Már több, mint kétmillió forint gyűlt össze a kilenc gyereket nevelő Fazekas Krisztina segítésére, akit kilakoltatás fenyeget. A gyűjtés Szalai Kriszta színész és aktivista indította.
Akkor nézzük, mire megyünk együtt – ezzel a felvezetéssel és 300 ezer forinttal indította a közösségi gyűjtés Facebook-oldalán Szalai Kriszta színész, és az elesetteket évek óta segítő aktivista. A délután közepéig már kétmillió forintot meghaladó összeg gyűlt össze.
Ez az a hölgy, akinek kétségbeesett levelére azt válaszolta a miniszterelnöki kabinetiroda Orbán Viktor nevében, hogy
„kitartást és minden jót”.
Fazekas Krisztinának 20 milliós devizás tartozása gyűlt össze. Heteken belül kilakoltatják, ha nem tudja kifizetni az adósságot.
Szalai Kriszta segítségével már kinézték azt a házat, amit megvásárolnának a családnak. A kilenc gyerek egyike Down-kóros, állandó fejlesztő foglalkozásra van szüksége. Az anya egy bántalmazó házasságból menekült el gyerekeivel. Most párjával együtt dolgoznak, de a tartozást nem képesek kifizetni.
Négygyermekes családot készülnek kilakoltatni kunszentmiklósi önkormányzati bérlakásából egy korábbi 14.500 forintos, azóta már rendezett tartozása miatt – értesült a Magyar Szociális Fórum.
A hat fős család legkisebb tagja 6 éves, a többi gyerek pedig 13, 15 és 21 éves. Az utóbbi nagykorú lány munkaképtelen súlyos szívbetegsége miatt, három műtéten esett át, és állandó orvosi felügyeletre szorul.
A családnak nincs hová mennie, más lakhatást nem kínáltak fel neki. Szerény jövedelmükből nem futja albérletre. Havi összjövedelmük 151.440 Ft, mely 76.900 Ft fő állású anyasági támogatásból és családi pótlékból, a férj 54.000 Ft-nyi közmunkás keresetéből és a lány 20.540 Ft saját jogon kapott családi pótlékából tevődik össze.
Tizennyolc éve laknak a Bankós Károly úti önkormányzati lakásban. Bérleti szerződésüket 2016-ban nem újították meg, és az önkormányzat bíróság elé vitte az ügyet. 90 napon belül kellene elhagyniuk a lakást, de fellebbeztek az ítélet ellen.
A Magyar Szociális Fórum hétfőn üzenetben kérte Lesi Árpád kunszentmiklósi polgármestertől, hogy ne lakoltassák ki a családot, ha nem tudnak neki más lakhatást biztosítani. A szervezet megkeresésére még nem érkezett válasz.
Pár ezerrel kevesebb a nem fizető jelzáloghiteles szerződés, de ezekből tízezer-számra kerülnek át behajtó cégekhez. Tavasszal felgyorsulhat 70 ezret meghaladó számú jelzálog-kölcsönös lakásból a kiköltöztetés, ami idén a háromezret is meghaladta. Összesen még mindig 1,7 millió nem fizető lakossági kölcsön van 1800 milliárdos összegben.
Jelenleg április végéig kilakoltatási moratórium van érvényben, ez persze nem akadálya a nem fizető adósok feje felett az árverezésnek. A jellemzően devizahiteles probléma mindenki előtt ismert, de a kormány alig akar tudomást venni ennek kiterjedtségéről, legalábbis hivatalos nyilatkozatokban szinte meg se jelenik ez a drámai helyzet.
Egy szinttel lejjebb, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a közelmúltban részletes adatokat közölt erről is,
„szociális vetületnek”
nevezi a változatlanul tömeges nem törlesztett lakáskölcsönök számát és következményeit.
„Bár az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri e háztartások helyzetét, a probléma szociális vetülete elsősorban jogszabályi és költségvetési eszközökkel kezelhető” – fogalmaz pénzügyi stabilitási jelentésében, mindjárt a kormányzó többségre hárítva a megoldás felelősségét (egyébként joggal).
Az MNB adataiból is látszik, hogy változatlanul brutális mennyiségű és összegű a nem törlesztett lakossági hitel. A hivatalos nyelvezettel 90 napon túli késedelmes kölcsönök darabszáma a késő őszi összegzéskor 1,66 millió volt, a teljes tartozás 1837 milliárd forint (ez jóval több, mint amennyi a teljes egészségügyre jut évente).
Forrás: MNB
Az ábrán látszik, hogy a teljes összeg több, mint fele a bedőlt jelzáloghitel-szerződéseké, de 800 milliárdot meghaladó a többi kölcsönből fakadó banki követelés is. Ezek esetében a fedezet jobbadán erősen kétséges.
Az MNB közléséből kiderül, hogy az 1006 milliárdos jelzálog-hiteles tartozás 57 százaléka pénzügyi vállalkozásoknál van. Kevésbé szofisztikáltan ez a követeléskezelőket takarja,
vagyis a behajtócégeket.
A lakásukat elvesztőkre váró tortúra súlyosságába enged bepillantást az az ábrapár, amely azt mutatja meg, hogyan alakult a lakossági jelzáloghiteles ingatlanok állománya 2016 eleje és 2017 közepe között.
Forrás: MNB
Látható, hogy alig nyolcezerrel csökkent ezen szerződések száma. A bankok pedig óriási ütemben adják át a nem törlesztett szerződéseket a követeléskezelőknek, másfél év alatt 25 ezerrel lett több a behajtóknál lévő követelés.
Négy év alatt 44 ezer lakás „lett oda” a bedőlt szerződések miatt, ezt egy ideig enyhítette a „nemzeti eszközkezelő” (NET), amely lehetővé teszi a visszabérlést. Az idei év közepi 31 ezres NET-állományt kivonva tehát bő 12 ezer otthonból kerülhettek utcára honfitársaink. Azóta már 33 ezer fölött jár a megvett lakások száma.
A NET pénze közben fogy, jövőre pedig jelentősen csökkentett összeget, 11,8 milliárdot kap vásárlásra, sőt, egy törvényjavaslat alapján állománya egy részét átadná az állami vagyonkezelőnek. S ha – például a választások közeledtével – nem változtatnak a 36 ezres felső korláton, akkor az eddiginél is tömegesebben kerülhetnek kalapács alá a fizetni nem tudók lakóingatlanai.
Pedig már idén is rekordot döntött a kilakoltatások száma. Decemberig 3636 ízben került sor erre (azóta moratórium van), s ennek kevesebb, mint tizedében lépett be a NET. Egy éve még „csak” 3100 volt a kényszereladás.
Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.
Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.
A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy
a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.
Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.
„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”
– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.
A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség
szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.
S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.
Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.
Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok
Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott. Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.
Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról
Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza. Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.
Világgazdaság: Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el
A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).
A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.
A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.
Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen
Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szeptemberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.
A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
