Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

Ideje volna nyitni?

Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István azzal állt elő egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy „nyitni kellene”, „újra kell gondolni a kormányzati korlátozások mértékét”.

Szerinte a november 11-én bevezetett korlátozások – a vendéglátás és a szállodák, valamint a színházak, mozik, hangversenytermek, edzőtermek stb. bezárása – felülvizsgálandó, mert a társadalom, a vállalkozások tűrőképessége elfogyott. Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg360-on „Kedves Egyesült Ellenzék, nyissatok, ne lökjetek minket a Mi Hazánkhoz!” címmel ismétli meg Ujhelyi követelését, hozzátéve, hogy a vendéglátás nyitását a politikában egyedül a Mi Hazánk képviseli, és nem lenne szabad az ellenzéki pártoknak a Mi Hazánkra hagyni a korlátozásokkal elégedetlenek politikai képviseletét.

Nagyon nem értek egyet velük.

Engem is nyomaszt a bezártság, az, hogy idős, krónikus betegségekkel is sújtott emberként a veszélyeztetett csoportokhoz tartozom, és egyedül töltöm a heteket a lakásomon, hónapok óta nem találkozhatom a hozzám legközelebb állókkal. Azt is tudom, hogy ez még hónapokig így lesz, az oltásra nekem is még hosszú ideig várnom kell.

Mégis azt mondom: ezeket a hónapokat nekem is, a vendéglátósoknak is, a kultúra embereinek is, az egyetemistáknak is ki kell bírnunk. Aki megbetegszik, és hetekig, hónapokig ágyhoz van kötve, és reményt adó orvosi kezelést kap, annak ki kell bírnia a gyógyulásig tartó heteket, hónapokat, akkor is, ha nehéz.

A koronavírus-járvány az egész ország, az egész világ egyfajta megbetegedését jelenti. Van rá reményt adó kezelés, reményt adó gyógyszer, előbb-utóbb az oltás, amelyet lenyűgöző erőfeszítéssel, példátlanul gyorsan kifejlesztettek a tudósok és gyártja a gyógyszeripar. Ötmilliárd embert kell vele ellátni, köztük legalább négyszázmillió európait, és ennek elérése még eltart egy darabig. Az addig tartó időre a kezelés fő eszköze az emberek közötti találkozások lehetséges legnagyobb mértékű korlátozása.

Segít a kézmosás, az általános fertőtlenítés, segít a maszk is, de a legfontosabb mégis csak az, hogy minél kevesebb találkozás nyisson utat közöttünk a vírusnak.

Ezért bizony áldozatot kell hoznunk. Ahogy egy beteg embernek az élet sokféle öröméről kell lemondania – a gyógyítható betegnek átmenetileg, a nem gyógyíthatónak végleg, életük végéig –, úgy kell a betegségtől szenvedő országnak, világnak átmenetileg lemondania életünk sokféle öröméről: a vendéglőbe, kávéházba járásról, a nyaralásról, a színházról, moziról, hangversenyről, klubéletről, a vallásgyakorlás közös formáiról.

A pápa még a karácsonyi éjféli misét is közönség nélkül celebrálta Rómában, Tokióban elhalasztották az olimpiát, a világ operaházai, zenekarai online előadásokat tartanak, online tartják az uniós csúcsértekezleteket, tudományos konferenciákat és így tovább.

Orbán Viktor augusztusban, a második hullám előtt azt hitte, hogy az országnak „működnie kell”, elég a határokat lezárni és elterjeszteni a maszkviselést, és nem vették elő a tavasszal használt „maradj otthon” jelszót. Hiba volt, és

a kormánynak novemberben módosítania kellett a védekezés módját.

Sajnos a sokkal enyhébb tavaszi hullámhoz képest nálunk is, és Európában másutt is visszaszorult a home office, most kerül csak napirendre, hogy széles körben alkalmazzák, sőt elrendeljék mindenütt, ahol lehet. Igaz, a vendéglátó és kulturális vállalkozásoknak az eddiginél komolyabb, kiszámítható kompenzációt kell nyújtani.

Szerintem nincs itt az ideje a nyitásnak. Nem akkor kell nyitni, amikor nem bírjuk már tovább a bezártságot – felnőtt emberek vagyunk –, hanem akkor, amikor a tömeges oltás megteremti ennek feltételeit. Most éppen ott tartunk, hogy a vírus új mutációi fokozzák a veszélyt, és sok európai kormányt késztettek a korlátozások szigorítására.
Én a találkozások korlátozásából három fajta találkozással tennék csak kivételt: a munkába járással (ahol nincs mód a távmunkára), az orvoshoz járással, ahol annak halasztása egészségromlással járna, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai jelenléttel, mert a tavaszi hullám idején Európa-szerte szerzett tapasztalatok szerint annak hiánya visszafordíthatatlan, tartós károkat okoz a gyerekeknek. E három kivételtől eltekintve kitartanék amellett: a találkozások (kontaktusok) maximális korlátozására kell törekednünk

Az ellenzék három vizsgálóbizottság felállítását követeli

A demokrata ellenzéki szövetség három országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi.

A koronavírus-járvány az egész világot, így hazánkat is kihívások elé állította. A magyar kormány azonban rendkívül későn és rosszul reagált mind a járvány, mind a nyomában kialakult gazdasági válság által előidézett kihívásokra. Ezért a demokrata ellenzéki szövetség parlamenti frakciói kezdeményezik, hogy az országgyűlés a gazdasági válság és a járvány kezelését, valamint a vakcinabeszerzéseket ellenőrző vizsgálóbizottságokat hozzon létre.

A Fidesz a vírus tavaly tavaszi megjelenése óta rengeteg olyan hibás – az egészségügyet és a gazdaságot érintő – döntést hozott, amelyeknek a mai napig súlyos következményei vannak.

Magyarországon, a kormány többszörösen cserben hagyta a magyar vállalkozásokat és a magyar munkavállalókat. Tömegek nem jutnak hozzá a megfelelő támogatásokhoz és egészségügyi ellátásokhoz, miközben a Fidesz sokkal több pénzt juttat állami propagandára, konzultációs levelekre, plakátkampányra, baráti cégek támogatására, mint a magyar munkavállalók és családjaik megmentésére.

Az Orbán-kormány továbbá bizonytalanságban is tartja a lakosságot azzal, hogy a részletes oltási terv helyett csak egy elnagyolt prioritási listának nevezhető kivonatot hozott nyilvánosságra, melynek alapján az emberek továbbra sem tudhatják, hogy a koronavírus elleni oltást mikor és milyen módon kaphatják meg. Ráadásul

a kínai vakcina beszerzéséről úgy döntött a kormány, hogy annak fejlesztője nem is kezdeményezte az oltóanyag engedélyeztetését az Európai Gyógyszerügynökségnél.

Így a kínai vakcinával kapcsolatban a lakosság részéről olyan nagyfokú bizalmatlanság alakult ki, ami indokolttá teszi, hogy a vakcinabeszerzéseket szakértők bevonásával egy önálló parlamenti bizottság is vizsgálja.

A vírus hazai megjelenése óta eltelt csaknem egy évet tragédiák sora kíséri, közel 12 ezer honfitársunkat, családtagokat, barátokat vesztettünk el és tömegeknek került veszélybe a megélhetése a járvány miatt.

Mi, az ellenzéki demokrata szövetség tagjai úgy gondoljuk, hogy semmi sem fontosabb az emberek életének és megélhetésének védelménél. Éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére. Ezért

kezdeményezzük, hogy az országgyűlés három parlamenti bizottságot állítson fel: a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára.

Úgy gondoljuk, hogy a vizsgálóbizottságok munkája hozzájárulhat a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Ez pedig pártállástól függetlenül valamennyiünk közös célja kell, hogy legyen, ezért elvárjuk a kormánypárti képviselők támogatását a három parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.
DK
Jobbik
LMP
Momentum
MSZP
Párbeszéd

MSZP: a kormány ne hárítsa másra a felelősséget!

Megszoktuk már, hogy ha a kormány hirtelen másokra kezd el mutogatni és külső felelősöket igyekszik keresni, akkor baj van, akkor ég a ház! – fogalmazott az MSZP szerdai online sajtótájékoztatóján a párt EP-képviselője.

Ujhelyi István szerint a kormány rosszul készítette elő és az „alkalmatlan kormányzati struktúrájában képtelen levezényelni” a vírus elleni küzdelmet és megfogalmazni, illetve végrehajtani az átfogó oltási stratégiát. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormányzat minden lehetőséget és felelősséget birtokol ahhoz, hogy a védekezést megfelelően megszervezze.

„Minden egyes olyan elkerülhető haláleset vagy fertőződés, amely a kormány bénasága miatt bekövetkezik Magyarországon, az kizárólag a kormányzat felelőssége!”

– jelentette ki a szocialista képviselő, hozzátéve: a Fidesz saját hibái elismerése helyett hazug módon az ellenzékre és az Európai Unióra igyekszik hárítani a felelősséget.

Ujhelyi határozottan visszautasította és förtelmesnek nevezte a kormánypárt azon állítását, miszerint az ellenzék nem segíti a védekezést, hanem a vírusnak drukkol és „halálkampányt” folytat. Az MSZP európai politikusa szerint a kormányzatnak vádaskodás helyett inkább tisztességesen dolgoznia és hitelesen tájékoztatnia kellene.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség egyik feljegyzése szerint a magyar kormány az uniós intézményekkel való egyeztetések során azt képviselte, hogy a Covid-elleni vakcinák beadása során a már létező – az influenza oltások beadásakor is használt – intézményi struktúrára kíván támaszkodni.

A politikus döbbenetesnek nevezte az európai ügynökség jelentésének azon megállapítását, miszerint Magyarország nem kívánt részt venni abban az uniós közbeszerzésben, amely védőeszközöket biztosítana az oltást beadók számára, de a magyar kormány (szemben Németországgal vagy épp Hollandiával) nem csatlakozott ahhoz a lehetőséghez sem, hogy uniós közbeszerzésen keresztül kapjunk segítséget az oltóanyag logisztikájához és tárolásához.

Ujhelyi István a tájékoztatón azt is közölte, hogy be kívánja magát oltatni, ennek érdekében regisztrált is a kormányzati honlapon, de tíz nap alatt egyelőre még választ sem kapott a regisztrációjára.

Kifogásolta azt is, hogy a kormány napok óta nem válaszol arra az egyszerű kérdésre, hogy a Rogán Antal vezette tárca által üzemeltetett honlapon történő regisztráció előfeltétele-e az oltásnak vagy sem. Ujhelyi szerint nem használ az oltási kedvnek ez a fajta regisztrációs forma, ehelyett a háziorvosi hálózatot kellene bevonni a jelentkezésbe és a tájékoztatásba, ahogyan azt a magyar kormány is vállalta az Unióval való, fentebb hivatkozott egyeztetései során.

Az EP-képviselő hozzátette: a Fidesz folyamatosan az Európai Uniót hibáztatja, holott az EU eddig kétmilliárd vakcinát kötött le és folyamatosan szállítja az oltóanyagot Magyarországra is, ezzel szemben a magyar kormány sehonnan nem volt képes használható vakcinát beszerezni.

Szelényi Zoltán főorvos, az MSZP egészségügyi kabinetjének tagja a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy

az oltáshoz való hozzáférést nem lehet előzetes regisztrációhoz kötni, az egészséghez való jog ugyanis alkotmányos jog, amelyet nem lehet korlátozni.

Szelényi megerősítette, hogy a háziorvosi hálózatra lehet számítani az oltások beadásakor, ezért plusz idősáv biztosításával, megfelelő logisztikai háttérrel és külön díjazással mindenképpen részesei tudnának lenni a folyamatnak. Az orosházi főorvos fontosnak nevezte a minél szélesebb átoltottságot, a korlátozásmentes élet visszatéréséhez szerinte legalább a lakosság hatvan százalékának beoltása szükséges.

A pénz beszél

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló „politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: „Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

A DK szerint nem most kell egyeztetni

A Demokratikus Koalíció nem vesz részt semmiféle álegyeztetésen a kormánnyal – olvasható a párt közleményében.

Megértik, „hogy több hónapnyi semmittevés, hazudozás és a pánikszerűen meghozott intézkedések után a kormánynak elemi érdeke lenne, hogy vitathatatlan felelősségét megossza az ellenzékkel.” Ehhez azonban nem kívánnak asszisztálni.

„Ha a kormány egyeztetni akar, akkor egyeztessen inkább a Magyar Orvosi Kamarával, hogy miként lehetne elkerülni újabb 5000 egészségügyi dolgozó felmondását az egészségügyi törvény kormányzati módosítása miatt. A kormány teljhatalommal bír, használja hát arra, amire kérte”

– zárják a kommünikét.

Tíz évig hiába mondták, „baj lesz az egészségügy lerohasztásából, az orvosok, ápolók külföldre üldözéséből. Hónapokon át hiába mondtuk, hogy ha nem lesz ingyenes és tömeges tesztelés, akkor a járvány el fog szabadulni és a kormány előbb-utóbb le fogja állítani az országot.”

„Hiába szavaztuk meg, hogy a kormány minden, a járvány és a válság kezeléséhez szükséges jogkörnek a birtokában legyen, minden nap azt hallgatjuk, hogy mi nem segítjük, hanem hátráltatjuk az egyébként tökéletes és hibátlan védekezést. És ez a kormány, és a Belügyminisztérium ma, éppen ma, éppen most, éppen a jelenlegi helyzetben szeretne velünk egyeztetni.” -írja végezetül a párt közleményében.

Mit ér a vita döntés nélkül?

Ezen a héten plenáris ülések sorozata van az Európai Parlamentben, melyen a koronavírus miatt személyesen viszonylag kevés képviselő van jelen, de online felületen ugyanúgy folyik a munka.

Az elmúlt napok történéseiről, valamint a magyar kormány felhatalmazási törvénye miatti vitáról Donáth Anna ma online számolt be a sajtónak és követőinek.

A mai plenáris vita fő témája a magyar felhatalmazási törvény volt. Donáth kihangsúlyozta, hogy “a demokrácia által biztosított nyilvánosság és a demokratikus eszközök egy vészhelyzet esetén még fontosabbak! Pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni, mint amit a magyar kormány tesz:

ilyenkor nem elhallgattatni és börtönnel fenyegetni kell az embereket, hanem az emberek biztonságérzetének növelése miatt minél sokszínűbben kell bemutatni a valóságot!”

A videóban szóba került az elmúlt napok Varga Juditot érintő diplomáciai konfliktus is. Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű volt: ha a miniszterelnök részt vesz a vitán, meghallgatják a véleményét, de ez elsősorban az európai parlamenti képviselők vitája volt. Donáth felhívta a figyelmet: a miniszter Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál, így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen kiderült a kormánypárt álláspontja: az első felszólalók között volt a Fidesz képviselője, valamint az RMDSZ képviselője is megszólalt, így nevetséges az az érv, hogy elhallgattatták a kormánypártot és nem lehetett bemutatni a kormány álláspontját.

A mai vitán világossá vált: Vera Jourová biztos mellett az Európai Parlamenti képviselők többsége is elítélő, kritikus hangnemet ütött meg a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben elismerték, hogy

rendkívüli helyzetben rendkívüli szabályokra, eszközökre van szükség, de az arányosság és a mértékesség elveit ez a törvény abszolút nem képviseli.

A felhatalmazási törvény mellett a legtöbb képviselő a rémhírterjesztéssel kapcsolatos Btk. módosítást ítélte el – még a Fidesz frakciójából, a Néppártból is.

Jelenleg egyetlen eszköz van az EU kezében, amivel bármilyen szinten nyomást tud gyakorolni az antidemokratikus eszközökkel élő államokra: a források megvonása. Az Európai vezetés előtt most egy nagy feladat áll, a következő 7 éves ciklus költségvetését kell meghatározniuk. Ezzel kapcsolatban a Renew Europe frakció egy 10 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki – ebből most Donáth néhány fontos pontot emelt ki:

  • Ha egy ország ellen 7. cikkely eljárás folyik és/vagy amikor a hivatalban lévő kormány felelős az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért, akkor a járvány utáni helyreállításra elkülönített uniós pénzeket az Európai Bizottság közvetlenül az érintett tagállam kedvezményezettjeinek (központi vagy helyi hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak és állampolgároknak) ossza ki.
  • A „rugalmas” uniós finanszírozást az EU Ügyészséghez csatlakozáshoz kell kötni. Ez azt jelenti, hogy innentől csak kölcsönös lehet a bizalom: szabadabban használhatod fel az EU pénzét, ha vállalod, hogy arra az Európai Ügyészség is ráláthat.
  • Az EU hozzon létre egy támogatási alapot a független média megsegítésére. Ezt magyarázni sem kell annak, aki az elmúlt hónapokban a magyar sajtóból, az állami hírügynökség és a propaganda rémhíreiből próbált tájékozódni.

Donáth beszélt emellett az Európai Bizottság technokrata működéséről is: mint az Európai Parlament képviselője, üdvözölné, hogy

ha már a Bizottságot Európa kormányának nevezik, akkor az vállalja fel a politikai döntéseket és ne csak a jogszabályok mentén működjön.

Ők azok, akiknek meg kell védeniük a közös értékeket, a közös irányokat. Erről a mai parlamenti vitán is szó volt, sok képviselő egyetértett abban, hogy a Tanácsnak erősebb eszközökkel kellene például a 7-es cikkelyes eljárásokat intézniük, illetve, hogy a Bizottság ne csak állásfoglalásokat tegyen, hanem sokkal inkább megoldásokra irányuló intézkedéseket.

No comment… – Mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt?

A Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtötte mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt.

A DK nem megy el és tiltakozik

A kormány a mai napra hétpárti egyeztetést hívott össze a pártok finanszírozásáról. A DK nem szeretne biodíszletként a egyeztetésen  részt venni. Ugyanakkor tiltakozik a szerinte meghamisított KSH adatok ellen.

A kormány a felhatalmazási törvény előtt is egyeztetésre hívta a pártokat, és fogadkozott, hogy a teljhatalomnak lesz időkorlátja, nem akarnak korlátlan időre szóló felhatalmazást Orbán Viktornak. Tudjuk, hogy utána mi történt. Most azt kéri tőlünk, hogy játsszuk el, hogy velünk itt bármiről egyeztetnek.

Orbán Viktor azok után, hogy egyeztetés nélkül tűzte ki az érettségit a járvány csúcsával egy időre, egyeztetés nélkül dobta ki a betegeket tömegesen a kórházainkból, egyeztetés nélkül csinálta meg Európa legkisebb és leghatástalanabb mentőcsomagját.

A Demokratikus Koalíció nem megy el a mai, pártfinanszírozásról szóló álegyeztetésre.

Nem leszünk biodíszlet, pontosan tudjuk, hogy ahogy mindenről, úgy a pártok finanszírozásáról is a teljhatalommal kormányzó Orbán Viktor fog dönteni. Tekintve, hogy a DK állami támogatásának egyik felét a kormány, a másikat a szintén fideszes Állami Számvevőszék már elvette, velünk egyébként sem lenne miről egyeztetni. Szomorúan látjuk, hogy Orbán Viktor továbbra sem a járvány és a válság ellen, hanem az ellenzék ellen harcol, és teljhatalmának köszönhetően továbbra is bármit megtehet.

Kutatóintézetek 300 ezerre teszik míg a KSH 56 ezerről beszél

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy hónap alatt 56 ezer magyar vesztette el az állását a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Ez még akkor is brutálisan magas szám, ha valószínűleg köszönőviszonyban sincsen a valósággal, hiszen más kutatóintézetek az új munkanélküliek számát már 300 ezerre teszik. Mindez pedig azért, mert a kormányzat a naponta előadott hurráoptimista sikerpropaganda és az Európai Uniótól érkező segítség elhazudása mellett a kisujját sem mozdítja a munkahelyek megmentéséért és a bajbajutott családok megsegítéséért.

Úgy látszik, Orbán a válság közepén is a jól bevált receptet követi: a haveroknak és a focira ömlenek a milliárdok, míg a magyaroknak semmi sem jut.

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy amíg a NER-oligarchák a válság közepén is vígan hízhatnak tovább, addig az ici-pici orbáni mentőcsomagból szinte egy fillér sem jut a munkájukat elvesztőknek, és a válság miatt tönkremenő családoknak. Az új munkanélküliek brutális száma ismét csak azt bizonyítja, hogy ez a kormány nem tudja, és nem is akarja kezelni a válságot.

Ujhelyi támogatja a kormányt

Levélben fordult az MSZP európai parlamenti képviselője Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztoshoz annak érdekében, hogy Brüsszel támogassa a magyar kormány jelentkezését a rescEU-programba és járuljanak hozzá, hogy Magyarországon legyen az Európai Unió egyik stratégiai egészségügyi készlete.

Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón elmondta: az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, a tavaly életre hívott rescEU-n keresztül az Unió stratégiai készletet halmoz fel a koronavírus elleni védekezéshez szükséges életmentő eszközökből, így lélegeztető-gépekből, védőfelszerelésekből, vagy épp laboratóriumi kellékekből. Ezek az eszközök a betegek ellátására, az egészségügyi dolgozók védelmére és a vírus terjedésének lassítására szolgálnak.

A készletet egy vagy több tagállamban helyezik majd el, az eszközök beszerzésének költségét pedig teljes egészében az Unió állja, vagyis a tagállamoknak nem kell saját forrással hozzájárulniuk.

Ujhelyi ismertette, hogy a program költségvetését épp a napokban emelték meg, amely így már megközelíti a 100 millió eurót.

Az MSZP EP-képviselője üdvözölte, hogy korábbi, többszöri felszólítására a magyar kormány végül úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a programhoz és jelezték Brüsszel felé: Magyarország raktárt alakít ki és az uniós eszközökből egészségügyi készletet halmoz fel. Ujhelyi hangsúlyozta: magyar EP-képviselőként fontosnak tartotta, hogy megtámogassa a kormány jelentkezését és ezzel is segítse a védekezést. „A Fidesz vezetői és képviselői iránti bizalom – különösen most a felhatalmazási törvény abszurditása miatt – komolyan meggyengült az európai intézményekben, ezért különösen fontos, hogy minden eszközzel segítenünk kell a magyar érdekek védelmét és érvényesítését. Orbánék az EU-ellenes kirohanásaik miatt jelentősen vesztettek érdekérvényesítő képességükből, ezért már az is nagy eredmény, ha részt veszünk ebben a programban.

Bízom benne, hogy a Fidesz félreteszi az Unió elleni háborúskodást és végre partnerként tekint az Unióra. Ez ugyanis mindannyiunk, minden magyar ember közös érdeke” – tette hozzá Ujhelyi István.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK