Nógrádi György, a magát polgári oldanak nevező társulat biztonságpolitikai szakértője, befogadna menekültet a lakásába. Ezt ő maga mondta, annyi volna még a feltétel, hogy a befogadandó menekült olyan jól nézzen ki, mint az ukrán szépségkirálynő. És ezt a szép menekült nőt – Nógrádi György elmondása szerint – két-három hét elteltével átvenné a baráti köre.
Nógrádi György mindezt a karcagi Nagykun Polgári Kör vendégeként Biztonság – kihívások és válaszok címmel tartott előadásán vezette elő, a nyilván minden jóra nyitott, keresztényi és polgári elveket valló sokaság szeme láttára és füle hallatára. Kint a pulpituson ott ült Fazekas Sándor, az Orbán-kormány egykori agrárminisztere, ő is mosolygott a történeten, talán titokban még a szája szélét is megnyalta, amikor elképzelte, hogy rá kerül a sor az ukrán szépségkirálynő használatakor.
Ebből azért a vak is látja, hogy Nógrádi úr (?) valójában jószívű ember. Ami neki jó, azt a barátaitól sem sajnálja. Talán még is jobb lenne, ha Nógrádi György nem egy menekültet fogadna be, hanem egyszerre többet, de csak az ukrán szépségkirálynőt használná rendeltetésszerűen, a többieket azonnal átadná a barátainak, ne kelljen már szegényeknek a nyálukat csorgatva várniuk, míg sorra kerülnek.
Nem tudni pontosan hányan voltak ezen az összejövetelen, az viszont valószínűsíthető, hogy a megjelentek egytől egyig rendes magyar emberek, akik kereszténynek és polgárnak mondják magukat. Ehhez képest meglehetősen furcsa, hogy egyetlen ember nem akadt a jelenlévők között, aki felállt volna, hogy azt mondja: Nógrádikám, menj te a jó kurva anyádba! Őt fogadd be személyi használatra, őt vegyék át a hozzád hasonlóan ostoba és gazember barátaid.
De nem volt ott egyetlen férfi, vagy teszem azt nő, aki kikérte volna magának ezt a hangot, ezt a gyalázatos, mindennek, csak éppen keresztényinek nem nevezhető mentalitást.
Sok évvel ezelőtt, amikor Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként öregecske feleségekről beszélt, a Keresztény Úriasszonyok Szentfazék Tagozatának Ájtatos Szattyán szekciója egész oldalas újsághirdetésben tiltakozott a megfogalmazás ellen. Mint akkoriban büszkén nyilatkozták, éves költségvetésük nagy részét felemésztette az újsághirdetés, de nekik így is megérte, mert a keresztény értékek lettek megtámadva és nekik azokat meg kellett védeniük. Most a Keresztény Úriasszonyok Szentfazék Tagozatának Ájtatos Szattyán szekciója nem mond semmit. Ha még vannak egyáltalán.
Felhívnám egy ismerősömet, aki tanult, tájékozott ember létére Fidesz-hívő, ráadásul templomjáró ember, aki már akkor is vallásos volt, amikor Orbán és társai még azt kiabálták a parlamentben, hogy „csuhások, térdre”! Megkérdezném tőle, hogy ez most akkor miféle értelmezése a tízparancsolatnak, a szent szöveg melyik pontjából olvasható ki, hogy a befogadott ukrán szépségkirálynőt – magyarul ezt így mondják – partiba kell vágni?
Felhívnám és megkérdezném, de minek. Azt mondaná, amit akkor szokott mondani, amikor kiderült valamilyen turpisság. Magánrepülőgép, helikopter, vagy ezeknél nagyságrendekkel is nagyobb lenyúlás. Hogy tud mindent, olvas újságot, néz tévét, hallgat rádiót – nem csak a kormányhoz közelit -, de ő, így mondta nekem legutóbb, akkor is ezeket szereti.
Én meg ezeket nem szeretem. És közlöm velük, hogy jó helyről tudom: isten, ha volna, hányna tőletek.
