Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.
Az Európai Parlament 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el az éghajlatváltozási vészhelyzet kihirdetését. A határozatok nagyon komoly javaslatokat tettek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak a pénzbeli hozzájárulásig és a közlekedési kibocsátás csökkentéséig bezáróan. Betiltanák a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen támogatását is.
Az EP kimondta, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy
minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,
az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen, és a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást. A törvényhozók szerint
a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak
a jövő heti ENSZ-konferencián.
A képviselők a bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.
A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent arra kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.
Az EP szerint
meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.
A képviselők úgy látják, hogy a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevéssé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe e két területből származó kibocsátást. A bizottságnak
a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.
Nagyobb támogatást vár az éghajlatváltozás elleni fellépéshez az EP. Az uniós
tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,
mondta ki a parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.
A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.
Az EP ezekkel a döntéseivel a bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtek pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt – mondta Pascal Calfin (Renew Europe frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vitában.
Az állásfoglalásokat az Európai Néppártban ülő fideszesek is elfogadták, noha itthon a kormány eddig elutasította a hasonló vészhelyzet kinyilvánítását. Az új Fővárosi Közgyűlés első döntései között megtette ezt Budapestre. Most a DK indított aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a kormány is lépjen.