Kezdőlap Címkék Kórházak

Címke: kórházak

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Ágyügyek – Déli kávé Szele Tamással

Kérem szépen, az egyik szemem sír, a másik nevet. Pincér, a mai kávét keserűen kérem, de konyakkal. Mondanám, hogy nem tudom, mit szóljak az esethez, de az a helyzet, hogy tudom: meg is próbálom elmagyarázni. Igen, a beteg gyermekek kórházi kísérői számára biztosított ágyak esetéről van szó, újfent, éspedig azért, mert fejleményt tapasztalunk az ügyben.

Kissé ambivalens fejleményt.

Ugyebár, ha foglalkozott az ember egy témával, ha megjelent az írás, törvény ugyan nem írja elő, hogy kövessük az eseményeket az üggyel kapcsolatban, de azért tisztességes újságíró megteszi. Nem hagyja a dolgokat felibe-harmadába, kivéve, ha más, fontosabb témával kell foglalkozzon, de később akkor is illik visszatérni a korábban említettekre. Így térek én most vissza a kórházi pótágyakhoz, amiről múlt héten, pontosabban február 27-én már írtam lapunk hasábjain.

Akkor annyiról volt szó, hogy habár Orosvári Zsolt magánember és az Anyák az anyákért alapítvány kellő mennyiségben sikerült beszerezzen összehajtható tábori ágyakat a gyermekeiket kórházba elkísérő szülőknek (rendszerint anyukáknak), és ezeket az ágyakat a legtöbb magyar gyógyintézet át is vette, két kivétel mégis akadt, egészen pontosan fogalmazva a budapesti Heim Pál kórházban és a Debreceni Gyermekklinikán ugyan átvették a szállítmányt, de nem használják. Nem adják oda a gyermekeik mellett éjszakázó szülőknek. Továbbra is földre vetett pokrócokon, miegyében vetnek maguknak ágyat az anyák.

A debreceni kórház nem indokolta meg döntését, a Heim Pál igen: ők higiéniai és betegbiztonsági okokra hivatkoztak, bár, mint jeleztük is, a Heim Pál kórházban már két éve zajlik a vita a pótágyak körül, korábban a személyiségi jogokat is elővették. Meg ami még eszükbe jutott.

Nos, tegnap mozgásba lendültek az események

Valami elindult, mindkét oldalon, vagyis a szülők oldalán eddig is mozgalmat tapasztalhattunk, de az állami egészségügy is lépni kezdett. Aztán, hogy ebből a lépésből mi lesz és mi nem, az egyelőre a jövő titka. De vegyük sorba az eseményeket.

Szombat délelőtt három civil csoport, a Segítség Közvetítők, az Anyák az anyákért és a Magyar Anyák közös akciót, pontosabban flashmobot szervezett a Heim Pál Kórház elé. A Magyar Anyák nevű csoport közben aláírásgyűjtési akcióba kezdett azért, hogy a szülők gyerekeik mellett feküdhessenek, ingyen, a Heim Pál Kórházban. A petíciót már több ezren írták alá. Ennek a petíciónak a szövegét olvasták fel a kórház előtti flashmobon. Idézzük ennek szövegét:

„Elterjedt jelenség, hogy a szülők a beteg gyermekük mellett széken alszanak, vagy a földön fekszenek plédeken, matracokon embertelen körülmények között. Ezt elégelte meg Orosvári Zsolt, és rengeteg civil összefogásának köszönhetően eddig közel 30 kórházba juttattak el majd 400 összecsukható kempingágyat, amiket már sok helyen használnak is.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet is kapott 20-at, de mint kiderült, raktárban tartották azokat. Amikor a szülők igénybe akarták venni az ágyakat, a kórházi dolgozók arra hivatkoztak, hogy higiéniai és betegbiztonsági szempontból nem felelnek meg. Az adományozó ekkor visszakérte azokat, mert más intézmények már sorban álltak értük. A Heim Pál-ban az adományágyak hiányában szivacsfoteleket bérelhetnek a szülők, amiért éjszakánként 4500 forintot kell fizetniük.

Arra kérjük a vezetőséget, hogy ha már azokat az adományágyakat visszaküldték, amik minden más kórházban tökéletesen alkalmasak, és pont ugyanolyanok, mint amilyeneket egyébként egy másik intézményükbe maguk is vásároltak, hogy éjszakánként tegyék lehetővé a pihenéshez szükséges, emberhez méltó körülményeket az anyukáknak INGYEN és ÁGYON!”

Ez világos beszéd

Időközben a Heim Pál vezetősége olyan érveket is elmondott különböző sajtónyilatkozatokban, melyek szerint nem vették át az ágyakat, ugyanis „nem tisztázott a tulajdonjoguk”, „nagyok, felsértették az éjszakás nővérek lábát” – nos, a tárgyilagos tájékoztatás jegyében ismertetjük ezeket is, de annyit a magam részéről hozzátennék, ha nem veszek át egy adományt, ámde azt mégis otthagyják nekem, annak viszonylag tisztázott a tulajdonjoga: amíg át nem vettem, azé, aki adta. Még jó, ha kötbért nem vetnek ki arra a szegény húsz ágyra…

No, de eddig világos volt a helyzet: egyik oldalon álltak a civilek, egy reális, létező és könnyen megérthető problémával, melyet szeretnének önerőből megoldani és képesek is rá, a másik oldalon állt két kórház, amelyeknek ez nem felelt meg.

A csavar most következik

Ugyanis tegnap délután 17 óra 41 perckor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kiadott egy közleményt, ennek is ismertetjük a szövegét:

„Budapest, 2019. március 2., szombat (OS) – Soron kívül, az első negyedév végén elindul az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) által fenntartott kórházakban a szülők elhelyezésére szolgáló ágyak beszerzése.

A magyar kormány évente 660 millió forintot biztosít a kísérő szülők ellátására. A kórházak közül legtöbben már korábban megteremtették a beteg gyermekek közeli hozzátartozóinak a megfelelő elhelyezését, míg van néhány intézmény, amely nem teljesítette az ezzel kapcsolatos elvárásokat.

Fenntartóként mindent megteszünk azért, hogy a hozzátartozó megfelelő elhelyezésével is segítsük a beteg gyermekek gyógyulását.

Kiadó: Állami Egészségügyi Ellátó Központ” (Országos Sajtószolgálat)

Ez azért meglepő.

Meglepő, mert a korábban többször is kitört, politikától távolról sem mentes viták során többször is előkerült az az érv, úgy a kormány privát támogatói, mint egyes politikusok részéről, hogy maga az igény sem jogos, nem is reális, tulajdonképpen semmi szükség ezekre az ágyakra, és az egész mozgalom tulajdonképpen politikai provokáció a kormány ellen.

Ezzel a közleménnyel azonban beismerték, hogy igenis szükség van a pótágyakra.

Csak éppen nem azokra a pótágyakra, amelyek már megvannak, hanem egészen más pótágyakra, melyek még nincsenek ugyan meg, de az első negyedév végén megindul a beszerzésük.

Akkor a civil ágy rossz, az állami ágy jó, ennyi az egész?

Dehogy ennyi. A dolognak vannak politikai és gazdasági vonzatai is.

Az első negyedév vége még benne van az uniós választási kampányban, sőt, épp a sűrűjébe esik, ha április elsején elkezdik beszerezni a pótágyakat, az két hét alatt megoldható, és a maradék négy-öt hét folyamán szép sorban, nagy kormánypárti sajtóhírveréssel át lehet adni őket, ahány kórház, annyi átadás és annyi kampánycikk, vezéranyag a kormánymédiában. Ennek komoly propagandaértéke van, és nem kerül semmibe, ugyanis – az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevallása szerint – tényleg szükség van ezekre az ágyakra, sőt, megvan rájuk a költségvetésből biztosított keret is.

A beszerzéseket pedig lehet baráti cégeken és azok hálózatán keresztül intézni, mely bizonyára jár majd némi jövedelemmel néhány tűzközeli ember számára, szóval tiszta haszon, mindenki jól jár, de még a szülők is, mert lesz ágy.

Az jelen pillanatban a kicsi kutyát sem érdekli, hogy nincs szükség újabb beszerzésre, mert már van elegendő vagy majdnem elegendő ágy, a civilek megvették, ki is osztották, és csak két helyen nem vették át tőlük – az ő ágyaikra még mindig lehet mondani, hogy „rosszak”, „nagyok” esetleg „kicsik”, ez Magyarország, lesz majd szakértő elég, aki elmagyarázza a semmit. Azt se feledjük, hogy ez az adományügy valódi ostorcsapás lenne a civil szervezetekre úgy általában – már amennyiben a civil szervezetek valóban valami titkos, távoli Soros-központ alegységei volnának, csak hát erről szó sincs. Ezek a civilek, ahogy a többi is, valóban civilek és valóban egy kellemetlen helyzetet akartak megoldani.

Most megoldja helyettük az állam. Sőt. Ha a civilek kifogásolnák az eljárást, a kormány eljátssza a sértődöttet – az is baj, ha nem ad ágyat, az is, ha igen?

Baj ez?

A probléma szempontjából nem baj, bár felvetődik a kérdés, mi lesz az eddig már szétosztott fekhelyekkel, de mivel most már politikaivá vált a kérdés, borítékolhatjuk, hogy a tökéletesen jó minőségű tábori ágyakat előbb eszi meg a rozsda, minthogy használnák őket, legyen bár rájuk akármekkora szükség, ez már az irányvonal szempontjából fontos.

Elvi kérdés lett.

Maga az eljárás viszont arra hasonlít, amikor a seriff kergeti a bankrablót árkon-bokron-réztrombitán át, végül csak elfogja, és ahogy rátette a bilincset, megjelenik egy öltönyös FBI-ügynök, aki csak annyit mond: „Innentől átveszem”.

És a jutalmat ő kapja az elfogásért.

Az egyik szemem nevet, mert lesz elég ágy, sőt, több is, mint elég – a másik meg sír, mert a kormány ügyesen ellopott egy civil kezdeményezést és innentől az övé, annak minden hozadékával együtt.

Vagy ki tudja – még sok minden történhet.

Ha történik, arról is beszámolunk.

Anyák ágyai – Déli kávé Szele Tamással

Mi itt kávézgatunk nyugodtan, míg aki kórházban van, sínylődik – valóban kritikán aluli állapotban van a magyar egészségügy, ezt kizárólag a kormány tagadja. Azok, akik találkoznak a Valóságnak nevezett jelenségcsoporttal, tisztában vannak vele, hogy a gyógyintézeteket a legtanácsosabb elkerülni, ha nem feltétlenül szükséges a kezelés.

Beszélhetnénk ezer dologról, mert minden porcikája nyavalyás ennek a területnek, de most csak egy konkrét ügyet vennék elő, főleg azért, mert kiválóan mutatja, hogy mennek minálunk a dolgok. És nem csak a kórházakban, hanem mindenhol. Akkor kezdjük a mesét.

Egyszer volt, hol nem van egy Orosvári Zsolt nevű igen derék ember. Nem ismerem sem személyesen, sem másként, nem tudom, mifélék a politikai nézetei vagy az erkölcsei, nem is érdekelnek – a tettei alapján mondom, hogy derék, majd meg tetszenek látni, miért.

Nos, ő 2018. őszén járta meg. Amikor a kislánya egy kontrollvizsgálat miatt a kórházban aludt, az apa azzal szembesült, hogy akinek nem fizetős szobában gyógyul a gyereke, mint neki, az kénytelen a földön aludni mellette, sőt olyan anyát is látott, akinek álmában megégette az arcát a radiátor forró csöve.

Márpedig ez aljas is, méltatlan is, embertelen is. De hogy kéne ezen segíteni?

Felvette a kapcsolatot az Anyák az anyákért alapítvánnyal, velük összefogva online gyűjtésbe kezdett a közösségi oldalakon, miközben letárgyalta egy forgalmazóval, hogy kedvezménnyel vásárolhasson tőlük nagy mennyiségben tábori ágyakat, amiket aztán később szétosztogasson a rászoruló kórházi osztályok között. És a gyűjtés jól haladt. Február első hétvégéjéig durván 4 millió 800 ezer forintot sikerült gyűjteniük, majdnem kerek 4 millióért vettek eddig ágyakat, amikből több, mint 300 darabot osztottak szét vidéki és fővárosi magyar kórházak között.

Kérem, ez eddig egy nagyon szép, emberi és polgári történet. Adott egy valós probléma, az öntudatos állampolgár meglátja, segíteni akar, nem kiabál támogatásért, hanem társakat keres, nekilátnak a munkának, és lám: megoldják. Nem mellesleg, nagy noszogatásra megmozdult az EMMI is, no, nem pénzt adtak, hanem egy Excel-táblázatot, amiből kiviláglott, hány ilyen vendégágy hiányzik az országban, hova mennyit kéne küldeni. Hát bizony, több, mint ötszáz fekhelyre lenne szükség – ezért is szeretné Orosvári úr visszaigényelni az eddigi ágyak áfáját, abból pont kijönne a maradék mennyiség.

Meg lehetne oldani. Csak akarat és összefogás kérdése.

Meg lehetne?

Azt maguk csak hiszik.

Lehetne, ha hagynák. De nem lehet.

Illetve nem mindenhol lehet.

A legtöbb helyen nyílt vagy burkolt örömmel fogadták az ágyakat, mindenhol remekül beváltak, használják is őket, ámde a budapesti Heim Pál kórházban és a Debreceni Gyermekklinikán ugyan átvették a szállítmányt, de nem használják. Nem adják oda a gyermekeik mellett éjszakázó szülőknek. Továbbra is földre vetett pokrócokon, miegyében vetnek maguknak ágyat az anyák.

Hát a jó mindenségit, ez miért van?

Itt megszakad a hír: nem tudni. Nem is állíthatunk semmi biztosat a dologról, mert hivatalos magyarázat, válasz nem érkezett a kérdésre. Így van, mert csak. Azt emlegetik, de nem erősítette meg senki, miszerint a takarítószemélyzet és a nővérek találták volna úgy, hogy akadályozza a mozgásukat a tábori ágy a kórházi mellett – ezt én nem nagyon hiszem el, ugyanis a földön alvó szülő ugyanúgy akadályozza, nincs különbség, ez nem lehet érv és nem lehet igaz sem.

A Heim Pál kórházat illetően viszont van valamiféle magyarázat. Az Anyák az anyákért alapítvány tegnap levelet kapott a Heim Pál kórház ovosigazgatójától, hogy vigyék el az adományokat, mert azok nem higiénikusak. Azonban annyit tegyünk hozzá, hogy ez a probléma nem új keletű, az Abcúg 2016. április 11-én már írt egy korábbi, hasonló válaszról, amit akkor Fekete Ferenc, a Heim Pál Gyermekkórház orvosigazgatója fogalmazott meg, idézzük azt:

„Számos probléma van azonban, amit sajnos tudomásul kell vennünk. Lehet akár több ágyat is hozni, de nincs hova tenni őket. A zsúfoltság növelésével fokozódik a fertőzésveszély, ami nem elhanyagolható kockázat. A szülőknek egymást is tolerálni kell, ami nem könnyű. Mi a helyzet a személyiségi jogokkal? Hogyan lehet apukákat és anyukákat adott esetben egy kórteremben altatni? Mielőtt ezeket és sok más problémát nem oldunk meg, addig bármely jószándékú kezdeményezés is jórészt eredménytelen.”

A mostani levél ettől annyiban különbözik, hogy azt írja:

„Az Önök által adományozott kempingágyakat Intézetünk vissza kívánja adni, tekintve, hogy azokat szakembereink megvizsgálták, és nem találták alkalmasnak sem betegbiztonsági, sem higiéniás szempontból arra, hogy azokon a beteg gyermekek mellett az édesanyák aludjanak. Tájékoztatjuk, hogy Intézményünkben ugyancsak betegbiztonsági és higiéniás okból nem engedélyezett a földön alvás. Azok az édesanyák, akiknek a gyermekét nem tudjuk, férőhely hiányában, anyás szobában elhelyezni, éjjel a betegágyak mellett elhelyezett ülőalkalmatosságokon pihenhetnek, vagy igénybe vehetik az Anyaszálláson történő elhelyezést.”

Hát akkor mégis a higiénia a baja a Heim Pál gyermekkórháznak, mondjuk a Debreceni Gyermekklinikáét nem ismerjük, de ezt igen. Érdekes azonban, hogy ország-szerén tova csak ebben a két gyógyintézetben nem felelnek meg higiéniás és betegbiztonsági szempontból az ágyak, mindenhol máshol igen. Tudományos elme elkezdené vizsgálni, mi lehet a különbség e között a két intézmény és az összes többi között – de még kiderülne, hogy szinte semmi, úgyhogy ne vizsgálódjunk.

Az sem érdektelen, hogy az EMMI a táblázat átadásával elismerte az ágyak szükséges mivoltát

Ej, csak nem száll szembe ez a két kórház a minisztériumával is?

Egyelőre Orosvári Zsolt a hvg.hu-nak kedden azt mondta:

„Már február elején levélben szólította fel mindkét kórházat, hogy vagy adják vissza az ágyakat, vagy adják át azokat végre az bent éjszakázó anyukáknak, de egyik intézmény sem válaszolt a levelére. Tovább azonban, azt mondta, nem vár: nemsokára személyesen megy el mindkét kórházba, hogy végére járjon a dolognak.” (HVG)

Járni járhat a végére, csak jutni nem tudom, jut-e. Hogy mi lehet az elutasítások valódi indoka, még elgondolni sem tudom, nem, hogy állítsak róla bármit is: de jegyezzük meg, hogy volt ilyen eset. Mikor nagy, közös, kollektív gondot akart megoldani az állam helyett néhány magánszemély, képesek is voltak rá és nem fogadták el tőlük – mert úgy jó, ha rossz.

Nem akarok jósolgatni, nem is tisztem, de ahogy én Magyarországot ismerem, az lesz a vége a dolognak, hogy még akkor járunk jól, ha az ágyakat nem dobják ki, és Orosvári úr elviheti őket máshová, ahol kellenek.

A dolgokat lehet jól csinálni, rosszul csinálni és, mint látjuk, lehet őket így is csinálni.

Hogy aztán ez az eljárásmód miféle jelzőt érdemel, azt én az olvasóra bízom, remélem, mindenki megtalálja rá a megfelelő kifejezést.

Nekem is van rá jó szavam, de nem írom le, mert tudom, hogy születik a sajtóper.

Maradjunk annyiban, hogy hiba volt, hiba van, hiba lesz, ahogy a bátaszéki állomásfőnök írta az eseménynaplóba Moldova György szerint.

Emberi hiba is, rendszerszintű hiba is.

Ez most nagy hiba.

Mutatja kicsit a rendszer mivoltát is: ha baj van, nem az a fontos, hogy megoldjuk, sőt, meg ne oldjuk valahogy: a baj fontosabb, mint az áldozata.

Ezt nem fogom én sohasem megérteni.

De más se nagyon.

Még több kórházfejlesztést és újabb béremelést ígértek 2018-ra az egészségügyben

0

Idén az egészségügyben még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. 

Elmondta, hogy a következő években 700 milliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. Csak 2018-ban a Közép-Magyarországi régióban 30 milliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés.

Az egészségügyi dolgozók bére novemberben újra 8 százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük. A mentők bére is nő, januártól további 10 százalékkal.

Ónodi-Szűcs szerint a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. Az államtitkár hosszan fejtegette az MTI-nek a várható kórházfejlesztéseket, illetve az eddig ebben elért eredményeket, majd hozzátette, hogy a rideg beton és az orvostechnológia – legyen az bármilyen modern – mit sem ér az egészségügyi dolgozók embersége, reményt adó gondoskodása, a betegekkel való törődése nélkül, ezért a kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására is.

Ünnepi tudnivalók boltoktól patikákig

0

Aki szombaton akar vásárolni, nézzen körül, melyik üzlet mikor zár, mert lesz, ahol ki se nyitnak. A patikák nyitva tartása a világhálón megnézhető.

December 24-én, vasárnap a boltok legkésőbb 14 óráig tarthatnak nyitva, de a kereskedők dönthetnek arról is, hogy korábban zárnak, vagy ki sem nyitnak – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Vámos György elmondta, hogy december 24-én 14 óra után, 25-26-án, valamint január 1-jén azok a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, virágüzletek, édességüzletek és üzemanyagtöltő állomások, továbbá a vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve benzinkutakon működő üzletek lehetnek nyitva, amelyek munkaszüneti napokon egyébként is nyitva tartanak.

Az Aldi nyitva tartása: december 22-én 126 üzletük 20 óra helyett 21 óráig, kivéve azokat, amelyeké egyébként is minden nap 22 óráig tart. Auchan: 24-én 14 óráig lesznek nyitva. CBA: az áruházláncnál nincs központi iránymutatás, a franchise rendszerben működő üzletek tulajdonosai, vezetői egyénileg döntenek az általuk üzemeltetett bolt nyitvatartási idejéről. Lidl: mind a 169 áruháza december 24-én 14 óráig. Penny Market: december 21-23. között hosszabbított nyitvatartással, 22 óráig, 24-én zárva lesznek.
Spar: 24-én az Interspar hipermarketek – 33 áruház – egységesen 14-ig, a Spar és City Spar szupermarketek közül 335 déli 12 órakor zár, két üzlet délután 13 órakor, míg 7 délután 2-kor. Tesco: az ünnepek alatt egyik üzlete sem működik hosszabbított nyitva tartással, a hipermarketek 14 órakor zárnak, a kisebb alapterületű boltokból 10 üzlet zárva lesz.

Emellett bármely üzlet nyitva lehet, ha a tulajdonos és/vagy családtagja a személyzet.

Folyamatos és zökkenőmentes lesz a betegellátás állami fenntartású kórházakban,

az Országos Mentőszolgálat is teljes készenlétben áll az ünnepek alatt:

254 állomásán csaknem ezerötszázan teljesítenek szolgálatot. Karácsonykor a mentőegységek Budapesten rendszerint napi hétszázszor, míg országszerte több, mint 2500 esetben nyújtanak életmentő segítséget.

A gyógyszertárak ügyeleti rend szerint működnek. A vasárnap is nyitva tartó gyógyszertárak nem a szokásos vasárnapi munkarendjük szerint, hanem általában 14 óráig tartanak nyitva. December 25-26-án kizárólag az ügyeletes gyógyszertárak lesznek nyitva. Az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról a www.ogyei.gov.hu/gyogyszertarkereso/ lehet tájékozódni.

Az ünnepek közeledtével várakozásra számíthatnak az autósok a röszkei határátkelőn, az intenzív forgalom egészen január közepéig tarthat – tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Juhász Árpád elmondta, hogy a röszkei és a csanádpalotai autópálya-határátkelőn karácsonyig várhatóan a kilépő oldali forgalom növekszik meg, míg az ünnep után mindkét irányban jelentős torlódások alakulhatnak ki.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!