40 kódolt információt rejtett el ártatlannak látszó digitális fotókban egy 55 éves kínai mérnök, aki már megszerezte az amerikai állampolgárságot.
Dzseng Hsziao-csing 2008 óta dolgozott a General Electric-nél. Nemrég saját vállalkozást alapított, amely Kínában gyártott repülőgép-motorokat. Ehhez kellettek az amerikai információk, melyeket igen leleményesen titkolt el a belső ellenőrzés elől.
Mind a General Electric, mind pedig az amerikai kémelhárítás gyanította, hogy
a kínai mérnök a pekingi hírszerzés embere, de nem volt bizonyítékuk.
A kínai mérnök jelezte a General Electricnek, hogy vállalkozást hozott létre Kínában, amit ők tudomásul vettek, mert abban bíztak, hogy ezzel előnyös helyzetbe kerülhetnek a világ legnagyobb repülőgép-piacán. Csakhogy miután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, elkezdték figyelni a mérnököt, de nem tudtak rájönni, hogyan küldi haza a megszerzett információkat.
Az egyik kémelhárítónak végül feltűnt, hogy
a mérnök sok fotót küld haza a naplementéről.
Elkezdték vizsgálni a digitális fotókat, és rájöttek, hogy az ártatlannak tűnő naplemente-képek kódolt információkat tartalmaznak a GE turbináiról.
A kínai mérnököt most ipari kémkedéssel vádolják, és akár tízéves börtönbüntetésre is számíthat. Egy magát megnevezni nem kívánó kémelhárító tiszt a sajtónak elmondta: még sohasem tapasztaltak olyat, hogy valaki fotókba rejtse el a titkos információkat. Ehhez nagyon komoly informatikai tudás kell. Úgy látszik, Kínában kiválóan képzett hírszerzőket alkalmaznak, hogy megszerezzék az amerikai technológiát, amellyel utolérhetik, sőt majd meg is előzhetik Amerikát.
Észak-Korea továbbfejleszti interkontinentális rakétáit, erősítette meg egy magasrangú illetékes Washingtonban a Reuters hírügynökségnek.
A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő beszámolt arról, hogy amerikai kémműholdak fokozódó aktivitást mutatnak annak a gyárnak a környékén, ahol Észak-Korea interkontinentális rakétáit előállítja. Magukat a rakétákat a kémműholdak nem látják, ezért az amerikai hírszerzés nem tud pontos képet alkotni arról, hogy a továbbfejlesztés milyen eredménnyel járhatott.
Szingapúrban Kim Dzsongun azt igérte Donald Trumpnak, hogy felszámolja azokat a nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államokat is elérheti. Cserébe az amerikai elnök garantálta Kim Dzsongun biztonságát és a szankciók megszüntetését.
Azóta kiderült, hogy az USA csakis akkor szünteti meg a szankciókat, ha Észak-Korea már végrehajtotta nukleáris fegyverzetének és interkontinentális rakétáinak a megsemmisítését. A Reuters most érdeklődött a Fehér Házban, hogy mi a véleményük a kém műholdak információiról. A szokásos választ kapták: hírszerzői értesüléseket nem kommentálunk.
Trump többször is jelezte a szingapúri csúcstalálkozó befejezése óta, hogy bízik Kim Dzsongun ígéreteiben. Észak-Korea tett is néhány látványos lépést: átadták azoknak az amerikai katonáknak a holttestét, akik Északon haltak meg a koreai háború idején 1950-53 között, valamint külföldi tudósítók jelenlétében felrobbantottak egy atomkísérleti telepet.
Magát a leszerelést amúgy nagyon nehéz ellenőrizni. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy Észak-Korea egész nukleáris fegyverzetét rakják hajókra és vigyék az Egyesült Államokba. A javaslatot Észak-Korea – nem különösebben meglepő módon – elutasította. Trump Kínát is meggyanúsította, mondván Peking azért akadályozza a leszerelést Észak-Koreában, mert így akar visszavágni az USA kereskedelmi háborújában. A kínaiak természetesen tagadták Trump feltevését.
Az amerikai elnök Iránnal szemben hasonló módszert alkalmaz mint Észak-Korea esetében. Egyelőre nem sok sikerrel. Alig közölte Trump, hogy hajlandó találkozni az iráni vezetőkkel, máris megjött a válasz: ilyen csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy Trump visszalép az atomalkuba.
Az USA elnöke májusban jelezte a kilépést és Teheránban emiatt szószegőnek tartják. Trump lehetséges tárgyalópartnere, Rohani iráni elnök pedig nagyon meggyengült a hazájában, hiszen az atomalku az ő műve volt. A kemény vonal hívei nem akarnak tárgyalni Trumppal akkor sem, ha az amerikai szankciók komoly veszteségeket okozhatnak Iránnak.
Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.
A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.
Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy
Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.
Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.
Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.
Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.
Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.
A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.
Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.
Fegyverpárti aktivistaként beépült az egyik legfontosabb amerikai lobbiszervezetbe, egy befolyásos republikánus háttéremberrel élt együtt, politikusokkal találkozott, miközben orosz hírszerzőkkel és egy titokzatos milliárdossal tartott kapcsolatot. Marija Butyina még Donald Trumppal is kapcsolatba került.
Múlt vasárnap tartóztatták le az Egyesült Államokban a 29 éves Marija Butyinát, hétfőn pedig már vádat is emeltek ellene. A bíróság úgy döntött, hogy nem védekezhet szabadlábon, mert nincsenek garanciák arra, hogy nem hagyja el az Egyesült Államokat.
A New York Times szerint Marija Butyina 2010 körül érkezett vidékről Moszkvába, ahol előbb bútorüzletet akart nyitni, majd reklámügynökséget indított. Nem sokkal ezután viszont egy, a szabad fegyvertartás mellett lobbizó csoportot alapított, majd egy bizonyos Alekszandr Torsin személyi asszisztenseként kezdett dolgozni.
Torsin a kémügy ügy egyik kulcsfigurája.
Korábban parlamenti képviselő volt, majd az orosz jegybank alelnöke lett. Emellett Spanyolországban pénzmosással gyanúsítják, sőt, több lap szerint azzal is, hogy ő vezeti az egyik hírhedt maffiacsoportot. Ő is szerepel azoknak a listáján, akiket az USA szankciókkal sújtott, amiért az oroszok beavatkoztak az elnökválasztásba.
Butyina egyre többet utazott Amerikába, gyakran Torsinnal együtt – a vád szerint már kifejezetten azzal a céllal, hogy az orosz kormány érdekeit képviseljék. Közben pedig Oroszországban szerveztek olyan, fegyvertartás-párti konferenciát, amelyre az Országos Lőfegyver Szövetség, az NRA több vezetőjét is meghívták.
Az NRA volt ugyanis a fő célpontjuk.
Ahogy a Vox is írja, rajtuk keresztül akarták befolyásolni a republikánus párt oroszokhoz való hozzáállását. A szövetség ugyanis az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezetnek számít Amerikában, aktívan küzd a fegyvertartás bármilyen jellegű korlátozása ellen. Minden választásnál hatalmas összegekkel támogatja különböző politikusok kampányát – így például Donald Trumpét, aki fel is szólalt az éves kongresszusukon, 30 millió dollárral segítették.
Egy washingtoni lap szerint egyébként Torsin sok pénzt adott az NRA-nek, az FBI pedig vizsgálja, hogy ebből támogatták-e a Trump-kampányt, ami törvénytelen lenne, külföldről származó pénzt ugyanis nem lehet erre fordítani.
De térjünk vissza Marija Butyinára: 2016-ban diákvízummal Amerikába is költözött, és a washingtoni Amerikai Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanult. A Time magazin szerint
a fegyverek iránti rajongása mellett a szexet használta arra, hogy beépüljön különböző szervezetekbe,
és az orosz kormány érdekeit képviselje.
Még az oroszországi rendezvényen ismerkedett meg a most 56 éves, kiterjedt republikánus kapcsolatokkal rendelkező Paul Erickson konzervatív aktivistával. Ő sokáig segítette abban, hogy jó kapcsolatot tudjon kiépíteni jobboldali körökkel, Amerikában pedig össze is költöztek.
Mellette azonban Butyina az ügyészek szerint legalább egy másik férfinak is szexuális viszonyt kínált, amennyiben segít neki állást szerezni egy „fontos amerikai szervezetnél”.
Az NRA-vel való kapcsolatai egyre inkább kifizetődőek voltak. Már Amerikába költözése előtt is részt vett, többször Torsinnal együtt, olyan rendezvényeken, ahol
jól ismert amerikai politikusokkal találkozott,
például Scott Walker wisconsini republikánus kormányzóval, aki egy ideig még a republikánus elnökjelöltségre is esélyes volt.
Alekszandr Torsin, Scott Walker és Marija Butyina Fotó: Facebook
Az NRA egyik rendezvényén Butyina Donald Trump legidősebb fiával is beszélt, sőt, Trump egyik Las Vegas-i kampánygyűlésén még a későbbi elnököt is meg tudta kérdezni arról, hogy el akarja-e törölni az Oroszország elleni szankciókat. Trump erre válaszolta azt, hogy jól kijön Putyinnal és szerinte nincs szükség a szankciókra.
A Reuters információi szerint Butyinának és Torsinnak még a pénzügyminisztérium és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed két vezetőjével is sikerült találkoznia, akikkel főleg az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatokról beszéltek. Ebben egy olyan amerikai kutatóintézet segítette őket, amely gyakran közvetít oroszpárti véleményeket.
Butyina szereplései egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak, már tavaly februárban születtek róla cikkek. Ő maga sem volt túl óvatos, a Trump megválasztása után nem sokkal tartott születésnapi buliján például azzal büszkélkedett, hogy szerepe volt a Trump-kampánycsapat és az oroszok közötti kommunikációban. Nem véletlen, hogy
hónapok óta figyelte az FBI,
a The Wall Street Journal információi szerint pedig már tavaly több hírszerzési jelentés is foglalkozott vele.
Egyszer már a Szenátus hírszerzési bizottsága is kihallgatta, idén áprilisban pedig átkutatták a lakását, lefoglalták a laptopját és a telefonját. Ezekből olyan információkat nyertek ki, miszerint a levelezését egy, az FSZB-hez, vagyis az orosz titkosszolgálathoz köthető domainen keresztül bonyolította, és
személyesen is kapcsolatban állt az FSZB több alkalmazottjával.
Az FBI szerint Butyina többek között e-mailben és Twitteren adta tovább a megszerzett információkat oroszországi kapcsolattartójának, akit a vádirat nem nevez néven, de több forrás szerint is Alekszandr Torsinról van szó.
Az ügyészek szerint azonban Butyina kapcsolatban áll egy gazdag orosz oligarchával is. Őt sem nevezik meg, csak annyit írnak róla, hogy jól ismert az orosz elnöki kabinethez való szoros kötődése, és hogy a Forbes szerint 1,2 milliárd dolláros vagyona van. Az említett listán 11 ilyen orosz férfi (és egy nő) szerepel – egyelőre nem derült ki, melyikükről lehet szó.
A Washington Post információi szerint az amerikai energetikai és high-tech iparágakban is befektető Konsztantyin Nyikolajev támogatta anyagilag Butyinát. A nő a szenátusi meghallgatásán azt mondta, Nyikolajev az oroszországi, fegyvertartást népszerűsítő csoportnak adott pénzt. Nyikolajev egyébként a Forbes listáján nem szerepel.
Butyinát egyébként az ügyészek szerint azért most tartóztatták le, mert olyan információkat szereztek, hogy
el akarja hagyni az országot:
például átutalt 3500 dollárt egy orosz számlára, felmondta az albérletét, és már csomagolni is kezdett.
Ugyanakkor nem kémkedés miatt emelnek vádat ellene, hanem az amerikai kormány elleni összeesküvésért, illetve azért, mert nem regisztrálta magát idegen kormány ügynökeként – amit mindenkinek meg kell tennie, aki más kormány érdekében lobbizik Amerikában. Robert Driscoll, Butyina ügyvédje közleményben tagadta a vádakat.
A Butyina és Torsin között váltott üzenetek között van olyan, amelyben a férfi azt írja: Butyina már többet ért el, mint Anna Chapman, hiszen ő csak játékpisztolyokkal pózolt, míg Butyinát igaziakkal fotózták.
Anna Chapman, eredeti nevén Anna Kuscsenko volt a főszereplője az utóbbi évek egyik legismertebb orosz kémtörténetének. Az akkor 28 éves nő is a tagja volt a 2010-ben, New Yorkban felszámolt hírszerző-hálózatnak. Lebukása után kitoloncolták, Oroszországban viszont valódi sztár lett. Érdekesség, hogy ő is ugyanúgy vörös hajú, mint Marija Butyina.
Folytatódnak a kitiltások a Szkripal-ügyben: Oroszország a szentpétervári amerikai konzulátus bezárásával és amerikaiak kiutasításával válaszolt.
Miután Nagy-Britannia és szövetségesei oroszokat utasítottak ki a volt orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezése miatt, az oroszok is hasonlóan válaszoltak. Az intézkedések első hullámát Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be csütörtökön.
Jon Huntsmant, az amerikai nagykövetet is behívatták az orosz külügyminisztériumba. Ott tájékoztatták, hogy 58 embert tiltanak ki a moszkvai nagykövetségről, és kettőt a jekatyerinburgi konzulátusról.
Lavrov elmondta, hogy
a „szemet szemért” akció tovább folytatódik, más, az ügyben Nagy-Britanniát támogató országok is hasonlóra számíthatnak.
Összesen több mint 25 ország 130 diplomata kiutasításáról döntött, hogy szolidaritást vállaljon a britekkel abban az ügyben, amelyet a második világháború óta az első Európa területén elkövetett vegyifegyver-támadásnak tartanak.
Lavrov szerint az intézkedésekkel ezekre az elfogadhatatlan akciókra reagálnak, amelyet Nagy-Britannia rákényszerít a szövetségeseire az „úgynevezett Szkripal-ügyben” – idézi a Guardian. Lavrov arról is beszélt, hogy Londonban viccet csinálnak a nemzetközi jogból. Moszkvában továbbra is tagadják, hogy bármi közük lenne a kettős ügynök Szergej Szkripal és lánya megmérgezéséhez Salisburyben.
Közben Julia Szkripal állapota sokat javult, orvosai szerint már nincs életveszélyben. Apja továbbra is kritikus állapotban van. A hatóságok pedig továbbra is vizsgálják a mérgezés körülményeit, annyit lehet tudni, hogy otthonában mérgezhették meg Szkripalt.
Boris Johnson egy interjúban azt mondta: keserű emlékei vannak a Kremllel kapcsolatban, a 12 évvel ezelőtti, polóniummal elkövetett gyilkosság miatt. Most egyértelmű bizonyítékaik vannak, hogy orosz fejlesztésű ideggázzal történt a mérgezés.
Szergej Szkripalt, aki az orosz katonai hírszerzés ezredeseként brit ügynök volt, Salisburyben mérgezték meg lányával együtt, egy ritka ideggázzal, amelyet az oroszok fejlesztettek ki. A gyilkossági kísérlet miatt a britek szankciókat vezettek be az oroszokkal szemben, többek között diplomatákat tiltottak ki.
Boris Johnson brit külügyminiszter most a Deutsche Wellének adott interjúban beszélt arról, miért gondolják, hogy az oroszok, sőt, maga Putyin áll a mérgezés mögött. Azt mondta: orosz fejlesztésű anyagot használtak, ráadásul
Putyin korábban arról beszélt, hogy az árulókat meg kellene mérgezni,
Szkripal maga is célpont volt.
A felvetésre, miszerint ez az eddigi legsúlyosabb vád Vlagyimir Putyin ellen, azt mondta: ő vezeti a „zakatoló vonatot”, és minden eddigi bizonyíték az oroszok felelősségére utal, ahogy annak idején a Litvinyenko-ügyben is.
Szerinte azért nem vártak a bejelentéssel, mert 12 éve, amikor polóniummal mérgezték meg Alekszandr Litvinyenkót, rossz tapasztalatokat szereztek. Akkor együttműködtek az orosz igazságszolgáltatással, kérték, hogy adják ki a mérgezésért közvetlenül felelős két embert, de csak ironikus elutasításban volt részük. Ezért most úgy döntöttek:
„Ha valaki gátlástalan módon ideggázt használ, méghozzá olyat, amihez hasonlót a második világháború óta nem vetettek be Európában, (…) akkor annak diplomáciai következményekkel kell szembenézni.”
Beszélt arról is, hogy egyértelműen bebizonyították, hogy a gáz orosz fejlesztés. Ráadásul a felvetéseikre nem kaptak semmilyen választ, csak ironikus tweeteket és trollkodást.
Emellett felfüggesztenek minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Ez a válasz arra, hogy az oroszok nem adtak hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérletre Szergej Szkripal, a brit hírszerzés volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.
Ahogy korábban írtuk, a mérgezésért a brit kormány hivatalosan is az oroszokat tette felelőssé. Theresa May miniszterelnök most jelentette be a válaszlépéseket, mivel, ahogy fogalmazott, az oroszok semmilyen magyarázatot nem voltak hajlandóak adni.
Ezért kitiltanak 23 orosz diplomatát, akiket
fedett hírszerzőként azonosítottak.
Egy hetet kapnak, hogy elhagyják az országot. 30 éve nem történt ilyen mértékű kiutasítás Nagy-Britanniában.
Emellett gondolkodnak azon, hogy új, kémellenes törvényt hozzanak, és
szigorúbban fogják ellenőrizni az országba belépő orosz állampolgárokat.
May azt is bejelentette, hogy minden, magas szintű találkozót elhalasztanak az oroszokkal, például visszavonták Szergej Lavrov külügyminiszter angliai meghívását. A nyári focivébén pedig egy miniszter sem vesz részt.
Emellett más intézkedések is várhatók, de ezekről egyelőre nem akart beszélni. Azt viszont
tragikusnak nevezte, ahogy Vlagyimir Putyin viselkedett.
Mint mondta, Nagy-Britannia nem maradt egyedül, a szövetségesei támogatják. Korábban valóban erről biztosította a brit kormányt az USA, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az oroszokat tette felelőssé a mérgezésért.
A brit külügyminiszter berendelte Oroszország londoni nagykövetét, hogy közölje vele: kedd estig magyarázatot vár Szergej Szkripal exezredes és lánya ügyében. Ha nincs hihető magyarázat, akkor London lépni fog – közölte Theresa May miniszterelnök.
Ahogy korábban is írtuk, a brit kormány szerint Oroszország áll a mérgezés mögött. Egy másik, Angliában élő egykori orosz titkosszolga úgy nyilatkozott a Daily Mailnek, hogy őt személyesen megfenyegették: közölték vele, hogy Putyin Moszkvában aláírt egy listát, mely az árulók likvidálását parancsba adta. A listán Szergej Szkripal ezredes is szerepel.
A brit rendőrség közben egy fekete maszkos nőt keres, aki gyanúsan viselkedett abban az étteremben, ahol az orosz ezredest és lányát az ideggáz támadás érte. Az étterem összes vendégét figyelmeztették: jól mossák ki a ruhájukat. Az a rendőr, aki rábukkant az apára és lányára egy padon Salisburyben, súlyosan megbetegedett, de már túl van az életveszélyen. Szkripal és lánya még nincs.
Moszkva természetesen cáfol. Korábban Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati ezredest polóniummal ölték meg Nagy-Britanniában. Litvinyenko özvegye szerint nem lehet kétség: ezúttal is Moszkva sújtott le.
Kiderült, hogy milyen ideggázzal mérgezték meg az orosz titkosszolgálat volt ezredesét, akire a lányával együtt egy padon találták rá Salisburyben.
Azonosították az ideggázt, mellyel az orosz férfit és lányát megtámadták, de a nyomozás miatt nem hozzák nyilvánosságra a méreg fajtáját. A brit belügyminiszter, Amber Rudd csütörtök este annyit közölt, hogy „nagyon ritka” idegméreg okozta a mérgezéseket.
Rudd a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában azt is elismerte, hogy a gyilkossági kísérlet két célpontja valóban a 66 éves Szergej Szkripal, az MI6 volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, és a kettős ügynök 33 éves lánya, Julija Szkripal volt.
A BBC úgy tudja, hogy Szkripalt nem szaringázzal mérgezték meg, amit vegyi fegyverekben is használnak, és nem is VX idegméregről van szó, amellyel Kim Dzsongun észak-koreai vezető féltestvérét tavaly Malajziában meggyilkolták, hanem ezeknél is nehezebben hozzáférhető és ritkább anyagot használtak.
A brit hadsereg szakértőinek segítségét kérte pénteken a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya a délnyugat-angliai Salisbury városában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet következményeinek felszámolására.
A londoni rendőrség terrorelhárító szolgálata pénteken közölte: „számos járművet és egyéb tárgyat” kell eltávolítani Salisbury belvárosából, ahol a bűncselekmény történt, és ehhez katonai szakértők segítségét kérte. A BBC szerint a hadsereg és a királyi haditengerészet hozzávetőleg 180, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris hadviselés következményeinek elhárítására kiképzett tagja indult a helyszínre.
A brit médiát a brit-orosz kettősügynök, Szergej Szkripal esete tartja lázban, akire Salisburyben, egy padon találtak rá eszméletlenül. A mellette megtalált másik áldozat Julia Szkripal, Szergej Szkripal lánya. A hatóságok még nem tudják, mivel mérgezhették meg őket, mindketten válságos állapotban vannak.
A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát a hétvégén mérgezhették meg Salisburyben. Vasárnap délután lettek rosszul egy bevásárlóközpont közelében, azóta az intenzív osztályon ápolják őket. Járókelők vették észre a padon eszméletlenül fekvő két embert, és ők hívták a mentőket. Az egyik szemtanú szerint Szkripal és lánya úgy néztek ki, mintha valami nagyon erős drogot vettek volna be.
A padot, amelynél rosszul lettek, elkerítették, és az egyik közeli éttermet is bezárták, de a bevásárlóközpont nyitva van, és a hatóságok szerint nem áll fenn a környéken a mérgezés veszélye. Azt egyelőre nem tudják, mi okozta a tüneteiket. A nyomozást a helyi rendőrségtől a terrorellenes egységek vették át. Jelenleg a környéken található biztonsági kamerák felvételeit elemzik, illetve megpróbálják beazonosítani a mérgező anyagot.
A volt kémen és a lányán kívül három embert kezeltek még kórházban, akik a helyszínen kapcsolatba kerültek velük: két rendőrt, illetve egy mentőst. A rendőröket, akik csak enyhébb mérgezésre utaló tüneteket produkáltak, már hazaengedték.
Az eset kapcsán egyből felmerült Alexander Litvinyenko ügye, aki szintén brit-orosz kettősügynök volt, és 2006-ban mérgeztek meg. Litvinyenko hetekig haldoklott a mérgezés után, szervezetében polóniumot találtak.
Szergej Szkripal korábban az orosz hírszerzés ezredese volt.
2006-ban Oroszországban börtönre ítélték, miután az MI6-nek orosz ügynökök identitását fedte fel.
Tíz éven át dolgozott a brit hírszerzésnek, ezalatt az idő alatt Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait buktatta le.
2010-ben, feleségével együtt menedéket kapott Nagy-Britanniában egy kémcsereprogramnak köszönhetően. A Guardian úgy tudja, hogy új személyazonosságot, házat és életjáradékot kapott a brit kormánytól. Ehhez képest a háza, amely nem messze található attól a helytől, ahol rosszul lett, a saját nevére volt regisztrálva.
Szkripal felesége 2012-ben, 59 éves korában halt meg, nemrég pedig a 43 éves fia is elhunyt egy szentpétervári látogatáskor – írja a BBC. Julia Szkripal Oroszországban él, látógatóban volt apjánál Nagy-Britanniában, mikor megmérgezték.
Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni parlamentben kedden arról beszélt, hogy kemény válaszra számíthat Oroszország, ha kiderül, hogy közük volt az esethez. Az orosz elnöki szóvivő újságíróknak arról beszélt, hogy a Kremlnek nincs információja arról, mi állhat az ügy hátterében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
