Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Szijjártó Pekingben

A magyar diplomácia vezetője, aki a Covid 19 járvány kitörése óta többször is felkereste a kinai fővárost, ezúttal nem üzleti látogatásra érkezett bár a biznisz elmaradhatatlan kelléke minden hasonló eszmecserének. Peking azokat a külügyminisztereket hívta meg Európából, akik nem ítélték el Kínát emberi jogi ügyekben.

Kína első embere: az EU stratégiai partner

Erről beszélt Hszi Csinping elnök Pedro Sanchez spanyol kormányfővel. Akit óva intett attól, hogy kövesse az amerikai politikát , amely a Nyugat egységét állitja szembe a feltörekvő Kínával. Hszi Csinping elnök arra mutatott rá, hogy Kína már most is az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere megelőzve az USA-t.

Hszi Csinping elutasította az országát ért uniós vádakat az ujgur kisebbséggel és Hongkonggal kapcsolatban. Peking szerint ezek kínai belügyek, amelyhez a külvilágnak nincs köze.

Négy európai külügyminiszter Pekingben

Magyarország, Lengyelország, Írország és Szerbia külügyminisztereit azért hívták meg a kínaiak, mert egyik állam sem támogatta azokat az elítélő nyilatkozatokat , melyek az ujgur kisebbség elleni bánásmód miatt érte Pekinget.

Hszi Csinping elnök korábban meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kínai vakcinával olttatta be magát. A másik célja Szijjártó látogatásának, hogy előkészítse Orbán Viktor pekingi látogatását.

A kínos terrorista félmúlt

Kína nyugati határ tartományában a török nyelvcsaládhoz tartozó ujgurok, akik az iszlám vallást követik, kisebbségbe kerültek a kínaiakkal szemben. Ráadásul a kínaiak a modern civilizáció terjesztői, ők a vállalkozók, ők gazdagodnak meg elsősorban a Hszincsiang-ujgur tartományban.

Emiatt tiltakozó mozgalom alakult ki az ujgurok között. A fiatalok egy csoportja a fanatikus iszlamista szervezetekben kereste a megoldást. Az Al Kaidanak egész ujgur dandárja van, amely a „hitetlenek” ellen küzd Afganisztánban és Pakisztánban. Meg természetesen ujgur földön is. Emiatt a kínaiak terroristáknak tartják őket, és eszerint is bánnak velük.

Tegyük hozzá: korábban épp az USA terror szakértői javasolták a kínaiaknak azt, hogy miképp lehet megfigyelés alá vonni egy egész népcsoportot, hogy onnan kiszűrjék a terroristákat.

Erdogan török elnök volt az ujgur nemzeti mozgalom fő támogatója , de ő pénzügyi válságba került. Ekkor a kínaiak üzletet ajánlottak: egymilliárd dolláros életmentő gyors segély cserébe azért, hogy Törökország elfelejtse ujgur testvéreit. Erdogan belement. Még Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába is ellátogatott. Kinai vendéglátói kérésére közölte a kissé meglepett ujgurokkal, hogy számukra nincs más út mint a kinai uralom elfogadása.

Észak Korea fura ura betiltotta a kínai vakcinákat

Kim Dzsong un azt követően döntött a betiltás mellett, hogy egy magasrangú észak-koreai vezető belehalt egy Kínából importált oltásba. A hírek szerint nem COVID-19 vakcináról van szó. A tilalom viszont arra is vonatkozik.

A kínai vakcina azért okozhatott azonnali szív leállást, mert nem megfelelően tárolták. Észak Koreában rendszeres az áram kimaradás. Még a kórházakat sem kíméli. Kim Dzsong un ettől függetlenül a kínai gyógyszerek átmeneti felfüggesztése mellett döntött, bár Peking az egyetlen valódi szövetségese Észak Koreának. A probléma csak az, hogy sem a lakosság sem pedig az elit nem bízik a hazai gyógyszerekben Észak Koreában.

A titkosszolgálat a fő gyógyszerbeszerző

A diktátor és az elit számára ők szerzik meg a szükséges dollárokat, és azután a gyógyszereket. A hírek szerint nagy adag Pfizer oltóanyagot csempésztek be Észak Koreába, hogy beolthassák az elitet a COVID-19 vírus ellen. Hivatalosan ugyan nincsen járvány, de egyes jelentések szerint maga Kim Dzsong un is átesett a COVID fertőzésen.

Észak Korea ellen szankciók vannak érvényben, mert a nemzeti kommunista rendszer rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakétafegyvereit. Kim Dzsong un így akar az USA tárgyaló partnere lenni. Trump el is fogadta az alkut: több PR találkozót is tartott Észak Korea fura urával.

Biden elnök a hagyományos diplomácia híve. Nemrég fogadta a Fehér Házban Dél Korea elnökét, hogy megvitassa vele: mihez lehet kezdeni Kim Dzsongunnal, aki apjához és nagyapjához hasolóan feláldozza népét azért, hogy megtarthassa hatalmát.

Az akadály megint Magyarország

Az EU külügyminiszterei együtt akarták bírálni a vitatott hongkongi választási reformot – Magyarország azonban blokkolta a projektet. A bírálók Kína magyarországi befektetéseit látják a vétó háttérében.

Magyarország megakadályozta, hogy az EU külügyminiszterei elítéljék a választási reformot Hongkongban. Az ország volt az egyetlen tagállam, amely kategorikusan ellenezte a projektet – tudta meg az EU köréből több hírügynökség. Ennek eredményeként a nyilatkozatot nem lehetett a terveknek megfelelően közzétenni az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli találkozóján.

Mint mindig az EU külpolitikájában, ehhez is a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség.

Kína befolyása az EU országaira

Az EU diplomatái szerint Magyarország elutasította a nyilatkozatot az egyik oka, hogy az ország nagy hasznot húz a kínai beruházásokból. Az EU melletti magyar képviselet nem volt elérhető, amikor az újságírók állásfoglalást kértek. Értesülések szerint azonban Budapest azzal indokolta a döntését, hogy az EU-nak nem kell Kína minden egyes lépésére válaszolni.

Ennek fényében az EU-ban évek óta aggodalommal figyelik, hogy Kína gazdasági projektek útján igyekszik növelni a befolyását a kelet- és dél-európai tagállamokban. Ennek érdekében hatalmas infrastruktúra-projekteket kínál fel a tagállamoknak az „Egy övezet, egy út” – más néven Új Selyemút – projekt keretében.

Magyarország volt egyben az első uniós tagállam, amely a kínai vakcinákat használja.

Az autonómia jogainak megsértése Hongkongban

Az EU tisztviselői a reformot Hongkong autonómiájának nyilvánvaló megsértéseként kritizálták. Az EU és Kína közötti viszony az utóbbi időben egyértelműen megromlott. Az EU szankciókat vezetett be több párt- és állami vezetője ellen a muzulmán vallású ujgur kisebbség elleni fellépés miatt, és Peking erre az EU parlamenti képviselői és európai tudósok elleni szankciókkal reagált.

Válaszként az EU jegelte az Európai Parlamentben a Kínával kötött befektetési megállapodás ratifikálását.

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

„Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást. 

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ „egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

200 millióan kelnek útra Kínában

Ötnapos ünnep lesz május első hetében az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol már maguk mögött hagyták a koronavírus járványt. Két év után ez lesz az első ünnepi hét amikor már nem korlátozzák vírus szabályok az utazást.

Pekingben a Kukung, a császári palota a legfőbb turista célpont: május negyedikéig már minden belépőjegyet eladtak!

Vuhanban, ahonnan a korona vírus járvány elindult, a Sárga Daru torony a legnagyobb látnivaló: eddig már több mint 10 ezer jegyet adtak el. A helyi turista irodák abban reménykednek, hogy megduplázzák a tavalyi forgalmat, de ez még mindig csak a 80%-a lenne a 2019-esnek.

Tibetben a Potala palota vonza leginkább a turistákat. Naponta 3000-en léphetnek be a palota múzeumba. A jegyeket ajánlatos az előző napon megvenni.

A nyugati Hszincsiang-ujgur tartományban is sok turistára számítanak. A drónos vadászat különösen népszerűnek számít.

A pekingi Global Times azért emeli ki ezt a tartományt, mert a külföldi sajtóban gyakran bírálják Kínát az ujgurok elnyomása miatt.

Megdöntik a 2019-es rekordokat?

A turista irodák ebben bizakodnak. A repülőjegyek foglalása mindenesetre meghaladja a 2019-es szintet méghozzá 23%-al. Ha az útrakelő kínaiak száma valóban eléri a 200 milliót, akkor megdőlhetnek a rekordok.

Párt és pálinka

Kínában idén ünneplik az országot kormányzó kommunista párt megalapításának 100-ik évfordulóját. A kínai szervezők pragmatikusak: tudják, hogy kommunista emlékhelyek önmagukban nem vonzanak túl sok embert. Ezért kombinált túrákat szerveznek. Kujcsou tartományban van Cunji városa, ahol a Hosszú Menetelés során Mao Cetung átvette a hatalmat a kommunista pártban. 100 kilométerrel odébb helyezkedik el Kína leghíresebb pálinkájának, a Mutainak az előállítási helye. Mao elnök elrendelte: a Mutai legyen a kínai diplomácia hivatalos itala! Ez a pálinka annyira népszerű Kínában illetve a külföldön élő kínaiak között, hogy megelőzi a whiskyt is az üzleti forgalomban. Így érthető, ha Kínában olyan turista utakat szerveznek a május elsejei ünnepi héten, melyek összekötik a kommunista emlékhely meglátogatását a Mutai pálinkával.

Bomba üzlet a turizmus

2019-ben több mint 117 milliárd jüan (több mint 18 milliárd dollár) volt a májusi ünnepi hét bevétele a turizmusból. A pekingi Global Timesnak nyilatkozó szakértők szerint elérhető ez az idén is.

Az év első negyedében több mint 75%-al nőttek a bevételek az éttermi szolgáltatásokból. Ez remek eredmény lenne, ha nem tudnánk, hogy a 2019-es forgalomnak ez csak a
98%-a.

„Tavaly Kína pozitív növekedést könyvelhetett el, de a turizmus nagyon lemaradt. Idén viszont felzárkózhat a fogyasztással együtt „

– nyilatkozta Cong Ji tiencsini közgazdász professzor a pekingi Global Timesnak.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

„megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy „mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a „ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK