Kezdőlap Címkék Johnson

Címke: Johnson

A populistán a vírus sem fog ki

Habár a vírus erősen sújtja a populista kormányokkal rendelkező országokat a vírus nem valószínű, hogy megöli a populizmust. Ahhoz először is annak kiváltó okaival kell foglalkozni. 

Bolsonaro, Trump, Erdoğan, Kaczyński, Modi, Orbán, és persze Putyin egy részük populista, némelyiknek autoriter beütéssel; mások autoritaristák, akik csak használják a populizmust a hatalom megszilárdítására. Lesz olyan akit  a koronavírus-járvány rossz kezelése magával sodor, mások maradnak és számíthatunk rá, hogy újak is érkezhetnek.

Tekintettel arra, hogy sok populista kormány rosszul teljesít a koronavírus kezelésében, a populizmus úgy tűnhet könnyedén elsöpörhető. De egy ilyen vágyálom figyelmen kívül hagyja a populizmus térnyerésének okait és valószínűsíthető túlélését. Megszüntetéséhez annak kiváltó okaival kell foglalkozni – erre próbál választ adni a Carnegie Europe.

Az európai populizmus problémájának megértéséhez mélyebbre kellene ásni

Európában sokan úgy vélik, hogy a populizmus külső krízisek miatt jött létre, amelyek az elmúlt tíz évben sújtották a kontinenst. Ide tartozik a 2008-as pénzügyi válságnak az eurózónára gyakorolt ​​hatása, valamint a 2015-ös és 2016-os menekültáradat, amely feltárta az identitásvesztéstől való félelmeket, és növelte szkepticizmust az EU-val szemben.

Röviden: az EU tudósai és döntéshozói azt feltételezik, hogy az EU sikere a teljesítményéhez kötődik. Úgy vélik, hogy a jobb politikák és a hatékonyabb intézmények biztosítják az európai és a nemzeti politika zökkenőmentes együttélését. Ha a populizmust gazdasági sérelmek és identitásvesztéstől való félelmek vezérlik, akkor az a bevándorlás csökkentése érdekében több munkahely létrehozásával és a határok lezárásával megoldható.

Ez az értelmezés téves. A többszörös válságok tökéletes vihart jelentettek a populisták számára, igaz. De nem okozták azt az alapvető elégedetlenséget.

A populista politikusokra szavazó emberek általában nem törődnek azzal, hogy egy adott politika milyen jól teljesít.

Valójában a populista politikusok közös állítása – az emberek akaratának megtestesítése – kiküszöböli annak lehetőségét, hogy valaha tévedhessenek. Tehát a populista vezetők elit elleni támadásait ritkán kérdőjelezik meg – még akkor is, ha ők maguk is részesei ennek az elitnek.

Hogyan károsítja a populizmus a demokráciát

A populizmus gyökereinek megértése az első lépés a demokrácia védelmének megismerése felé.

Először is, a populizmus a fejlett demokráciák mélypontjaihoz kötődik. A politikai elit elidegenedett a választóktól, hosszú ideje csökkent a választásokon való részvétel, a párttagság és az olyan polgári tevékenység, amely kapcsolatot teremtett a választók és a pártok, kormány között. Ezek a kapcsolatok korábban kordában tartották a kormányt, és arra kényszerítették a politikusokat, hogy fordítsanak figyelmet az állampolgárokkal szembeni felelősségükre.

De ma a politikai pártok kevesebb társadalmi érdeket és embert képviselnek, mivel a tagság csökkent. Mint Peter Mair ír politológus érzékletesen kifejtette, a politika ürességet teremtett.

A populisták kitöltötték ezt az űrt, megkerülve a hagyományos intézményeket – a parlamentektől az újságokig -, amelyek mindig is a demokrácia oszlopai voltak. A technológiai fejlődés kényszerítette a hírmédia üzleti modelljét egzisztenciális válságra. A közösségi média lehetővé teszi a populisták számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek bázisukkal, a sajtó közvetítése és értelmezése nélkül.

Ez a dinamika tágabb nemzetközi szinten is játszik. Évek óta az európai mainstream politikai vezetők mindenért a hibás-brüsszeli politikát okolták, és ezt sulykolták híveikbe. Mások vakmerően populista álláspontokat utánoztak, hogy túléljenek egy választási versenyt. Azt nehéz megmondani, hogy ezek a politikai szereplők és taktikák hosszú távon sikeresek lesznek-e. Az azonban biztos jelenleg roncsolják az EU amúgy döcögő intézményrendszerét, törékennyé és sebezhetővé téve azt.

Európában a demokráciát nem lehet csak nemzeti szinten megérteni. Az EU sem számíthat demokratikus eljárásainak javítására pusztán intézményei bírálatával. Mivel a kormányzás sok szinten megosztott – helyi, nemzeti és a nemzetek fölötti (szupranacionális) EU szintjén -, mindezen szintek közötti kapcsolat rendezése nem oldja meg a populista gondot.

A helyi, nemzeti és nemzetek feletti kormányzás részvételén alapuló és elszámoltathatóvá tett rendszer jobb választ fog eredményezni az egyenlőtlenség és identitás problémáira.

Másodszor, még ha egyes populista vezetőket választások útján is le is váltanak, a populizmus valószínűleg túléli a koronavírust, mert annak jobboldali változata rendkívül sikeresen mozdította el az egész politikai és ideológiai vitát a jobboldal felé. Bizonyos esetekben jobbközép politikai pártokat ragadott meg. A saját populista kihívóit legyőző hagyományos jobbközép legkülönlegesebb példája, hogy a brit Konzervatív Párt elfogadta az akkori Függetlenségi Pártnak EU-ellenes programját, és az országot az EU-ból való kilépéshez vezette. Más esetekben a közelmúltban Ausztriában és Olaszországban, a populista jobboldal kormányra lépett, és kedvére változtatott a politikán. De a legtöbb országban ez csak annyiban befolyásolta a nyilvános vitát, hogy a centrista kormányok a jobboldal felé mozdultak el.

Európának a  populizmussal van problémája

Ez leginkább az európai migrációs politikában mutatkozik meg, amely illiberálissá vált, amelyet a nemzeti identitás elvesztésétől való félelem hajtott és megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásokat. Sok más területen is megfigyelhető, a szociálpolitikától a biztonságon és a terrorizmus elleni küzdelemig. Magyarország és Lengyelország kormánya szisztematikusan megsemmisítette a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Ugyanakkor a sajtószabadság és az állampolgári szabadságjogok korlátozását is törvényesítették,  vagy például helyeselték Franciaország terrorizmus elleni harcát és Olaszország arra irányuló törekvését, ahogy korlátozza a menekülteket és migránsokat segítő civil szervezetek tevékenységét.

A koronavírus-járvány felerősíti Európa néhány problémáját az alapvető jogok tiszteletben tartása terén.

Az európai közösség legnagyobb kudarca, hogy képtelen az alapvető demokratikus jogok  kapuőreként fellépni. A magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének Jaroslaw Kaczyńskinak sikerült visszavonni országuk demokratikus vívmányait úgy, hogy ehhez a többi EU tagállam csendben asszisztált, pedig feladatuk lenne az unió alapjogainak betartatása.

Mindez az uniós kormányzást is aláássa. A populista vezetők felfedezték, hogy a káosz létrehozásával könnyen elérhetik céljaikat. A populista kormányok megakadályozták a konszenzus kialakítását az Európai Tanácsban, ahol az EU állam- vagy kormányfői találkoznak, nemcsak az őket hatalomban tartó védjegytémákban – például a menedékkérők áthelyezésének ellehetetlenítésében -, hanem más kérdésekben is. mint például Kína az emberi jogokkal való visszaélése.

Köztudott, hogy az EU-n belül sok a megosztottság. Sokan megelőzik a populizmus térnyerését, és a vétózási taktikák sem újdonságok. Az változott, hogy mivel a populisták sikeresek voltak a partnerekkel szembeni különböző ügyekben és a politikai kérdéseket „váltságdíj” ellenében, engedték  csak tovább, mára már mások is alkalmazzák akár kevésbé fontos kérdésekben. Az EU legbefolyásosabb politikusa például egyszerűen csupán a viszályok elkerülésére és elsimítására és nem megoldására fókuszál.  Az EU gyengének, megosztottnak és képtelennek tűnik nagy kihívások kezelésére, a kínai beavatkozástól az európai gazdaságokig a transzatlanti feszültségekig.

E dinamika mögött Európa megtört demokráciája áll, amely képtelen lépést tartani a huszonegyedik század átalakulásaival. Eddig az intézményi reform nem működött. A populista politika mélyebb kérdéseket vet fel a legitimitás, a képviselet és a politikai részvétel kapcsán. Kik az emberek?” Ki dönt? És kinek a javára?

Ezeknek az kérdéseknek az értelmes megválaszolása a helyi, nemzeti, uniós és globális kormányzási szint kapcsolatának teljes átgondolását igényli – az EU által próbált fentről lefelé irányuló reform helyett. Ennek a kapcsolatnak a kezelése kulcsfontosságú lesz az európai projekt megújításában.

Vesztésre áll Trump zsaroló taktikája

USA figyelmeztetés Nagy Britanniának: a Huawei az ország szuverenitását veszélyezteti. Erről értesítette a világot Twitteren Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Londonban is kísérletet tesz arra, hogy az utolsó pillanatban lebeszélje Boris Johnsont a kínaiak beengedéséről az ötödik generációs piacra.

Közben viszont a Forbes már úgy értesült: Boris Johnsont már meggyőzték a tanácsadói, hogy mondjon nemet Trumpnak, aki pedig mindent bevetett annak érdekében, hogy elgáncsolja a Huaweit Angliában is.

Mnuchin mézes madzagja

Az amerikai pénzügyminiszter szerint már az idén meglehet az USA-Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmény. Ha ez igaz lenne, akkor az uniós kilépés után egyből be lehetne lépni az amerikai piacra. Csakhogy kérdés: milyen feltételekkel? Steve Mnuchin pénzügyminiszter játssza ezeken a tárgyalásokon a jó rendőr szerepet míg Robert Lightizer kereskedelmi főtanácsadó a mumus. Ez jól látszott a kínaiakkal folyó véget nem érő alkudozások során, és Trump minden bizonnyal ugyanezt a stratégiát alkalmazza Nagy Britannia esetében is.

Ötszemközt

Trump telefonon állítólag azzal is megfenyegette Boris Johnsont, hogy amennyiben nem zárják ki a Huaweit, akkor őket zárhatják ki a titkosszolgálati együttműködésből. A második világháború vége óta működik a Five Eyes only rendszer, mely azt jelenti úgy az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland titkosszolgálatai információikat megosztják egymással. Trump szerint a Huawei a pekingi titkosszolgálat eszköze, és hogyha a britek a kínaiakat megbízzák az ötödik generációs hálózat kiépítésével, akkor titkos információkhoz juttathatják akaratlanul Kínát. Andrew Parker, a brit titkosszolgálat főnöke ezt nem így látja. Szerinte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a Huawei, de bizonyos szigorításokat elkerülhetetlennek tart. A londoni sajtó beszámol arról, hogy elkeseredett csaták dúlnak a kormányban a Huawei miatt. A Forbes szerint kedden a kínaiak mellett döntenek majd. Az Európai Unió minden tagállamra rábízta a döntést. Ezért Magyarország a Huawei mellett döntött Trump aggályai ellenére.

Boris Johnson dilemmája: Európa vagy Amerika?

A brit üzletemberek 60%-a úgy véli, hogy az európai piac fontosabb mint az amerikai. Sokan tartanak az amerikaiak agresszív nyomulásától és nemcsak a baloldalon. Trump támogatói között vannak olyan lobbik is, amelyek ki akarják mazsolázni a brit egészségügyet miközben a problémás részeket meghagynák a brit kormánynak. A fizetős egészségügy nagy csapás lenne a bérből és fizetésből élők számára. Csakhogy Boris Johnson a rozsda övezetek frusztrált munkásosztályának köszönhette elsöprő választási győzelmét. Ezért most a belügyminiszter ki is jelentette: „a brit tőkének el kell felejtenie az olcsó európai munkaerőt! Meg kell fizetnie a hazai munkásokat!” Konzervatív kormánytól ilyesmit ritkán lehetett korábban hallani. A kereskedelmi miniszter viszont azt közölte: csak február közepén lesz kész a brexit tárgyalási ajánlat. Hogy lesz ebből szabadkereskedelmi egyezmény az év végén? Ezt szeretné tudni Michel Barnier is, aki uniós főtárgyalóként már szinte mindent látott brexit ügyben. Varadkar ír miniszterelnök viszont a BBC-nek nyilatkozva gúnyosan arra figyelmeztette a briteket: ne higgyék, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak majd a szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Unióval!

Salvini bíróság előtt?

  • Kormánygép kampánycélokra

  • A főügyész vádemelést javasol

  • Salvini és Orbán, avagy a szélsőjobboldali áttörés

  • Salvini nagy étvágya

Legkevesebb 35 alkalommal kampány célokra használta fel a kormány repülőgépeit illetve helikoptereit Matteo Salvini amikor miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt. Emiatt vádemelést javasol a bíróságnak Róma főügyésze. A vizsgálati dosszié szerint Matteo Salvini egyáltalán nem volt jogosult a kormány repülőgépeinek és helikoptereinek használatára. Csakis akkor vehette volna igénybe ezeket, hogyha neki ezt a miniszterelnök engedélyezte volna. Ehelyett azonban Matteo Salvini vígan repkedett a kormány gépeken és helikoptereken választási nagygyűlésekre – írta a Corriere della Sera.

„Alig várom, hogy bíróság elé állítsanak” – közölte Matteo Salvini, aki a magyar miniszterelnök nagy barátja. Alig választották meg Salvinit Olaszország miniszterelnök helyettesének és belügyminiszternek, máris Genovába hívta Orbán Viktort, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét.

Salvini és Orbán szélsőjobboldali áttörésben bíztak

Az európai választásokon Salvini tarolt, és jól szerepeltek kelet-európai szövetségesei: a magyar és a lengyel jobboldal is. Salvini vérszemet kapott, és megbuktatta a saját kormányát, hogy ő lehessen a miniszterelnök. Ehelyett azonban a kormány baloldali populista pártja, az Öt csillag összeállt a baloldallal, és ismét Giuseppe Conte alakíthatott kormányt.

Salvini taccsra került, és nem véletlenül: tőle nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is tartanak.

Salvinit Putyin bábjának tekintik a NATO-ban

Matteo Salvini mindaddig jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt amíg Putyin elnök a hóna alá nem nyúlt. Putyin személyesen tesztelte Salvinit Milánóban, és ezt követően az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgatott az érdekében. Épp ezért vizsgálat folyik Salvini ellen nemcsak a repülőgép használati botrányban hanem a nemzetbiztonság terén is. Amerikai aggodalom szerint Matteo Salvini túllépett azon a határon, amely megengedhető egy NATO tagállam egyik politikai vezetőjétől. Olaszországban az egekig csapnak a politikai szenvedélyek hiszen Boris Johnson Nagy-britanniai győzelmét követően megjött Salvini étvágya is. Matteo Salvini az egész jobboldal vezérének kiáltatta ki magát. Most pedig előrehozott választásokat akar kicsikarni, mert nem kíván a vizsgáló tisztek és ügyészek kínos kérdéseire válaszolni.

Az új hiszékenység, avagy ki hisz a populistáknak?

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnök azért népszerű, mert ő a brit Trump. Mindketten populistának számítanak – ami a cinikusoknak annyit tesz, hogy szemtelenül hazudnak, ha ez szavazatokat hoz -, ennél azonban fontosabb, hogy Trump és a többi populista sikere arra látszik utalni, hogy a szavazók egyre hiszékenyebbekké válnak – írta Raj Persaud londoni író és pszichiáter.

Cikkének címe: „Az új hiszékenység, avagy ki hisz a populistáknak?” Csábító, hogy a közösségi oldalakat és a fake newst tegyük felelőssé, de egy friss lélektani kutatás más, meglepő irányba mutat. Általában azt feltételezik, hogy az emberek dühből és sértettségből szavaznak a populistákra. Most azonban a populizmus és a status quóval szembehelyezkedő pártok népszerűsége olyan időszakban nő, amikor a felmérések azt mutatják, hogy a szavazók még soha ne voltak boldogabbak.

Joseph Forgas, az ausztráliai New South Wales egyetem kutatójának egy friss munkája meggyőző választ ad: a boldog emberek hiszékenyebbek. Forgas kísérletek sorával kimutatta, hogy a negatív érzelmi állapot csökkenti, míg a jó hangulat növeli a hiszékenységet. A kutató szerint a választók nyitottsága az egyszerű, populista üzenetekre meglepően fontosnak bizonyult a legutóbbi politikai fejleményekben, a brexitben, Trump uralmában, vagy a populista autokraták törökországi és magyarországi megválasztásában. Korábbi klinikai

kutatások már kimutatták, hogy, hogy a rosszkedvű emberek könnyebben felismerik a nyelvi többértelműséget, amely a populisták egyik jellemző vonása.

A szerző ismertette Forgas kísérleteit, köztük azt, amikor a diákok egy tanár és egy váratlanul belépő nő közötti (megrendezett) heves szóváltás tanúivá váltak, majd erről az esetről egy héttel később félrevezető információkat kaptak. Forgas kimutatta, hogy a jó hangulat növelte a készséget a félrevezető információk elfogadásában, míg a rossz hangulat megakadályozta a tájékoztatás elfogadását. Egy másik kísérletből az derült ki, hogy a pozitív hangulatban lévő részvevők hajlamosabbak voltak értelmet felfedezni például a tudományos halandzsában. Egy további kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy értékeljék színészek által bemutatott arckifejezések – boldogság, düh, szomorúság, undor, félelem – igaz voltát. A jó hangulatban lévők hajlamosabbnak mutatkoztak igaznak minősíteni a látottakat, mint a rossz hangulatban lévők.

Forgas legfontosabb következtetése, hogy egy bizonyos depresszió kevésbé hiszékennyé teszi az embereket, főleg, ha a külvilágról van szó. Ez akár olyan túlélési mechanizmus is lehet, amely az evolúció során fejlődött ki. Egy vasállattal szembe kerülve a veszély félelmet keltett, és ez éberebbé tette az embert a veszélyekkel szemben. Ezzel szemben az elégedettség az jelentette, hogy az ember lazíthatott, és felhagyhatott azzal, hogy folyton a környezetet kutassa esetleges veszélyeket keresve.

A negatív érzelmek tehát úgy működnek, mint afféle enyhe evolúciós figyelmeztető jelzések. Élénkítik a figyelmet és az éberséget, ami fokozza a hamis és félrevezető információkkal szembeni érzékenységünket a politikai vitákban is.

Azt mondják, Boris Johnsont nem lehet nem kedvelni, ha az ember egyszer találkozott vele. Ám rokonszenves kisugárzása és tehetsége, hogy pozitív hangulatot ébresszen, eltereli a figyelmet kormányképességéről. Nem kizárt, hogy a Johnson féle populista politikusok sikerének titka a barátságosság, de az idézett kutatás szerint ez lehet veszélyes voltuk forrása is – írta a Spiegelben megjelent cikk szerzője.

Öngyilkos lett egy szexuális zaklatással vádolt politikus

0

Dan Johnson republikánus párti Kentucky állambeli törvényhozó csütörtökre virradó éjjel egy pisztollyal főbe lőtte magát.

Az 57 éves konzervatív republikánus lelkész, aki közmegbotránkozást keltő Facebook-bejegyzéseiről volt ismert, amelyekben egyebek mellett majmokhoz hasonlította Barack Obama volt elnököt és feleségét, Michelle-t, szerda éjjel pisztollyal vetett véget életének a Kentucky állambeli Mount Washington városának egyik hídján.

Johnson öngyilkossága előtt a helyi sajtó egy nő beszámolóját közölte arról, hogy a politikus otthona alagsorában 2013-ban tizenévesként megerőszakolta. Johnson tagadta ezt az állítást, amely – mint mondta – a konzervatív republikánusok ellen irányuló átfogó stratégia része.

Mark Wahlberg a világ legjobban fizetett filmszínésze

0

A Forbes magazin kedden bemutatott listája szerint 68 millió dollár adózás előtti bevételre tett szert 2016 júniusa és 2017 júniusa között.

A Megjött apuci! 2. és a Transformers: Az utolsó lovag című filmek sztárja ezzel megelőzte Dwayne „The Rock” Johnsont, aki 65 millió dolláros éves bevételével a második helyen végzett.

Johnson többek között a Baywatch remake-nek és a magyar mozikba decemberben kerülő Jumanji: Vár a dzsungel című filmnek köszönheti idei vagyonát.

Harmadik helyen Vin Diesel végzett 54,5 millió dollárral. Az ötödik és hatodik helyet Adam Sandler (50,5 millió dollár) és Jacke Chan (49 millió dollár) foglalja el.

A nők és férfiak közti jövedelmi különbségek idén is szembetűnők: a legjobban kereső tíz férfiszínész összesen 488,5 millió dollárt keresett az elmúlt évben, míg a tíz legjobban kereső nő 172,5 millió dollárt.

A Forbes az elmúlt héten mutatta be a legjobban kereső színésznők listáját, amelynek első helyén Emma Stone áll 26 millió dollárral, a másodikon Jennifer Aniston 25,5 millió dollárral, a harmadik helyen pedig Jennifer Lawrence 24 millió dollárral. Csupán ők hárman kerestek 20 millió dollár felett, míg a férfiak körében 16-an tettek szert ilyen magas bevételre.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK