A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.
Legújabb negyedéves felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben kérdezte meg a hazai gazdaságot reprezentáló 400 cég vezetőit. A júliusival összevetve a kép meglehetősen borús. A negyedéves konjunktúramutató már korábban is süllyedt, most 33-ról 26 pontra esett vissza.
Az ábrán látható, hogy a vállalkozások körében
öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.
A mutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+32 pont), az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében +31, a feldolgozóipari cégek esetében +24 pont, míg az építőipari cégek körében (+19 ponttal) a legalacsonyabb. Ez egyáltalán nem meglepő: a feldolgozóiparban már jó ideje érződik a külső kereslet fokozatos csökkenése (de legalábbis a félelem növekedése), amely
itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,
az építőiparban a kedvezményes lakásáfa egy részének kifutása januárban, és az egekbe szökött árak miatt várható csökkenő vásárlóerő. (Utóbbi ágazatban a legnagyobb, 30 pont csökkenést mértek július óta.) A magyar gazdaság mindinkább legerősebb húzóereje a belső kereslet, tehát a kereskedelmi vállalkozások hangulati mutatója ezért a legmagasabb.
Nagyjából-egészében megfordult a korábbi trend. A az elmúlt egy-két évi negyedéves felmérésekben a legnagyobb (250 főt meghaladó) méretű, a jellemzően exportra dolgozó cégek körében volt igazán optimista hangulat. Most viszont a mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+22 pont), a részben exportálók esetében +33 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében +27 pont. (A negyedéves süllyedésben nem pont ez a kép mutatkozik, de a romlás folyamatos.)
A görbékből kiderül, hogy a nagyvállalatok milyen meredeken veszítik el optimizmusukat, noha a negyedéves változás náluk viszonylag enyhe, 7 pont, szemben az 50-99 fős cégekkel, ahol kétszer ekkora hangulatromlást mértek. Ezek
a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.
A mutató a 20–49 fős vállalkozások esetében +31 pont, az 50–99 fős kategóriában +25 pont, a 100–249 fős cégek körében +31 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében szintén +25 ponton áll a mutató.
Sokat mondó a kutatás azon megállapítása, hogy az almutatók (például rendeléállomány, kapacitáskihasználtság, teremelsé szintje, beruházások, létszám alakulása) körében a vállalkozások vezetői
a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot
a júliusihoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások kivételével – szintén minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2018 októberében.
Vagyis most
a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,
kivételt csak a jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzet, valamint a jelenlegi jövedelmezőség értékelése képez ez alól. Jelentősebb különbség a jelenlegi jövedelmezőség, illetve az elmúlt féléves, valamint a várható termelési szint esetében tapasztalható. A termelési szint megítélése tekintetében a kis-és középvállalkozások a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt lényegesen pozitívabb helyzetértékelést adtak, mint a 250 fő feletti nagyvállalatok. Összességében júliushoz viszonyítva a kis-és középvállalkozások körében az összes vizsgált mutató értéke csökkent, a nagyvállalatok átlagpontszáma a jelenlegi jövedelmezőség esetében emelkedett, a többi mutató esetén azonban szintén csökkent.
