A spanyol kormányzathoz közelálló Elcano Royal Institute azzal vádolja meg Oroszországot, hogy Spanyolország belügyeibe avatkozik, amikor az elszakadást propagálja a katalánok körében.
A vád szerint orosz hekkerek a Facebookon és más közösségi oldalakon olyan tartalmakat terjesztettek, melyek a függetlenségi mozgalom irányába terelték a közvéleményt, és ezt az orosz állami televízió riportjaival is megtámogatták – írja a Bloomberg. Az intézet szerint dezinformációs kampány folytattak, és álhíreket is közöltek annak érdekében, hogy mélyítsék a válságot, mely a katalán népszavazás kapcsán keletkezett az országban.
Oroszországot évek óta vádolják azzal, hogy a populista irányzatokat támogatja a nyugati világban, hogy ily módon gyengítse az érintett országokat. Ebbe a sorba illeszkedik a spanyol vád is, miszerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Vlagyimir Putyin parancsára a katalán függetlenség híveit támogatja Spanyolországban, és egész hekkercsapatokat működtet a kijelölt célok elérése érdekében.
Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag feladta magát a belga rendőrségen – tájékoztatott a belga ügyészség.
Az elnökön kívül Meritxell Serret korábbi földművelésügyi, Antoni Comín egészségügyi, Lluís Puig kulturális és Clara Ponsatí oktatási miniszter adta fel magát a belga szövetségi rendőrségnek reggel 9 óra után. A politikusok ügyvédeik kíséretében érkeztek.
A BBC információi szerint egy nyomozóbíró fogja kihallgatni a katalán elnököt és társait. A bírónak 24 órája van eldönteni, hogy előzetes letartóztatásba helyezteti őket, esetleg óvadék ellenében szabadon távozhatnak. De egyes hírek szerint akár már vasárnap este kiderülhet, hogy mi lesz a menesztett katalán kormánytagok sorsa.
Puigdemont és társai ellen november 3-án adott ki európai elfogatóparancsot a bíróság Spanyolországban, amiért a katalán parlament októberben, a spanyol kormány által ellenzett népszavazásra hivatkozva egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. Puigdemont és négy volt kormánytag Brüsszelbe távozott, miután a válaszlépésként a spanyol kormány feloszlatta a katalánt, és előrehozott választásokat írt ki Katalóniában.
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a leváltott katalán kormány nyolc tagját, akik ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Puigdemont és a Brüsszelbe menekült kormánytagok nem jelentek meg a bíróságon, ezért pénteken körözést adtak ki ellenük.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás után legfeljebb 60 napja van az adott tagállamnak visszajuttatni az érintettet oda, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották ellene. Ha hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.
José Manuel Maza spanyol állami fõügyész Fotó: MTI/EPA/Ballesteros
José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során
intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,
az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.
Katalán kormánytagok az elnökkel a parlamentben Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,
30 év börtön is járhat érte.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.
Carles Puigdemont Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend
Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:
Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.
Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.
A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.
„Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy „megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy
a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.
A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo
A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.
A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
Hétfőn jár le a spanyol kormány ultimátuma, amelyet a katalán vezetésnek adott. A spanyol belügyminiszter azt mondta: nem fogadnak el kitérő vagy kétértelmű választ, ilyen esetben „kénytelenek lesznek intézkedéseket bevezetni”. Vagyis, akár fel is függeszthetik Katalónia autonómiáját.
A spanyol kormány ugyanis az alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazását fontolgatja, amely
lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére
a spanyol parlament jóváhagyásával.
A spanyol rendőrök brutális erőszakkal léptek fel a madridi kormány által törvénytelennek nevezett függetlenségi népszavazás után, amelyen, ugyan viszonylag alacsony részvétel mellett, de több mint 90 százalékkal győztek az igenek. Azóta tüntettek már a függetlenséget ellenzők is, kedden viszont a katalán elnök, Carles Puigdemont aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, amit viszont, ahogy mondták, a párbeszéd reményében, fel is függesztettek.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő szerdán felszólította Puigdemontot, hogy október 16-án 10 óráig
adjon világos választ arra, hogy beszédében kikiáltotta-e a tartomány függetlenségét.
Adtak egy másik határidőt is, ez jövő hét csütörtökön 10 órakor jár le. Eddig kell a madridi kormány szerint a katalánoknak feladni függetlenségi törekvéseiket, és visszatérni „a törvényesség keretei” közé.
Helyi lapok szerint Puigdemont azt fontolgatja, hogy kedd esti beszédének nyomtatott változatát küldi meg válaszként az ultimátumra. A spanyol belügyminiszter viszont azt mondta:
csak egy igent vagy nemet fogadnak el.
Azt is mondta: igen esetén a katalán elnök kívül helyezi magát a törvényen, és ha nem egyértelmű választ kapnak, akkor abból fognak kiindulni, hogy a katalánok kikiáltották a függetlenséget.
Óráról órára változik a helyzet Spanyolországban: miközben a spanyol kormány már az alkotmányban lévő jogi lépésekről tárgyal, addig a katalán vezetés csupán „szimbolikus eseménynek” minősíti a függetlenségi nyilatkozat aláírását.
A szerdán tartott rendkívüli spanyol kormányülésen hivatalosan is felszólították a katalán kormányt, hogy tisztázza a keddi álláspontját: Katalónia valóban kinyilvánította-e függetlenségét vagy sem. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az ülés után tárgyalt Pedro Sánchezzel, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárával, akivel megállapodtak abban, hogy közösen tanulmányozzák a spanyol alkotmány megreformálásának a lehetőségeit. Elsősorban a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazási lehetőségeit fogják alaposan megvizsgálni, ami Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelentené.
Úgy tűnik, hogy ez a lépés meghátrálásra késztette a katalán függetlenségi pártokat.
„az aláírás szimbolikus aktus volt, amellyel mindannyian aláírtuk elkötelezettségünket a függetlenség kinyilvánítása mellett”
– nyilatkozta Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki a Catalunya Radio rádiócsatornának és a TV3 katalán televíziónak is interjút adott szerda délelőtt. Szerinte a közös nyilatkozat csupán egy gesztus volt a függetlenségpárti politikai csoportok és személyeknek felé. Hozzátette, hogy a függetlenségi nyilatkozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó. Üzent továbbá a spanyol kormánynak is, hogy adja meg a
„napot, helyet, és órát a katalán-spanyol tárgyaláshoz.”
Ha viszont Madrid továbbra is mereven követelni fogja a 155-ös cikkely alkalmazását, akkor azzal lényegében azt bizonyítja, hogy nem áll szándékában párbeszédet folytatni. Carles Puigdemont katalán elnök kedd este a parlamentben arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, várjanak „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.
Uniós reakciók
Az Európai Unió mindkét felet „Spanyolország alkotmányos rendjének teljes tiszteletben tartására” szólította fel. Valdis Dombrovskis, az Európai Unió egyik alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy a szerdai biztosi ülésen röviden megvitatták a katalán helyzetet, amit kiemelt figyelemmel követnek.
„Támogatjuk a megosztottság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket”
– közölte Dombrovskis.
A katalán függetlenségi nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az Európai Unió külügyminiszterei közül először a német külügyminiszter, Sigmar Gabriel szólalt csak meg:
„Az elmúlt napok történései azt mutatják,hogy a katalánok szintén megosztottak a függetlenséggel kapcsolatban”
A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a helyzetet csak a felek közötti párbeszéddel lehet megoldani, és csak az a „megoldás bizonyul majd tartósnak, amelyet a spanyolok és a katalánok többsége is elfogad”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.
Carles Puigdemont katalán elnök és a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői kedd este aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de az elnök néhány hétre felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását, hogy tárgyaljon a madridi kormánnyal. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetniük.
Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.
Tovább mélyül a katalán válság: a katalán elnök aláírta a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozatot. Az elszakadást támogató katalánok reakciói vegyesek, és egyelőre még a nemzetközi közösség sem szólalt meg az ügyben.
„Kinyilvánítjuk, hogy a Katalán Köztársaság egy független, szuverén, demokratikus és szociális jogállam” – olvasható a három katalán függetlenségpárti párt képviselői által kedd éjjel aláírt nyilatkozatban. Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, hogy várjanak még „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.
„Senki nem vonhat le messzemenő következtetéseket egy olyan törvényből, amely nem létezik, és egy olyan népszavazásból, ami nem történt meg”
– figyelmeztetett kedd esete Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfő-helyettes. Szerinte a katalán népszavazás végrehajtására vonatkozó törvényt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, ahogy elutasította a referendum megtartását is. A spanyol miniszterelnök-helyettes Carles Puigdemont kedd esti parlamenti beszédét úgy értékelte: „egy olyan ember beszéde, aki nem tudja hol van, hova tart, és kivel akar menni”.
A katalán nyilatkozat aláírása miatt a spanyol kormány rendkívüli ülés fog tartani szerdán, amely során
értékelni fogják a katalán elnök nyilatkozatát, és döntenek a következő lépésekről.
A bejelentéskor a spanyol rendőrség lezárta a barcelonai parlament épületét. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetni.
A világ jelentős vezetői, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió egyelőre még nem nyilatkoztak a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Egyedül csak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.
Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.
A katalán hatóságok szerint a szavazásra jogosultaknak több mint a fele leadta a voksát. Megfigyelők szerint elsöprő többségben lesznek az „igen” szavazatok, de ennek az is az oka, hogy az ellene szavazók nem is mentek el, erre buzdították őket a spanyol hatóságok is, amelyek érvénytelennek és alkotmányellenesnek tartják a referendumot.
Legfrissebb hírek szerint több mint hétszázan megsebesültek a nap folyamán Katalóniában a függetlenségi népszavazáson résztvevők és a spanyol rendvédelmi erők összecsapásaiban. Több súlyos sérültről is tudni lehet. A szavazás egész nap folyt, az odarendelt spanyol erők erőfeszítései ellenére.
A madridi kabinet minden eszközzel meg akarja akadályozni a referandumot, a spanyol erők erőszakot alkalmaztak – közölte Carlos Puigdemont katalán kormányfő, aki egy szavazóhelyiségben adott sajtónyilatkozatot azt követően, hogy leadta a voksát.
Tumultuózus jelenetek alakultak ki a szavazóhelyiségeknél Katalóniában – a rendőrség megpróbálja megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett – derül ki a Euronews élő közvetítéséből. A Reuters jelentése szerint már volt olyan szavazóhelyiség Barcelónában, ahol összetűztek a rendőrök és a szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett Barcelonában. Összességében minimum 337-en megsebesültek.
Van olyan szavazóhelyiség, ahova a katonaság erőszakkal behatolt, s felsorakozott a szintén felsorakozott, éneklő, tapsoló, jelszavakat skandáló aktivistákkal szemben. A katonák átkutatják az épületet. A Reuters értesülése szerint egyes szavazóhelyiségekből a katonaság erőszakkal távolítja el az urnákat. Másutt blokádokat, barikádokat emeltek a szavazók, hogy megvédjék a szavazóhelyiséget.
Madridi álláspont
Kiállt a referendum törvénytelensége mellett Soraya Saenz Santamaria spanyol kormányfőhelyettes, aki a mai madridi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a népszavazás a közösségi békés élet ellen hat és ellentétes a spanyol alkotmánnyal. A spanyol hatóságok igyekeznek védeni a törvényességet, a demokráciát és a rendet Katalóniában, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével – szögezte le, s követelte a törvénytelennek mondott népszavazás azonnali felfüggesztését.
A hatósági fellépések a demokrácia védelme érdekében történtek
– hangoztatta a kormányfő-helyettes.
Tapintható a feszültség
Eleve ellentmondásos körülmények között, feszültséggel teli légkörben indult a vasárnap a spanyol tartományban, a spanyol kormány által betiltott függetlenségi népszavazás napja Katalóniában. Már hajnalban hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, amelyek elvben reggel kilenckor nyitottak. Magas részvételre számítanak.
Ezt elősegítheti ezt az is, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat. Ezt a katalán kormányszóvivő jelentette be Barcelonában, nemzetközi sajtótájékoztatóján. Akár az utólag, postán vagy elektronikusan leadott voksok is számítanak – ígérték.
Éjszaka aktivisták ezrei foglalták el a szavazásra kijelölt iskolákat – a rendőrség már tegnap lezárta ezeknek a létesítményeknek több mint a felét, s bejelentette, hogy kiüríti azokat, amelyeket az emberek elfoglaltak.
A tartomány egyes körzeteiben a farmerek traktoros blokádot állítottak fel az utakon és a szavazóhelyiségek ajtaja előtt, sok helyen eltávolították az ajtókat, hogy a hatóságok nehezebben tudják lezárni azokat – jelentette a BBC a helyi médiára hivatkozva.
Közben a referendumot támogató helyi vezetők állították, hogy minden készen áll a szavazásra. Nagy részvételre számítanak.
Eközben a barcelonai kikötőből elindult legalább harminc rendőrségi jármű, hogy a biztonságiak eleget tegyenek a spanyol belügyminiszter utasításának, és megakadályozzák a szavazást – tudósított a Euronews.
Arra, hogyan ürítsék ki a szavazóhelyiségeket, központi parancs nincs.
A katalán függetlenségi népszavazás hátteréről itt olvashatnak.
Egyre kétségesebb, hogy lehetséges lesz megtartani a népszavazást a 7,5millió lakosú, saját nyelvvel és kultúrával, nagyfokú autonómiával rendelkező, gazdag Katalónia függetlenségéről. A katalán kormány által október 1-jére kiírt referendumot a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, azaz megtartása illegális.
Többezer spanyol rendőrt rendeltek a helyszínre, miközben a spanyol hatóságok technikailag is ellehetetlenítették a népszavazást. Lezártak 1300 iskolát Katalóniában, a 2315 szavazóhely több mint a felét, s emellett elfoglalták a regionális távközlési központot is, ellehetetlenítve a szavazó- és szavazatszámláló rendszer hátterét és technikáját – jelentették a hírügynökségek. A spanyol csendőrség ügynökei átkutatták a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.
A BBC jelentése szerint parancs érkezett az iskolák kiürítésére:
pénteken a tanítás után ugyanis sok aktivista – köztük gyerekek és a szüleik – az épületekben maradtak, biztosítandó a termek szavazóhelyiségként történő használatát. 163 ilyen elfoglalt iskoláról adtak hírt a hírügynökségek.
A rendőrök lefoglaltak szavazólapokat, az ügyészek elrendelték a szavazással összefüggésben működő internetes oldalakt, valamint a szervezésért felelősök letartóztatását.
Carles Puigdemont, katalán vezető ugyanakkor a Reutersnak azt mondta, hogy
meg fogják tartani a népszavazást.
Több mint kétezer szavazóhelyiség készen áll, s minden meg van ahhoz, hogy legyen referendum közölte.
Óriási tömeg előtt, a vasárnapra tervezett katalán függetlenségi népszavazáson való részvételre buzdítva zárták kampányukat a Katalónia elszakadását szorgalmazó pártok és szervezetek péntek este Barcelonában. Az ellenzők is az utcákra vonultak – ők kevesebben voltak.
A katalán kormány által október 1-jére kiírt népszavazást a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, így az ország törvényeinek értelmében megrendezése illegális. A katalán kormány ennek ellenére biztos abban, hogy meg tudják rendezni a szavazást, még úgy is, hogy a spanyol állam megpróbálja megakadályozni.
A spanyol kormány szerint viszont nem lesz referendum. Álláspontja szerint az ország nemzeti szuverenitását sérti a katalán népszavazás, amelyről csak egy országos népszavazáson lehetne szavazni, ezt azonban a katalán kormány utasította el – emlékeztet az MTI tudósítása.
Mint portálunk is beszámolt róla, a szeptemberben készített közvéleménykutatások szerint a spanyol és a katalán lakosság jelentős többsége úgy véli, nem lesz független Katalónia.
Mindenesetre a hangulatot mi sem mutatja jobban, mint a BBC tudósításában bemutatott sokemeletes luxus tengerjáró turistahajó, amely a barcelonai kikötőben horgonyoz, a fedélzetén nem turistákkal, hanem spanyol rendőrökkel. Arra a kérdésre Madrid azonban nem hajlandó válaszolni, hogy hány rendőrt és más, a rendre vigyázni hivatott fegyverest rendeltek a térségbe.
A katalán függetlenségi népszavazásról mondta ezt Miguel Beltrán de Felipe, a Castilla-La Mancha Egyetem jogászprofesszora a FüHü-nek. Szerinte valóban törvénytelen lenne megtartani, de óriási kudarc spanyol és katalán részről is, hogy idáig jutott a helyzet. Beszélt az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntéséről is, szerinte ezzel a jogi csata véget ért, de egy tagállamnak más, kevésbé konfrontatív lehetősége is van, hogy ne tartson be egy uniós döntést. Miguel Beltrán de Felipével Varsóban beszélgettünk.
Miguel Beltrán de Felipe
Az Európai Bíróság döntései kötelező érvényűek?
Igen. Persze, vannak olyan előzetes döntések, amelyek nem azok, de mivel a kvótaügyben hozott döntésre gondol, ott szó sincs ilyenről. Az kötelező érvényű. A bíróság azt mondta ki, hogy a kvóták teljesen összhangban vannak az európai joggal, a szerződésekkel. Vagyis mindenkinek tartani kell magát hozzájuk.
Mi történik, ha egy ország nem tartja magát az ítélethez? A magyar kormány ugyanis azt mondja, hogy ugyan elfogadja az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, de menekülteket nem hajlandó befogadni, és tovább folytatja a harcot. Milyen lehetőségei vannak?
Az Európai Unió tagországainak nagyon sok lehetőségék van, hogy megvédjék álláspontjukat, harcoljanak egy nekik nem tetsző döntés ellen. Mehetnek a bíróságra – mint ahogy ebben az esetben is ez történt.
A bíróság döntött, a jogi csata itt véget ért.
Persze, vannak nem jogi, hanem politikai lehetőségek is. Vegyük például Spanyolországot. A kvótadöntés szerint körülbelül 17 ezer menekültet kellene befogadnunk, de ennek csak a hat százalékát teljesítettük. Vagyis: Spanyolország sem teljesíti a kvótadöntést, csak úgy döntött, hogy nem megy a bíróságra, hanem szimplán nem tartja magát hozzá.
A kormány azt mondja, ez egy európai probléma, és nagyon bonyolult folyamat, hogy eldőljön, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem. A miniszterelnök szerint Spanyolország mindent megtesz, amit tud.
De a végeredmény akkor is az, hogy az ország nem tartja be a megállapodást.
Tehát vannak más lehetőségek is. Az tehát biztos, hogy a jogi csata véget ért kvótaügyben, de vannak más, talán kevésbé konfrontatív lehetőségek is.
Mit tehet az Európai Unió ilyen esetekben, ha egy ország ellenáll, és nem tart be bizonyos döntéseket?
Az Uniónak nincs végrehajtó hatalma.
Az egyes tagállamokon múlik, hogy mennyire tartják be a törvényeket, megállapodásokat.
Ha valamelyik tagállam ellenáll, az EU önmagában nem tehet semmit, legfeljebb párbeszédet kezd a kormánnyal. Aztán persze az Unió is fordulhat a bírósághoz, de az egész egy hosszú folyamat.
De még egyszer röviden a lényeg: minden tagállamnak sok lehetősége van arra, hogy ne tartson be egy uniós döntést.
Térjünk át a katalán függetlenségi népszavazásra: tényleg törvénytelen lenne megtartani?
Az biztos, hogy tényleg ellentmond az alkotmánynak. De nem csak az alkotmánynak, hanem a nemzetközi jognak is. Hiába hivatkoznak bizonyos katalán vezetők arra, hogy a nemzetközi jog őket támogatja, ez egyszerűen nem igaz. A nemzetek önrendelkezési joga ugyanis a gyarmatosítás felszámolására vonatkozott, Katalónia pedig nem gyarmat, tehát ez az elv nem alkalmazható.
Vagyis,
a népszavazás törvénytelen – ha szigorúan jogi szempontból nézzük.
A világon sehol nincs olyan alkotmány, amelyik megengedné, hogy az ország valamelyik része, tartománya, tagállama elszakadjon. Vegyük például Amerikát: ha mondjuk Texas holnap úgy döntene, hogy kilép az Egyesült Államokból, népszavazást csak úgy nem tarthatna róla. Ehhez ugyanis egy megegyezésre lenne szükség.
Van erre példa: Skócia és Québec. A skótok kötöttek egy egyezményt David Cameron kormányával, onnantól kezdve legálisan tarthattak népszavazást a függetlenségről. Ugyanez volt a helyzet Kanadában is, ott a parlament határozta meg, mik a québeci népszavazás szabályai.
Miért áll ennyire ellen a madridi kormány? Miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, hogy meg lehessen tartani a népszavazást?
Ez egy bonyolult kérdés. Sok jogász azt mondja, hogy a kormány nem is teheti meg, hogy hozzájárul a népszavazás megtartásához, mert ez önmagában alkotmányellenes lenne, hiszen elismernék, hogy Katalóniának joga van elszakadni, és az alkotmány szerint erről nem dönthetnek egyedül. Vagyis a skót példa itt nem alkalmazható.
Miguel Beltrán de Felipe
Más jogászok viszont úgy gondolják, hogy azért lennének jogi eszközök. Akár meg is lehetne változtatni az alkotmányt.
Ezt bármikor megtehetnék, nem?
Persze. Ez bármikor lehetséges lenne. Ugyanakkor hadd hozzam fel megint, hogy a világon egyetlen alkotmány sem engedi, hogy az ország egy része kiszakadjon. És ezt mindkét fél tudja,
tisztában vannak azzal, hogy ez kezdettől fogva egy zsákutca.
Ez a legsokkolóbb, hogy ezt mindketten tudják.
De még ha jogilag lehetséges is lenne, a madridi kormány politikai okokból sem akar beleegyezni egy ilyen népszavazásba. Hiába mondják sokan, hogy jó, akkor legyen egy olyan, ami nem kötelező érvényű. Mint ahogy egyébként a skót függetlenségről vagy a Brexitről szóló népszavazás sem volt kötelező érvényű. A kormány politikai okokból nem akarja ezt engedni.
Mit gondol: biztos, hogy jók azok az eszközök, amelyekkel a madridi kormány meg akarja akadályozni a népszavazást? Nem lehet, hogy az erőszakos intézkedések sok katalánt még inkább arról győznek meg, hogy a függetlenséggel jobban járnának?
Az a helyzet, hogy egyre nő azok száma, akik támogatják, hogy Katalónia független legyen. Tíz éve még 20%-os volt a támogatottsága, most meg már 45.
Ez egy komoly politikai probléma, és nem tűnik úgy, hogy a spanyol kormány tisztában lenne ezzel,
csak jogi problémaként kezelik. Persze, könnyű kijelenteni, hogy a népszavazás illegális, de foglalkozni kellene a politikai kérdésekkel is. A kormánynak egyszerűen nincs válasza arra, hogy mi legyen a függetlenséget támogató 45 százaléknyi katalánnal. Ez az igazi baj.
Szerintem egy súlyos politikai-társadalmi kérdésről van szó, hiába tiszta a jogi helyzet. Olyan érzések vannak sok emberben, amelyeket nagyon nehéz kezelni. Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, vagyis kellene, hogy legyen. Nem lehet pár év alatt megoldani, ahogy például a katalán vezetők tervezik.
Lát esélyt arra, hogy megrendezik végül a népszavazást?
Nem. Jövő vasárnap nem lesz népszavazás. A katalán kormánynak nincsenek meg az eszközei sem, hogy ezt megszervezze, nem tudják kinyomtatni a szavazócédulákat, megszervezni a választási bizottságokat, de még választói névjegyzék sincs. Gondolom, próbálkoznak vele, aztán majd azt mondják, hogy az elnyomó madridi kormány megakadályozta.
A gond ott van, hogy mi lesz jövő vasárnap után.
Valószínűleg lesznek tüntetések, talán még összecsapások is, remélhetőleg nagyobb zavargások nem. Na de utána?
Hidakat kellene építeni. Egyrészt a katalánok között, hiszen mélyen megosztott a katalán társadalom is. Másrészt természetesen a katalánok és a madridi kormány között. Ezt a társadalmi-politikai problémát meg kell próbálni valahogy megoldani.
Őszintén szólva,
nehéz optimistának lenni.
Nem hiszem, hogy ezt a rendkívül összetett kérdést néhány éven belül meg lehet oldani. A párbeszéd most lehetetlenné vált, és akik ezért felelősek, azokkal nem is lehet újra kezdeni. Ez mindkét félre igaz, a katalán vezetőkre, de a madridi kormányra is. Amíg nem lesznek új vezetők mindkét oldalon, addig nehéz lesz újjáépíteni az összetört bizalmat.
A mostani helyzet mindkét társadalom számára óriási kudarc. A Franco-rezsim bukása, tehát évtizedek óta nem sikerült valójában integrálni a katalánokat a spanyol társadalomba. Ez a kudarc. És nincs azonnali megoldás, ennek a helyzetnek nem lehet nyertese.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
