A csütörtökön egybesepert kormánypárti óriásmédiával egy csomó pénzt takaríthat meg a kormány, de a hírfogyasztók nem túl jó véleménye aligha fog javulni róluk. A szakértő szerint ez nyílt arculcsapása az EU-nak és az Európai Néppártnak.
Csütörtökön két lépésben, pár óra alatt terelték egybe a kormánypárti médiumokat egy „nonprofit alapítványba”. A Gazdasági Versenyhivatal máris vizsgálja (az összbevétel alapján kötelezően) – tudatta az állami szervezet.
A nem régiben létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány közvetlen egyedüli irányítást szerezne az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. felett.
A jogias szöveg mögötti lényeg az, hogy
egyetlen tulajdonos fogja birtokolni Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária és Habony Árpád lapjait, tévéit és internetes orgánumait, valamint Andy Vajna újságjait.
Ezzel hivatalosan is egy kézbe kerül az összes megyei napilap, a Bors, a Magyar Idők, a Hír TV és az Echo TV, a Karc FM és Retro rádió, a Figyelő, a Lokál lapok, a Ripost, a faktor.hu, a 888.hu, a mandiner.hu, az origo és VS.hu, valamint a tévés műsorgyártást végző Hung-Ister, valamint kisebb vidéki rádiók és internetes portálok.
Kimaradt a Vajna-féle TV2 és Rádió1.
Az első körben a Mészáros Lőrinc-birodalom után a többi tíz kiadó is „önként” elajándékozta orgánumait a kiadónak, amelynek égisze alatt Liszkay Gábor, a Fidesz évtizedes kipróbált médiavállalkozója irányításával fog tovább működni a kormányzati úthenger. Amely alá az Átlátszó számlálója szerint jelenleg 476 cím tartozik.
Az alapítvány megvette az MSZP egykori pénztárnokának, Puch Lászlónak cégétől a Szabad Földet és két kisebb kiadványt is.
A GVH-nak 8 napon belül kell döntenie arról, hogy indokolt-e a bejelentés alapján eljárást indítani. Ha igen, az ügyintézési határidő 30 nap vagy 4 hónap lehet attól függően, hogy milyen okból került sor az összefonódás vizsgálatának elrendelésére.
A versenyhivatalnak azt kell vizsgálnia, nem alakul-e ki túlzott erőfölény, a piaci verseny korlátozása, a Médiahatóságnak pedig azt, hogy nem sérül-e a sok színű tájékozódás követelménye.
Nincsenek illúziói Polyák Gábor médiajogásznak. Emlékeztet arra, hogy egyik hatóság se gördített akadályt az eddigi felvásárlások elé se. Például amikor a vidéki lapok nyolcvan százaléka (plusz rádió, tévé) került egyetlen kézbe, a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworkshöz.
A szakértő szerint az egy tulajdonos alá rendelés okozhat fejfájást a GVH-nak, hogyan találjon mindent rendben lévőnek. Még akkor is, ha az átruházás ingyenes és nonprofit alapítványról van szó.
A mostani helyzet semmit se változtat azon, hogy Magyarországon megszűnt a sajtószabadság, majdnem korlátlan a kormány „tájékoztatási” hegemóniája – mondta a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Annyi változás van azonban, hogy most már a látszatra se akarnak adni, eddig legalább formailag eltérő kezekben voltak ezek a médiumok,
az Európában példa nélkül egyetlen kézbe szervezés viszont arculcsapás az uniónak és az Európai Néppártnak.
Kérdés, most is eljátsszák-e azt, hogy „vannak problémák, de nincs szükség közbelépésre” – mondta Polyák Gábor.
Ha a Médiahatóság és nyomában a GVH mindent „rendben” talál, akkor versenytárs fordulhat bírósághoz, valamint az Európai Bizottsághoz is a mindent elöntő kormányzati-állami vállalati hirdetések miatt. Ezek nyilvánvalóan a fenntartáshoz szükségesek, de tiltott támogatások. De hasonló tartalommal már három éve fekteti el egy beadványukat az EB – mondta Polyák.
Meglehetősen nehezen értelmezhető állítólag piaci körülmények között ekkora konglomerátum „nonprofit alapítványi” jellege. Polyák szerint azonban
„ebben a világban egyszerűen nincs válasz ilyen kérdésekre”.
Sokan felteszik a kérdést, miért történt mindez. A médiaszakértő is azon az állásponton van, hogy konszolidálni kellett a kiadók működését. Tavaly nagyjából 60 milliárd forint bevételük mintegy 90 százaléka a kamu kormányzati és állami vállalati (MVM-, Szerencsejáték-) hirdetésekből származott. Az egybe tereléssel nem csak a tartalmakat lehet még jobban „összecsiszolni”, hanem egy csomó pénz megspórolható a működésben is. Az például Polyák szerint is biztosra vehető, hogy a Hír TV és az Echo ebben a formában nem fog megmaradni.
Két érdekessége feltétlenül van az eseménysornak. Az egyik az, hogy miközben Orbánt mindenben feltétel nélkül kiszolgáló emberei (Mészáros, Habony, Schmidt) egy csapásra „átadni” kényszerültek kiadóikat, Vajna megtarthatta a TV 2-t és a Rádió1-et. (Előbbi is viszi a pénzt, állami hirdetések nélkül tízmilliárd körüli vesztesége lenne, s emiatt nagy is az elégedetlenség Orbánnál. Természetesen lehetséges, hogy később Vajna ezeket is „felajánlja” az alapítványnak.
A másik fontos az, hogy most lényegében visszaáll a 2015 eleji G-napig tartó működés. Akkor Simicska Lajos volt a Fidesz-média kezelője, most pedig az alapítvány. A kettő közti időben a széttagolt tulajdonosi szerkezet biztosíték volt Orbán kezében arra, hogy senki se válhat főszereplővé.
Az alapítványi főnökök és a kiadóiktól megszabadított emberek tehát annyira egyértelműen hűek Orbánhoz, hogy szó nélkül lenyelik:
minden önállóságuknak búcsút inthetnek. Már nincs szükség az „ellen-Simicska” megoldásra.
Olyan nagy nyugalomra azért nincs okuk se Orbánnak, se az alapítványi főnököknek. A Mérték minap nyilvánosságra került országos hírfogyasztási felmérése azt mutatja, hogy a lakosság sokkal jobban tisztában van a média helyzetével és a kormány befolyásával, s jelenleg inkább az általános apátiának tudható be, hogy ez nem fejeződik ki a politikai véleménynyilvánításban.
A közélet iránt rendszeresebben érdeklődők legfőbb forrása (70 százalék) változatlanul a televízió,
azon belül is a kereskedelmiek. A mezőny fölé magaslik az RTL 74 százalékkal. A TV 2 68 százalékkal követi, az állami csatornák 54, az ATV 27 százalékban tájékozódási forrás. Az internet a tévés átlag fele. Ezen belül változatlanul az Index és az Origo 19-20 százalékkal a legolvasottabbak, de az Origo fideszesítése óta visszaesett, vetélytársa idénre megelőzte. Számottevő, legalább 10 százalékos részesedése csak a kormány iránt erősen kritikus portáloknak van.
A hírfogyasztási mintázatok alapján jól szétválaszthatók a kormánypárti és a Jobbik nélküli ellenzéki orgánumok. Előbbiek közé tartozik a TV 2, az állami tévék-rádiók, az Echo, az Origo, a Ripost és a Demokrata mint legfontosabbak. A demokratikus pártok hívei leginkább az RTL-t, az ATV-t, a Klubrádiót, a 168 órát, az Élet és Irodalmat, a 444-et, az Átlátszót, a 24.hu-t, a hvg.hu-t, az Indexet és a nepszava.hu-t választják.
A különféle mérések azt igazolják, hogy az előbbi csoportban többen vannak az alacsony iskolázottságú, kistelepülési idős emberek.
A Mérték számai rámutatnak arra, hogy a kizárólag kormánypárti médiából tájékozódók hányada a teljes felnőtt népességen belül alig 7 százalék, az 50-59 éveseknél 9, a hatvanon felülieknél 10 százalék, 11 pedig a legfeljebb nyolc osztályt végzetteké.
Ebben a szociológiai környezetben tarolt a Fidesz a legutóbbi választáson.
A most egybeterelt orgánumokat nézők-hallgatók-olvasók többsége pedig pontosan tudja, hogy médiumaik kormánypártiak. Ezzel szemben az RTL-t nézők több, mint fele kormánykritikusnak értékeli a csatornát. Vagyis az esetleg „hatékonyabbá” váló gigamédiával új hívek szerzése nehéz lesz.
Megmérték a híreket továbbító médiumok hitelességét is. Eszerint a teljes felnőtt népességben
a leghitelesebbnek minősített hírforrás az RTL Klub, ezt követi az ATV és a HVG,
valamint az m1. Legkevésbé a megyei napilapok hitelesek, ezt a forrást mindössze a lakosság 4 százaléka tartja teljes mértékben megbízhatónak.
A felmérés azt is megmutatja, hogy vannak (mintegy egyötödnyien az RTL-TV 2-párosában) a pártpreferenciájúak közt, akik az „ellenoldali” médiát is figyelik. Így aztán a kormány számára kellemetlen korrupciós ügyekkel a kormánypártiak csaknem fele is találkozik legalább hetente. Annak ellenére, hogy a kormánypárti sajtó ezekről vagy be se számol, vagy eltorzítva, a történteket tagadva teszi.
