2007. november 7-én a Független Hírügynökség beszámolója szerint a budapesti kampánynyitón Tarlós István arról beszélt, hogy „a szociális népszavazás 2008 nem a rövid távú politikai győzelemről szól, hanem a jövőről”.
A politikus hangsúlyozta: a hivatalos kampány csak akkor kezdődik, mikor Sólyom László köztársasági elnök kiírja a népszavazás pontos időpontját, így a mostani csak „előkampány.”
A kampány politikai vezetője hozzátette: ha a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást eredményét a kormány megpróbálja kijátszani, vagy kicselezni, akkor soha többé nem mondhatja azt magáról, hogy demokrata.
Tarlós szerint minden ember hét másikat képes meggyőzni és erre kérte a jelenlévőket is.
Rogán Antal az V. kerület fideszes polgármestere az eseményen közölte: a népszavazás a figyelmeztetés eszköze a kormány számára, hogy a kabinet rossz úton jár. Az ellenzéki politikus szerint a népszavazás nem a megoldást jelenti, hanem véget vethet valami rossznak, de egyben egy új kezdet is.
Már három volt munkatársa ellen emeltek vádat. Az igazi problémát nem is a volt kampányfőnöke, Paul Manafort elleni eljárás jelentheti, hanem az, hogy volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos vallani kezdett arról, hogy az orosz kormányhoz közel álló emberekkel volt kapcsolatban.
Robert Mueller különleges ügyész pont azt vizsgálja, hogy az oroszok hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Paul Manafort a vádemelés után Fotó: MTI/EPA/Tasos Katopodis
Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort és egy munkatársa ellen is vádat emeltek, és Trump fiát is meghallgatta már a vizsgálóbizottság, ugyanis Manaforttal és Trump vejével, Jared Kushnerrel együtt találkozott a kampány alatt egy orosz ügyvéddel, aki Hillary Clintonról ígért információkat.
Sorry, but this is years ago, before Paul Manafort was part of the Trump campaign. But why aren't Crooked Hillary & the Dems the focus?????
Trump a Twitteren ugyan azt írta, hogy a Manafort elleni vádak jelentéktelenek és minden korábban történt, de neki
a legnagyobb gondot a Papadopoulos elleni eljárás jelentheti.
Ő ugyan nem tartozott a kampánystáb legfontosabb tagjai közé, de kiderült, hogy nem csak, hogy bűnösnek vallotta magát, de még júliusban letartóztatták a washingtoni repülőtéren, és azóta együttműködik az FBI-jal. A CNN által megszerzett dokumentumok szerint például elismerte, hogy azután lett „érdekes” az oroszok számára, hogy szerepet vállalt Trump kampányában – erről hazudott korábban.
Trump kampánycsapatának tisztában kellett lennie azzal, hogy az oroszok segíteni akarnak neki.
Papadopoulos egy, Professzornak nevezett emberrel állt kapcsolatban, akivel 2016 áprilisában egy londoni szállodában találkozott is, és aki lejárató információkat ígért Hillary Clintonról. A Professzor másoknak is bemutatta a tanácsadót, akik szintén az orosz kormánnyal álltak kapcsolatban. Egyikükről azt állította, hogy Putyin rokona.
Az oroszok azt is el akarták érni, hogy Trump még a kampány alatt látogasson el Oroszországba.
A New York Times-nak egy korábbi vizsgálóbizottság független tanácsadója azt mondta: ezek nagyon komoly fejlemények. Eleve a Nixon bukásához vezető Watergate-ügy óta Manafort az első volt elnöki kampányfőnök, akit vád alá helyeznek. Papadopoulos pedig bizonyítja is, hogy a kampánystáb valóban összejátszott az oroszokkal.
A Politico információi szerint Donald Trump egyre izgatottabb, egyre több ember kérdezget arról, hogyan kellene reagálnia a hírekre. A lap szerint
a Fehér Házban már készülnek a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn elleni vádemelésre is.
A The Hill szerint még az is elképzelhető, hogy a fokozatos vádemelésekkel Mueller már a Trump elleni eljárást készíti elő.
A világ vezető politikusait dróton rángató, ördögi tervvel rendelkező milliárdos tőzsdespekuláns – Soros Györgyről az utóbbi időben nem csak a magyar kormány sulykolja ezt a képet. A magyar származású befektető, aki alapítványai keresztül régóta támogatja a szabadságjogokért küzdő szervezeteket, az „illiberális” rezsimek kedvenc ellensége lett, az ellene folytatott kampány antiszemita felhangoktól sem mentes.
Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung
A kormányzati propagandamédiát olvasva és az óriásplakátokat látva az embernek könnyen az az érzése támad, hogy Soros György maga az Ernst Blofeldbe oltott Palpatine szenátor, a Lex Luthorral és Moriartyval kevert Szauron, aki gonosz tervével Magyarország romlására tör. Aradszki András államtitkár pedig egyenesen Sátánnak nevezte, aki ellen rózsafüzérrel kell küzdeni (később módosított, hogy valójában „csak” a tervét gondolja sátáninak).
Soros György sokak számára egyszerűen csak egy gazdag ember, aki olyan ügyeket támogat, amelyek elsősorban a liberálisoknak fontosak.
A szélsőjobboldaliaknak viszont egy, már-már természetfeletti képességekkel rendelkező veszélyes figura,
aki dróton rángatja a fél világot.
A Financial Times gyűjtése szerint csak 2017-ben kitalált egy hamis vegyifegyver-támadást Szíriában, Trump-ellenes tüntetőknek fizetett Washingtonban, megpróbálja végrehajtani a Soros-tervet Magyarországon, kormányváltást kényszerített ki Macedóniában, aláásta az izraeli miniszterelnök tekintélyét, és kirúgatott több Fehér Ház-i tanácsadót.
Van, aki szerint egymaga kreálta az európai menekültválságot, az alt-right kedvenc propagandaoldala, a Breitbart szerint pedig azért támogatta a Black Lives Matter nevű, a feketéket ért rendőri erőszak ellen küzdő mozgalmat, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. Alex Jones álhíreket terjesztő, Donald Trump által kedvelt oldala, az Infowars szerint Soros György áll amögött is, hogy „a muszlimok egyre inkább átveszik az uralmat Nyugaton”.
De persze olyan elmélet is van, hogy összeesküvést szőtt a világelittel (bármit is jelentsen ez), hogy tönkre tegye a nemzeti valutákat. Mások szerint meg nem kevesebbet akar, mint világuralmat, hogy aztán liberálisabbá tegye a világot.
Soros György az új generációs nacionalisták számára a tökéletes ellenség:
internacionalista, támogatja az egyéni szabadságjogokat, a szabad sajtót, a korrupcióellenes kezdeményezéseket, ő a világ 29. leggazdagabb embere a Forbes szerint, és zsidó származású. Azért ő az egyes számú közellenség az új jobboldaliak körében, mert ők egyszer és mindenkorra le akarnak számolni azzal a gondolattal, hogy a liberális értékek, vagyis az emberi jogok és a demokrácia jó dolog.
Ahogy a Guardian írja: Soros György annyira tökéletes ellenség, hogy
ha nem lenne, akkor ki kellene találni
– de mivel az a Soros György, aki a propagandában él, a valóságban tényleg nem létezik, ezért ki is találták.
De hogy lett a 87 éves, magyar-amerikai üzletember a világ első számú főgonosza, a mumus, akivel nem csak Magyarországon rémisztgetik a gyerekeket, hanem Lengyelországtól Románián és Macedónián át az Egyesült Államokig és Izraelig számos országban?
A korai évek
Soros György 1930-ban született Budapesten, Schvartz György néven, a család hat évvel később változtatta a nevét Sorosra. Hamis papírokkal élte túl a Holocaustot, majd a háború után a kommunizmus elől Londonba ment.
A London School of Economicsban tanult, többek között Karl Poppertől, a nyílt társadalom filozófusától, aki azt vallotta: a társadalmak akkor virágoznak, ha demokratikus a kormányzás, szólásszabadság van és tiszteletben tartják az emberi jogokat.
Soros György 1956-ban költözött Amerikába, ahol pénzügyi területen kezdett dolgozni, befektetésekkel szerzett vagyont. Jótékonysági tevékenységét Dél-Afrikában kezdte 1979-ben: feketéknek adott ösztöndíjat, hogy egyetemre mehessenek.
1984-ben hozta létre a Nyílt Társadalom Alapítványt Magyarországon,
saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy „alternatívát mutasson a hamis állami dogmával”, vagyis a kommunizmussal szemben. Többek között fénymásoló berendezéseket adott kulturális és tudományos intézeteknek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyre kevésbé tudja kontrollálni az információáramlást.
Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Egyre több országban hozta létre a helyi Nyílt Társadalom Alapítványt, amellyel két célja volt: elterjeszteni a szabadságjogok eszméjét a diktatúrákban, és az, hogy a fiatal értelmiségiek ne érezzék úgy, hogy el kell hagyniuk az országukat. De Paul Stubbs Horvátországban élő brit kutató szerint Soros Györgyöt hamar megvádolták, hogy politikai szerepre tör, és ezért ad pénzt.
A rendszerváltás idején és az utána következő években még népszerű volt Magyarországon: civil szervezeteket támogatott, ösztöndíjakat osztott.
Nagyon sokan, például Orbán Viktor is, az ő ösztöndíjának segítségével jutottak ki külföldre,
hogy olyan dolgokról tanulhassanak, amelyekről korábban soha nem hallottak.
De közben olyan pénzügyi ügyletei is voltak, amelyek miatt joggal érte kritika. Az 1990-es évek elején a font ellen kötött üzleteket, amellyel több mint egymilliárd dollárt keresett, az angol pénzügyi rendszer viszont összeomlott. Néhány évvel később ugyanezt játszotta el az ázsiai pénzügyi válság idején. Az érintett országokban természetesen nem pozitív szereplőként jelent meg.
A CNN szerint a Soros-ellenesség a ’90-es évek végén érkezett meg Amerikába, Lyndon LaRouche, a Munkáspárt meglehetősen furcsa nézeteket valló elnöke által, aki saját „újságjában” olyanokkal vádolta meg, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút, és ő vezeti II. Erzsébet királynő drogkartelljét.
2004-ben aztán Soros György azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy olyan csoportokat támogatott, amelyek Bush újraválasztását akarták megakadályozni, ráadásul felszólalt az iraki háború ellen. Michael Vachon, a Soros Fund Management szóvivője szerint ekkor került a „konzervatív propagandagépezet kereszttüzébe”.
Befolyásos konzervatív magazinok is
elkezdték átvenni az összeesküvés-elméleteket.
Bill O’Reilly, a Fox News egyik műsorvezetője (Donald Trump régi barátja) arról beszélt, hogy Soros veszélyes, szélsőséges, aki nyitott határokat akar, legalizálni akarja a drogokat és az eutanáziát, sőt, meg akarja szüntetni a karácsonyt.
Glenn Beck konzervatív tévés kommentátor pedig a „Soros-terv” egyik korai verzióját vázolta fel: eszerint humanitárius segély álcájával árnyékkormányt kell létrehozni, át kell venni a hatalmat a médiában, kormányellenes érzelmek keltésével kell destabilizálni az államot és felforgatni az amerikai választási rendszert, aztán jöhet a világuralom.
Glenn Becket egyébként nem sokkal a „Soros-terv” felvázolása előtt választották meg a második legnépszerűbb tévés személyiségnek Oprah Winfrey mögött.
Forrás: Wikimedia Commons
Aztán jött a 2008-as gazdasági válság: az érintett országok közül több-ben is elkezdték megkérdőjelezni, hogy jó-e az EU tagjának lenni,
a pénzügyi válság több helyen elkezdte aláásni a demokratikus intézményrendszert,
ráadásul arra is jó volt, hogy ellenszenvessé váljon mindenki, akinek pénze van.
Soros György ekkor egyébként 100 millió dollárt költött arra, hogy enyhítse a válság tüneteit Közép- és Kelet-Európában. A Financial Times-nak ennek okáról azt mondta: „nagyon komoly a politikai veszély, és a soviniszta, idegengyűlölő szélsőjobboldal felemelkedése zavaró fejlemény”.
2012-ben aztán az Open Society Foundations úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább közvetlenül az alapítványait Közép- és Kelet-Európában, mert megítélése szerint elérték a célt: EU-tagok lettek az országok.
De ez már egy másik világ volt.
Egyre több országban törtek előre a populista pártok: 2010-ben Magyarországon Orbán Viktor, 2012-ben Szlovákiában Robert Fico került újra hatalomra, majd 2015-ben Romániában a Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták alakíthattak kormányt, és Lengyelországban is megnyerte a választást Jaroslav Kaczynski pártja. Tavaly pedig jött Donald Trump.
Jan Orlovsky, a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője szerint ezeket a pártokat a válság segítette abban, hogy hatalomra kerüljenek. Szerinte sokan azt kezdték gondolni, hogy az EU nem arról szól, amit korábban ígértek, néhányan egyenesen fenyegetésnek kezdték érezni az Uniót. A „liberális demokrácia” pedig szitokszóvá vált.
Chris Stone, az Open Society Foundations elnöke a Politicónak márciusban azt mondta, hogy
„a ma illiberálisnak nevezett autoriter vezetők régóta küzdenek Soros György és a nyílt társadalom eszméje ellen, és Trump győzelme felbátorította őket, hogy még messzebb menjenek el”.
És mivel Soros rendszeresen felszólal az autokratikus rezsimek és a korrupció ellen, egyre több országban kezdték ellenségnek kezelni.
A mumus
Soros szóvivője, Laura Silber a Foreign Policynek azt mondta: Magyarországon Orbán Viktor személyes kampányt indított Soros ellen – előkerültek az összeesküvés-elméletekbe átcsapó vádak arról, hogy le akarja bontani a kerítést, egymillió bevándorlót akar betelepíteni, ráadásul egész hálózatot épített, és még a „brüsszeli bürokraták” is a zsebében vannak.
Forrás: Wikimedia Commons
Romániában Dragnea és pártja okolja minden bajért Sorost. Télen, amikor tömegek tüntettek a korrupció ellen, egy, a kormányhoz közel álló tévében azzal vádolták meg a demonstrálókat, hogy Soros fizette őket: a felnőtteknek 100, a gyerekeknek 50 lejt adott, de még a kutyák is kaptak 30-at (egy lej kb. 67 forint).
Emlékezhetünk rá,
hasonlóan bizarr vádak a magyar kormánymédiában is előkerültek,
amikor arról írtak, hogy Soros György repülővel hozott embereket a Lex CEU elleni tüntetésre. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is viccel válaszoltak: volt, aki pénzt dugott a kutyája ruhájába, más meg olyan transzparenst kötözött rá, amelyen azt kérdezte: „Ki tud 30 lejt euróra váltani?”
A különbség az volt, hogy a nyilvánvaló hazugságért Romániában megbüntették a tévét.
Korrupcióellenes tüntetés Romániában Fotó: MTI/EPA/Dan Balanescu
Egyes csoportok ezen kívül még Sorost vádolják azzal is, hogy miatta tanulnak a melegek jogairól Romániában a középiskolások.
Gabriel Petrescu, a Serendinno Alapítvány vezetője szerint Dragneáék számára is egyértelmű, hogy Soros György nem jelent fenyegetést, de az ellenzék gyengén szerepelt a választáson, és nem akarják őket erősebbé tenni azzal, hogy őket támadják és őket kezelik ellenségként. Ezért vették elő Sorost, de
valójában nem a 87 éves milliárdos a célpont, inkább egy mítoszt építettek köré.
Ez a mítosz sok országban terjed. Az összeesküvés-elméletek szerint Soros György manipulálta a szlovákiai korrupcióellenes tüntetőket, Bulgáriában egy lap liberális terroristának nevezte, Szerbiában a szélsőjobboldali és a oroszbarát médiumokban a Rotschildokhoz kötik, és azt is hangsúlyozzák, hogy zsidó származású, Lengyelországban pedig a kormányzó PiS egyik képviselője a „világ legveszélyesebb emberének” nevezte az ultrakonzervatív Maryja rádióban. Kaczynski pedig egyenesen arról beszélt, hogy a Soros által támogatott szervezetek „identitás nélküli társadalmakat” akarnak.
A „sorosozás” Magyarország mellett Macedóniában a legerősebb.
Itt Nikola Gruevszki bukott miniszterelnök szerint egyenesen „Soros-talanítani” kellene a társadalmat.
Az Oroszország által erősen támogatott Gruevszki azért bukott meg, mert felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült, hogy kormányhivatalnokok visszaéltek hatalmukkal. Az is kiderült, hogy illegálisan újságírókat és ellenzéki politikusokat hallgattak le, ő maga pedig arra biztatta a választási bizottság tagjait, hogy csaljanak a választáson.
Ezek után az orosz propaganda kezdte el azt terjeszteni, hogy Soros beavatkozott a macedón választásokba – ezt pedig átvette az amerikai szélsőjobboldal, majd persze többek között a magyar kormánymédia is. Még egy szervezetet is létrehoztak Macedóniában, „Stop Operation Soros” néven, természetesen orosz támogatással.
Soros Györgyöt ugyanis Putyinék sem szeretik.
Többek között azért támadják, mert terjeszti a szabadságjogok eszméjét a volt szovjet tagállamokban. Ez egyébként nagyjából egybeesik a republikánusok külpolitikai elképzeléseivel, márciusban hat amerikai szenátor mégis a külügyminisztériumhoz fordult, hogy nézzék meg, a szövetségi kormány milyen Soroshoz köthető szervezeteket támogat.
Fotó: MTI/EPA/Andreas Gebert
És sorra jönnek Amerikában is a furcsa elméletek. Szélsőjobboldali médiumok, mint például Trump egyik kedvence, a Breitbart, azt állítják, hogy Soros fizette a Nők Menetén vagy a Séta a Tudományért felvonuláson résztvevőket. Sőt, a Foreign Policy szerint még az is felmerült, hogy Sorosnak köze van Colin Kaepernick NFL-játékoshoz – ő volt az, aki a feketék elleni rendőri erőszak miatti tiltakozásként letérdelt a himnusz alatt, amellyel tüntetéshullámot indított el.
Soros György még Izraelben is ellenségnek számít bizonyos körökben. Egyrészt azért, mert támogatja az Izraelt rendszeresen kritizáló Human Rights Watchot, valamint palesztin és izraeli, a békéért küzdő szervezeteket is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont, a többi autoriter vezetőhöz hasonlóan, nem szereti a civil szervezeteket.
De egy másik oka is van annak, hogy Netanjahu Sorosnak támadt, méghozzá egy másik amerikai milliárdos, Sheldon Adelson.
Ő Soros György egyik nagy ellenfele Amerikában,
rengeteg pénzzel támogatja a republikánusokat.
És erősen támogatja Netanjahut is, az utóbbi időben viszont voltak jelei annak, hogy elfordul a miniszterelnöktől és a még tőle is jobbra álló Naftali Bennett mellé áll. Netanjahu a Háárec szerint azért is támadhatott Sorosnak, hogy jó pontokat szerezzen Adelsonnál. (Fia pedig egészen szórakoztató módon nyilvánult meg a témában.)
Akár Soros Györgyről is beszélgethettek MTI Fotó: Mohai Balázs
Tehát Soros György abban, hogy pénzét politikai célokra is költi és politikai csoportokat is támogat,
nem különbözik más milliárdosoktól:
Adelson mellett meg lehet említeni a jobboldali Koch-testvéreket, vagy épp Robert Mercert, aki milliókkal támogatta Trump kampányát.
A Soros elleni támadások azonban különböznek az őket érő esetleges bírálatoktól. Mark Fenster, a Floridai Egyetem professzora szerint a Soros-ellenes összeesküvés-elméletek hasonlóak azokhoz, amelyekkel korábban a Rotschildokat vádolták, és amely elméletek mögé az antiszemitizmust próbálták elrejteni. A Breitbart például a nácik által is használt retorikával támadta: világot átszövő polipnak nevezték, ugyanúgy, ahogy a nácik a zsidókat a 30-as, 40-es években.
Közép- és Kelet-Európában még hangsúlyosabb ez a párhuzam. Jacek Kucharczyk lengyel szociológus szerint
Soros György ellen modern boszorkányüldözés folyik,
ráadásul olyan országokban, ahol az antiszemitizmusnak komoly hagyományai vannak. Rafal Pankowski, a Never Again antirasszista szervezet vezetője pedig a Háárecnek azt mondta: az, hogy Sorost egy összeesküvéseket irányító központi figurának ábrázolják, beleillik abba a tendenciába, hogy nő az idegengyűlölet, és egyre több a gyűlöletbeszéd. A már idézett Paul Stubbs is egyetért ezzel, a Soros elleni kampányok őt is az antiszemita összeesküvés-elméletekre emlékeztetik.
A magyarországi Soros-ellenes kampánnyal kapcsolatban az izraeli nagykövet is tiltakozó közleményt adott ki, mondván, az
„nemcsak szomorú emlékeket idéz fel, de gyűlöletet és félelmet szít”.
Netanjahu kormánya azonban visszavonatta a bírálatot.
Soros György egyébként saját bevallása szerint a náci uralom alatt átéltek miatt küzd az átláthatóságért, a szólás- és sajtószabadságért, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Az pedig, hogy az alapítványai mire költenek pénzt, itt böngészhető.
Állok a villamosmegállóban, gyanútlanul, kit sem sejtve. És akkor hirtelen rám mosolyog egy magyar származású milliárdos.
Ismerem ezt az arcot, naponta ezerszer tolják a képembe a fizimiskáját, még a nevét is odaírják, annyira hülyének néznek, hogy azt hiszik, ha egyszer mondják, nem tudom megjegyezni.
Naná, ő a Soros! A híres, nevezetes. Akitől rettegni kell, mert rosszat akar nekünk.
Terve van a Sorosnak, és most azt kéri tőlem a kormány, plakáton, konzultációs levelekben, és mindenütt, ahol módjában áll elkölteni a adófizetők milliárdjait, hogy ezt a tervet, ami a Sorosé, ne hagyjam szó nélkül.
Mit is mondhatnék. Káromkodni nincs már kedvem, akit kellett, elküldtem rég az anyjába.
De jól van, legyen úgy, ahogy akarjátok! Nem kellett volna ezért milliárdokat kidobálni az ablakon, megmondtam volna én nektek ingyen is.
Szóval, az a helyzet tisztelt Főkérdező, hogy gazemberek vagytok. Tudjátok, hogy miért.
De hátha nem mindenkinek világos. Mari néninek például Balatonborzadályon, és Józsi bácsinak Dunarettentőn. Ők azok, akiket ti a propagandátokkal halálra hülyítetek.
Ti tudjátok a legjobban, hogy a Soros-terv nem létezik. Valamelyik éceszgéberetek találta ki. Nem hinném, hogy maga a Főkérdező, ő leginkább stadionban és szotyolában utazik.
Arra lett szotyializálva.
Sorosnak persze vannak elképzelései arról, hogy miként lehetne megoldani a migráns-válságot – melyikünknek nincs! – de ezek az elképzelések köszönőviszonyban sincsenek azzal, amivel ti a magyarokat etetitek.
Ti azt akarjátok, hogy a magyarok féljenek, mert akkor majd hozzátok szaladnak védelemért. És ti meg is véditek őket, megsimogatjátok a buksijukat, és azt mondjátok nekik, hogy drága magyarok, nem lesz bajotok, elűzzük a Sátánt, nem engedjük a közeletekbe.
Óriásplakáttal, rózsafüzérrel, mikor mivel.
Csak annyit kérünk cserébe, hogy szavazzatok ránk.
És a magyarok majd szépen rátok szavaznak, ti meg viszonzásul még jobban széthordjátok az országot, és azt a keveset is belerakjátok a csókosaitok zsebébe, amit még meghagytatok belőle.
Hát ez jutott hirtelen az eszembe, miközben a villamosra vártam. Lett volna még más mondandóm is, de jött a villamos, és felszálltam.
Ott még eszembe jutott, hogy lehet még négy évetek, vagy annál is több valamivel. De eljön majd az idő, amikor bocsánatot fogtok kérni Mari nénitől Balatonborzadályon és Józsi bácsitól Dunarettentőn, amiért rútul átbasztátok őket.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal.
A cseh választásoknak az a különlegessége, hogy mindig pénteken és szombaton tartják őket. A másik pedig az, hogy létezik és rendszerint jól szerepel egy nem megreformált, nem átnevezett kommunista párt (Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja). Még királycsináló szerepben is voltak, amikor Vaclav Klaus az ő parlamenti szavazataikkal lehetett köztársasági elnök. Egyébként az is hagyomány szinte, hogy Vaclav Havel, a kelet-európai rendszerváltások jelképpé vált személyisége óta csak populista államfő lakik a Hradzsinban: Klaus jobboldali volt, a mostani Zeman pedig baloldali. Most nagy az esélye annak, hogy egy populista kormánya (ANO) is legyen.
Nos, két hét múlva 31 párt és mozgalom versenyez, ami új rekord, négy éve 23 szervezet indult. A jelöltek száma 7539, 1600-zal több, mint 2013-ban az előre hozott választásokon volt. Egy képviselői helyért átlagban 37-38 jelölt száll ringbe, míg négy éve csak 25. A jelöltek átlagéletkora 46,5 év.
A képviselőháznak, amely a kétkamarás parlament alsóháza, 200 tagja van.
Országos jelöltlisták nincsenek, a pártok régiónként állítanak egyet-egyet. Mind a 14 választókerületben (az ország 13 régiója és Prága) a 31 szervezetnek csak valamivel több mint fele állított jelöltlistát.
A közszolgálati cseh televízió és rádió hétfőtől sugározza térítésmentesen a pártok és mozgalmak választási hirdetéseit.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal. Rajtuk kívül a felmérések szerint még a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) kerül be biztosan a képviselőházba. Folyamatosan 8-10 százalék körüli támogatást és ezzel parlamenti részvételt jósolnak két új tömörülésnek is: a Kalózpártnak és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalomnak. A nagy múltú Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), valamint a TOP 09 jobboldali párt népszerűsége az öt százalékos választási küszöb határán mozog.
A legutóbbi, 2013. októberi előrehozott képviselőházi választást a CSSD nyerte az ANO és a KSCM előtt.
Ellentmondásos hírek vannak arról, ki lehet az MSZP új miniszterelnök-jelöltje Botka László lemondása után. Úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.
„Én is csak a hírekben hallottam Botka László lemondásáról”
– nyilatkozta Szent-Iványi István a FüHünek a Botka-lemondással kapcsolatban. A Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértőjét nem is olyan régen mutatta be a szocialista párt akkor még miniszterelnök-jelöltje, mint a leendő csapat egyik tagját.
Szent-Iványi István MTI Fotó: Máthé Zoltán
A budapesti Flamenco szállodában megrendezett választmányi ülés előjátékaként Botka László nagyjából ötven perces előadásában azzal kezdte mondandóját:
arra szerződött, hogy a programját megvalósítva létrehozza a kormányváltók szövetségét,
és teljes mértékben elkötelezett abban, hogy ezt a munkát végig is viszi. Nem volt ez régebben, mint nagyjából két hete; Botka körül már akkor csapkodtak a villámok, sőt egyesek szerint megfagyott a levegő. Belső és külső elemzők közül többen már akkor úgy látták, a jelöltnek meg vannak számlálva napjai. Ezzel együtt, mintegy demonstrálva a sikeres szövetség-alakítást, bemutatott egy sor partnert, többek között Szent-Iványit is.
„Kicsit zokon is veszem, hogy
most nem tartotta fontosnak Botka, hogy a hivatalos bejelentés előtt értesítsen
engem, gondolom a többieknek, akiket bemutatott együttműködő partnerként, nekik sem szólt. Ez nem volt korrekt tőle” – mondta Szent-Iványi, majd azt is hozzátette, hogy a kialakult helyzetet most még nehéz értelmezni. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: mostanra készült el azzal az anyaggal, amely a külpolitikai stratégia koncepcióját fogalmazta meg, de az átadásra már nem kerülhetett sor.
Botka nagy beszéde MTI Fotó: Bruzák Noémi
A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt volt az egyetlen, amely lényegében elfogadta Botka hívó szavát, bár ez a kapcsolat sem jutott el a formális megállapodásig. „Az egy héttel ezelőtti látványos bejelentést követően
semmiféle tárgyalást nem kezdeményezett a miniszterelnök-jelölt,
így csak terv maradt a valódi kézfogás.” – mondta Szent-Iványi, majd azt is hozzátette, ki kell várni, hogy a meglehetősen zavaros állapotban lévő MSZP milyen lépést tervez. A liberális párt változatlanul azon az állásponton van, tudtuk meg a politikustól, hogy nincs más megoldás, mint az együttműködés kialakítása, várják a kezdeményezést.
Arra a kérdésre, hogy vajon külső, vagy szocialista politikus lesz az új miniszterelnök-jelölt, már nem tudott válaszolni. Pedig
most az tűnik a Botka utáni napok legfontosabb kérdésének, hogy milyen irányba indulnak el a szocialisták.
Ebben máris ellentmondóak az információk, mert ugyan Molnár Gyula pártelnök belső jelöltről tett említést, mások viszont, szintén MSZP-s politikusok, kizárólag külsős személyben tudnak gondolkodni. Azt mondják: a jövő hét döntő periódus lesz, ekkorra már kiegyenesedhet a kapcsolat a Demokratikus Koalíció és az MSZP között.
A Tarjányi-féle koncepció sincs teljesen elvetve, ennek a csapatnak, állítólag megvan a miniszterelnök-jelöltje, olyasvalaki – a kiégetett és lejáratott Lattmann Tamás után -, aki a legtöbb szereplő igényét képes kielégíteni. A FüHü információi arra engednek következtetni, hogy ez az esetleges választási párt, amelyet a Magyar Progresszív Mozgalom fogna össze, és amelyben fölsorakoznának az ellenzéki pártok,
már nehezen tető alá hozható.
Az mindenesetre megállapítható, hogy Botka távozása nehéz helyzetbe hozta a demokratikus ellenzéket. Ennél, egyesek szerint csak az lett volna nehezebb helyzet, ha marad.
A Demokratikus Koalíció a korábbi Obama-kampány tanácsadóival szerződött a választásokra. Havi tízezer eurót fizetnek az amerikai szakértőknek – jelentette be a DK szóvivője.
Gréczy Zsolt elmondta, hogy megállapodtak a Smoot Tewes Group (STG) nevű amerikai tanácsadó céggel, hogy
havi tízezer euróért segítenek kialakítani a DK kampánystratégiáját,
illetve tanácsokkal látják el a pártot a kampányban.
A cég vezetőit felsorolva megemlítette Julianna Smootot, az Obama alapítvány (Obama Foundation) igazgatótanácsának tagját, Barack Obama egykori amerikai elnök volt kampányfőnök-helyettesét, Paul Tewes-t, az Obama-kampány önkéntesekért felelős szervezőjét, illetve a Demokrata Párt politikai műveletekért felelős vezetőjét, valamint Dan Kanninen politikai elemzőt, aki több úgynevezett csatatér-államban vezette az Obama-kampányokat.
Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap – így hívják a pályázatot, amellyel arra várnak ötleteket, hogy mire költsék el a 2018-as kampánypénzt.
A viccpárt azt írja honlapján, hogy most végre komoly összegekkel tudják „támogatni a jó kezdeményezéseket”.
A kampánytámogatást az ajánlóívek leadása után kapják meg. Az összeg attól függ, hány jelöltjük lesz, de szerintük
minimum 123 millió forintot biztosan szét tudnak osztani.
Azt írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”
Mivel az MKKP akcióiban mindenki önkéntesként vesz részt, ezért főleg olyan ötleteket várnak, amelyekkel anyagköltségre pályáznak, és többen összefogva, önkéntesként valósítják majd meg.
A nyertes ötleteket a kampány idején, a választásig kell megvalósítani.
Azt is írják, hogy bárki pályázhat: magánszemélyek, baráti társaságok, csoportok, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, de még pártok is.
Négy pályázati kategóriát hirdettek meg:
Pelikán József: 100 ezer és 1 millió forint között,
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón kihelyezett frakcióülést tartott, melyen részt vett Botka László miniszterelnök-jelölt, a párt országos elnöksége és megyei elnökei, s ahol megvitatták az őszi parlamenti ülésszak legfontosabb feladatait.
Megállapodás született arról, hogy az MSZP
szembesítő kampányban tájékoztatja a magyar társadalmat a 2010 óta tartó országromboló fideszes politika következményeiről.
Ezen kívül a Botka-kormány 2018 utáni teendőit, Magyarország legégetőbb problémáit 7 helyszínen tartott részországgyűléseken fogják megvitatni az emberekkel a párt politikusai és szakértői.
Ezt követően Botka László miniszterelnök-jelölt tájékoztatást adott a 2018-as parlamenti választás szövetségi stratégiájáról.
A tanácskozáson
élénk szakmai vita zajlott Magyarország legfontosabb problémáiról
és arról, hogy az MSZP miként kívánja ezeket megoldani. Ezzel kapcsolatosan Komáromi Zoltán egészségpolitikus a magyar egészségügy válságának megoldásáról, Andor László egykori uniós biztos az Európai Unió szociális pilléréről, Büttl Ferenc közgazdász pedig egy igazságosabb gazdaságpolitika megteremtésének lehetőségeiről beszélt.
Nem érhette váratlanul a velencei kihelyezett frakcióülésen a jelenlévőket Orbán Viktor bejelentése, vagy ha igen, akkor nagyon jól működik a konspirációs rendszer a Fideszben. Orbán ott arról beszélt, zárt körben persze, hogy ismét meg kell kérdezni az embereket, ezúttal arról, hogy mi a véleményük a Soros-tervről.
Ez ugye egyet jelent azzal, hogy újra nemzeti konzultáció lesz, valami olyasmiről, amiről valójában senki sem tud, sőt feltehetően nem is létezik.
A Független Hírügynökség szakmai körökből úgy értesült, hogy a kormány – a Fidesz felkérése alapján – „hajlandóságot mutat egy ilyen akcióra, amelyet persze különböző kampányfogások kísérnek majd. A kormányzat, természetesen az ilyen akciókat nem kampányként értelmezi, vagy inkább értelmezteti, hanem tájékoztatásként. Ez lehet a magyarázat annak, hogy az előzetes tervek szerint már szeptember 15-én elindult volna egy nagy projekt; a szokásos felületeken, újság, óriásplakát, televízió, online kiadványok, aminek tartalmáról maguk az érintett ügynökségek sem tudtak pontosat mondani.
Arról már a velencei Orbán-beszéd előtt kapott értesülést hírportálunk, hogy komoly akciót tervez a kormány, de hogy pontosan mit, azt titok övezi. A titok még most is áll, de az újabb információnk szerint
a kampány, a nyilvános megjelenés tolódik, és csak október 1-én indul el.
Tekintettel a választások közeledtére, és arra, hogy a Fidesz a menekült-ügyet állítja a kommunikációja központjába, erősen feltételezhető, hogy ez a felület-megrendelés tartalmilag már ezt a célt szolgálja. És az is valószínűsíthető, hogy erre újabb milliárdokat szánnak majd. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a mi értesüléseink szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése. Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.
Próbáltunk információkat szerezni arról is, hogy milyen kreatív tartalom várható ebben az újabb nemzeti konzultációban, forrásaink azonban erről vagy nem tudtak, vagy nem akartak beszámolni. Így csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy mit és hogyan akar „megzenésíteni” a Fidesz. Orbán ugye arról beszélt, hogy meg kell ismerni az emberek véleményét a Soros-tervről, így abból kell kiindulnunk, hogy
olyan tájékoztatást terveznek, amelyben a menekültek kötelező betelepítéséről, az itthoni civil, beépített ügynökökről, Brüsszel, szuverenitásunkat támadó intézkedéseiről lesz szó.
Természetesen oly módon, hogy ezek mögött mindannyiszor Soros György és az ő pénze áll.
Ne feledjük, hogy Orbán szerint ez a Soros-terv akkor akadályozható meg, ha ismét ők nyerik meg a választásokat. Ennek érdekében most ismét kormányzati pénzeket fognak használni; és ez a néhány milliárd, ne feledjük, még csak a kezdet.
Mindenesetre újra fel van adva a lecke az ellenzéknek: hogyan lehet szembe menni egy nemlétező tervvel, kiváltképp akkor, ha annak fő üzenete, hogy ők is egy összehangolt Soros-féle elképzelés részei, őket is maga Soros mozgatja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
