Kezdőlap Címkék Kettős mérce

Címke: kettős mérce

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

Kamu volt a „nyugat élelmiszer-szemete” vádja

Az elvégzett vizsgálat cáfolta, hogy a nyugati élelmiszerek „szemetét” öntenék a keleti tagországokba, azonos csomagolásba rejtve az Európai Bizottság szerint. Vagyis nincs kelet-nyugati eltérőségre utaló jel. A bizottság folytatja.

Az EU keleti tagállamaiban az elmúlt években felerősödött az a vád, hogy a nyugati élelmiszergyártók ideöntik „szemetüket”, amelynek egyik módja az, hogy a multicégek ugyanazokat a termékeket jelentősen eltérő (gyengébb) minőségben árulják mifelénk.

Az EU helyzetéről szóló 2017 szeptemberi beszédébe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök váratlanul beemelte ezt a felvetést azzal, hogy elfogadhatatlan lenne ilyen gyakorlat. Ezután Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ennek érdekében kétmillió eurót különítettek el a vizsgálatokra.

A tesztek vége az lett, hogy semmi bizonyíték sincs a vádakra. Az Európai Bizottság közleménye legalábbis ezt állítja. Az elemzések során 19 tagállamban 128 különböző élelmiszerből 1380 mintát vettek, és ezeket vetették alá értékelésnek. Az uniós piacon forgalmazott élelmiszeripari

termékek rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív.

A felmérés az alábbiakat állapította meg:

  • az esetek többségében a termék összetétele megegyezett a termék megjelenítési módjával: a termékek 23 százalékának csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalékuk esetében pedig a különböző összetételt feltüntették a különféle uniós országokban alkalmazott eltérő csomagolásokon,
  • 9 százalékban az egész EU-ban azonosként bemutatott termékeknek eltért az összetétele: azonos volt a csomagolásuk, de különböző az összetételük,
  • a termékek további 22 százalékát hasonlóan jelenítették meg, de eltérő volt az összetételük: hasonló a csomagolásuk, mégis különbözött az összetételük,
  • az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot.

Mindezen túlmenően

a vizsgált termékek összetételének eltérései nem feltétlenül jelentenek különböző termékminőséget.

Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételben, de aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű – írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja. Vera Jourová szerint egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.

Nincs vége

Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá.

Az Európai Bizottság ma új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást tett közzé, hogy megerősítse a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a termékek tesztelésére és az esetleges félrevezető gyakorlatok azonosítására való képességét. A pályázatok benyújtásának határideje november 6-a.

Uniós útmutató a kettős élelmiszer-minőségről

Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé annak érdekében, hogy a tagállamok felléphessenek az élelmiszerek kettős minősége, vagyis a tisztességtelen gyártói magatartás ellen – jelentette be a fogyasztóvédelmi biztos. Tilos az azonos márkanevű, de eltérő minőségű élelmiszer.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja és részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.

Előírják, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az élelmiszerről, a címkén fel kell tüntetni a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése.

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha

egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba,

azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani – hangsúlyozta a biztos.

Az útmutató alapján – ha bebizonyosodik, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.

Az élelmiszerek állítólagos eltérő minősége idén került az érdeklődés középpontjába. A négy visegrádi ország, s hangsúlyosan Magyarország kormánya állította, hogy egyes multinacionális cégek a kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, gyakran alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek.

A Magyarországon eddig – a földművelésügyi tárca által – elvégeztetett tesztek azonban mindmáig nem támasztották alá a kettős minőség nagy mértékű és széles körben elterjedt voltát.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében némi meglepetésre konkrétan szóba hozta a kérdést mint a jogegyenlőséget fenyegető veszélyt. Ezután a bizottság arról határozott, hogy pénzt különít el a vizsgálatok finanszírozására.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!