellátó, korábban Lázár János által államtitkári rangban vezetett Miniszterelnökség. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma szétvált, a közigazgatás a Miniszterelnökséghez került, a végrehajtási területek-  mint például az elektronikus nyilvántartás – a Belügyminisztériumhoz. Az igazságügy önállósult, a korábban Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumhoz hozzácsatolták a külgazdasági területet, amelyet korábban Szijjártó Péter felügyelt államtitkárként a Miniszterelnökségen belül.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Sárközy Tamás professzor úgy látja, a miniszterelnök által kialakított kormányzati struktúra működőképes, hiszen az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sikerült létrehoznia  egy erős, összkormányzati irányítású, kancellári típusú kormányzást.  Ebben kétségtelenül gyors és könnyű döntések születhetnek. Két évvel később tovább lépett, „kifelé fordult”, a kabinet-rendszer bevezetésével új hangsúlyokat vitt be a kormányzati struktúrába. Azzal, hogy Lázár Jánosra bízta a stratégiai, és Varga Mihályra a gazdasági kabinet vezetését új „centrumokat” alakított ki.

Ez a lépés természetesen nem gyengítette az integrált minisztériumok felelősségét, de nőtt az irányításban a miniszterelnökség tekintélye, amelyet a tömegkommunikáció leválasztásával tehermentesített. Kiépült a járási rendszer és a területi kormányhivatalok hálózata.

Ellenzéki körökben meglehetősen sok bírálat éri ezt a struktúrát, különösen az Emberi Erőforrások Minisztériumába integrált

egészségügyi és az oktatási terület háttérbe szorulását kifogásolják.

Úgy gondolják, ilyen körülmények között nem lenne szabad ezt a társadalmi szempontból annyira fontos két területet „másodrangon” kezelni, bár el kell ismerni, hogy a korábbi évtizedekben is meglehetősen mostoha sorsa volt e két ágazatnak. Az oktatás általában a kultúrával, az egészségügy a szociálpolitikával élt kényszerhazásságban.

Sárközy professzor, az államigazgatási kérdések avatott szakértőjeként, nem lát kivetnivalót magában az integrált minisztériumi struktúrában,

a működési zavarok okát  a gyakori átszervezésekben látja.

Sőt, bizonyos értelemben előnyösnek is gondolja, ha a feszültségek, ellentétek, amelyek mondjuk a sport finanszírozása, vagy az egészségügyi intézmények támogatása, netán az oktatási intézmények működtetési gondjai kapcsán felszínre kerülnek, megmaradnak egy minisztérium falain belül, és a problémáik megoldásának kényszere nem emelkedik kormányzati szintre.

Természetesen sem ő, sem mások kívülről nem láthatnak bele, hogy a választásokat követően

milyen kormányzati változásokra lehet számítani.

Ahogyan az igazságügyi tárca két éve ki tudott „szabadulni” az integráció rendszeréből, nem lehet kizárni, hogy a 2018-at követő években nem kaphat-e önállóságot az egészségügy is.

Kormányülés

Sok függ attól is, hogy megőrzi-e a Fidesz-KDNP a domináns többségét, és továbbra sem kell koalíciós partnert keresnie, vagy Magyarország több párti kormányzásra kényszerül a továbbiakban. Az előbbi esetben folytatható a viszonylag kisszámú minisztériumokkal operáló struktúra, mert nem kell tárcákat „osztani” a politikai partnereknek, a másik körülmény óhatatlanul magával hozza majd a minisztériumok számának növekedését.

Mind két változatnak ára van,

de egyikre sem igaz Orbán Viktor érvelése, miszerint olcsóbb kormányt akar működtetni. A jelenleg hivatalban lévő több mint száz államtitkár és a közel kétszáz helyettes államtitkár, valamint az alájuk tartozó apparátusok eltartása nagyon sok pénzünkbe kerül nekünk, adófizetőknek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK