kína Archives Page 13 of 42 › Független Hírügynökség

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

ki

-

2023-01-07

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett. A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Polonius

-

2023-01-05

0

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

ki

-

2023-01-04

0

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Az utolsó lótusz

Örkény Ádám

-

2022-12-27

0

Számos kultúra képtelen elfogadni a női testet olyannak, amilyen. Ma Nyugaton a mesterséges mellnagyobbítás a divat – régen Kínában a mesterséges lábkicsinyítés volt az.

Han Qiaoni (Han Csiaoni) néni első látásra egyszerű átlagos kínai öregasszony. Igaz, már önmagában a kora is tiszteletet parancsoló – most töltötte be a 102 évet. De – korához képest – jó egészségi állapotban van. Jár-kel, még ha bottal is. Pedig az ő esetében ez még nagyobb dolog, mint más hasonló korú néniknél. Nézzék a lábát!

Han asszony az utolsó élő kínai nő, akinek gyermekkorában elkötötték a lábát, hogy az ne nőjön kb. 10 cm-nél hosszabbra. A 7-8 cm-es volt az „arany lótusz”, az ennél kicsit hosszabb az „ezüst lótusz”, ami pedig kb 14 cm-nél is hosszabbra sikeredett, az már csak „vas lótuszt ” érdemelt. Az „arany lótusz láb” kialakításához a kislányoknak – kettő és öt éves koruk közt – eltörték a lábujjait, a nagyujjukat kivéve, és azokat erősen a talpuk alá kötötték. Két naponta cserélték a kötést, hogy el ne fertőződjön. Amikor cseréltek, le is mosták a lábukat jó meleg vízben, hogy puhuljon, majd újra átkötötték. Hónapokig, akár évekig kellett így elkötve hordani a lábukat, míg kialakult a torz lábfej.

Ami számunkra rémisztő, torz, az ott és akkor szépnek, sőt vonzónak számított. Szó szerint ódákat zengtek az ilyen lábakhoz, és a szexuális tankönyvekben számos tanács olvasható az ilyen lábakkal kapcsolatban.

A szokás – a legenda szerint – igen régre megy vissza. A Szung dinasztia korai időszakában Li Yu (Li Jü) császár (i.sz.961-975) szeretett bele egy lányba, aki arany lótuszok között táncolt, és elköttette a lábát, hogy így emlékeztessen a holdra. Általánossá azonban csak a későbbi századokban lett ez a szokás. A Qing (csing) dinasztia alapítójának feleségét (17. század közepe) például még – állítólag – ronda nagy lába miatt csúfolták az udvarban. (Akárcsak férje, maga is alacsony sorból küzdötte fel magát a császári trónig.) Az elkötött láb -természetesen – a magasabb társadalmi osztályok kiváltsága volt – a rizsföldekre gályázni mégse lehetett így kimenni.

Viszont éppen ezért terjedt a 19. században már az alsóbb rétegek közt is – a legidősebb lánynak kötötték el a lábát, hogy így – úrinőként – jobb férjet kapjon, és ezzel meghozza a család szerencséjét.

Az elkötés nem csak akkor volt fájdalmas, amikor csinálták – Han néni is úgy emlékszik, iszonyú fájdalmat élt át kislányként – hanem később is veszélyes volt. Az ilyen láb később is törékenyebb maradt, a kisujjak benőhettek és elfertőződhettek – gyakran teljesen el is távolították őket – és a mozgás sem volt könnyű ilyen lábakon.

Először az 1870-es években keresztény női szervezetek kezdtek kampányba a lótuszláb ellen. Ekkor még vegyes sikerrel. 1911-ben a forradalom a régi császári Kína sok más külsőségével együtt a lótuszlábat is a múzeumokba küldte. 1912-ben – egy évvel Han néni születése után – be is tiltották. Súlyos pénzbüntetést kellett fizetnie annak, aki mégis megcsonkította leányát. (Ennek ellenére néhány évig még elvétve gyakorolták a lábelkötést.) A kommunista időkben aztán egyre nehezebb lett az élete azoknak az egyre idősödő nőknek, akik lábuk miatt is nehezen illeszkedtek be az új társadalomba.

Cipőket azért még a nyolcvanas évekig gyártottak lótuszlábra.

Aztán lassan mind meghaltak, akiknek szükségük lett volna rá, és felhagytak a gyártással. Nagy valószínűséggel Han néni az utolsó. A régi Kína egy újabb darabja tűnik el végleg vele. Bár ezt, azt hiszem, senki nem sajnálja.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

Polonius

-

2022-12-19

0

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Kissinger: tárgyalni kellene Ukrajnáról

Featured

Polonius

-

2022-12-17

0

Itt az idő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére, mert lehet építeni azokra a stratégiai eredményekre, melyeket Ukrajna elért. Az USA 99 éves ex külügyminisztere már a háború kitörése óta javasolja a tárgyalásokat, mert ezek nélkül folytatódik a vérontás, és egyre nagyobbak a veszteségek mind a két oldalon. Ráadásul Oroszország az infrastruktúra lerombolásával mérhetetlen károkat okoz a polgári lakosságnak is Ukrajnában.

Kissinger, aki összehozta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek korábban fegyverrel álltak egymással szemben a koreai háborúban, és irányította a béketárgyalásokat Vietnammal, ahonnan az USA kivonult egy teljesen fölösleges háború után, most arra mutatott rá, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom verseng egy konvencionális fegyverekkel bíró államért. A helyzet azért különösen veszélyes, mert az oroszok mindinkább úgy fogják fel a háborút mint szembenállást a NATO-val, melyet az Egyesült Államok vezet.

Hogy lehetne eljutni a tűzszünethez?

Kissinger javaslata

Oroszországnak vissza kellene vonnia csapatait arra a vonalra, ahonnan 2022 február 24- én elindultak. Ez a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, melyeket Ukrajna saját területének tekint. A többi megszállt területet vissza kellene adni Ukrajnának. Ezen az alapon lehetne tűzszünetet kötni. Utána kezdődhetnének a béketárgyalások, melyek feltehetően sokáig elhúzódnának.

Mi lesz Ukrajna NATO tagságával? A háború következtében Oroszországnak bele kell törődnie abba, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz vagy valamilyen nagyon szoros szerződés kapcsolja hozzá.

Ezek után viszont a NATO-nak ajánlatot kellene tennie Moszkvának:

jöjjön létre új biztonsági rendszer, amely mind a NATO mind pedig Oroszország számára elfogadható.

A republikánus Kissinger bírálja a jelenlegi demokrata adminisztráció politikáját Ukrajnában. A hidegháborús vonal helyett inkább megegyezésre kellene törekedni Putyinnal.

Kissinger azzal érvel, hogy különböző értékrenddel bíró nagyhatalmak alkották meg a Szent Szövetséget is a napóleoni háborúk után Európában. Ezen az alapon paktált az USA a kommunista kínai rendszerrel 1972-ben az ugyancsak kommunista Szovjetunióval szemben.

Amerikának most mindenképp el kellene kerülnie, hogy Oroszország és Kína egységfrontot alkosson az USA ellen – hangsúlyozza Henry Kissinger, aki 99 éves korában is a szakértő szemével figyeli a világot. Csak a világ már nem úgy működik ahogyan az ő aktív politikusi idején, azaz a két nagyhatalom egymással megállapodik anélkül, hogy figyelembe kellene venni egy harmadik szuverén ország érdekeit.

És akkor még Kína és az Európai Unióról nem is esett szó…

Kuba és Tajvan

Polonius

-

2022-11-28

0

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Polonius

-

2022-11-13

0

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

Amerikai-orosz szövetség Kína ellen?

ki

-

2022-11-10

0

Orbán Viktor nemrég fogadta a karmelita kolostorban John Mearsheimert, akinek könyvét a Századvég adta ki, vagyis nézeteit érdekesnek találja a magyar miniszterelnök is: mely szerint amerikai-orosz szövetséget kellene összehozni Kína hegemón törekvéseivel szemben.

“Ha Ukrajnát feladta volna Amerika, akkor most Oroszország is kelet felé tekintene. Az orosz-ukrán háború visszafogja Amerika lehetőségeit is Kínával szemben” – hangsúlyozta John Mearsheimer szakértő. Szerinte Washingtonban mindkét párt által elfogadott alapelv volt Biden elnök beiktatásáig, hogy meg kell akadályozni Oroszország és Kína szövetségét. Ezért kötötte meg Kissinger Csou En-laj miniszterelnökkel az együttműködési megállapodást 50 éve Pekingben.

John Mearsheimer azért nem támogatja Ukrajna NATO tagságát, mert az Oroszországot Kína oldalára löki. Mi lesz az Európai Unióval, amely igencsak megszenvedi az orosz-ukrán háborút?

“Európában a háború nagyon komoly negatív hatással jár, és emiatt változhat a tagállamok belpolitikája. Egyre több tagállam hasonlíthat Magyarországra” – jósolja a szakértő.

Hogy lehetne elérni a békét Ukrajnában?

“Nincs megoldás, mert egyelőre nem világos: mi az, ami elfogadható Ukrajnának, Oroszországnak és Amerikának is” – mondta az amerikai szakértő , aki jellemző módon kihagyta az Európai Uniót holott korábban Merkel kancellár hozta létre a minszki megállapodást, amely jól-rosszul rendezte Oroszország és Ukrajna viszonyát egy időre.

Fuck the EU!

Ezt Kijevben jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes, amikor az USA kezdett berendezkedni Ukrajnában. Ő ugyan demokrata és John Mearsheimer republikánus, de ebben nagy az egyetértés. Míg korábban az Egyesült Államok aktívan támogatta az Európai Uniót addig mára már az európai integráció ellenfele lett. Az USA tulajdonképp gazdasági NATO-t akar, amely elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon Kínával. Ezt nem mondta ki az amerikai szakértő, akit nemrég Orbán Viktor fogadott a Karmelita kolostorban, de azt igen, hogy meg kell akadályozni, hogy Kína olyan uralkodó pozíciót alakítson ki Ázsiában mint az USA a nyugati világban.

A nagy téveszme – liberális álmok és nemzetközi realitások – ez John Mearsheimer könyvének címe, a szerző a Századvég meghívására látogatott el Magyarországra vagyis a számlát Orbán Viktor fizette.

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Polonius

-

2022-11-09

0

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint

“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.

Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.

“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.

Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.

Mit akar Peking?

Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.

A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.

Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.

Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.

Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.

Címke: kína

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kuba a következő?

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Tetőzés a Hold újév idején

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Kína sokkal keményebb dió

Számos kultúra képtelen elfogadni a női testet olyannak, amilyen. Ma Nyugaton a mesterséges mellnagyobbítás a divat – régen Kínában a mesterséges lábkicsinyítés volt az.

Miért?

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

Kissinger javaslata

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

A hálózat

Orbán Viktor nemrég fogadta a karmelita kolostorban John Mearsheimert, akinek könyvét a Századvég adta ki, vagyis nézeteit érdekesnek találja a magyar miniszterelnök is: mely szerint amerikai-orosz szövetséget kellene összehozni Kína hegemón törekvéseivel szemben.

Hogy lehetne elérni a békét Ukrajnában?

Fuck the EU!

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

Mit akar Peking?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA