Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam. A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba.
Ezt nehezményezte Németh Szilárd, és ezt a piaci megoldást értelmezte úgy, hogy az E.ON beszállt a választási kampányba. (Erről egyébként a Független Hírügynökség is írt.)
Az E.ON most közleményt adott ki, melyben Németh Szilárd nevét ugyan nem említik, de lehetetlen nem arra gondolni, hogy a Fidesz felől érkező bírálatra reagáltak.
A közlemény szövege a következő:
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy az E.ON 2017 októberében nyilvánosságra hozott, versenypiaci üzleti ajánlata a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára jelentősen félreértelmezett formában jelent meg.
Az E.ON az ügyfeleknek folyamatosan megújuló komplex szolgáltatási ajánlatokat kínál. Ez esetben az ügyfelek a gáztermék mellett biztosítási terméket is igénybe vehetnek. Ez az ajánlatunk olyan ügyfeleknek szól, akik a kisvállalkozásokhoz hasonló fogyasztással rendelkeznek. Hasonló kedvező versenypiaci ajánlattal más piaci szereplők is jelentkeztek az elmúlt években.”
A közlemény első mondatát a könnyebb érthetőség miatt lefordítanánk magyarra. Az E.ON ezzel azt akarta közölni a Fidesszel és személyesen Németh Szilárd alelnök úrral, hogy nem az embereknek adnák olcsóbban a gázt – ők továbbra is a rezsicsökkentés által magasan tartott áron vásárolhatnak e közkedvelt égési termékből -, hanem csupán a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára biztosítják az alacsonyabb árat.
Németh Szilárd szerint az E.ON azzal, hogy olcsóbban adja a gázt a magyar embereknek, mint az állam, beavatkozik a választásokba.
Ha lemegy a vaj ára, akkor a vajasok is beleavatkoznak a választásba. Szerdán meg a Mol avatkozott bele, ráadásul nem a Fidesz oldalán, amikor levitte a benzin és a gázolaj árát. Igaz, előtte meg hosszú hónapokon át rohadtul felemelte, mert akkor épp a Fideszt támogatta.
Nem ismeri ki magát az ember a piacon. Hol csökkentik az árakat, hol meg növelik. Mi ez az liberális összevisszaság? Döntsék már el a piaci szereplők, hogy akkor most mi van. Azt akarják, hogy Németh Szilárd, és a hozzá hasonlók uralkodjanak még ki tudja hány évig a magyarokon, és ebben az esetben Mészáros Lőrinc, Lázár János, Tiborcz István és a többi csókos gond nélkül gazdagodhat. Vagy arra gyúrnak, hogy az ellenzék győzzön és elárassza idegenekkel a magyar földet?
Ha Németh Szilárdra szavaznak a piaci szereplők, akkor a kormány garantálja, hogy a rezsicsökkentés révén a magyar emberek érdekében az állam a világpiaci árnál magasabb áron adja nekik a gázt. Tessék végre eldönteni tisztelt piac, hogy a Fidesz oldalán tetszik állni, vagy a Soros-tervet végrehajtó bukott baloldal szekértolója méltóztatik lenni!
A magyar embereket nem lehet az orruknál fogva vezetni. A magyar emberek átlátnak a szitán, nem kérnek az olcsóbb gázból, mert tudják, hogy aki olcsóbban adja nekik a gázt, az Soros kottájából játszik, és az a titkos terve, hogy bevándorló országgá tegye Magyarországot!
A magyar emberek nevében kikérjük magunknak, hogy az E.ON a Soros-tervet végrehajtva csökkentse a gáz árát! Követeljük a drágább vajat, a megfizethetetlen tojást. Mi az elmúlt évszázadok során nem azért mentünk mindig vesztes háborúkba, mert ahhoz volt kedvünk. Hanem azért, mert mi mindig mindenért többet akartunk fizetni, mert ezer éve azt akarjuk, hogy a haszon ne a Soros-terv végrehajtóinak zsebébe vándoroljon, hanem rendes magyar emberek zsebeiben landoljon!
Szombaton az Elvirák ünneplik névnapjukat, a legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között várható az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint. Ma van a téli olimpia első teljes játéknapja, és délelőtt már magyar gyorskorcsolyázókért is szoríthatunk, de addig is itt a lapszemle:
Magyar Nemzet: „Grandiózus” nyugdíjas találkozót hozott össze a fideszes képviselő
Czerván György országgyűlési képviselő, aki egyben a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, időseknek szervezett „választókerületi nyugdíjas farsangi kampányrendezvényt” a napokban, pedig hivatalosan még el sem kezdődött a kampányidőszak – írja a Magyar Nemzet. A nagykátai sportcsarnokban megrendezett eseményen a választókerület 20 településéről érkeztek nyugdíjas szervezetek. Czerván György ebédre látta vendégül az időseket, de mások mellett Soltész Rezső, Zalatnay Sarolta és maga Czerván is színpadra lépett. „Borvirág” elnevezésű zenekarával több nótát is eljátszottak, a politikus pedig harmonikázott és énekelt. A rendezvény egy pontján felvonultak a nyugdíjas klubok vezetői a színpadra, és nyilvánosan mondtak köszönetet Czervánnak, és ajándékokat is adtak neki. A politikus beszédet is tartott, amelyben a választásokról beszélt – írja a lap.
Népszava: Lázár: közösen találtuk ki!
Lázár János egy korábbi nyilatkozatára hívta fel a figyelmet a Népszava, amely arról szól, hogy Tiborcz Istvánnak igenis köze volt az OLAF által kifogásolt hódmezővásárhelyi közvilágítási programhoz, annak ellenére, hogy a kormánymédia igyekszik a kormányfő vejét távolítani az ügytől. „Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt” – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 novemberében egy kormányinfón, amikor a lap arról kérdezte, hogy miért találkozott egy kávézóban Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor miniszterelnök vejével?
Magyar Idők: Jól fejlődnek a szántóföldi növények
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a szántóföldeken nem jelent különösebb problémát a belvíz, ami elsősorban a mélyebb területeken alakul ki. A szakember szerint, amíg ötvenezer hektár alatt van a belvizes területek nagysága az országban, nincs gond, a probléma akkor kezdődik, ha eléri a százezer hektárt. A belvíz még jól is jöhet a termelőknek, ha tavasszal kevés csapadék lesz: egy aszályt is gond nélkül túlélhetnek a növények, köszönhetően annak, hogy télen a talaj telítődött nedvességgel – mondta a lapnak.
Több országban is értek már el sikereket viccpártok, a legkülönbözőbb kampányígéretekkel: volt, amelyik más országok lerohanását ígérte, egy másik kevesebb szexet a tanári szobákban, egy harmadik pedig eutanáziaosztályt a kórházban. Olyan is volt köztük, amelyik be is tartotta ígéretei egy részét.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2014-ben még nem tudott elindulni az önkormányzati választáson, most viszont azt tervezi, hogy országos listát is állít. A különböző felmérések általában két százalék körül mérik őket, persze ez a választásokig még változhat.
Nem lenne példátlan a világban, hogy egy viccpárt sikeresen szerepel egy választáson. Viccpártnak egyébként azokat a pártokat szokás nevezni, amelyeknek sem a programjuk, sem a kampányeszközeik nem komolyak.
Ennek alapján az első viccpártnak Kanada Rinocérosz Pártját (Rhinoceros Party of Canada) lehet tekinteni, amelyet Jacques Ferron alapított 1963-ban.
Legfőbb ígéretük az volt, hogy egyetlen ígéretüket sem tartják be.
Persze nehéz is lett volna betartani őket, hiszen olyanokat ígértek meg, hogy lottón sorsolják ki a szenátori helyeket, annektálják az USA-t és Nagy-Britanniát, betiltják a telet, papír zsebkendőkből építenek tetőt az Olimpiai Stadionra, vagy hogy eltörlik a gravitációt.
A Sörimádók Pártjának vezetői 1991-ben, jobbról a második Janusz Rewinski Forrás: Wikimedia Commons
Az első olyan viccpárt viszont, amely valódi sikert ért el, kelet-európai volt: a lengyel Sörimádók Pártja (Polska Partia Przyjaciół Piwa) 1991-ben, az első szabad választáson
bejutott a parlamentbe.
A pártot 1990-ben alapította Janusz Rewiński, eredetileg azzal a céllal, hogy az angol stílusú pubokban való kulturált sörfogyasztást népszerűsítsék a vodka helyett. Valószínűleg a párttagokat is meglepve három százalékot értek a választáson, amivel 16 helyet szereztek a parlamentben.
Ezután viszont hamar kettészakadt a párt, a képviselőik pedig egy idő után más pártok frakcióiban folytatták pályafutásukat.
Jakob Haugaard Forrás: Wikimedia Commons
Nem sokkal később, 1994-ben Dániában is bekerült a parlamentbe egy viccpárt. A Becsületes Munkakerülők Uniója (Sammenslutning af Bevidst Arbejdssky Elementer) nevű pártot még 1979-ben alapította Jacob Haugaard, többek között olyan ígéretekkel, hogy biztosítják az állandó hátszelet a bicikliutakon vagy bálnákat hoznak a randersi fjordokhoz. De azt is megígérték, hogy
több reneszánsz bútor lesz az IKEÁ-ban,
jobb lesz az időjárás, több kenyeret kapnak a kacsák a parkokban, és hogy kevesebb lesz a szex a tanári szobákban – ezt az ígéretet Haugaard később visszavonta.
1994-ben végül maga a pártalapító jutott be a parlamentbe, és ott komolyan is vette a feladatát. Elérte például, hogy a katonák ellátmányába bekerüljön a Nutella, és valóban több kenyeret kaptak a kacsák is. Mandátuma lejártával viszont nem indult újra a választáson, visszavonult a politikától.
A legnagyobb sikert a viccpártok közül eddig kétségkívül az izlandi Legjobb Párt (Besti flokkurinn) érte el, amelyet 2009-ben alapított Jón Gnarr. Neki is az volt a legfontosabb ígérete, hogy egyetlen ígéretét sem tartja majd be.
Jón Gnarr Forrás: Wikimedia Commons
De emellett megígérte azt is, hogy, mivel a többi párt korrupt, ezért ő legalább nyíltan lesz az, vagy hogy
a családok védelme érdekében minden háztartás köré falat építenek majd.
Megígérte azt is, hogy mindenki ingyen használhatja majd a buszokat és az uszodákat, ahol még ingyen törülközőket is osztogatnak majd. Emellett jegesmedvét vitt volna az állatkertbe, építtetett volna egy Disneylandet, és azt is megígérte, hogy 2020-ra teljesen kábítószermentessé teszi a parlamentet.
2010-ben aztán, nem függetlenül az izlandi gazdaság teljes összeomlásától,
Jón Gnarrt megválasztották Reykjavík polgármesterének.
A szavazatok 34,7 százalékát kapta, a párt pedig hat helyet szerzett a városi tanácsban a lehetséges 15-ből.
Gnarr a szociáldemokratákkal kötött koalíciót, és ő is komolyan vette feladatát, annyira, hogy még megszorításokat is bevezetett. 2012-ben aztán a párt tagjainak többsége átlépett a Fényes Jövő nevű, újonnan alapított pártba, amelynek a Legjobb Párt alelnöke, Heida Kristín Helgadottir lett a vezetője. A Legjobb Párt pedig azóta meg is szűnt.
A még létező viccpártok közül kettőt érdemes kiemelni. Az egyik a német Die Partei (Die Partei für Arbeit, Rechtstaat, Tierschutz, Elitenförderung und basisdemokratische Initiative), amelynek a neve nem csak simán azt jelenti, hogy A Párt, hanem egyben egy rövidítés is: A Párt a Munkáért, Jogállamért, Állatvédelemért, az Elit Támogatásáért és a Bázisdemokratikus Kezdeményezésekért.
Martin Sonneborn, mint „Supermartin” a kampányban Forrás: Wikimedia Commons
A pártot 2004-ben a Titanic című vicclap munkatársai alapították, az elnöke pedig Martin Sonneborn lett. Az ígéreteik között szerepelt, hogy
újraépítik a berlini falat,
körbefalazzák Svájcot, háborút indítanak Liechtenstein ellen, de az is, hogy átírják a német alkotmány emberi méltóságra vonatkozó részét, azzal, hogy bizonyos tévécsatornák vezérigazgatói nem rendelkeznek emberi méltósággal.
A párt végül 2014-ben az EP-választáson járt sikerrel: 180 ezer szavazatot kaptak, Sonneborn pedig
bejutott az Európai Parlamentbe,
ahol azóta rendszeresen fel is szólal, általában szatirikus hangnemben.
Luka Makszimovics az elnökválasztáson Fotó: MTI/EPA
Kifejezetten sikeresnek tekinthető egy szerbiai viccpárt is, a Még Nem Kóstoltál Szármát (Сарму пробо ниси). Ennek vezetője, Luka Makszimovics azután lett népszerű 2016-ban, hogy a YouTube-ra feltöltöttek egy videót, amelyen a képzeletbeli jelöltjüket, Ljubisa Preletacsevics Belit mutatják be – aki ő maga volt, fehér öltönyben. Ez annyira jól sikerült, hogy aztán valóban el is indultak az önkormányzati választáson Makszimovics szülővárosában, Mladenovacban, de mivel nincsenek bejegyezve, nem pártként, hanem független listán.
Egyik fő ígéretük az volt, hogy
eutanázia osztályt nyitnak a kórházban a nyugdíjasoknak,
hogy így spóroljanak a szociális ellátáson. Végül aztán a szavazatok 20 százalékával 12 helyet szereztek a közgyűlésben.
Makszimovics ezután az elnökválasztáson is elindult, és nem is szerepelt rosszul: 345 ezer szavazattal (9,44%) harmadik lett. Azóta viszont leginkább azért beszélnek róla, mert többször is nacionalista megjegyzéseket tett Koszovóval kapcsolatban.
Még egy pártot meg kell említeni, hiszen tulajdonképpen viccpártként indult Olaszországban a Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom is. Kifejezetten sikeresek is voltak: 20 százalékot értek el az EP-választáson 2014-ben, Virginia Raggit pedig megválasztották Róma főpolgármesterének. Azóta viszont az Öt Csillagot már nem lehet viccpártnak tekinteni: átváltottak a populizmusra, és egyre több a kapcsolatuk az oroszokkal is.
A Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott azzal, hogy Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Hollik István, a Fidesz-KDNP képviselőjének választási szórólapján szerepelt.
Megírtuk azt is, hogy Köves rabbi utóbb a Zsidó.com portálnak adott interjújában némiképp visszakozott, és elnézést kért, amiért – megfogalmazása szerint – a szórólapon olvasható szavait úgy is lehetett értelmezni, hogy ő beszállt a kampányba.
Hogyan lehetett volna másként értelmezni?
Kedden este az Egyenesen című műsorban Köves rabbi némiképp árnyalta a képet. Árnyalta és ezzel még jobban összegabalyította. A műsorvezető, Kálmán Olga kérdésére ugyanis ezzel kapcsolatban ezt válaszolta: „amikor Hollik megkereste őt, nem száz százalékig tudatosult benne, hogy a Hollikot lényegében támogató szavai szórólapra kerülnek”.
Ha nem száz, akkor vajon hány százalékig tudatosult Köves rabbiban, hogy szavai és fényképe egy szórólapon fognak szerepelni? 5? 10? 57,3? Mire számított, amikor azt mondta, hogy Hollik Istvánban látja a garanciát, hogy a zsidó hitélet és kultúra kiteljesedését segíteni fogja.
Ember így nem beszél baráti társaságban, asztalnál, pohár bor, üdítő, netán kávé mellett. Ember így nyilatkozni szokott, mert ez egy szórólapra, politikai nagygyűlésre szánt szöveg.
Köves rabbi végül megnyugtatott mindenkit: bármelyik demokratikus pártnak megadja a támogatást, egyedül azoknak nem, akik néhány éve még a Dunába lőtték volna a zsidókat.
A demokratikus pártok vélhetően nem fognak tolongani Köves rabbi irodája előtt, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel. Pedig, kifejezetten szórakoztató volna, ha Köves rabbi fotója mellett ezt olvashatnánk valamennyi ellenzéki párt kiadványaiban: Csak az MSZP-ben, a DK-ban, az LMP-ben, az Együtt-ben, a Párbeszédben – megfelelő aláhúzandó – látok garanciát a zsidó hitélet és kultúra támogatására.
Aláírás: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Amúgy Köves rabbi – ugyancsak a Zsidó.comnak adott interjújában – azt is megemlíti, hogy Horthy nem volt államférfi, és mint mondta, „fogok erről beszélni Hollik Istvánnal.”
Hátha ez is felkerül egy fideszes szórólapra.
És akkor már Orbán Viktorral is kellene erről beszélnie Köves rabbinak, merthogy a miniszterelnök tavaly júniusban a megújult Klebersberg-kastély átadásán kivételes államférfinak nevezte Horthy Miklóst.
Azért, lássuk be, van abban valamennyi ellentmondás, hogy Köves rabbi azokban látja a zsidó hitélet és kultúra kiteljesedésének garanciáját, akik egy szerinte nem-államférfit kivételes államférfinak tartanak.
Fantasztikus programot ajánl a Pesti Srácok, kampányol a Magyar Idők, ellenzéket „elemez” az Origo, újabb „leleplezés” a hirado.hu-n, az ENSZ menekülttervezete a 888-on: a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.
Kihagyhatatlan programajánlat a Pesti Srácokon
„Miért kell győznie a Fidesznek? – beszélgetés Németh Szilárddal és Stefka Istvánnal
Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével beszélget Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója kedden a Polgárok Házában. A beszélgetés során többek között arról is szó lesz, hogy elbírja-e a Nyugat és a hazai ellenzék a Fidesz-KDNP negyedik győzelmét, illetve, hogy kik lesznek hazánk szövetségesei az EU újabb támadásai közepette.”
Egy kis kampánybeszéd a Magyar Időkben
„Bevándorlóországot akarunk vagy magyar Magyarországot. Aki ezen lehetőségek közül választani tud, az már eligazodik a kerítés körül folyó áldatlan vita útvesztőiben, a Soros-terv léte vagy nemléte körüli perpatvarban, különbséget tud tenni menekült és illegális bevándorló között, és a Stop Soros törvénycsomag szükségessége felől is döntést tud hozni.
De legalább ennyire fontos, hogy azok közé soroljuk-e magunkat, akik szerint az ember alapvetően férfi és nő, úgy tartjuk-e, hogy kettejük gyermekek érdekében vállalt felelős viszonya a házasság, az így létrejött kis közösséget nevezzük családnak, ami a nemzet alapja; vagy úgy tartjuk, a szerelem nem ismer sem nemi, sem társadalmi korlátokat, és a magát kutyának képzelő lóval való együttélés is ugyanúgy házasság, mint család a három jó barát együttélése az örökbe fogadott fókabébikkel. Több országban már törvényesítették a harmadik nemet. Van, ahol egy épülettel is törvényesíteni lehet a bimbózó kapcsolatot.
Ne gondolja senki, hogy az őrület megáll majd a Kárpát-medence hágóinál!”
„Elemzés” az Origón az ellenzékről
„Teljes a káosz az ellenzéki oldalon kevesebb mint két héttel az ajánlások gyűjtése előtt, miközben a balliberális pártocskák egymást vádolják azzal, hogy a másik miatt nem sikerült megegyezni. Arról, hogy milyen konstrukciókban indulnak majd el a választáson azt csak a jelöltállítás március 5-i lezárulását követően tudjuk meg, mivel addig még megvan a lehetőség a taktikázásra.” (az egyeztetési hiba is az eredeti szövegből származik)
Vona palesztin esküvői tanúját is „leleplezte” a hirado.hu
„Újabb részlet került a hirado.hu birtokába az elhíresült Vona-látogatásról Törökországban. Ebben a Jobbik pártelnöke arról is beszélt, hogy esküvői tanúja egy palesztin fiatalember volt, akinek a segítségével eljutott Jemenbe. Vona azt is elmeséli, hogy ekkor kezdett el foglalkozni az iszlámmal. Elmondása szerint nagyon sok szerzőtől olvasott könyveket, különösen az iszlám szúfi irányzatával kapcsolatosan.”
A 888 kiborult, mert az ENSZ jogokat biztosítana a menekülteknek
„A baloldali elitre jellemző virágnyelven azt is kifejtik, hogy a migráció „többdimenziós realitás”, meg kell teremteni a migránsok közösségei számára a megfelelő körülményeket, hogy hozzájáruljanak az adott országok fenntartható fejlődéséhez – olvasható a tervezetben.
A migránssimogató propagandára is figyelmet fordítanak
A dokumentum összeállítói szükségesnek tartják azt is, hogy az adott ország állampolgárai „hiteles, tényeken” – természetesen az a hiteles, amit ők annak tartanak –, ne pedig „félrevezető narratívákon” alapuló információt kapjanak a migrációról.”
Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely együtt bontanák le a határzárat. Ezt írtátok a legújabb plakátotokra, ez olvasható majd a minden háztartásba eljutó szórólapjaitokon, és a fizetett géphangotok is ezt búgja a telefonokba.
Ez a választási programotok Picinypofám! Hogy az ellenzék lebontaná a határzárat. Ezt ajánljátok kormányprogramként Magyarországnak, ezt kínáljátok a következő évekre, évtizedekre a magyaroknak.
Sehol egy szó egészségügyről, oktatásról, jogállamról. Talán már nem is tudjátok, hogy volt idő, amikor ezek a fogalmak jelentettek valamit.
Bocsika, ha szabad bátorkodnom, de az iránt érdeklődnék, hogy te, Picinypofám, mit méltóztattál csinálni a zemútnyócév alatt? Nem bosszantásból kérdezem, nem azért, hogy kigyere a sodrodból.
Pusztán kíváncsiság a részemről, tudásvágy. Érdeklődés szintjén, ha szabad bátorkodnom.
Mert, feltéve, de meg nem engedve, azok öten lebontanák a határzárat, felszámolnák a kerítést, számolatlanul hoznák be a migránsokat Afrikából, a Közel-Keletről.
Minden tudunk, Picinypofám.
Csak azt nem tudjuk, hogy te mivel töltötted a zemútnyócévet?
Túl azon, hogy a nevünkben összevesztél a fél világgal. Lebontottad a jogállamot, padlóra küldted az oktatást, leharcolt csatatérré változtattad a kórházakat. Egymásnak ugrasztottad a magyarokat, határainkon innen és túl.
Ezt tudtad nyújtani nekünk, Picinypofám!
Bizisten nem kötözködés, csupán miheztartás végett és tényleg csak zárójelben: tölthetted volna hasznosabban a zemútnyócévet!
Használhattad volna másra is az agyadat, mint rombolásra.
Gondolkodásra, teszem azt.
Hogy mi legyen az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal. Elszegényedéssel, meggazdagodással, korrupcióval.
Magyarországgal.
Építkezni kellett volna, Picinypofám. Programokon agyalni, szakértőket megkérdezni, a legjobb koponyákkal konzultálni.
Erre kellett volna használnod a zemútnyócévet.
2010-ben a zemútnyócévvel kampányoltatok, 2014-ben azzal, hogy folytatjátok. Most meg azt üzenitek, hogy azok öten, akiket a plakáton látunk, lebontják a határzárat.
Ezt kínáljátok Magyarországnak. Gyűlölködést, hazugságot – éjjel, nappal, minden hullámhosszon.
Mobilizálni kell a kormánnyal elégedetlen szavazókat, ezt mondta a Független Hírügynökségnek Heiko Kretschmer, az MSZP kampánytanácsadója. A német szakember több választási kampányban részt vett tanácsadóként, most azt gondolja, hogy az ellenzéknek közvetlenül kellene az embereket megszólítania, és ez szerinte a kormánypárti médiatúlsúly ellenére is megvalósítható. Az álhírek terjesztését etikai és szakmai szempontból sem tartja jónak.
Heiko Kretschmer Fotó: FüHü
Régóta dolgozik kampánytanácsadóként Németországban, például az SPD-nek, a Német Szociáldemokrata Pártnak. Mikor adott nekik utoljára tanácsokat?
Nem csak az SPD-nek adtunk tanácsokat, Németországban mi vagyunk az egyetlen ügynökség, amely öt pártnak is tanácsadója volt. A legfontosabb, a legnagyobb projekt valóban az SPD-nél volt, a 2013-as Bundestag-választási kampányban adtunk tanácsokat. Amelyen 2005 óta a legjobb eredményt érték el.
A 2013-as kampánynak volt egy elég sajátos momentuma, Peer Steinbrückről, az SPD kancellárjelöltjéről olyan kép jelent meg a Süddeutsche Zeitung címlapján, amelyen bemutatott. Ehhez mit szólt?
Hogy te jó ég, mit csinál… Ez az ő személyes döntése volt. Azt is meg kell jegyeznem, hogy amikor először láttam a közösségi médiában a képet, akkor azt hittem, hogy hamisítvány. Fél órával később tudtam meg, hogy valódi.
Miért döntött most úgy, hogy az MSZP-nek dolgozik, nekik ad tanácsokat?
Az a benyomásom, hogy a tapasztalatunk, amelyet a különböző kampányok során szereztünk, Magyarországon nagyon hasznos lehet. Olyan kampányt tudunk folytatni, ami megszólítja az embereket, és nem csak a médiára támaszkodik.
A felmérésekből az látszik, hogy az utóbbi időben az MSZP folyamatosan veszített a népszerűségéből. Van már ötlete, hogyan lehetne ezt megállítani?
Először is, igen. Másodszor viszont túl korai volna már most arról beszélni, hogy mi minden történik majd a kampány során. Szerintem az a fontos, hogy az MSZP olyan témákkal érveljen, amelyek megmutatják, hogy Magyarországon egy másfajta politizálás is lehetséges, olyan, amellyel a párt választóit sikerül megszólítani és mobilizálni. Úgy látjuk, hogy
az MSZP az a párt, amely a legkevésbé tudta mozgósítani a szavazóit.
Ez azt jelenti, hogy ha sikerül a potenciális MSZP-szavazókat meggyőzni, hogy ténylegesen is szavazzanak, akkor azért már jobban néznek ki az eredmények.
Azt is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az MSZP-t időközben már egy más politizálás jellemzi.
Mit ért ez alatt?
Például ennek kinyilvánítása a Párbeszéddel való szövetség, a döntés, hogy Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök-jelölt.
Négyévente a választók leadják a szavazatukat, aztán a politikusok vagy betartják, amit ígértek, vagy nem. Itt a miniszterelnök-jelölt az emberekkel együtt szeretne politizálni, és a magyar politikát velük együtt szeretné alakítani. Ez az MSZP szempontjából egy jelentős váltás.
Néhány hete egy interjúban azt mondta, hogy szükség lenne némi populizmusra a baloldalon is. Mit értett ezen?
Mindent persze nem fogok elmondani, amit a következő 68 napban tervezünk, de alapvetően arról van szó, hogy
a politikát úgy kellene elmagyarázni, hogy köze legyen az emberek mindennapi életéhez.
Vannak ellentmondások, amit a magyarok tapasztalnak, még a Fidesz-szavazók is, például, hogy az oktatás és az egészségügy állapota nem elfogadható, vagy hogy a magyarok kétharmada nincs olyan anyagi szinten, hogy megfelelő életet tudjon élni. Sokan keményen dolgoznak minden nap, mégsem tudják eltartani a családjukat.
Ezt tematizálni kell, és erre válaszokat kell találni. Ezeket a lehető legegyszerűbben, adott esetben kihegyezve kell megfogalmazni.
Az elmúlt hetekben az oktatás és az egészségügy témája egyre többször került elő ellenzéki politikusok megszólalásaiban. Ez már az Ön hatása?
Nem (nevet). Én csak tanácsadó vagyok.
Fotó: FüHü
Ha a Fidesz kommunikációját nézzük, akkor azt látjuk, hogy náluk a valóság nem mindig számít. Ön mit gondol az álhírek terjesztéséről egy kampányban?
Ez a kérdés komoly etikai megfontolásokat is felvet. Etikai nézőpontból semmire nem tartom ezeket. Szakmai szempontból azt mondom, hogy
hosszú távon károsak,
az USA példáján is láthatjuk, hogy a Trump-kampány bizonyos elemei időközben már ellene fordulnak.
Rövid távon azt kell mondani, hogy adott esetben bizonyos társadalmi csoportokban, amelyek egy zárt közegben élnek, ahol akár a tényeket figyelmen kívül lehet hagyni, akkor az álhírek, ha megfelelő emberek megfelelő módon használják őket, akár sikeresek is lehetnek. De ez csak olyan csoportok esetében működik, amelyek nagyon elszigeteltek. Így aztán a baloldal vagy a politikai közép, a felvilágosodott, városias polgárság kevésbé nyitott erre, az ő körükben ez kevésbé működik egy választási kampányban is.
Szóval ez olyan embereknél működik, akik egyfajta buborékban élnek? Mit gondol, ezeket az embereket el lehet érni más információkkal is? Egyáltalán, ők célpontjai mondjuk a magyar ellenzék kommunikációjának, meg akarják őket győzni?
Nem minden esetben. De azt hiszem, hogy ha a motivációt is megnézzük, az érzelmi mozgatórugókat, hogy miért mozognak ilyen buborékokban, akkor lehet utakat találni. Néhány esetben
az ilyen buborékban való mozgás egy kísérlet arra, hogy választ találjanak olyan kérdésekre, amelyek bizonytalanságot okoznak:
globalizáció, kultúrák találkozása, digitalizáció, a munka világában zajló változások. Ha ilyen elbizonytalanító trendek jelennek meg, akkor nagy a kísértés arra, hogy egy buborékba zárkózzon az ember, ahol bizonyosságokat talál, egyszerű válaszokkal ezekre a kérdésekre.
Tehát a politikusoknak arra kell kísérletet tenniük, hogy az elbizonytalanodás gyökereihez jussanak el, és az emberekkel erről beszéljenek. Akkor sikerülhet kivezetni a buborékokból azokat, akik nem egy ideológiai torzulás révén kerültek be ezekbe, hanem csak nem látnak tisztán.
Ehhez ugye el kell érni ezeket az embereket. A magyarországi médiahelyzet viszont, különösen vidéken, egyre kevésbé ad erre lehetőséget. Hogyan akarják eljuttatni az üzeneteiket?
2002-ben Bundestag-választások voltak Németországban. Három hónappal a választás előtt mindenki leírta az SPD-t a közvélemény-kutatások alapján. Gerhard Schröder akkor azt a döntést hozta, hogy az iraki háború ellen indít kampányt. A német média 95 százaléka kritizálta ezért, hogy populista és Amerika-ellenes, és hogy egy kormány ilyet nem tehet. Négy héttel a választások előtt több százezer ember tüntetett Berlinben. Aztán mégis ő nyerte a választást.
Több hasonló példát is lehetne hozni, de az nyilvánvaló, hogy egy társadalomban, ha sikerült a politikai vitának egy bizonyos formáját beindítani, akkor az emberek személyes, egymás közti kommunikációja, a családon belül, barátok között, munkahelyeken folytatott beszélgetések fontosabbak, mint bármi más, ami a médiában megjelenik, vagy az interneten történik.
Ezért gondolom azt, hogy
bár valóban komoly hátrányt jelent a magyarországi médiahelyzet jelenlegi állapota, de van lehetőség üzenetek megfogalmazására, emberek megszólítására,
és arra, hogy el is érjük őket.
Tehát azt gondolja, hogy az óriásplakátokon, tévé- és egyéb hirdetésekben folyó, a menekültekről vagy Soros Györgyről szóló kampány ellen személyes kommunikációval kell küzdeni?
Igen, sőt, azt gondolom, hogy az ilyen kampányok saját magukat is megölhetik. Vannak érdekes vizsgálatok, amelyek szerint át nem látható médiaviszonyok között, például az internetes kommunikációhoz kapcsolódóan, a személyes kommunikáció hatása jelentősen növekszik. Ez érdekes módon még az internet világára is igaz.
Egy Facebook-poszt hatása ezerszer fontosabb, ha az valaki olyantól jön, akit az illető személyesen is ismer. Nem azt mondom, hogy a többi hatástalan, de itt a bizalomról van szó, a politikai viták véleményalkotó jellegéről, amelyek során lehet mobilizálni a szavazókat.
Fotó: FüHü
Az izgalmas az, hogy ebben az országban a Fidesz már jó néhány éve a szavazók egy kisebbségi arányával tesz szert többségre. Ez két dolog miatt van így. Egyrészt
sikerült demobilizálni az ellenfeleket, elvették az önbizalmukat,
a hitüket a saját politikájuk sikeres megvalósításában, illetve a magyar választási rendszer sajátosságai miatt a megosztott ellenzék nem tud többséget létrehozni.
Most az ellenzék közeledik egymáshoz, és elkezdi megfogalmazni a saját üzeneteit. Van egy olyan miniszterelnök-jelölt, aki nem herceg akar lenni, hanem első polgár.
A döntő kérdés az, hogy a magyaroknak azon többségét, akiket nem győzött meg a Fidesz teljesítménye, április 8-án sikerül-e rávenni arra, hogy elmenjenek szavazni.
Vagyis nem arról van szó, hogy a Fidesz-szavazókat kellene megtéríteni. A magyarok többségét szolgáló politikát kell megvalósítani.
Ha már a közösségi médiát említette, Ön szerint ennek kulcsszerepe lesz a kampányban?
Igen, azt gondolom, hogy a közösségi média fontos eszköze az üzenetek közvetítésének. Emellett az emberek mozgósításában is hasznos lehet, különösen akkor, ha a média többsége nem tisztességes módon tudósít.
Amit eddig tapasztalt, az alapján a magyar ellenzéki politikusok tudatosan használják a közösségi médiát?
Tekintsünk inkább előre… A különleges magyarországi politikai helyzet természetesen a közösségi médiában is tükröződik. A Fidesz kommunikációja itt is megmutatkozik. Ha baloldali populizmusról beszélünk, akkor ehhez az ellenzék oldalán a közösségimédia-használatnak is hozzá kell járulnia.
A kampány hivatalosan február 17-én kezdődik majd. Mit tanácsolt, jöjjön ki aznap valamilyen nagy dobással az ellenzék?
Az a benyomásom, hogy február 10-én fog történni valami nagy dolog. Az MSZP szempontjából ez egy fontos nap lesz, meg kell erősíteniük, hogy létrejött a szövetség, hogy a viták ellenére létrejött egy egység a változtatás szándékáról, hogy van egy baloldali erő, amely kész arra, hogy ezt a változtatást megvalósítja.
2013-ban kezdődött az a folyamat, amelyet köznyelv a Jobbikkal kapcsolatban cukiságkampányként ismer. Vona Gábor a Jobbik elnöke tavaly novemberben a Spinoza színházban azt mondta erről, hogy nem szereti ezt az elnevezést, mert ez egy taktikázásra utal, miközben ez nem taktika, mert valódi változások zajlanak a párt ideológiájában és megnyilvánulásaiban.
A cukiságkampány röviden és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a Jobbik, amely szélsőséges és radikális mozgalomként indult, egyre inkább igyekszik középre tolódni – ahogyan ők fogalmazzák, néppártosodni. Ennek a cukiságnak a képi formája az, hogy Vona Gábor párt elnök kiskutyákat simogat, ideológia megjelenítése pedig sok más gesztus mellett abban áll, hogy a pártelnök hanuka alkalmából üdvözlő sorokat írt a zsidó szervezeteknek.
Ha a cukiságkampányról beszélünk, felvetődik a kérdés, hogy mennyire vehető komolyan a Jobbik „megjavulása”, s valóban valódi a változás, a múltjukkal való leszámolás.
Ha a politikai racionalitás oldaláról közelítünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a cukiságkampánynak, vagyis a Jobbik „megszelídülésének” van alapja. A Jobbik, a Fidesz köpönyegéből bújt elő, Vona Gábor pártelnök ugyanabban a polgári körben kezdte politikai pályafutását, amelynek a jelenlegi miniszterelnök is tagja volt. Orbán Viktor akkor még tehetséges fiatalembereknek nevezte a pályakezdő jobbikos politikusokat, és sok sikert kívánt nekik.
Idővel azonban a helyzet megváltozott, a Fidesznek kellemetlenné vált a vetélytárssá növekedett Jobbik, és Vona is rájött arra, amire Orbán – egy más szituációban – évtizedekkel korábban: hogy ott, ahol vannak, számukra nincs már hely.
Ahogyan a Fidesz ateista liberálisból keresztény és konzervatív lett, úgy változott/változik a Jobbik radikálisból néppártivá.
Utóbbira azért is volt szükség, mert az elmúlt években a Fidesz a Jobbik szinte valamennyi témáját lenyúlta, és azt lehet mondani, hogy jobbról előzte a Jobbikot.
Ha máshonnan nézzük, akkor a Jobbik irányváltása, a „helycserés támadás” valójában taktika, ahogyan elemzők ma mondják: egy politikai termék. S bár a keményvonalasként ismert Novák Elődöt Vona eltávolította a Jobbik vezetéséből, a 2006-os tévéostromban kétes hírnevet szerzett Toroczkai László – ma Ásotthalom polgármestere – most is alelnöke a Jobbiknak.
Sneider Tamás
És ott van a pártban az a Sneider Tamás, aki skinhead-vezérként kezdte a közéleti pályafutását, és aki egy 2014. szeptemberi kiszivárgott felvételen elmagyarázza, „hogy miért muszáj visszavenni a durvább hangból… A lavírozás lényege, hogy a keményebb tónust újabban a Jobbikot segítő Betyársereg használja majd… Azért jó, hogy van egy Betyársereg, azért jó, hogy van a Hatvannégy Vármegye, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg bent a Parlamentben, mert nekem arra kell figyelnem, hogy az egyszerű helyi polgár is, akiben mondjuk semmi nemzeti érzés nincsen, mégis azt mondja, hogy szimpatikus ez a Jobbik, rá fogok szavazni… Ennyi, de ettől függetlenül nem változott semmi különösebben az elképzelésünkben, sőt, egyáltalán nem változik. Csak hát a kommunikáció, arra kell figyelni, hogy hogyan.”
Máshol Sneider Tamás arról beszél, hogy a munkatársa inkább legyen muszlim, mint zsidó. És akkor még arról nem is szóltunk, hogy továbbra is tagja a párt belső köreinek a zsidó kötődésű kormánytagok listázását emlegető Gyöngyösi Márton, vagy a Duna-parti cipőknél a nyilasok áldozatait kigúnyoló Kulcsár Gergely.
Még Vona pártelnöknek is voltak olyan „elszólásai”, amelyek arra utalnak, hogy a Jobbik valójában nem gondolja komolyan a „megjavulást”.
Vona Gábor még 2015-ben is arról beszélt, hogy „a hazai zsidóságnak fel kell hagynia azzal, hogy magára folyton csak áldozatként tekint, és 70 évvel a második világháború után még mindig bűnösnek bélyegez egy egész nemzetet.”
A Jobbik megszelídülése tehát valójában politikai termék, bár, amennyiben ez a mostani ideológia még egy ideig fennmarad, akkor a párt – akár alapítói akarata ellenére is – valóban megváltozhat. A cukiságkampány azonban még az elején jár, ráadásul nagy és – lásd a fenti elszólásokat – a párt vezetői számára időnként kínos kacskaringókkal teli.
Ebben a helyzetben vetődik fel a kérdés a baloldali ellenzék számára, amiről sorozatunk következő, befejező részében írunk: hogy lehet/szabad-e együttműködni a Jobbikkal Orbán kormányának leváltása érdekében.
Következik: Velük, vagy nélkülük.
A sorozat előző része, Vona Gábor találkozása Simicska Lajossal, itt olvasható.
Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.
Urnabontás Budapesten a 2014-es választások után. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
2013-ban hozott törvényt a Parlament, elvileg azzal a céllal, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye. Ez a törvény írta elő, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most 1 millió 28 ezer forint).
Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,
vagyis idén február 17-től, és csak kampánytevékenységre, vagyis plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. Az összeget készpénzben nem is lehet felvenni. A jelöltek ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem maguk költik el, hanem az őket jelölő párt rendelkezésére bocsátják.
A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:
ehhez figyelembe veszik, hány egyéni jelöltet indítanak. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,14 millió, vagyis 1,2286 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 27 egyéni jelöltet indít, ennek 15 százalékát kapja, amely legalább 54-et, az 30 százalékot, amely legalább 80-at, az 45 százalékot, és amely mindenhol indít valakit, az összeg 60 százalékát kapja.
A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,
de nyilatkozniuk kell arról, milyen arányban osztják fel a támogatást.
Persze más forrásokból származó pénzt is lehet kampányra fordítani, de az összeg jelöltenként legfeljebb 5 millió 140 ezer forint lehet.
A választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül a pártoknak el kell számolni az állami támogatás felhasználásával. Aki ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Annak a jelöltnek pedig, aki még a választás előtt visszalép, vissza kell fizetni a támogatást. Ha „túl sok” jelölt lép vissza, akkor a Nemzeti Választási Bizottság ajánlása szerint az adott pártot is törölni kell az indulók közül.
Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.
A listát állító pártok közül pedig azoknak, aki nem kapják meg a listás szavazatok egy százalékát.
A kampánypénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi – amelyet sokan bírálnak a pártokra kirótt büntetések miatt.
A kampány maga a választást megelőző 50. napon, vagyis február 17-én kezdődik. Onnantól kezdve lehet plakátokat kitenni, szórólapokat terjeszteni. A kampányidőszakban a választási gyűléseket sem kell bejelenteni a rendőrségnek, de ilyet a választás napján már nem lehet tartani. Kampányolni viszont aznak is lehet – leszámítva a szavazóhelyiségek bejáratának 150 méteres körzetét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
