Kezdőlap Címkék Kim Dzsongun

Címke: Kim Dzsongun

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

2000 óta most először fordult elő a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben, hogy a hadseregnek sem jut elég élelem. Az ENSZ felmérése szerint már a mostani élelmezési válság előtt is az volt a helyzet a 26 milliós országban, hogy a lakosság körülbelül 40%-a alultáplált volt.

A dél-koreai sajtó nemrég beszámolt arról, hogy egy észak-koreai panelben halva találták meg egy anyát gyerekével. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy a halál oka mi volt: éhen haltak vagy megfagytak? Eddig a hadsereget igyekezett megkímélni Kim Dzsongun, de akkora az élelmiszer hiány, hogy már nekik sem jut. A rendőrök ugyancsak kisebb fejadagot kapnak. Az egyetlen szervezet, melyet nem érint az élelmezési válság az a titkosszolgálat, melyre a diktátor rábízta a gazdaság menedzselését.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Észak Korea polgárai attól tartanak, hogy új pénzügyi reformmal próbál kimászni a bajból a nemzeti kommunista rendszer. Legutóbb 2008-09-ben volt ilyen reform amikor leértékelték a vont. Akinek hazai pénzben volt a megtakarítása, az gyakorlatilag szinte mindenét elveszítette. Ezek után a bankokban nem bízik senki. Az elit otthonában tart dollár és jüan kötegeket. Amelyeket a titkosszolgálat megpróbál megszerezni, ezért mindenütt rettegnek egy nemvárt látogatástól amikor a családot megfosztják a vagyonától, és tagjait lágerbe küldhetik.

Kim Dzsongun, a nagy pénzosztó, aki megmondja a titkosszolgálatnak: kire kell lecsapnia. Ezért tart tőle mindenki, és üdvözülten nyalják a talpát és egyéb alkatrészeit.

Mit csinál a még mindig ifjú diktátor eközben? Egyrészt az ENSZ-hez fordult élelmezési segélyért. Csakhogy már annyiszor átverték a világszervezetet, hogy az ragaszkodik ahhoz: a helyszínen ellenőrizhesse az élelmiszerek elosztását vagyis nem mindent az elit nyúl le. Kim Dzsongun ezt nem fogadja el bár így kockáztatja a tömeges éhhalált. Utoljára ilyen a kilencvenes évek elején volt amikor elapadt az orosz segély a Szovjetunió bukása után. Akkor 1-2 millió ember halt éhen. A szakértők szerint most fél és egymillió között lehet az éhhalál áldozatainak a száma Észak Koreában.

Mit tesz a katasztrofális helyzetben Kim Dzsongun? Iszik és sír – legalábbis így értesült a dél-koreai hírszerzés. Kim Dzsongun a Bordeaux-i vörös bort kedveli, naponta több palackot is elfogyaszt a méregdrága borból. Apja a delirium tremens határán kapott végzetes szívrohamot. Ő whiskyt ivott, az “amerikai imperialisták” italát.

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

Trump: Beleszerettünk egymásba Kim Dzsong Unnal

0

Virginiában tartott kampánygyűlést Donald Trump, ott tett furcsa kijelentéseket az észak-koreai diktátorral kapcsolatban.

A közeledő kongresszusi választás miatt kampányol az amerikai elnök. Egy nagygyűlésen pedig egyenesen azt mondta Kim Dzsong Unról, felidézve találkozójukat:

„Mindketten kemények voltunk, de azután meglágyultunk: szerelembe estünk egymással.”

Júniusban először találkozott amerikai elnök észak-koreai vezetővel. Kim ígéretet tett arra, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit megfelelő amerikai garanciákért cserébe, csakhogy azóta se nagyon történt semmi. Ezért egyre többen beszélnek arról, hogy Kim átverte a diplomáciában (is) teljesen járatlan Trumpot.

Közben Észak-Korea külügyminisztere az ENSZ közgyűlésben arról beszélt:

addig nem kezdődik meg a leszerelés, amíg Amerika nem ad valamit.

Észak-Korea békeszerződést szeretne, amely elismeri az ország határait és kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy nem próbálja megdönteni a rendszert. Ezenkívül enyhíteni szeretné azokat a szankciókat, amelyeket az USA továbbra is alkalmaz vele szemben.

Nemrég Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In Phenjanban járt. A tanácskozás során Kim Dzsong Un átadott neki egy levelet, amelyet Donald Trumphoz címzett. Mun ezt továbbította is Washingtonba.

Trump most erről azt mondta:

„Kim Dzsong Un csodaszép levelet írt.”

Azt viszont nem részletezte, mi volt benne.

Kim újabb csúcstalálkozót szeretne, amely ismét jelentősen növelné a presztízsét mind otthon, mind pedig az egész világon. Trump ugyancsak készül a csúcstalálkozóra. Csakhogy a választások előtt neki (vagy még inkább az ehhez jobban értő tanácsadóinak) azt is figyelembe kell venni: egy újabb találkozó Kimmel vajon növeli vagy inkább csökkenti Trump népszerűségét, lehet-e még egy PR csúcsot tartani.

Újabb Trump-Kim csúcstalálkozó lesz?

0

Az észak-koreai diktátor írt erről az amerikai elnöknek.

Nagyon meleg hangú, pozitív kicsengésű levelet kaptunk Kim Dzsong Un elnöktől – jelentette be a Fehér Ház szóvivője. Sarah Sanders utalt rá, hogy a barátságos levél fő célja egy újabb csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong Un között. A levelet Kim Dzsong Un abból az alkalomból küldte Washingtonba, hogy Észak-Koreában megünnepelték a kommunista rendszer megalapításának hetvenedik évfordulóját.

Ezúttal is nagy katonai parádét rendeztek, de kivételesen nem voltak interkontinentális rakéták.

Ezek ugyanis nyugtalanítják Amerikát, hiszen nukleáris robbanófejjel is el lehet látni őket.

Az első csúcstalálkozón Szingapúrban Kim Dzsong Un megígérte az interkontinentális rakéták és az atomfegyverek leszerelését, cserébe Trump lefújta a dél-koreai hadgyakorlatokat és ígéretet tett a szankciók feloldására.

Azóta viszont

egyre több szakértő beszél arról, hogy Kim megvezette a diplomáciában járatlan Trumpot.

Észak-Koreában ugyan felrobbantottak egy nukleáris kísérleti telepet, de a kémműholdak tanúsága szerint folytatják a nukleáris és rakétafejlesztési programot. Trump ugyan lefújta a nagy hadgyakorlatokat, de közölte: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha Észak-Korea leszerelte nukleáris fegyverzetét.

Ezt a patthelyzetet akarja feloldani Kim egy újabb csúcstalálkozóval. Tudja: Trumpnak szüksége van egy látványos diplomáciai sikerre a novemberi választások előtt. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az első találkozóval Kim Dzsong Un nyert nagyot – már pusztán azzal, hogy az amerikai elnök találkozott vele és tárgyalhattak.

Hamarosan Phenjanba érkezik Dél-Korea elnöke, Mun Dzse In is, akinek döntő szerepe volt abban, hogy létrejött a párbeszéd az USA és Észak-Korea között. Ha az újabb koreai csúcs eredménnyel zárul, akkor ebből Trump is optimizmust meríthet.

Óriási orosz hadgyakorlat a Távol-Keleten

0

Több mint háromszázezer katona, 36 ezer tank és több ezer repülőgép vesz részt a Vosztok (Kelet) elnevezésű hadgyakorlaton, amely 1981 óta a legnagyobb a térségen. 1981-ben a NATO támadását feltételezve rendezett óriás-hadgyakorlatot a Szovjetunió, a szovjet birodalmat megrendítő lengyelországi válság nyomán.

Most az agresszív külső környezettel indokolta a hadgyakorlatot Dmitrij Peskov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. A részleteket Szergej Sojgu hadügyminiszter ismertette. Tőle tudni azt is, hogy kínaiak és mongolok is részt vesznek a távol-keleti hadgyakorlaton.

Oroszország katonai fenyegetéséről általában Lengyelország és a balti államok szoktak panaszkodni. Ők sürgetik a NATO-t és főként az Egyesült Államokat, hogy fokozza katonai erejét a térségben, az oroszok elrettentésére.

A szeptember közepére tervezett Távol-keleti hadgyakorlat Moszkva érdeklődésének új súlypontját jelzi.

A térségben jelentősen enyhült a feszültség azt követően, hogy júniusban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor találkozott Szingapúrban. Észak-Korea vezetője megígérte a nukleáris leszerelést, cserébe az amerikaiak lemondtak a nagy hadgyakorlatokról. Aztán kiderült: Észak-Korea nem nagyon siet az atomfegyverek leszerelésével. Erre válaszul Washingtonban közölték: újrakezdődnek a hadgyakorlatok a Koreai-félszigeten.

Erre lehet válasz az orosz hadgyakorlat, amelyen kínai és mongol katonák is részt vesznek. A kínaiak létszáma 3200 fő lesz –  közölte a pekingi hadügyminisztérium. Kína és az USA között kereskedelmi háború folyik, és emellett súrlódások vannak a flottaműveletek miatt is a dél-kínai tengeren. Oroszország és Kína szoros szövetséges. Míg a gazdaságban ezt Kína fölénye jellemzi, katonai téren Oroszország az erősebb. Valószínűleg mind Moszkvában, mind pedig Pekingben úgy értékelik a helyzetet, hogy Washingtonban csak az erődemonstrációból értenek.

Mégsem megy Észak-Koreába az amerikai külügyminiszter

0

Mike Pompeo a jövő héten látogatott volna Észak-Koreába, Donald Trump azonban most lemondta az utat, arra hivatkozva, hogy Észak-Korea nem szereli le az atomfegyvereit.

A komoly otthoni gondokkal küzdő Trump a Twitteren jelentette be döntését, azt írta: „Azt kértem Mike Pompeo külügyminisztertől, hogy a jelenlegi helyzetben ne menjen el Észak-Koreába, mert az az érzésem, hogy nem tudunk megfelelő előrehaladást elérni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.”

Azt is írta: ebben a kereskedelmi háború miatt a kínaiak sem segítenek, de ennek a kérdésnek a megoldása után előrelépést lehet elérni az ügyben, ezért Pompeo a közeljövőben mégis csak ellátogathat Észak-Koreába. Trump emellett „a legmelegebb üdvözletét” küldte Kim Dzsong Unnak, és

várja, hogy hamarosan találkozzanak.

A döntést az első kommentárok meglepetéssel fogadták, hiszen az elnök a héten a Fox Newsnak adott interjújában kifejezetten sikeresnek mondta a júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozóját Kim Dzsong Unnal és elismerően beszélt a phenjani fejleményekről is. Pompeo most ment volna negyedszer Észak-Koreába.

A héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a washingtoni Johns Hopkins Egyetemhez tartozó 38North kutatóközpont egybehangzó jelentést tett közzé arról, hogy Észak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését. Itt hordozórakétákat állítanak össze, és a létesítményt folyékony üzemanyagú hajtóművek fejlesztésére is használják. Szakemberek szerint a telepnek központi szerepe van az észak-koreai ballisztikusrakéta-programban.

Vagyis Észak-Korea valóban nem állította le rakétaprogramját – azaz bekövetkezett az, amiről elemzők már a szingapúri csúcstalálkozó után beszéltek:

Kim Dzsong Un egyszerűen átverte a diplomáciában teljesen járatlan Trumpot.

Az viszont biztos, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök szeptemberben Phenjanba látogat, vagyis az enyhülés tovább folytatódik a két Korea között.

Egymásra vár az USA és Észak-Korea

0

A CNN szerint egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai illetékes beszélt a hírtelevíziónak arról, hogy akár már az idén sor kerülhet egy újabb amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóra.  Hírek szerint Észak-Korea amerikai kezdeményezésre vár, az USA pedig arra, hogy megkezdődjék a koreai félszigeten az atomfegyverek felszámolása.

 

Washingtonban sokan úgy vélik, hogy Trumpnak azért volt sürgős a csúcstalálkozó Kim Dzsongunnal, mert novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban.

A diplomáciában ugyanis eddig Trump nem sok sikert tudott felmutatni, ugyanakkor megállapodott a korábban általa csak a gonosz szimbólumának titulált Észak-Korea diktátorával.

Egy újabb csúcstalálkozó kilendíthetné a holtpontról az USA és Észak-Korea viszonyát, amelyet hátrányosan érintett a menetközben nyilvánosságra került ENSZ-jelentés, amely szerint Phenjan folytatja nukleáris és rakétaprogramját. Egyáltalán nem állt le a nukleáris és rakétafejlesztési program a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban – állapítja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentése. Pedig Kim Dzsongun azt ígérte Donald Trumpnak Szingapúrban, hogy felszámolja a nukleáris fegyverzetet és leállítja az interkontinentális rakéták gyártását. Cserébe az amerikai elnök a kilátásba helyezte az ENSZ szankciók feloldását.

Észak-Korea szisztematikusan megsérti az ENSZ szankcióit, amelyek így nem érik el a kívánt hatást – állítja az ENSZ BT jelentése.

Tilalom van a vas és a szén exportjára, de Észak-Korea az embargót kijátszva célba juttatja a szállítmányokat, és ebből jelentős bevételre tesz szert. Ráadásul fegyvereket is exportál, maximális mértékben sértve ezzel az ENSZ szankcióit.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bírálta Észak-Koreát, de optimizmusát fejezte ki a jövőt illetően. Hangsúlyozta:

folyamatosan nyomás alatt kell tartani Észak-Koreát, ha a világ azt akarja, hogy Kim Dzsongun teljesítse az ígéreteit.

Pompeo bírálta Oroszországot, mert lehetővé teszi Észak-Koreának az ENSZ szankciók kijátszását. Különösen az zavarja az amerikai külügyminisztert, hogy Phenjan továbbra is exportál munkásokat Oroszországba, akik szinte rabszolgaként dolgoznak külföldön. Bérüket az állam vágja zsebre, és ők csak annyit kapnak, amennyi a megélhetésüket fedezi. Ri Yongho észak-koreai külügyminiszter is aggodalmának adott hangot mondván, hogy az Egyesült Államok semmit sem tett a szankciók enyhítése érdekében.

Donald Trump és Kim Dzsongun júniusban találkozott Szingapúrban. Azóta annyi történt, hogy Amerika leállította a nagy hadgyakorlatokat a térségben. Észak-Korea megsemmisítette fő atomkísérleti telepét, és visszaadta Amerikának azoknak a katonáknak a holttestét, akik még a koreai háború idején (1950-53) veszítették életüket.

Kim Dzsongun és Donald Trump már Szingapúrban – a cikk folyamatosan frissül!

0

Néhány órával ezelőtt, az Air China gépével Kim Dzsongun megérkezett Szingapúrba, ahol Trump amerikai elnökkel tárgyal majd. Az észak-korai vezető már protokoll látogatást tett Szingapúr miniszterelnökénél. Közben megkezdődtek a keddi csúcs sikerét illető találgatások. Állítólag az lenne az eredményesség jele, ha egész nap tárgyalnának a felek. Időközben az amerikai elnök is megérkezett.

15:01

Trump elnök a szálloda előtt sem válaszolt újságírói kérdésekre, bement a szállására.

14:50

Ahogy az a képeken látható, Trump elnök nagyon fáradt. Az újságírók kérdéseket kiabáltak, de bágyadtan csak intett, és beszállt az autóba. Az üdvözlő politikusoknak is csupán egy rövid kézfogás jutott.
Mindazonáltal a koreai kommentátor azt mondta, hogy nem árt majd figyelni éjjel a twittert, jellemző módon Trump elnök éjszaka azt használja alvás helyett. 17 órás repülő útja volt, egyedül érkezett, a felesége nem tartott vele (Melania Trump műtéten esett át), ennek okán Kim sem hozta a nejét.

14:23

A szingapúri nemzetközö repülőtéren landolt Donald Trump különgépe.

13:50

Trump Kanadából indulva azt nyilatkozta, hogy sikeres tárgyalás esetén az USA nagykövetséget nyitna Észak – Koreában, és természetesen fordítva, a, azaz a két ország felvenné egymással a diplomáciai kapcsolatot.

13:45

Kim Dzsong Unnal utazott Szingapúrba egy eddig be nem jelentett személy, név szerint Má Vancsun. Ő várostervező építész, északon a legjobb. Ebből arra következtetnek, hogy valamilyen építészeti beruházásról is szó lesz a tárgyaláson.

Dél – koreai elemzők szerint, ha fél napig fognak tárgyalni, az baj, mert azt jelenti, hogy nem egyeztek meg. A legjobb forgatókönyvnek az egy egész napos tárgyalást tartják, az esetben probléma mentesen átbeszéltek mindent, és megegyeztek. Másfél napig húzódó tárgyalás esetén felmerül az aggodalom, hogy csupán részegyezség születik.

Kim mindazonáltal rövid tárgyalásra készül, a bejelentés szerint 12-én délután 2 órakor utazna vissza északra. Ezt ő gesztusnak szánja, a gyors egyezség irányába.

12:50

A csúcstalálkozóról már tudni, hogy első körben csak Trump és Kim fog találkozni, majd csatlakozik Pompeo és Bolton észak – koreai részről Kim Jang Csal, és Kim Ja Dzsang, ő Kim Dzsong Un húga.

Visszatérve a biztonságra, Szingapúr miniszterelnöke személyesen ellenőrizte a találkozó helyszínét.

12:35

Megérkezése után Kim Dzsongun fekete Mercedesszel Szingapúr miniszterelnöki rezidenciájába, üdvözlő látogatásra érkezett.

A találkozót a haditengerészet védi külső gyűrűvel, bent nepáli gurkák, azon belül terror elhárítók, rendőrök és Kim saját biztonsági szolgálata. Egyébként

a találkozó költsége, ami Kimet terhelné kb. 20 millió dollár, ezt Szingapúr fizeti

12:20

Időközben újabb részleteket lehet tudni az észak-koreai vezető utazásáról: 4 repülő indult Phenjanból négy különböző időpontban, hogy ne lehessen tudni melyiken ül Kim Dzsongun. A kínai légtérben vadászgépek kísérték, repülési kódot váltott a levegőben, rendkívül szokatlan, erős biztonsági intézkedések mellett utazott Szingapúrba.

A repülőtéren az észak-korai vezetőt egyébként Szingapúr kormányzója fogadta, majd a szállodájához vitték. Az őt szállító konvojban a főszereplő egy páncélozott, fekete, rendszám nélküli Mercedes volt, amelyen az észak-koreai zászlók lengedeztek, ahogy az dukál. Mindazonáltal Kim nem abban az autóban ült, hanem egy ezüstszürke terepjárónak kinéző járműben, amiből a konvojban három, teljesen egyforma is volt.

Láttuk, hogy a húga kiszáll egy fekete terepjáróból, Kim Dzsongunt ellenben nem látta senki, de a kiadott közlemény szerint megérkezett a szállására, amely mindössze 56o méterre található Trump szállásától. Egyik szállodának sincs köze kettejük hivatalos találkozójához. Trump elnök várhatóan itteni idő szerint, este tíz óra körül ér Szingapúrba, így később, mint Kim. A diplomácia nyelvén ez is üzenet értékű.

 

Itt tartunk most

Donald Trump amerikai elnök tegnapi utolsó tweetjében azt írta, hogy mégis megrendezik a szingapúri találkozót közte, és Kim Dzsong Un között az eredeti időpontban, illetve amennyiben szükséges, úgy egy későbbi időpontban.

Ehhez, sejtésem szerint a golfpályára menet, még hozzátette az újságírók gyűrűjében, hogy „everybody plays games, you know, you know better than anybody”, közben láthatóan roppant elégedett volt önmagával. Tehát azt mondta igen önelégült mosoly kíséretében az újságírói kérdésre, hogy „mindenki játszik, te tudod, jobban tudod, mint bárki”. Ez a megjegyzése egészen nyilvánvalóan arra utal, hogy a fejléces levélpapíron megfogalmazott levél Kim Dzsong Un részére, egy blöff volt, ami viszont működött, amennyiben a reakciók alapján azonnal tudni lehetett, hogy ki, hol áll a történetben.

A szingapúri találkozó lemondását követően, Japán miniszterelnöke, Sinzó Ábe rögvest közölte, hogy Dél-Koreának és az ENSZ-nek még nagyobb nyomást kell gyakorolnia Észak-Koreára, szoros szövetségben az Amerikai Egyesült Államokkal. Japánnak nem érdeke a félsziget békéje és együttműködése, mert a két Korea együtt minden szempontból erősebb, mint Japán.

Kína sajnálkozását fejezte ki, bár ez inkább amolyan kincstári sajnálkozás volt, és kikérte magának, hogy ő lenne a felelős a béketárgyalás meghiúsulásáért, ahogy azt Trump említette, pedig de. Részben legalábbis, ugyanis a nagy és örökös párttitkár, Si Dzsin Ping nem kis nyomást helyezett Kim Dzsong Unra, akinek a realitásokat figyelembe véve, az egyetlen jelenlegi köldökzsinórja az életben maradáshoz, Kína.

Fogy a pénz az ENSZ szankciók okán, és hiába szeretne Dél segíteni, még nem teheti, hiszen akkor megszegné azt, amit maga is megszavazott az Egyesült Nemzetek Szövetségében.

Tehát Kim Dzsong Un és Észak-Korea igen nagy mértékben függ Kínától, arról nem beszélve, hogy az északi lakosok jelentős része közvetlenül, vagy közvetve a Kínából csempészett fogyasztási cikkek kereskedelméből él. Egy mozdulattal beszüntetheti ezt Si császár, és akkor bizony a saját népétől retteghet majd Kim.

Si Dzsin Ping azért akadályozta a maga módján a tárgyalást Kim és Trump között, mert úgy érezte, hogy a kereskedelmi háborúban jelenleg többet adott Trumpnak, mint amennyit kapott; legutóbb igen komoly gesztust tett, amikor beruházásokat ajánlott Amerikának Kínában, továbbá azt, hogy jelentősen visszafogja az USA-ba irányuló exportját.

Si nem bánja, ha Észak-Korea prosperáló, Déllel akár egy ország is lesz, sőt, kényelmesebb a számára, mint egy potenciális háborús góc a közvetlen szomszédjában.

Még az ellen sem volt kifogása, amit Kim javasolt, hogy amerikai magánbefektetők jelenjenek meg Észak-Koreában, azonban az új amerikai külügyminiszter, Pompeo által emlegetett Marshall terv már nem fért bele abba az Amerikától egészséges távolságtartás politikájába, amit ő követ.

Trump ismételt ígérete, miszerint részletekben kivonná a katonáit Dél-Koreából, tetszett neki. Az, hogy a béke által a THAAD rendszer szükségtelenné válik, szintén. A két Korea potenciális uniója is, de Amerika, mint állam jelenléte Északon, már nem. Tehát Trumpnak engednie kell valamit a külkereskedelem terén, és távol tartania a katonáit a félszigettől, továbbá elállni bármilyen állami belépéstől Észak-Korea infrastrukturális fejlesztésébe, de pénzt nyugodtan adhat.

Putyin visszafogottan sajnálkozott, látszott rajta, hogy az elúszni látszó déli irányú földgáz- és kőolaj-vezeték nem esik jól neki, de azért ez a térség jelenleg Oroszország számára nem kulcskérdés.

Dél-Koreában kimondott pánik alakult ki,

itt két napja a csapból is elemzések folynak, mindenki beleélte már magát a békébe, abba, hogy felmentést kap az ország az Amerikába történő exportra kivetett szankciók alól, hiszen az Északkal való megegyezés esetén Trump erre tett nyilvánosan ígéretet, miként abba is, hogy beruházhatunk Északon, meg szabadon átmehetünk majd, és egyszer majd egy ország lesz megint a két Korea.

Most, hogy Trump 24 óra alatt felbolydította a világot, majd ismét tárgyalni akar Kimmel, még nem jött szinte sehonnan reakció, sőt, Mun Dzse In, dél-koreai elnök sem hívta fel Kim Dzsong Unt a forró dróton, pedig az már él.

Egyelőre mindenki visszafogott, és kivár.

Észak-Korea a tegnapi nap folyamán három magas rangú képviselője által tudatta Amerikával, és a világgal, hogy a bírálatai ellenére, ő tárgyalni szeretne Trump elnökkel, szó szerint „bárhol és bármikor”, és hogy „elkötelezett az atomfegyverek leszerelését illetően, az észak-koreai nép jóléte érdekében, az eddigi tárgyalási szándéka semmiben sem változott.”

Mindazonáltal ott van a képben Pence alelnök, John Bolton külügyi tanácsadó, akiről kiderült, hogy este tíztől éjfélig beszélt Trumppal, mielőtt az megíratta a szingapúri találkozót lemondó levelét. Egyikőjük sem békepárti, sőt… Bár Pence fegyelmezettebb, Bolton kimondottan utálja a koreaiakat, sokszor vett részt kudarcba fordult tárgyalásokon Kim apjával, nagy szakértőnek számít észak-koreai ügyekben, bár én inkább tartom nagy szarkeverőnek.

Tehát a show folytatódik, a résztvevők egy picit próbálják magukat moderálni, és mi, a félsziget lakói a magunk hite szerint imádkozunk a békéért.

Újabb reménysugár a Koreai-Félszigeten

0

Lehet, hogy csak taktikázás volt az amerikaiak részéről az Észak-Koreával június 12-ére tervezett csúcstalálkozó lemondása. Kim Dzsongun látszólag nagyon békülékeny napjait éli: annak ellenére is tudatta, hogy szeretné megtartani a tárgyalást Donald Trumppal, hogy az tweetben lemondta a találkozót miközben Észak-Korea megsemmisítette egy nukleáris bázisát. Az amerikai elnök most ismét hajlandónak mutatkozik részt venni a csúcson.

 

„Nagyon eredményes tárgyalásokat folytatunk Észak-Koreával a csúcstalálkozóról, amelynek a helyszíne  – ha sorra kerül – Szingapúr lesz, s az eredetileg tervezett június 12-én; ha szükséges, akár később” – tweetelte Donald Trump amerikai elnök.

Tweetjével reményt adott a világ, elsősorban a Koreai-Félsziget és a környező országok számára. Később nyilatkozattal is megerősítette a mondandóját, amikor is a Fehér Házban leszögezte:

„Jelenleg is tárgyalunk. Ők nagyon szeretnék megtartani. Mi is szeretnénk, ha sor kerülne rá”.

A remény azt követően éledt újjá, hogy ugyan Trump lemondta a találkozót a koreai vezető „ellenséges” retorikája miatt, ám válaszként Kim Dzsongun kinyilvánította: továbbra is kész tárgyalni. Trump elégedett  volt a koreai vezető reakciójával, ezért ismét belengette, hogy mégis hajlandó lenne részt venni a tervezett csúcstalálkozón.

Közben a találkozó előkészítése a színfalak mögött folyik. Legalábbis a Reuters meg nem nevezett forrásoktól szerzett értesülései szerint  a héten több magas rangú Fehér-Házbeli tisztviselő (köztük Mira Ricardel helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó és Joseph Hagin helyettes vezérkari főnök) volt hivatott egyeztetni az észak-koreaiakkal  a csúcstalálkozó logisztikai vetületeiről.

Az amerikai külügyi szóvivő, Katina Adams  nem volt hajlandó részleteket elárulni, csupán annyit mondott: „ahogy az elnök Kim elnöknek küldött levelében fogalmazott: csakis a kettejük közötti párbeszéd fontos. Ha Észak-Korea komolyan veszi a dolgot, akkor a legmagasabb szinten várjuk a reakciót”.

Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője pedig leszögezte, hogy Trump nem akar olyan találkozón részt venni amely csak politikai reklámfogás. 

Ez persze még Trump tweetje előtt volt…

Ahogy a FüHü korábban megírta: Trump a hét közepén levélben mondta le a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját az észak-koreai vezetővel. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy Észak-Koreában külföldi megfigyelők jelenlétében leromboltak egy atomlétesítményt, “Kim Dzsongun legutóbbi nyilatkozatában megnyilvánuló óriási düh és nyílt ellenségességre miatt”.

A szingapúri csúcs lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik az észak-koreai vezetővel.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!