Kezdőlap Címkék Kommerszant

Címke: Kommerszant

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

Németországban a rendőrség lerohanta Putyin oligarchájának birtokait

250 német rendőr kutakodott az orosz oligarcha 24 ingatlanában, mert pénzmosással gyanúsítják a tulajt, akit hivatalosan nem neveztek meg, de a sajtó kiderítette. Aliser Uszmanov az egyik leggazdagabb orosz oligarcha – vagyona csaknem 20 milliárd euró -, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta szerepel az uniós fekete listákon. A magyar diplomácia megpróbálta levetetni Aliser Uszmanovot a fekete listáról, de később elállt ettől.

Aliser Uszmanov különösen közeli kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal, egyike annak az ötven oligarchának, aki rendszeresen találkozik vele a Kremlben – írta az uniós jellemzés, mely megindokolta, hogy miért került a fekete listára. Uszmanov volt a tulajdonosa a világ legnagyobb jachtjának, melynek értékét 600 millió dollárra becsülték. A jachtot már korábban lefoglalták, most az ingatlanokra került sor Németországban. A 24 ingatlanból a legtöbb Bajorországban található, de Baden Württemberg, Schleswig Holstein és Hamburg is érintett.

Mivel gyanúsítják az üzbég származású orosz oligarchát? Azzal, hogy európai cégei adóparadicsomokba juttattak el hatalmas összegeket, hogy ily módon rejtsék el azokat az adóhatóságok elől.

Csaknem 20 milliárd eurós vagyon

Putyin oligarchái általában nem szűkölködnek, de Aliser Uszmanov köztük is szupergazdagnak számít. Vagyonát 19,7 milliárd euróra becsülték Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. A 69 éves milliárdos külföldön elsősorban óriási jachtja miatt volt ismert illetve, mert tulajdonrészt szerzett Premier League egyik sztár csapatában az Arsenalban.

Facebook

Putyin másik kedvenc oligarchája, Roman Abramovics  a Chelsea tulajdonosaként egyengette az orosz diplomácia útját Londonban. Mindketten távozni kényszerültek az angol fociból.

Uszmanov vagyonát az orosz bányászatban és a fémiparban alapozta meg. Az övé Oroszország második legnagyobb mobil hálózata, a Megafon. A sajtóban is terjeszkedett: a Kommerszant média fontos szereplője az orosz nyilvánosságnak.

Uszmanov természetesen nem ért egyet az uniós jellemzéssel, mely feketelistára tette őt. Ezért az imént említett Roman Abramoviccsal együtt az Európai Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy lekerüljön az uniós feketelistáról.

Nem az olaj piszkos, hanem az orosz politika

Az orosz energiaügyi minisztérium váratlan, kritikus balesetet jelentett be a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium novorosszijszki tengeri terminálján a nyugati szankciók és az emelkedő olajárak közepette – erről a „Kommersant” számolt be.

Kazahsztánból olajat szállító vezeték különösen azoknak az uniós országoknak fontos, amelyek megtagadják az orosz olaj vásárlását. Az orosz hatóságok szerint az állítólagos vihar miatti károk a terminálon napi 1 millió hordóval csökkenthetik a világpiaci szállítást. 

Az orosz irányítású Kaszpi-tengeri vezetékkonzorcium vezetése azt állítja, hogy a berendezések javítása akár két hónapig is eltarthat, ebben az esetben az Európába irányuló exportra szánt olajszállítás teljesen leállhat.

A balesetről szóló nyilatkozat pont akkor érkezett, amikor a szankciók és a nyugati vásárlók vonakodása miatt az orosz olajtól a Brent olaj uráli árengedménye elérte a hordónkénti 32,6 dollárt.

Gyanússá teszi az egybeesést, hogy a főként kazah fajtákból álló CPC-keverék az Ural-szigeteki olaj lehetséges alternatívája volt a piacon. Ez valószínűleg növeli az urali olaj megvásárlása iránti érdeklődést.

CTC 1,5 ezer km hosszúsággal és évi 67 millió tonna olaj kapacitással – a Kazahsztánból történő olajszállítás fő útvonala, amely a nyugati piacokra irányuló export több mint
80% -át teszi ki!

A konzorcium részvényesei Oroszország (31%), Kazahsztán (20,75%), valamint Chevron (15%), Lukoil (12,5%), Exxon (7,5%), Rosneft-Shell Caspian Ventures Limited (7,5%) és számos kisebbségek.

*Oroszország után a Szovjetunió összes volt köztársasága közül a folyékony szénhidrogének legnagyobb lelőhelyei Kazahsztánban találhatók. A legkonzervatívabb becslések szerint a természetes tartalékai (olaj és gáz) mintegy 40 milliárd hordó, azaz több mint 5 milliárd tonna. Kazahsztán körülbelül 70 évig folytathatja a kitermelést, és vannak még fel nem fedezett területek.

Orosz panasz: Kínai lenyúlja természeti kincseinket

Védett növények és állatok kiviteléről panaszkodott a parlament felső házában a Természetvédelmi Hivatal vezetője. Törvényalkotásra és annak szigorú betartatására kérte a képviselőket.

„Mint a porszívó, úgy szippantanak ki mindent” – vázolta fel a kínaiak szorgos ténykedését az orosz Távol Keleten Szvetlana Ragyionova, a Természetvédelmi Hivatal főnökasszonya. Arról panaszkodott a moszkvai felsőházban, hogy állandóan cseng a telefonja: a szibériaiak engedélyt kérnek a kínai kivitelre illetve sorolják, hogy mit vittek el a kínaiak illegálisan. A kínaiak ritka növényre és állat fajtákra utaznak, amelyek védettek Oroszországban, viszont jó pénzt adnak értük Kínában. Szerinte törvényt kellene hozni Oroszországban, és börtönnel büntetni azokat, akik ezeket a védett növényeket és állatokat külföldre viszik.

Vörös könyv

Ez nem ideológia mű, hanem így hívják Oroszországban a védett növények és állatok jegyzékét, amely – tekintettel a hatalmas ország méreteire – meglehetősen hosszú lista. A probléma az, hogy a kínaiak helyben fizetnek, és engedélyt kérnek a Természetvédelmi Hivataltól a kiszállításra. Ha nem kapják meg az engedélyt, akkor kiviszik az összegyűjtött ritka növényeket és állatokat engedély nélkül – lefizetve a vámosokat.

Bár Ragyionova asszony ezt nem mondta, de valószínű, hogy olykor a kiviteli engedélyt is megveszik a ravasz kínai kereskedők Szibériában. Az jelenti a fő gondot, hogy sok helyen a lakosság még mindig gyűjtögető életmódot folytat. Ragyionova asszony erről így számolt be a felsőházban:

„Az Altaj régióban jártam nemrég, és azt tapasztaltam, hogy a helyi lakosság egy része még mindig abból él, hogy növényeket gyűjt. Ez része az életformájuknak.”

Mikor válik ez üzletté, melyet a kínai kereskedők pénzelnek?

Ez a nagy kérdés. A Természetvédelmi Hivatal vezetője mindenesetre amellett van, hogy a törvény nyilvánítsa bűncselekménynek, ha valaki a Vörös Könyvben számontartott állatokat vagy növényeket külföldre viszi.

„El kell kobozni a kínaiaktól ezeket a növényeket és állatokat!” – érvelt Ragyionova asszony a felsőház előtt.

Szeptemberben a Természeti erőforrások és a környezetvédelem minisztériuma közzétett egy jelentést, mely szerint 11 ritka faj kihalt, mert a vadászok illetve a kereskedők nem kímélték a védett állatokat sem – írja a moszkvai Kommerszant című portál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK