Kezdőlap Címkék Kaczynski

Címke: Kaczynski

Kaczynski és Morawiecki kinyalhatják Bayer Zsolt seggét

A megbonthatatlan magyar-lengyel barátság egy szép új fordulattal gyarapodott. Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, keresetlen szavakkal bírálta Lengyelország erős emberét és miniszterelnökét név szerint  méghozzá a Magyar Nemzetben, amely a hatalom hivatalos orgánumának számít.

Korábban itt Bayer Zsolt is hosszú írásokban méltatta a magyar-lengyel barátságot, amely Putyin Ukrajna elleni háborújának kezdete óta kissé problematikussá vált. Kaczynski és Morawiecki Kijevben járt, hogy támogatásáról biztosítja Zelenszkij elnököt az orosz agresszió elleni háborúban. Kaczynski, a legnagyobb kormányzó párt vezére javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen szemorvoshoz, ha nem látja a szörnyű mészárlást a polgári lakosság körében Bucsában. Orbán szóvivője még közzétett egy magyarázkodást, hogy a magyar miniszterelnök is elítéli a civil lakosság elleni akciót. Csakhogy Putyin elnök, aki az elsők között gratulált Orbánnak a választások megnyeréséhez, utána elmondta: szerinte ukrán félrevezető akcióról volt szó! Az oroszok nem követtek el tömeges atrocitásokat Kijev közelében !- állította Putyin. Aki pontosan tudja, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Épp ezért azt a lövész ezredet, amely a Wagner hadsereggel együtt, a szörnyű mészárlást elkövette, gyorsan kitüntette a Gárda fokozattal. Majd pedig Kelet Ukrajnába küldte, ahol az ezred felmorzsolódott, mert a legnehezebb front szakaszon vetették be. A gyilkosságok elkövetői a hírek szerint jórészt örök nyugvóhelyet találtak Ukrajnában.

Bayer Zsolt nem ezért ragadott tollat hanem mert a lengyel parlament megakadályozta, hogy leállítsák a cseppfolyósított földgáz importját Oroszországból. Három millió autós használja ezt Lengyelországban – érvelt a döntés mellett a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Képmutatás

Ezzel vádolja Bayer Zsolt a korábban igen baráti lengyel vezetőket, akik az utóbbi időben nehezményezték, hogy Magyarország továbbra is importál energiát Oroszországból. Sőt ezért rubellel fizet. Maguk a lengyelek megtagadták a rubel fizetést, nem is kapnak orosz földgázt. Ráadásul Szijjártó Péter arra kérte lengyel kollégáját: engedjék át légterükön azt az orosz szállító gépet, amely a nukleáris üzemanyagot hozza Oroszországból. A lengyelek átengedték, de jelezték, hogy legközelebb nem lesznek ennyire megértőek. Ezért közölhette Bayer Zsolt Morawieckivel és Kaczynskivel, hogy kinyalhatják a seggét! Baráti gesztus …

Mi lesz így Visegráddal?

A magyar és a lengyel kormány korábban egymást védelmezte Brüsszelben, de ennek minden bizonnyal vége. A jogállamisági eljárást az Európai Unió csakis Magyarország ellen inditotta meg. Nem kizárt, hogy Lengyelország azért úszta meg ezt, mert mintaszerűen teljesít Ukrajna támogatása terén. Másrészt pedig megígérhette Varsó Brüsszelben: immár nem támogatja feltétlenül a magyar kormányt!

Ez pedig azt jelenti, hogy Orbán magára maradhat Brüsszelben. A két másik visegrádi állam már korábban jelezte: az Ukrajna elleni háború miatt vége minden kekeckedésnek Brüsszellel szemben.

Szlovéniában megbukott Janez Janza a választásokon. Így Orbán magára maradhat mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Ez mindenképp lépéskényszerbe hozza a magyar miniszterelnököt, aki nem üzenheti azt kedvenc publicistájával a nyugati világ vezetőinek, hogy kinyalhatják a seggét!

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

„Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

Megvétózta a média törvény módosítását a lengyel államfő

Megmenekült Lengyelország legnagyobb ellenzéki televíziója, melyet a kormánypártok szerettek volna elnémítani. Andrzej Duda államfő ezzel nemcsak a lengyel demokráciának tett nagy szolgálatot, de Varsó és Brüsszel valamint Washington kapcsolatának is.

A törvényjavaslat ellentétes a lengyel alkotmánnyal és az amerikai-lengyel beruházás védelmi egyezménnyel – indokolta meg döntését Lengyelország államfője, aki ugyan Kaczynski pártjának támogatásával lett az ország elnöke, de igyekszik növelni autonómiáját. Ezért olykor szembemegy a jobboldali kormányzattal különösen akkor, ha az kiélezi a kapcsolatokat az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. 2015 óta Andrzej Duda elnök 10 törvényt vétózott meg, ebből hetet a legnagyobb kormánypárt, a PiS adott be.

Lex TVN

Az ellenzéki hírtelevízió már régóta szálka a lengyel kormány szemében. Kaczynski Orbán Viktorhoz hasonlóan olyan média fölényt akart, amely biztosítja a szavazópolgárok befolyásolását a választások idején. Ennek egyik legfőbb akadálya a Discovery tulajdonában levő TVN televízió. Azon a címen akarták kizárni a lengyel piacról, hogy a tulajdonosa nem európai cég. A média polonizálása ennek a furcsa folyamatnak a hivatalos neve, amely most vereséget szenvedett.

Színjáték?

Lehet persze, hogy Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski eleve így képzelte el a dolgot: a szejmmel megszavaztatja a törvényjavaslatot, amelytől a szélsőjobb boldog. Majd pedig az államfő vétóz, és ezzel ország világ előtt bizonyítják: Lengyelország jogállam. Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást jogállam ügyben Varsó ellen, de Biden elnök meghívta a lengyeleket a virtuális demokrácia csúcsra – ellentétben Orbán Viktorral. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államoknak több mint tízmillió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát, és ez már fontos belpolitikai tényező a mind népszerűtlenebb Biden elnök számára.

Kap-e pénzt Lengyelország?

Varsónak erre jobb esélye van mint a magyar kormánynak. Az ok: Magyarországon hamarosan választásokat tartanak míg Lengyelországban erre valószínűleg csak 2023-ban kerül sor. Macron elnök megmondta Budapesten Orbán Viktornak, hogy az Európai Unió tudatosan tartja vissza az euró milliárdokat abban a reményben, hogy azokat majd az új kormány hasznosíthatja a választások után. Lengyelországban ilyen időhúzásra nem lehet játszani, ezért a lengyel kormánynak jobb esélye van az euró milliárdokra mint Orbán Viktornak. Mindkét jobboldali kormánynak óriási szüksége van az európai uniós pénzekre, mert a gyorsan galoppozó infláció miatt elolvadhat népszerűségük épp a döntő pillanatban amikor a szavazópolgároknak dönteniük kell, hogy milyen rendszert akarnak Magyarországon illetve Lengyelországban.

Rés a pajzson

Ha hallgatni arany, akkor lehallgatni természetesen gyémánt, ha a lehallgatott beszélgetéseket közzé lehet tenni, akkor pedig brilliánsról beszélhetünk!

Az izraeli Pegasus szoftvert a lengyel titkosszolgálat is bevetette az ellenzékkel szemben. Méghozzá nem akárki ellen: Krzysztof Brejza, a szenátus tagja, az ellenzék választási kampányát vezette 2019-ben! Okostelefonját a Pegasus szoftver  segítségével hekkelték meg, és ily módon Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere olyan információkhoz juthatott, amelyek befolyásolhatták a választások végkimenetelét is. A szigorúan ellenőrzött közszolgálati televízió ezeket a Pegasus szoftverrel megszerzett információkat nyíltan felhasználta a választási kampány során. Az USA-ban feketelistára tették a Pegasust gyártó izraeli NSO céget, melyet komoly perek is fenyegetnek. Macron elnök volt a leghíresebb Pegasus lehallgatott. Ő ebben az ügyben egyenesen Benjamin Netanjahu akkori kormányfővel beszélt, és állítólag garanciákat kapott. Az izraeli cég csakis a miniszterelnök engedélyével adhat el Pegasus szoftvert külföldre. A magyar eladást Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori biztonságpolitikai tanácsadója intézte. Aki előtte és utána is vezette az Információs Hivatalt, most pedig svájci nagykövet. A Berni Unió a titkosszolgálatoknak az a szervezete, amelyben az USA európai szövetségesei egyeztetik álláspontjukat.

NSO levette az engedélyezési listájáról Magyarországot és Lengyelországot.

És nálunk?

A Városháza botrány kapcsán Bajnai Gordon ex miniszterelnök beszélt titkosszolgálati módszerek alkalmazásáról. Az nem derült ki, hogy egyertelműen a Pegasusra gondolt-e. Anonymus mindenesetre feltűnően jólértesült, és információkkal tömi a rendőrséget és a kormánypárti sajtót. Ki más lenne ő mint a magyar titkosszolgálat egyik erre felhatalmazott tisztje?

Orbánt nem ez zavarja hanem

Lengyelországhoz hasonlóan a magyar titkosszolgálat is megfigyelt sokakat annak a Völner Pálnak az engedélyével, aki nemrég belebukott egy korrupciós botrányba. Vajon van-e összefüggés?

Kövér László, aki jelenleg az országgyűlés elnöke, de az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, ráuszította az ellenzékre a titkosszolgálatokat. Ez még tavaly tavasszal történt, de a titkosszolgálatból valaki most találta alkalmasnak az időpontot a kiszivárogtatásra. Ami arra mutat, hogy a titkosszolgálatok sem feltétlenül lojálisak Orbán Viktor iránt. A budapesti amerikai nagykövetség ugyanis nyíltan szervezi Márki-Zay Péter támogatását. Macron elnök Budapesten sietett az ellenzék vezetőivel is találkozni. A magyar titkosszolgálatoknak jó orra van, és nem biztos, hogy Orbán Viktor választási győzelmére fogadnának.

Márcsak azért sem, mert Pegasus szoftverrel a TEK második számú vezetőjét is lehallgatták! Vagyis a vezér senkiben sem bízik. Orbán jól emlékezhet arra, hogy Ceausescu és neje fölött az a bíróság mondta ki a halálos ítéletet, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés főnöke volt. Akit maga Nicolae Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére…

Pegasus: „az önök megfigyelési engedélye lejárt”

Lejárt a megfigyelési engedély, ezzel az indoklással tagadták meg a lengyel titkosszolgálatok kérését a Pegasus szoftver használatára Izraelben, ahol – a magyar kormányhoz hasonlóan – ezt megvették.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap értesülései szerint már szeptemberben megkaphatták a lengyel titkosszolgálatok ezt a kínos értesítést, amellyel a további kémkedést megakadályozták. A valós indok az – fejtegeti az ellenzéki lap – hogy a lengyel titkosszolgálatok nem a külföldi hírszerzésben használták fel a Pegasust – ahogy azt igérték hanem a hazai ellenzék megfigyelésére.

A Times of Israel november 25-én írta meg, hogy Magyarországot és Lengyelországot – sok más országgal együtt levettek az engedélyezési listáról mondván, hogy az autokratikus kormányzatok saját ellenzékük ellen használhatják fel a Pegasust.

Az Európai Unióból csakis Magyarország és Lengyelország szerepelt ezen a tilalmi listán.

Az izraeli döntés mögött egy üzleti megfontolás is rejlik – írja a Gazeta Wyborcza ugyanis az Apple beperelte az NSO-t, a Pegasus szoftver előállítóját az Iphone-ok meghekkeléséért. Ha elveszíti a pert, akkor az izraeli cég sok millió dollárt fizethet az Apple-nek illetve a károsultaknak.

Az USA segít?

A lengyel titkosszolgálatok amint realizálták az izraeli elutasítást, az Egyesült Államokhoz fordultak: két magasrangú belügyi vezető odautazott, hogy a Pegasushoz hasonló vagy még fejlettebb szoftvert vásároljon.

Kiderült: nem lehet megkerülni az izraeli tilalmat. Ebben az ágazatban Izrael a piacvezető, az amerikai cégek is izraeli licenc alapján működnek.

Van persze alternatív amerikai szoftver, a NiCE, amely szinte tökéletes megfigyelést tesz lehetővé anélkül, hogy a célszemély azt észrevenné. Csakhogy az amerikaiak is alaposan megnézik: kinek adják el a szoftvert. 2011 és 2015 között a lengyel titkosszolgálat is használhatta, de 2016 után Washington megtagadta az engedélyt Varsótól. Miért? Mert a Kaczynski rendszer – Orbán Viktorhoz hasonlóan – belpolitikai fegyverként használja a titkosszolgálatokat!

Ez nem először történik meg Kaczynski rendszerével – emlékeztet a Gazeta Wyborcza. 2005 és 2007 között is megszakította az FBI az együttműködést a lengyel titkosszolgálattal, mert az aktívan fellépett az ellenzékkel szemben.

Kétféle Pegasus van

Az igazán hatékony változatot Izrael megtartja magának illetve kizárólag az amerikaiknak ad belőle. A gyengébb változat, a Pegasus Service az, amelyet a lengyel és a magyar titkosszolgálat is megvehetett.

A magyar kormány Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot küldte Izraelbe, hogy megvegye a Pegasust. Czukor tábornokot fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is, akivel Orbán Viktor jó kapcsolatait épített ki. Az izraeli miniszterelnök támogatásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz. Csakhogy azóta Joe Biden a Fehér Ház lakója, aki Orbán Viktort nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra. Az amerikaiak figyelmét valószínűleg nem kerülte el Kövér László beszéde a titkosszolgálatok vezetői előtt még múlt februárban. A parlament elnöke, aki az első Orbán kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt, elsőszámú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Nem véletlen, hogy a budapesti amerikai nagykövetség aktívan támogatja Márki-Zay Péter kampányát és más nagykövetségeket is erre buzdít.

Ráadásul időközben korrupciós botrányba keveredett az igazságügyi minisztérium államtitkára, aki a Pegasus lehallgatásokat engedélyezhette. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak hamarosan választaniuk kell: kihez lojálisak?

Az, hogy másfél év késéssel kiszivárogtatták Kövér László önleleplező beszédét, azt mutatja, hogy a magyar titkosszolgálatok vezetői nem kívánnak együtt bukni Orbán Viktorral, ha erre sor kerül…

Kurz, Orbán, Kaczynski az EU szétverésén ügyködött

Éppen ideje volt, hogy Sebastian Kurz vegye a kalapját hiszen Orbán Viktorral és Jaroslaw Kaczynskivel együtt szét akarta verni az Európai Uniót – írta a Süddeutsche Zeitung elparentálva az alig 35 éves osztrák politikust. Akit azért vesz a német lap elsősorban egy kalap alá Orbánnal és Kaczynskival, mert a migráns vitában mind állást foglaltak Brüsszellel szemben.

Csak emlékeztetőül: Sebastian Kurz megzsarolta Schönborn bíborost, Bécs érsekét is annak érdekében, hogy a katolikus egyház fogadja el a szigorú új migráns törvényt, amely sokban hasonlít a magyarhoz. Csakhogy a magyar katolikus egyháztól eltérően Schönborn bíboros nem engedett a zsarolásnak! Pedig arról volt szó, hogy Kurz embere azzal fenyegette meg a katolikus egyházat, hogy jelentős mértékben csökkentik az állami támogatást, mely nélkül veszélybe kerülhetett volna Ausztria legfontosabb egyházának működése is. Schönborn bíboros nemet mondott, a migráns törvényt jegelték. Kurz pedig megbukott sőt utóda is lemondásra kényszerült. Az egész hálózat, melyet jelentős részben Orbán mintájára épített ki az üstökösként feltűnt Sebastian Kurz, eltűnni látszik a korrupciós botrányokban.

Új szelek fújnak Európában

Olaf Scholz, az új kancellár Berlinben, előre kíván lépni az Európai Egyesült Államok irányában éppúgy mint Macron elnök Párizsban vagy Mario Draghi miniszterelnök Rómában.

Akik ezzel az irányzattal szembenállnak, azok egyre másra tűnnek el a süllyesztőben: Boriszov Bulgáriában , Babis Csehországban és most Kurz Ausztriában. Magyarországon jövőre lesznek a választások, és egyre több budapesti nagykövetség jelzi: Márki-Zay Pétert támogatja.

Az amerikai ügyvivő által szervezett találkozón Ausztria is képviseltette magát. A brexitet végrehajtó Nagy Britannia budapesti nagykövete elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy találkozzon a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével.

Brüsszel egyre határozottabban jelzi: nem szívesen ad pénzt Orbán Viktornak, mert nem lehet biztos benne, hogy azt nem a rokonok, barátok és üzletfelek nyúlják le.

Ha a magyar választóknak Orbán Viktor és az euró milliárdok között kell dönteniük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az az eredmény születik, melyre a magyar miniszterelnök számol.

Az USA-nak meg kell védenie televízióját a lengyel kormány ellen

A Washington Post, azt követeli, hogy a kormány védje meg az USA tulajdonban lévő lengyel televíziót. A varsói kormány szemmel láthatóan harcban áll a Biden adminisztrációval. Korábban kiváló volt a kapcsolat Varsó és Washington között amíg Trump ült a Fehér Házban, most olyan komolyak az ellentétek, hogy a varsói kormány nem akarja elfogadni a Biden adminisztráció nagykövet jelöltjét, Mark Brzesinskit.

Varsói offenzíva a független sajtó ellen

A TVN televízió a Discovery társaság tulajdona, de Hollandiában van bejegyezve. Ennek azért van jelentősége, mert a lengyel parlament előtt egy olyan törvényjavaslat fekszik, amely kitiltaná a nem uniós tulajdonban levő média intézményeket Lengyelországból. Polonizálásnak nevezi ezt a törekvést a lengyel kormány, de valójában arról van szó, hogy ki akarják szorítani a kritikus médiát az országból. A jelenség nem új, már az előző varsói USA nagykövet is hosszú csörtéket folytatott a PiS erős emberével, Kaczynskival és a lengyel kormánnyal, hogy megvédje a TVN függetlenségét.

Lengyelország az orbáni úton

A Washington Post nyíltan arra céloz, hogy a lengyel kormány média politikája egyértelműen a magyar miniszterelnök módszerét követi: leszalámizza az őt bíráló sajtót. Nemrég a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet a sajtószabadság ellenségének nevezte Orbánt, egyedül az uniós vezetők közül – olyan társaságban mint Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös.

Putyin Oroszországában nem ritka az ellenzéki újságírók meggyilkolása, és hétköznapi jelenség a megmaradt kritikus sajtó elnémítása. Mohamed bin Szalman herceg nem volt elégedett a Washington Post cikkeivel, melyek bírálták Szaúd Arábia trónörökösét. A szerzőt Isztanbulba csalták, majd ott Szaúd Arábia főkonzulátusán megfojtották és feldarabolták.

Erre is utal a Washington Post amikor azt írja, hogy az USA-nak minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy megvédje a legnagyobb független televíziót Lengyelországban.

Orbán, Kövér, és az EU-tagság

Bojár Gábor, a kitűnő vállalkozó és közéleti ember először öt évvel ezelőtt írt arról a HVG-ben, hogy Orbán ki akarja vinni Magyarországot az Európai Unióból. Akkor nem foghadtam el ezt, arra hivatkozva, hogy Orbán nem Magyarországot akarja kivinni az Unióból, hanem az Uniót akarja lényegében felszámolni, merő kereskedelmi együttműködésre redukálni, de megszüntetve szupranacionális jogköreit és politikai normáinak érvényesítését.

Akkor még abban bízott, hogy össze tud kovácsolni egy olyan szövetséget a visegrádi együttműködésre és nyugat-európai euroszkeptikus pártokkal – például az olasz Ligával, illetve az osztrák Szabadságpárttal – való összefogásra alapozva, amely blokkoló kisebbségként képes visszafordítani az integráció elmélyítését. Bízott abban, hogy az Európai Néppárton belül is erősebb pozíciót tud teremteni a maga számára.

Néhány hete Bojár újra leírta, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból. Most már nincs ebben vitám vele.

Orbán június 19-én, a „magyar függetlenség napján” meghirdetett, hét pontba szedett „javaslata” az Unió jövőjéről minden korábbinál egyértelműbben tette világossá: az ő elképzelései nem egyeztethetők össze azzal, ahogy az Unió régi tagjainak főáramú politikai erői, és hozzátehetjük: az új tagországok egy részének (Szlovákia, Románia, Horvátország, a balti államok) vezetői a szorosabb integrációról gondolkoznak.

(Az újak közül azok, amelyek az eurót már bevezették vagy döntöttek az euró bevezetéséről, és az Európai Ügyészséghez is csatlakoztak.)

Orbán hét pontjában ott szerepel a közvetlenül választott Európai Parlament megszüntetése és a tagállami parlamentek által delegált képviselőkkel való felváltása, a tagállami parlamentek egyfajta vétójogának („piros lap”) bevezetése az uniós jogalkotással szemben, a tagállamok alkotmánybíróságaiból álló közös bírói testület létrehozása (feltehetően a luxemburgi bíróság helyett), tehát visszatérés a szupranacionális intézményektől a nemzetállamok együttműködéséhez, a szupranacionális intézmények kiküszöbölésével. Ennek felelne meg az „egyre szorosabb unió” szófordulat törlése az alapszerződésből.

Megállapíthatjuk, hogy amit Orbán ma képvisel, az már olyannyira szemben áll az Unió főáramával, hogy kompromisszumra egyre kevésbé látszik lehetőség.

E mögött az is meghúzódhat, hogy a 2019-es európai parlamenti választással szertefoszlottak Orbán reményei, hogy olyan erős kisebbséget tud összekovácsolni az EU-n belül, amely alkalmas lehet az integrációs folyamat lefékezésére az EU intézményrendszerén belül.

A költségvetés vétójakor már a visegrádi társak közül is csak Lengyelország maradt mellette.

A melegeket megbélyegző pedofília-törvény körüli konfliktus és a helyreállítási pénzekért benyújtott magyar tervezet el nem fogadása minden korábbinál súlyosabb szembenállást jelez immár nemcsak a Parlament, de a Bizottság és az Orbán-kormány között.

Ennek fényében kell értékelni Kövér László vasárnapi interjúját a Kossuth-rádióban. Néhány éve a még miniszterként működő Lázár János azt mondta: nem tudja, hogyan szavazna az EU-tagságról. Ma Kövér tovább megy: egyértelműen azt mondja, hogy nemmel szavazna. Szemben sokak vélekedésével, Kövért ebben komolyan kell venni.

Ha a „nemzeti konzultációt” népszerűsítő plakátok egyikén azt kérdezik a plakátot szemlélő magyar választótól, hogy dühíti-e őt Brüsszel, akkor legyen világos: az évek óta tartó EU-ellenes politikai kampány folytatása azt a helyzetet hivatott előkészíteni, amikor Orbán majd érettnek láthatja a helyzetet a Huxit-népszavazásra.

Akik ma sem hisznek Orbán kilépési szándékában, azokat két dologra érdemes emlékeztetni. Az egyik: miközben már régen folyt a kötélhúzás a Fidesz néppárti tagságáról, Orbán a végsőkig halasztotta a kenyértörést, hogy megőrizhesse a néppárti tagság előnyeit és a látszatot, hogy a Fidesz megfelel a Néppárt normarendszerének, illetve annak, amit ő a Néppárt normarendszereként el szeretett volna érni. Az ország EU-tagsága persze összehasonlíthatatlanul nagyobb horderejű dolog, mint a Fidesz tagsága az Európai Néppártban, és a megváltoztatása sokkal bonyolultabb és sokkal súlyosabb következményekkel jár, de, mint tudjuk, Orbán és Kövér számára „az Európai Unión kívül is van élet”.

Ami pedig a közvélemény-kutatások által adott képet illeti, az változhat, illetve változtatható. A 2004-es népszavazás idején, sőt még a 2010-es hatalomváltás előtt a magyar választók többsége nem támogatta a határon túli magyarok letelepedés nélküli állampolgárságát. Választójogukat még ma is csak egy számottevő kisebbség támogatja, de magát az állampolgárságot – a több mint egy évtizede folyó masszív propaganda hatására, amellyel szemben a politikai nyilvánosságban nem fogalmazódik meg ellentétes vélemény – ma már a többség elfogadja.

Az EU-tagság közvélemény általi megítélésén is lehet változtatni.

Ha Orbánnak egy 2022-es választási győzelem után, Kaczyńskiéknak az őszi lengyelországi választáson elszenvedett esetleges vereségét, az Európai Tanácsban Orbán szövetséges nélkül maradását követően sikerül kellőképpen felfújni az EU központi intézményeivel szembeni konfliktust, egy népszavazáson már minden elképzelhető. A helyzet tehát megváltozott, Bojár Gábornak most már igaza van.

Az orbáni úton a lengyel kormány

A legnagyobb kormánypárt, a PiS néhány képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint csakis olyan televíziók működhetnének a jövőben Lengyelországban, melyek tulajdonosai az Európai Gazdasági Térség államai közül kerülnek ki. 

A TVN Lengyelország egyik legnézettebb adója, melynek van egy hír csatornája is a TVN 24 – írja a brüsszeli Politico. A TVN engedélye szeptemberben lejár, ezért már be is nyújtották a kérést a hosszabbításra. Ezt próbálja megakadályozni a kormánypárti képviselők törvényjavaslata, mely nem sokkal azután született meg, hogy Donald Tusk hazaérkezett. Az Európai Néppárt eddigi vezetője azért tért vissza hazájába, hogy élére álljon a választási kampánynak.

A TVN, amely a Discovery tulajdona, bátran bírálja a lengyel kormány korrupciós ügyeit és vitáit az Európai Unióval, a bírósági reformot stb.

Piotr Müller kormányszóvivő sietett közölni, hogy a törvényjavaslat „semmiben sem korlátozza a sajtószabadságot.” A legnagyobb kormánypárt érvelése szerint mindössze arról van szó, hogy szinkronba hozzák a lengyel jogszabályokat a más uniós államokban meglevő szabályozással. Mateusz Morawiecki miniszterelnök demagóg módon így érvelt: „képzeljék el, hogy mi lenne, ha mondjuk Oroszország, Kína vagy egy arab állam akarna televíziót vásárolni Lengyelországban? Akkor sem mondhatnának nemet a polgárok erre?”

Csakhogy az USA eddig Lengyelország legszorosabb szövetségesének számított! Donald Trump első európai útját épp azért kezdte Varsóban, mert olyan országban akarta megkezdeni körútját, ahol örömmel várják őt. Most viszont már nem Trump ül a Fehér Házban, és az új amerikai vezetés egyáltalán nem lelkesedik a jelenlegi varsói kormányzatért.

Az USA varsói nagykövetségének ügyvivője sietett is megszólalni a TVN ügyben:

„Az USA növekvő aggodalommal figyeli a TVN engedélyezési folyamatát. A TVN lényeges része volt a lengyel médiának több mint húsz éve! A szabad sajtó létfontosságú a demokrácia szempontjából.”

Az Egyesült Államoknak és Lengyelországnak beruházás védelmi szerződése van egymással, és ez egyenlő és méltányos elbánást ír elő mindkét államban.

Ha keresztülmegy a törvény a parlamenten Varsóban, akkor az érintheti az amerikai HBO-t illetve a BBC-t is.

A média polonizálása

Ez az a fügefa levél, amely mögé a lengyel kormány elrejti szándékát a média feletti uralom megszerzésére. Az USA korábbi nagykövete, Georgette Mosbacher éveken keresztül kemény csörtéket vívott a Kaczynski rendszer embereivel a TVN megvédése érdekében.

Donald Tusk, aki megpróbálja egyesíteni az ellenzéket a kormánypártok ellen, úgy látja, hogy

„a PiS folyamatosan arra törekszik, hogy irányítása alá vonjon minden olyan média céget, amely még nem függ tőle”.

(Honnan is ismerős a módszer? friss hír, hogy három újabb médiavállalkozást kebelezett be a Mediaworks, Mészáros Lőrinc cége. *szerk.)

Donald Tusk hozzátette: ebben a lengyel kormány Orbán Viktor miniszterelnököt utánozza.

Egy példa a média nyomulásra: decemberben az Orlen állami óriás vállalat megvette a Polska Press kiadóját egy német cégtől. A Polska Press a vidéki sajtóban nagy szerepet játszik: 20 napilap, csaknem 120 hetilap és körülbelül 500 internetes portál tartozik hozzá. Olvasóközönsége több mint 17,5 millió. Amint az állami cég megvette a lapkiadót, megindult a szerkesztőségek átalakítása. Eddig már 8 főszerkesztőt és sok szerkesztőt kirúgtak, és további elbocsátások várhatóak.

A Riporterek Határok Nélkül nemkormányzati szervezet sajtószabadság listáján Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – villámgyorsan esik vissza. Míg 2015-ben Lengyelország az előkelő 18-ik helyet foglalta el, a legfrissebb listán már a 64-ik!

Morawiecki miniszterelnök kitart a kormánypárti javaslat mellett mondván: komoly ország nem lehet olyan mint a falevél, melyet a szél arra fúj amerre akar…

Ebből az látszik, hogy a lengyel kormány abban is követi Orbán Viktort, hogy nemcsak az Európai Unióval, de az Egyesült Államokkal is szembeszáll noha Varsóban eddig az amerikai kapcsolat a nemzeti konszenzus alapvető értéke volt.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK