jobbik Archives Page 22 of 43 › Független Hírügynökség

Bréking nyúz, március 22. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-03-22

Bréking nyúz, március 22. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo szerint, ha a Jobbik és a Momentum tárgyal, akkor „nyilvánvaló” a korrupció, közben pedig a portál főszerkesztője a 888-nak írt brüsszeli kalandjairól. A Ripost beszámol egy rasszista szervezet akciójáról, a Magyar Idők sorosozik egy jót, a Pesti Srácok titokban bemerészkedett egy ellenzéki beszélgetésre, de az is kiderült, hogy egy párt a Fidesz érdekében feloszlatta magát. Merüljön el velünk a kormánymédia alternatív valóságába!

Az Origo szerint tárgyalás = korrupció

Az Origo jobbikos forrásból úgy értesült, hogy a nemzeti ünnepet megelőző nap, március 14-én a Jobbik és a Momentum vezérkara személyesen tárgyalt egymással. Informátorunk szerint a két párt elnöksége a választási együttműködésről, illetve az egyéni választókerületekben való visszalépésekről tárgyalt. Ismert, hétfőn robbant ki a Jobbik vesztegetési botránya a kiskunhalasi körzetben. Ennek ismeretében nyilvánvaló, hogy a momentumos tárgyalásokra is pénzzel érkeztek Vonáék a visszalépésekért cserébe.

Közben az Origo főszerkesztője ismét a 888-nak írt

„Legutóbb télen voltam Brüsszelben. A hotelben egyik este szóltam a recepciósnak, hogy hívjon nekem taxit. Elkezdett telefonálni, jó néhány perc után a taxitársaság fel is vette. Cím, mikor, milyen névre, bankkártyával akarok-e fizetni vagy sem – a szokásos kérdések. A recepciós mintegy közvetített a taxisok és köztem. Miután mondtam, hogy kártyával fizetek, kiderült, értelmetlen volt a kérdés, mert abban a kocsiban, amit küldenének, nincs kártyaleolvasó. Jó, akkor készpénz. Emiatt már kicsit türelmetlen voltam, és amikor a következő kérdést is feltette – pontosan hova utazom –, már dühös voltam és mondtam, hogy most már inkább jöjjön. Erre a taxis a recepcióson keresztül a következőt mondta: sajnos, muszáj tudnunk, mert olyan érzékeny kerületekbe, ahol nem tökéletesen érvényesülnek a jogok, nem mehetünk ki. Mi van? – kérdeztem. A recepciós úgymond fordított. Mondjuk Molenbeek, mondta. Este oda nem megy ki.

Nem, nem Molenbeekbe akartam menni. Úgyhogy jött.

De a kifejezést azóta is ízlelgetem. A korlátozott jogok érzékeny kerületei. Egyrészt hiperpíszi kifejezés – tehát még azt sem mondjuk, hogy no-go zóna. Vagy migránsnegyed. Vagy az európai dzsihadisták központja. Vagy még csak annyit: egy borzalmas hely, ami tele van bűnözőkkel. Nem. A korlátozott jogok érzékeny kerületei. Másrészt pedig a ravaszkodó racionalitás. Nem mer odamenni a taxi este, ami érthető is, de hivatalosan ezt nem mondhatják. Ha felhívom őket, hogy kivisznek-e, azt mondanák, hogy igen, csak éppen nincs taxi. Ezt a trükköt Párizsból bőven lehet ismerni. Próbáljon meg valaki taxit kérni este Sevran külvárosába. Nem fog sikerrel járni. Arrafelé sajnos nincs kocsink. Milyen kulturált píszímegoldás ez!”

A Riposton már egy szélsőjobboldali, rasszista szervezet akciója is hír

„A Génération nevű, fiatalokból álló mozgalom aktivistái szórólapokat és paprikasprét osztogatnak a járókelőknek Lyon belvárosában. Szerintük erre azért van szükség, mert az elmúlt időben megugrott a városban a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma. Az aktivisták szerint a lakosság ne várja tétlenül, amíg a rendőrség kel a védelmükre. Ehelyett önvédelemre biztatják az embereket.”

Most a Magyar Idők sorosozik egyet

„George Soros egy téveszméktől vezérelt, rendkívül befolyásos világmegváltó, akinek van pénze arra is, hogy zavaros elképzeléseit megpróbálja ráerőltetni a világ egy részére. A hozzá hasonló, kozmopolita, baloldali és liberális értelmiségi körökben mindig van fogadókészség a tradicionális, keresztény gyökerű európai értékek támadására, valamint a magyar- és közösségellenes teóriákra.”

A Pesti Srácok inkognitóban (!) ment el egy beszélgetésre

„Egy diktátor megbuktatása – mit számít egy választás? címmel rendeztek összejövetelt a keményvonalas liberálisok az Aurórában. A haladók által csak kulturális központnak nevezett szellemi no-go zónában Orbán Viktort Slobodan Milosevic-hez, a jelenlegi magyarországi állapotokat pedig a Soros-gyanús Otpor! nevű szervezet felemelkedésének táptalajt adó vészterhes szerb időkhöz sikerült hasonlítani. Az összhatás kedvéért a kormánybuktató hiszti előtt egy dokumentumfilmet is levetítettek a Balkán hóhérának is kikiáltott diktátor megbuktatásáról, hogy a gyengébbek is megértsék, a két történet pont ugyanaz. Az eseményre a PestiSrácok.hu is ellátogatott inkognitóban, ami azért is hasznos volt, mert természetes élőhelyükön figyelhettük meg az aurórás progresszív aktivistákat, akikről többek között olyan meglepő dolgok is kiderültek, hogy félnek, és nem vállalták el a hódmezővásárhelyi választási kampány koordinálást, amikor Márki-Zay csapta megkereste őket.”

És végül egy hír a Mandinerről

„A Felelős Társadalom Párt közleményben jelentette be saját feloszlását.

Azt írták: „Magyarország egy kihívásokkal és külső tényezők által okozott változásokkal teli időszak elé néz. Egy tapasztalatlan, amatőrökkel feltöltött párt képtelen lenne ezekkel a kihívásokkal megküzdeni. Magyarországnak el kell kerülnie azt a visszafordíthatatlan utat, amelyre többek közt Franciaország, Németország, Hollandia és Ausztria is ráléptek, örökre megváltoztatva ezzel nemzeteik és társadalmuk fundamentális felépítését. Az országnak egy erős kormányra van szüksége, hogy megvédje azt az Európát elárasztó iszlám inváziótól”.

Közölték: „Az FTP szerint sajnos jelenleg csak a FIDESZ az egyetlen kompetens párt, amely (számos hibájától eltekintve) ezekkel a kardinális kihívásokkal meg tud küzdeni. Ezért az FTP tudatosan nem indult a 2018-as választásokon és feloszlatja magát, hogy ne ossza meg a jelenleg összetartó jobboldali választókat”.”

Bréking nyúz, március 20. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-03-20

0

Bréking nyúz, március 20. – Tudósítás a másik valóságból

Továbbra is tele van már-már személyi kultuszt idéző anyagokkal Orbán Viktorról a kormánysajtó, de emellett azért persze jut hely különböző vízióknak ellenzéki paktumokról és a „migránsoknak” is.

Még a hirado.hu is beszámol arról, hogy Orbán bement egy boltba

„A kormányfő szerencsi látogatása során betért a Szerencsi Bonbon Kft. mintaboltjába is. Facebookra feltöltött videóban látható, ahogy az édességek között válogat, végül csoki nyulat, csoki tojást, macskanyelvet és konyakmeggyet vásárolt a nemrégiben a Nemzeti Értéktárba is bekerült magyar kézműves manufaktúra termékeiből.

Az üzlet tulajdonosa a vásárlás után egy hatalmas mogyorós csokoládétáblával is meglepte a miniszterelnököt.

Orbán Viktor köszönetet mondott a cég tulajdonosainak, hogy nem hagytak veszni egy ilyen értéket, mint a Szerencsi csokoládé.”

A Ripost azt tartotta fontosnak kiemelni ezzel kapcsolatban, hogy Orbán elárulta, mi a felesége kedvence

„Az élethez kell egy kis Szerencsi. S ha a miniszterelnök már Szerencsen járt, be is vásárolt csokifélékből húsvétra.

Konyakmeggy, macskanyelv is került a zacskóba. Öt nyuszit is vett Orbán Viktor, de az nem derült ki, hogy kik kapják majd, azt viszont elárulta, milyen édességet szeret a felesége.”

De még a Bors is megemlékezett a látogatásról (az írást aztán az Origo is szemlézte)

„Szerencsen járt Orbán Viktor, aki sűrű programja végeztével betért az egyik helyi boltba is. A miniszterelnök Facebook – oldalára feltöltött képek szerint hosszasan válogatott a csokitojások és a csokoládé nyulak között, végül egy piros csomagolású édességre esett a választása. Azt, hogy kinek vette, egyelőre nem derült ki.”

Bravúros oknyomozás a Pesti Srácokon

„Nagyon kedves és közvetlen volt – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnökről Varga Katalin a PestiSrácok.hu-nak. Ő az a kerekesszékes fiatal nő, aki március 15-én személyesen kapott virágot a kormányfőtől. A parasportoló arról is beszélt, mivel 2016-ban lecsúszott a dobogóról, akkor nem tudott személyesen találkozni a miniszterelnökkel, a mostani élmény viszont mindenért kárpótolta.

Még március 15-e délutánján megjelent néhány fotó Orbán Viktor Facebook-oldalán arról, hogyan készült a miniszterelnök az idei nemzeti ünnepre, s milyennek látta azt. A 19 kép között van egy, amin talán egy kicsit tovább időzött el valamennyi magyar tekintete: ezen a fotón ugyanis az a – ahogyan többen is írják hozzászólásukban – megható jelenet látszik, ahogyan a kormányfő átnyújt egy szál virágot egy fiatal kerekesszékes nőnek.”

A 888 szerint a „nem” valójában „igen”

„Minden jel szerint most már hivatalosan is szövetségre lép egymással Soros és Simicska két pártja, az LMP és a Jobbik. Nincs „borsókúti paktum”, vagyis nem jött létre megállapodás a Jobbik és az LMP közt – mondta Vona Gábor arról a konspiratív körülmények között megtartott hétfő esti találkozóról, ahol Szél Bernadett-tel találkozott az M3-as autópálya egyik lehajtójánál. Szél Bernadett pedig még nem mondott semmit a Jobbik elnökével folytatott tárgyalásról.”

És az elmaradhatatlan „migránsozás” az Origótól

„Öt állami kezelésben lévő központ fog Párizsban és Ile-de-France-ban megnyílni, hogy Franciaország még több migránst tudjon befogadni. Elképesztő kedvezményekkel kecsegteti őket Anne Hidalgo, Párizs polgármestere: azonnali francia nyelvórákat és munkalehetőséget biztosítanak számukra. (…)

Az újonnan érkező migránsok szabályszerűen el lesznek kényeztetve, hiszen meg lesz szervezve számukra a mindennapi ellátásuk a fővárosban, megvizsgálják az egészségügyi állapotukat, és ezt követően az öt központ valamelyikébe irányítják őket.”

Horváth Csaba: Félreérthető volt Kunhalmi beszéde

FüHü

-

2018-03-20

0

Horváth Csaba: Félreérthető volt Kunhalmi beszéde

A választók át fognak lépni a pártok vezetőin, ha azok nem teljesítik a teljes együttműködési igényüket – mondta Horváth Csaba. Kedd reggel „nem szerencsésnek” minősítette Kunhalmi Ágnes március 15-i beszédét, amely a valóságban nem volt a Jobbikkal teljesen elutasító, csak ez „nem ment át”.

„Nem volt szerencsés” az MSZP budapesti elnökének március 15-i beszéde, mert az úgy volt értelmezhető, mintha a teljes elzárkózást hirdette volna a Jobbikkal szemben – nyilatkozta az ATV-ben Horváth Csaba fővárosi képviselő. A Független Hírügynökség kérdésére aztán azt mondta, hogy félreérthető volt Kunhalmi Ágnes beszéde, mert úgy tűnt, mintha ellentét lenne a párt vezetőinek álláspontjában.

Horváth szerint ha a Jobbik vezetői nem értik meg a választók szavát, akkor az MSZP-nek közvetlenül kell a választókhoz fordulniuk.

A szavazók ugyanis ugyanazt akarják, a kormányváltást,

ha pedig ebben egyetértés van, akkor a pártok vezetőinek kell felülvizsgálniuk álláspontjukat – tette hozzá.

Ezt a véleményt mindenki osztja az MSZP-ben, Kunhalmi is

– szögezte le Horváth Csaba. Szerinte a kormányváltást akarók megbüntetik azokat a pártokat, amelyek nem ismerik fel együttműködési igényüket.

A szavazók át fognak lépni a pártok vezetőin – hangsúlyozta Horváth Csaba. Természetesen – fűzte hozzá – változatlanul nem közös kormányzásról van szó, hanem az egyéni választókerületi együttműködésről.

Kunhalmi Ágnes március 15-én arról beszélt: a márciusi ifjak is felismerték, hogy egyedül senkinek nem megy, ezt 2018-ban a demokratáknak is fel kell ismerniük. Hozzátette: demokratának demokrata a párja, demokráciát csak demokratákkal lehet újraépíteni, áldemokratákkal, „cukiskodókkal” nem. Szavai szerint a Jobbik nem a megoldás, hanem a probléma része, és a Jobbikra leadott minden szavazat kukába megy, Orbán Viktort segíti.

Egy benzinkútnál tárgyalt Szél Bernadett és Vona Gábor

Kardos Ernő

-

2018-03-20

0

Egy benzinkútnál tárgyalt Szél Bernadett és Vona Gábor

Egy órán keresztül tárgyalt a tervezett választási együttműködésről az LMP és a Jobbik miniszterelnök-jelöltje. A zöldpárt elnöksége kedden értékeli a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-Párbeszéd vezetőivel folytatott megbeszéléseket, majd döntenek a folytatásról. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője úgy látja, hogy a szavazók jobban akarják a kormányváltást, mint az ellenzék pártjai.

Az szinte az első pillanatban kiderült, hogy a pogácsa kicsit száraz volt, a whisky pedig elő sem került, de azt azért ma sem tudjuk, hogy miért nem járt sikerrel az LMP, illetve az MSZP-Párbeszéd tárgyalása, amelyet Gyurcsány Ferenc pártja, a DK kezdeményezett. Ön sejti?

Szerintem húzzák az időt. Az ugyanis világosan látszik, hogy az ellenzék hódmezővásárhelyi győzelme óta nagy nyomás nehezedik a pártokra. Az ellenzéki választók többsége ki akarja kényszeríteni a választókerületi koordinációt. A pártok azonban nem érdekeltek átfogó megállapodásban, és nem győzelemre rendezkedtek be, hanem az ellenzéken belüli rivalizálásra.

Csak nem azt akarja mondani, hogy azért nincs megegyezés, mert az ellenzéki pártok nem is akarnak megállapodni?

De, ezt mondom! Ugyanis az ellenzéki pártok elsősorban politikai túlélésre, és az ellenzéki oldalon belüli pozíciószerzésre vonatkozó stratégiákat dolgoztak ki a 2018-as választásra vonatkozóan. Tehát

a Fidesz legyőzésének lehetősége a hódmezővásárhelyi győzelemig nem is szerepelt a pártok céljai között.

Márki-Zay Péter váratlan győzelme azonban elérhető opcióvá tette a kormány leváltását, legalábbis az ellenzéki szavazók szemében. A pártok stratégiája azonban nem erre épült, váltani kellett volna. De ahogy a Fidesz sem tud megszabadulni a sorosozásra és migránsozásra épülő kampánytól, az ellenzék sem képes túllépni önmagán. Nem harcolnak a lehető legtöbb egyéni mandátumért, ehelyett a legtöbben megelégszenek azzal, ha a listás jelöltjeik a parlamentbe kerülnek, ennek érdekében számolgatják a töredékszavazatokat.

Vagyis úgy látja, hogy a váratlan hódmezővásárhelyi győzelemig az ellenzék le sem akarta váltani a kormányt?

Az időhúzásból ez derül ki. Közben persze az is probléma, hogy a hazai nyilvánosságban ma is varázsszóként kering az összefogás mantrája, ami mindössze arra jó, hogy összezavarja a választókat. Ma már ugyanis nincs összefogásra szükség és lehetőség, jogilag sem kivihető, de idő sincs már rá. Az összefogás ugyanis közös jelölteket, közös listát, esetleg közös programot jelentene.

Most csak arra van lehetőség, hogy 45-50 választókerületben egyes pártok visszaléptetik a jelöltjeiket a legesélyesebb ellenzéki javára.

Még csak azt sem kell kimondani, hogy kinek a javára lépnek vissza a remélt eredményért. Ez a legtöbb, amit a pártok tehetnek, nincs szükség eljátszani a nyilvánosság előtti tárgyalásokat, mert az taszítja a választókat.

Bizonyos együttműködés azért van, hisz a DK visszalépett az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett javára. Ez nem az ön által is kívánt koordináció?

Ha valódi lenne az egyéni kerületi koordinációs szándék, s ehhez meglenne a politikai akarat is, akkor a megállapodásoknak a hódmezővásárhelyi győzelem után szinte azonnal meg kellett volna születni. Másrészt nem a nyilvánosság előtt kellene alkudozni, hisz a valódi megegyezések háttértárgyalásokon születnek, és nem a meghirdetett sajtótájékoztatók előtt öt perccel.

A választókat is csak az eredmény érdekli, nem a veszekedés.

Az LMP vasárnap esti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a DK nem kíván tárgyalni a Jobbikkal. Nem fordított a helyzet, hisz végül is a meghívás Vona Gábornak is szólt?

A koordinációról szóló egyeztetésektől a Jobbik valóban mereven elzárkózik, aminek van azért racionális magyarázata. A felmérések szerint ugyanis Vona Gábor pártja kockáztatná a legtöbbet – elveszthetné szavazótáborának egy részét – ha belemenne egy ilyen együttműködésbe. Ugyanis a visszalépések esetén más pártok szavazóinak többsége nem szavazna át a pártra. Ez igaz, bár az is nyilvánvaló, hogy a Jobbik lehetne rugalmasabb. Azok az ellenzéki pártok, amelyeknek hasonló súlyú érvük nincs, azok tárgyalhatnának a kölcsönös visszaléptetésekről. Ebben az esetben ugyanis beindul egy olyan választói réteg, amelynek nem ismert a pártpreferenciája, de az ellenzékre szavaz, mert lát esélyt a Fidesz kormány leváltására. A választó ugyanis nem a töredékszavazatokat tartja fontosnak, hanem a győzelmet.

Akkor a tárgyalástól való távolmaradásával a Jobbik nem gyengítette, hanem erősítette az ellenzéket?

Ezt nem állítom, de azt igen, hogy csak a Jobbik tudja racionális érvekkel alátámasztani a távolmaradását. A Jobbik szavazótáborának többsége, kb. 60 százaléka ugyanis a kutatások szerint nem szavazna át egy baloldali jelöltre, így a Jobbik nem feltétlenül erősítené a koordinációt. Vona Gábor ettől függetlenül korábban azt mondta, hogy az LMP, illetve a Momentum szóba kerülhet, mint tárgyaló fél, de csak a választás után. Ezután az előkészítés után az LMP egyes jelöltjei, vagy a függetlenek, Mellár Tamás, illetve Kész Zoltán javára akár vissza tudna lépni. Tehát lehetne szimbolikus gesztusokat tenni, de egyelőre ezt sem teszik. Azt is hozzá kell tenni, hogy nem mindenhol van, például a főváros nagy részében sincs is szükség a Jobbik bevonására a koordinációba. Vagyis lenne mód esélyes jelölteket állítani, ha a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok nem az időhúzással foglalkoznának.

A tárgyalások folytatódnak, az LMP a teljes ellenzéki összefogást hiányolja, de tárgyal a Jobbik vezérkarával is, mi lehet ennek a tárgyalásnak a tétje?

A teljes ellenzéki összefogásra való hivatkozás inkább a visszaléptetések elkerülésére szolgáló kibúvónak látszanak. Visszaléptetésre persze az utolsó pillanatig van lehetőség, valószínű pár helyen ez meg is történik majd, főként, ha pártok saját szavazóinak nyomása tovább nő.

De jelentős számú visszaléptetésre már nem számítok, ezt már meg kellett volna tenni.

A visszaléptetések maximálisan hány plusz mandátumot eredményezhetnének?

Minden számítás azt mutatja, hogy az ellenzéknek 45-50 helyen kéne mandátumot szerezni, így a Fidesznek már nem lenne abszolút többsége.

Erre milyen esélye van az ellenzéknek?

Erre van esély. Ha van rá politikai akarat. Még a Jobbik visszalépésére sem lenne mindenhol szükséges, elég lenne hozzá a többi ellenzéki párt.

Amióta kiderült, hogy a kormányváltó hangulat miatt az ellenzék képes a Fidesz megbuktatására, azóta sikerült stratégiát váltani, s a győzelemre játszani?

Ahogy mondtam, egyelőre csak az időhúzás látszik. A töredékszavazatokat, a kampánytámogatás sávhatárait figyelik. Emellett féltik a biztos szavazótábort, bizonytalanok abban, hogy elég új szavazót mozgósít-e, ha csak egy esélyes jelölt marad a Fidesszel szemben. Az MSZP-Párbeszéd számára kockázatot rejt a tíz százalékos bejutási küszöb elérése. Főként, ha tovább faragja az egyéni jelöltek számát. De az LMP bejutása sem tekinthető még ténynek, szerintem hibásan úgy vélik rizikót jelent, ha a párt csökkenti a jelöltjei számát. Tehát vannak valós veszélyek, nehéz döntéseket kell hozni a pártoknak. Ezen kívül gyakran szó esik azokról az ellenzéki politikusokról, akik a Fidesz érdekeit szolgálják, a háttérből nyilván ők is akadályozzák a koordinációt. A felsoroltak együtt okozzák az ellenzéki tehetetlenséget.

Akkor tehát nincs más hátra, a pártok szavazói kell, hogy rákényszerítsék a győzelemre saját politikusaikat?

Az biztos, hogy nagy a szavazók nyomása a pártokon, érdemes elolvasni a politikusok posztjai alatt látható kommenteket. De az LMP nyíltan elmondja, hogy az aláírásgyűjtésekkor a saját választóik biztatták őket együttműködésre.

Mára beindultak a civilek is, ezek a szervezetek segítenek megtalálni a legesélyesebb jelölteket.

Ezen kívül befolyásolja még a választás eredményét, hogy a következő három hétben Simicska Lajos vagy a többi politikai szereplő milyen információt szolgál fel a nagyérdeműnek. Végső esetben ezek a hírek nemcsak a Fidesz számára lehetnek kényelmetlenek, hanem akár az MSZP esélyeit is ronthatják, akár tíz százalék alá is lökheti a pártot egy lejárató információ. Az ettől való félelem is akadályozhatja a Jobbik, illetve az LMP együttműködési hajlandóságát.

Az is a koordináció ellen hat, hogy egy esetleges győzelem után hogyan fog kormányozni a kibontakozni látszó koalíció?

Ez talán még messze van. A fő kérdés, hogy az ellenzéki szavazók többsége a kormány bukását akarja, a többivel aligha akar foglalkozni. És ha valaki végigolvassa az ellenzéki pártok programját, akkor egyértelműen kiderül az is, hogy hatalmas különbség nincs közöttük. Még a Jobbik és a baloldali pártok elképzelése is összeilleszthető, de vannak már közösen kidolgozott minimumprogramok is. De még mindig fennáll a lehetősége annak is, hogy az ellenzék csak korlátozott mandátumot vállal. Elfogadják azt a tíz fontos törvényt, ami meghatározó az ország életében, s új választásokat írnak ki. Ebben az esetben nem kell négy évig együtt kormányozni, s ezt előre jelezhetik. Vagyis a kormányzást illetően sok minden lehet.

Nincs „borsókúti paktum” – mondta a hétfő esti találkozóról a Hír TV kedd reggeli műsorában Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Az M3-as autópálya borsókúti pihenőjében Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az LMP társelnökei azért találkoztak Vonával, hogy rávegyék a Jobbikot az egyéni választókerületekben a teljes ellenzéki koordinációra a fideszes jelöltekkel szemben. Ez azonban nem jutott eredményre: Vona megerősítette korábbi álláspontját, miszerint az LMP irányába nyitottak, de a Jobbik egyedül indul a választásokon. Vona szerint abban egyetértettek, hogy a legfontosabb dolog a Fidesz legyőzésére nem a koordináció, hanem a magas részvételi arány, ezért mindenkit arra buzdítanak, hogy menjen el szavazni.

Bréking nyúz, március 19. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-03-19

0

Bréking nyúz, március 19. – Tudósítás a másik valóságból

Régi időket idéző levélben gratulált Putyinnak Orbán, akiről már-már személyi kultuszhoz illően számol be a kormánymédia alternatív valósága. Van ahol, Gyurcsány-Vona koalíciót is vizionálnak.

Az MTI furcsa hangvétellel számolt be arról, hogy Orbán gratulált Putyin újraválasztásához

„Bízom benne, hogy az Ön újraválasztása garanciát jelent arra, hogy az előttünk álló időszakban is folytatódhat kétoldalú kapcsolataink fejlődése” – áll a levélben, amelyben a kormányfő sok erőt és jó egészséget kívánt Vlagyimir Putyinnak felelősségteljes munkájához.

Az Origo névtelen szerzője továbbra is Vona-Gyurcsány koalíciót vizionál

„Vagyis Szél akarva-akaratlanul elszólta magát és lerántotta a leplet Vona színjátékáról, vagyis, hogy a Jobbik elnöke csak azért nem ment el az újdonsült mentora, Gyurcsány által szervezett találkozójára, mert az a DK székházában került sor. Vagyis Vona bár a felszínen kategorikusan visszautasította a Gyurcsánnyal közös egyeztetést, igazából azon fáradozik, hogy átverje a közvéleményt és elhitesse a megmaradt Jobbik szavazókkal, hogy nem feküdt le a szemkilövető ex-miniszterelnöknek.

De ha „semleges helyszínen” titokban került volna erre a találkozóra sor, akkor jelen lett volna Vona is.

Minden jel arra utal, hogy Vona lefeküdt Gyurcsánynak

Valójában azonban, ahogy arról az Origo is beszámolt már, Gyurcsány átvette az irányítást a Jobbik felett. Erre számos jel utal: nem csak a hódmezővásárhelyi időközi választás, hanem, hogy a Jobbik mostanában a Gyurcsány-kormány szakembereivel szervez közös találkozókat, vagy hogy Vona kísértetiesen hasonlóan relativizálja el a migráció veszélyét, mint újdonsült, szemkilövető mentora.

És ne feledjük el, hogy Vona Gyurcsányhoz hasonlóan elgáncsolt minden, a magyar kormány által tett erőfeszítést a tömeges bevándorlás megakadályozására. Többek közt nem szavazta meg a kötelező betelepítési kvótát megakadályozó alkotmánymódosítást sem.

Ezzel pedig végképp elárulta a nemzeti oldalt.”

Sajátos beszámoló a Ripostban egy jobbikos fórumról

„Sorra szembesülnek a Jobbik hívek tömeges eltűnésével a párt vezetői, a napokban tartott vidéki fórumokon. Volner arcán is leginkább a kétségbeesés tükröződött, amikor a hét elején Nagykőrösön a színpadról szembesült azzal, hogy jó, ha összesen 40 ember kíváncsi a mondandójára. Mintha végül a közönség soraira dobták volna le azt a bizonyos Simicska- bombát. Nézett szegény Volner nagy szerencsétlenül…”

A 888 szerint Orbán Viktor gyakorlatilag tökéletes, bezzeg a többiek

„Ha egy vezető politikus rendszeresen becsiccsent vagy félredugványozik, arról feltétlenül értesülnie kell azoknak, akik ezeket a költséges szenvedélyeit fizetik.

Mondanám, hogy vessük ki Orbán Viktorra is szigorú követelményrendszerünket, de róla eddig csak olyan mókás magánéleti hazugságokat hallhattunk, hogy időnként bolondokházába fektetik, és hogy otthon veri az asszonyt, ezekről pedig még a terjesztői is tudják, hogy hazugságok, szóval rajta nincs fogás. Vona Gáborról, a Jobbik alfahímjéről már volt szó, reméljük, a vér azóta vízzé vált benne, vagy valami hasonló. Szél Bernadettről sem jut semmi az eszünkbe, bár halkan jegyezzük meg, hogy az állandóan méltatlankodó arckifejezésnek előbb szemránckrém, utóbb idegszanatórium a vége. Karácsony Gergely maga a megtestesült ártatlanság: róla elképzelni sem tudjuk, hogy megivott valaha egy pohár sört, esetleg a neki tetsző MSZP-s hosztesz haját meghúzta hátulról, csak azért, mert az jó.”

A Pesti Srácoknak nyilatkozó blogger szerint sincs Orbánnál jobb vezető

„Az kétségtelen, hogy Orbán Viktor messze a legjobb vezetője az országnak a rendszerváltoztatás óta. De nyugodtan kibővíthetjük az idővonalat 1945-ig. 1990 óta az övé az első olyan, hatalomhoz jutó, aktuálpolitikailag jobboldalinak nevezhető párt volt, amelyik nem kizárólag a baloldal által előre meghatározott, és a saját igényeikre szabott versenypályán indult, hanem rajzolt magának sajátot” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Trombitás Kristóf blogger, a Mandiner munkatársa, az ECHO TV Civil kör című műsorának állandó vendége, akivel még a nagy baloldali hazugságokról, a Jobbikról, Orbán Viktorról és a kormányról is beszélgettünk. Figyelem, csak gondolkodóknak!”

És végül egy nagyon fontos hír az Origóról

Orbán Viktor megváltoztatta a borítóképét a közösségi oldalán

Bréking nyúz, március 18. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-03-18

0

Bréking nyúz, március 18. – Tudósítás a másik valóságból

Karácsony bevándorláspárti szövetségeseket keres küldölfön, a tisztességes volt jobbikosok a Fideszre szavaznak, a rezsicsökkentést eltörölné az ellenzék, Svádországban ma már nem jó élni a menekültek miatt – ezt mind megtudhatjuk az alternatív valósg médiájából.

Origo: Ezért utazik Karácsony Gergely Brüsszelbe

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje külföldön bevándorláspárti szövetségeseket keres – emiatt utazik kétnapos látogatásra Brüsszelbe az Origo cikke szerint. Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselőt idézve a portál azt írja, hogy Karácsony Gegely az elmúlt napokban Bécsben járt, és találkozott a volt szociáldemokrata osztrák kancellárral, Christian Kernnel, azzal a politikussal, aki egyértelműen bevándorláspárti, és támogatta a kötelező kvótát.

Brüsszel az ellenzéktől azt várja, hogy fogadja el a kvótát, a magyar emberek viszont ezt nem akarják, a Fidesz-KDNP pedig nem fogja hagyni – szögezte le Hollik István.

888.hu: Volt jobbikos: akinek a nemzet sorsa számít, az a Fideszre szavaz

Borbély Attila Zsolt politológus Echo TV-ben mondott beszéde ismét felkavarta a baloldali párt (Jobbik) életét, hiszen emlékeztette egykori társait hogy ráléptek az árulás útjára – írja a 888.hu.

Borbély Attila Zsolt politológus korábban a Jobbik Európai Parlamenti képviselő-jelöltje, illetve az egykor jobboldali párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője volt. Azonban érthetően a politológus sem nézte jó szemmel, hogy Vona és pártja nem szavazta meg a betelepítési kvóta elutasításáról szóló népszavazást követő alkotmánymódosítást és ezért – sok más értelmiségivel együtt – hátat fordított a Janus-arcú pártelnöknek. Pedig Vona akkor még a nemzetárulási sorozata elején járt. Borbély most kemény szavakkal érvelt a Fidesz-KDNP-re történő voksolás mellett.

„Aki ezen a választáson az ellenzéki káoszra szavaz és nem pedig a Fidesz-KDNP szövetségre, mondom én ezt, aki még sosem szavaztam a Fideszre, azzal vagy nagyon komoly intellektuális problémák vannak, vagy erkölcsi gondok, és pedig az, hogy nem a nemzet sorsa számít neki.”

Pesti Srácok: Németh Szilárd: a rezsicsökkentésről kezdeményezett vitanap egy hazug kampányakció

A Fidesz szerint az ellenzék által a rezsicsökkentésről kezdeményezett parlamenti vitanap “egy kétségbeesett és hazug kampányakció” – írja a portál Németh Szilárdra, a Fidesz alelnökére hivatkozva, aki a közmédiának nyilatkozva azt mondta: az ellenzék most ugyan beszél a rezsicsökkentésről, de amikor kormányon voltak, akkor ennek az ellenkezőjét cselekedték, folyamatosan emelték a megélhetési költségeket.

„A baloldal mindig mást mond ellenzékben és mást cselekszik kormányon”

– értékelt a politikus, emlékeztetve, hogy a baloldali kormányok alatt tizenötször emelték a lakossági gáz árát, holott korábban azt ígérték, hogy nem lesz gázáremelés. Németh Szilárd utalt arra is, hogy akik most “fűt-fát ígérnek”, azok egyetlen egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos törvényt sem szavaztak meg. „Gyurcsány, Karácsony és Szél Bernadett ezek közé a hazugok közé tartozik” – mondta a kormánypárti politikus. Ha az ellenzék hatalomra kerülne, eltörölné a rezsicsökkentést, hiszen ők sosem a magyar családok érdekeit szolgálják – jelentette ki a Fidesz alelnöke.

Magyar Hírlap: Újabb svédországi magyar hívta fel a figyelmet a migránsválságra

Szirányi László a hetvenes években érkezett Göteborgba, szerinte azóta jelentősen romlott a helyzet, elsősorban azért, mert míg annak idején a svéd kormány azért fogadott bevándorlókat, mert szüksége volt a munkaerőre, most már politikai haszonszerzés céljából fogadják be „orrvérzésig” a migránsokat. Ma már mindenki tudja, hogy vannak olyan városrészek, amelyeket kerülni érdemes – írja a híradó.hu. A férfi véleménye szerint a szocialisták és a szociáldemokraták támogatják a mostani migránshullámot, mert abban bíznak a kormányzó pártok, hogy a befogadáspárti politikájuk több szavazatot hoz majd a konyhára.

A férfi szerint a svéd társadalom megosztott: míg korábban inkább a közös célok jellemezték a svédeket, most már mérlegelik, hogy vajon merjenek-e beszélni valakivel, vagy sem. Úgy gondolja, hogy az újonnan érkezettek integrációja sem zökkenőmentes:

rengeteg közöttük az analfabéta, és munkalehetőséget sem kínál nekik a kormány, viszont kapnak szociális juttatásokat.

Egy göteborgi elővárosi negyed komoly tartozásokat halmozott fel, mert a rengeteg újonnan érkezettnek új kórházat kellett építeni, miközben a többségük munkanélküli.

Erre készül a Jobbik

FüHü

-

2018-03-18

0

Bemutatta a kormányzati struktúra-elképzelését a Jobbik. Vona Gábor elnök budapesti tájékoztatóján a minisztériumok élére kiszemelt jelöltek nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit árult el, hogy nem párthű katonák, hanem szakpolitikusok, szakemberek lesznek.

A Jobbik – szemben a Fidesz gyakorlatával – nem pártpolitikai és kommunikációs kormányzásra készül, nem a leghűségesebb embereit ülteti miniszteri székbe, hanem szakpolitikai és szakértői kormányzást folytat hatalomra kerülve – szögezte le Vona Gábor. Olyannyira, hogy szakmai konszenzust akarnak a szakpolitikai ügyekben, meghallgatják az ellenzék véleményét, javaslatait, s ha jónak ítélik azokat, be is építik a kormányzat működésébe – ígéri. Ugyanígy az érdekvédelmi és civil szférát is be kívánják vonni a dolgok alakításába – mondta a pártelnök, aki arról is beszélt, hogy a többi között a felállítandó hét stratégiai tanácsban lenne erre lehetőség. Ezek a következőkkel foglalkoznának:

A biztonságpolitika jövője
A demokratikus működés jövője
Antikorrupció
Versenyképesség
Magyarok itthon maradása
Országimázs javítása
Társadalmi összefogás 21. szézadi megteremtése

Vona bejelentette a Jobbik által kidolgozott kormányzati struktúrát is, amely 11+1 minisztériumból áll majd, s amelyben a miniszterelnököt két helyettese segíti – az egyik általános kérdésekkel foglalkozik, a másik az uniós ügyekért felel majd.

A tervezett minisztériumok

Nemzetstratégiai minisztérium (a határon túli, valamint az elvándorolt magyarokkal kapcsolatos ügyek tartoznának ide)
Belügyminisztérium
Közigazgatási és igazságügyi minisztérium
Oktatási, kulturális és sportminisztérium
Egészségügyi Minisztérium
Társadalompolitikai Minisztérium
Gazdasági, fejlesztési és informatikai minisztérium
Mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium
Pénzügyminisztérium
Honvédelmi Minisztérium
Külügyminisztérium
+ 1 Miniszterelnöki Hivatal (ami valójában egy iroda lesz).

Megmondta a Jobbik, miért nem tárgyal Gyurcsányékkal

FüHü

-

2018-03-16

0

Megmondta a Jobbik, miért nem tárgyal Gyurcsányékkal

A Jobbik biztosan nem megy el a Gyurcsány Ferenc kezdeményezte vasárnapi egyeztetésre, mert ezzel többet veszítene, mintha megőrzi önállóságát – közölte a Hír TV péntek reggeli műsorában Volner János, a párt alelnöke.

Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a csütörtöki (majdnem) közös ellenzéki nagygyűlésen jelentette be, hogy megbeszélésre hívja az ellenzéki pártokat – beleértve a Jobbikot is.

Az LMP és az MSZP-Párbeszéd szövetség elfogadta a meghívást, a Jobbik azonban még aznap este közölte, hogy nem tárgyalnak a baloldali pártokkal.

Volner János a döntést azzal indokolta, hogy a Jobbik szimpatizánsai közül csak kevesen szavaznának a baloldali pártokra, míg a felmérések azt mutatják, hogy a baloldal szimpatizánsai nagyobb arányban szavaznának a Jobbikra, ha úgy látnák, hogy ezzel segítik a kormány leváltását.

Az ügyben a baloldali közvélemény is megosztott: sokan úgy látják, hogy – elvek feladása nélkül és nem közös kormányzásról tárgyalva – együtt kell működni a Jobbikkal, míg többen még a tárgyalást is elutasítják.

Ugyanakkor helyi, hallgatólagos együttműködésekre sor kerülhet, akár úgy is, hogy az esélytelenebb – baloldali, vagy jobbikos – jelölt nem lép ugyan vissza a másik javára, de csak igen mérsékelt kampányt folytat, így segítve az esélyesebb vetélytárs győzelmét.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként március 15-én, de azt megelőzően is arról beszélt, hogy a Fidesz jelöltjeivel mindenhol egy ellenzéki, ahogy ő fogalmazta: Soros-párti jelölt áll majd szemben.

Az ország nem 106 Angyalföldből áll

Bódis Gábor

-

2018-03-16

0

A 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt. A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. Szabó Andrea választási szakértőt kérdezte a Független Hírügynökség.

Az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a listás szavaztok jelentőségéről és mindenki az egyéni választókerületekről beszél.

Valóban, a választások végeredménye alapvetően az egyéni választókerületekben elért eredményektől függ. A 199 mandátumból 106 egyéni választókerületben 93 pedig országos listán kerül kiosztásra. Nagyon érdekes azonban az egyéni választókerületeken elért és az országos listás eredmény kapcsolata. Az országos pártlistás szavazatoknak ugyanis két forrása van. Egyrészt a rájuk leadott szavazat, másrészt az ún. töredékszavazat, ami – és ez teszi igazán izgalmassá – a nyertes egyéni mandátum után is jár (töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez).

Gondoljuk el! Ez olyan, mintha zárás előtt bemennénk a pékségbe egy kiló kenyérért. Az utolsó veknit megvesszük, aki pedig utánunk jön – miután neki már nem jut kenyér – zsömléket kapna kárpótlásul. Csakhogy a történet itt még nem fejeződik meg. Nekünk ugyan jutott kenyér, de még mi is kapunk zsömléket pluszba, ajándékul.

Mindezt tetőzi, hogy a korábbi választási eredmények rámutattak, hogy ha nincs az egyéni választókerületben képviselőjelöltje egy pártnak, akkor a pártlistákra is kevesebb szavazatot kap. Ha van jelölt és győz, az sokszorosan hoz a konyhára (kenyeret és zsömlét egyaránt), míg, ha nincs jelölt, akkor nemcsak kenyér nincs, de zsömle se nagyon.

A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb. A külhonban élő magyar nemzetiségű állampolgárok ugyanis levélszavazataikat pártlistákra adhatják le. 2014–ben 193 793 külhoni magyar regisztrált, és 66,42 százalékuk szavazott. A 128 712 fő 95 százaléka a Fidesz–KDNP–re adta le a szavazatát. Ebben az évben ezidáig 315 925 fő regisztrált, ami, ha újra 95 százalékban a kormányzópártra érkezik, akár 2 mandátumot is hozhat a Fidesz–KDNP számára.

A pártlista más szempontból is fontos része a választási rendszernek. Mégiscsak 93 mandátumról beszélünk, ráadásul az 5 százalékos küszöb elérése közjogi szempontból különösen fontos. Az országos listán 5 százalékos küszöböt elérő pártok ugyanis automatikusan frakciót alakíthatnak, nagyobb létszámban vehetnek részt a bizottságok munkájában, felszólalhatnak napirend előtt, ráadásul a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az országos listán mandátumot szerzett pártok között osztják fel.

Keveset beszélünk a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségéről. Ennek oka, hogy a 2014–2018–as ciklusban egyetlen hazai nemzetiség sem tudott képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. Ebben az évben viszont a német nemzetiségnek minden esélye megvan, hogy kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel élve egy jelöltet, azaz Ritter Imre volt Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőt az Országgyűlésbe juttassa. A 93 országos listás mandátumból így egy a német nemzetiségnek jut, és adott esetben a külhoni magyarok levélszavazatai pedig fontos szerepet játszhatnak a Fidesz–KDNP kétharmados többségének megszerzésében.

Még mindig a listáknál: van–e annak jelentősége az erőviszonyokra, hogy hány párt jut be a parlamentbe. Mondjuk csak öt (Fidesz–KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP) vagy esetleg nyolc (az első öt mellett a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt is)?

Több szempontból is van.

A demokrácia működésén csak javíthat, ha többféle hang jelenik meg a parlamentben, olyan emberek is megszólalhatnak, akik új színt visznek a parlamenti működésbe. Azzal azonban számolni kell, hogyha több párt jut be a parlamentbe, akkor a választási szisztéma alapján a győztes erőn kívüli összes többi párt a választáson elért eredményéhez képest alulreprezentálódik a mandátumelosztás során.

Egy–egy pártra tehát kevesebb mandátum jut. Ugyanakkor, ha egy pártnak az országos listáról legalább 3 mandátumot sikerül szereznie, akkor az érvényes Házszabály alapján képviselőcsoportot alakíthat, tehát megszerzi mindazt a többlet jogot, ami a későbbi fennmaradásuk, fejlődésük szempontjából számukra fontos lehet. Nagy, győztes frakció mellett, sok kis apró frakciócska működhet tovább.

Milyen részvételi arányra lenne szükség, hogy a Fidesz esetleg elveszítse a választásokat?

Számításaim szerint igen magas részvétel szükséges ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP elveszítse a 2018. évi országgyűlési választásokat. 2002–ben a választások első fordulójában a részvétel 70,53 százalék volt, könnyen elképzelhető, hogy legalább ekkora, de lehet, hogy egy kicsivel még ennél is magasabb részvételre lenne szükség. Emlékeztetőül,

a 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz. Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt.

A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. A Fidesz szempontjából legideálisabb, legnagyobb biztonsággal kétharmados győzelmet hozó részvételi arány 50–55 százalék körül van.

A centrális erőtér játékszabályai 55 és 65 százalék között még inkább a Fidesznek kedveznek, az izgalmasabb szituáció innentől kezdődik.

Mekkora jelentősége lenne egy koordinált ellenzéki jelöltindításnak?

A koordinált ellenzéki jelöltállítás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egyrészt nincs olyan mérvadó közvélemény-kutatás, amely ne arról szólna, hogy az ellenzéki választók szinte könyörögnek az összefogásért. Ilyen egyöntetű választói akarattal ritkán találkozik a kutató.

Másrészt a koordináció–fétisen túl, a valóságban, árnyalt magatartásra lenne szükség a pártok részéről. A minimális forgatókönyv az MSZP–P–DK–Együtt kiegyezés lehet, amelyhez az LMP–csatlakozása tudna komoly, érdemi, mandátumokban mérhető eredményt hozni különösen a fővárosban, valamint a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken. A Jobbik és a baloldali, valamint centrumpártok együttműködése – és itt nem feltétlenül nyilvános megállapodásokban rögzített visszalépésről beszélünk – különösen a kistelepülési környezetben, illetve az ország egyes régióiban lehet eredményes. A magam részéről nem hiszek abban, hogy annyira nyilvánvaló lenne az emberek számára az „esélyes jelölt” személye. A taktikai szavazás a rendszerváltozás óta eltelt választások során ugyanis inkább kivételnek, mint főszabálynak számított. A magyar társadalom többsége ahhoz szokott hozzá, hogy egyéniben és listán is ugyanarra a pártra/jelöltre szavaz. Most a pártok azt várják el tőlük, hogy térjen el ettől az átalános beidegződéstől, de nem mondják meg nekik, hogy pontosan mit és hogyan csináljanak. A beszédek, a taktikázások és az ügykisajátítások (én vagyok a kompromisszumkész nem a másik) kora lejárt. Nagyon erőteljes és rapid edukációra lenne szükség, amelynek az eredményessége 3 héttel a választások előtt már így is kétséges. Az ország ugyanis nem 106 Angyalföldből áll.

Igaz–e az a feltételezés, hogy vidéken a Jobbik nélkül nem lehet legyőzni a fideszes jelöltet?

Úgy gondolom, hogy ez egy túláltalánosított feltételezés. A Közös Ország Mozgalom kutatásainak talán az az egyik legfontosabb eredménye, hogy vannak vidéki egyéni választókerületek, ahol a baloldal az inkább erősebb, lásd Szeged, Pécs, míg más körzetekben inkább a Jobbik.

Nem lehet egyként kezelni az egész vidéki Magyarországot. Az viszont igaz, hogy a Jobbikkal való valamiféle együttműködés sokat tudna lendíteni az ellenzék győzelmi esélyein. Már persze, ha a Fideszt szeretnék legyőzni és nem egymást.

Megérintette őket a vereség szele

Bódis Gábor

-

2018-03-16

0

Miért vannak bajban a fiúk? Mit okoz az, hogy nincs szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon? Miről szól a hódmezővásárhelyi pletyka? Ki a lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa? Miért kulcskérdés az LMP szerepe? A Jobbikkal ha nem is együttműködni, de tárgyalni igen? Interjú Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, aki nem tartja kizártnak, hogy a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerez.

Sorozatos botrányok rázzák meg a Fideszt: Elios és az OLAF, Semjén és a helikopteres vadászat, Kósa Lajos és az 1300 milliárd, Matolcsy és a villa… Lesz ezeknek hatása a választási eredményekre?

Lesz. Olyan kétségbeesettek azok a reakciók, amelyeket most mutatnak, olyan szokatlanok, amelyek eltérnek minden korábbitól. Ebből az kell, hogy következzen: maguk is úgy látják, úgy mérik, ez bizony eljut az ő táboruk egy részéhez is. Az egyik legnagyobb hírportálon az ügy kirobbanásakor az első öt hír az Kósa volt. Ez pusztít, ez mérgez. Bajban vannak a fiúk. Hódmezővásárhely után mintha összeomlott volna a Fidesz korábbi, nagyon fegyelmezett kommunikációja.

Ennek már voltak jelei Hódmezővásárhely előtt is… összefüggésben lehet ez azzal, hogy kampánystratégájuk, Finkelstein időközben meghalt?

Jól lehet érzékelni, hogy Finkelsteinig a Fidesz a kommunikációja egységesebb és célzottabb volt. Amióta „Habony mester” helyettesíti, azóta kiveszett belőle az erő és a politikai izgalom.

A magyar társadalom nagyon későn és eléggé enyhén reagál olyan jelenségekre, amelyek máshol (például most éppen Szlovákiában) akár kormányválságot idéznek elő. Az ellenzék nem tudni élni ezekkel az alkalmakkal, vagy mentalitásbeli kérdésről van szó?

Részben mi magyarok ilyenek vagyunk. De semmire sem kell nevelni a népet, az veszett fejsze. A másik oldalról, bármennyire is létezik független és közösségi média, a tömegek nagy része nem értesül ezen ügyek jelentős részéről. Részben kötcsei polgárként, velük beszélgetve, látom milyenek a médiafogyasztási szokások: reggel bekapcsoljuk a Kossuth rádiót, nézzük az M1-et, TV2-őt. Nincs valójában szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon. Pokolian nehéz így megszervezni a választókat.

Hát az OLAF-jelentés, a Semjén- vagy Kósa-botrány nem nagyon látható az M1-en… Értesüléseink szerint már a külpolitikában is csak felülről jött híreket adhatnak közzé.

Mondok egy példát: a minap a feleségem Egerben volt, én Székesfehérváron, kilenc felé érkezünk haza mind a ketten. Ilyenkor leülünk egy kicsit beszélgetni. Ránézünk a hírekre és Klára azt mondta: ezt nem fogod elhinni. A második legnagyobb hírportál, az Origo első kilenc híre csak menekült-, migránskérdésről szól. Olyan észveszejtő népbutítás zajlik, ami alól nyilván nem tudja kivonni magát az emberek jelentős része. Nem rájuk kell haragudni – szoktam mondani. Ezt hallják egész nap és egy pont után el fogják hinni. Nem ők a felelősek azért, hogy egy nagyon zárt és eltorzított világban élnek és ennek alapján mondanak véleményt, hanem azok, akik ezt megcsinálják velük.

Térjünk át a választásokra. Szakértőnk becslése szerint hetven százalék feletti részvétel lenne szükség ahhoz, hogy a Fidesz elveszítse azokat.

Ki tudja, ki tudja…

Ahol nem szabad a közélet ott nincs valóságosan hatalmi kérdésekkel összefüggő, megbízható véleménykutatás. Hogy melyik mosóport szeretjük, abban lehet szabad véleményt kutatni. Hogy a hatalomhoz mi a viszonyunk, ebben nem lehet szabad kutatást csinálni. Ezért minden elemzés hatalmas hibahatárral működik.

Azzal egyetértek, hogy minél magasabb a részvétel, annál kisebb az esélye a Fidesznek, annál nagyon az ellenzéknek.

Elmondok egy pletykát: azt hallom, hogy amikor késő délután 60 százalék közelébe került a vásárhelyi részvétel, a miniszterelnök felhívta Lázár Jánost és gratulált neki a győzelemhez, mert biztos volt abban, hogy ilyen magas részvételt csak a Kubatov-lista alapján lehetett elérni.

Tehát győztek, közben kiderült pont az ellenkezője. Hogy a pletyka igaz-e vagy sem, nem tudom, de hihető, mert olyanfajta önhittségben él a Fidesz, hogy ez sérülékennyé teszi őket.

Ez tart most is?

Nem, most pánik van. Nézzék meg Lázár bécsi videóját.

Hogyan lesz Lázárból Németh Szilárd, e lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa.

Vagy nézzétek meg a habogását Kósának. Ez azt mutatja, hogy pokoli a zavar. A hirtelen elrendelt húsvéti Erzsébet-utalványok, téli rezsiszámla csökkentés. Ezek mind azt mutatják, hogy megérintette őket a vereség szele. Ez nekünk jó hír.

Erősebbek lettek?

Önbizalommal telibbek lettünk. Most az következett be, hogy az ellenzéki választók is kezdik elhinni: meg lehet őket verni. Ennek mozgósító ereje van.

A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban akár csak a demokratikus ellenzék összefogásával, tehát a Jobbik nélkül, is lehetne több helyen győzni – állítják a választási szakértők. A kisebb településeken akár a Jobbik egyedül is boldogul. A DK-nak van erre stratégiája?

Van ebben igazság. A kulcskérdés most, miután az MSZP és a DK megállapodott, az LMP szerepe. Az LMP nélkül a győzelmi esélyeink jelentősen romlanak. Ugyanakkor, pokoli nehéz egy másik pártra hatást gyakorolni. Hogy mi itt a helyes magatartás a részünkről? Csendes tudomásul vétel? Csendes szurkolás és reménykedés? Valamilyen szóbeli nyomásgyakorlás? Hát, nincsenek egyértelmű receptek. Én tegnap nagyon világosan beszéltem az LMP felelősségéről. Nincs mese, muszáj azt mondani:

aki a demokratikus oldalon nem hajlandó együttműködni a többiekkel, az a Fidesz szekerét tolja, akarva vagy akaratlanul.

Hogy állnak a Jobbikkal való együttműködéssel?

A régi szövegemet tudom megismételni. Szerintem ez az elmúlt időszak legnehezebb, nemcsak politikai dilemmája. Egyfelől, nem lehet nem hallani,különösen

Vásárhely után, hogy választók sokasága mondja: akár az ördöggel is össze kell fogni.

A minap a fehérvári fórumon ott ült egy dunántúli nagyváros több cikluson polgármesterséget betöltő, tekintélyes ember. Beszéltem erről a dilemmáról. A mellette ülő kedvese mutogatott, hogy ő is ezt gondolja erről a dilemmáról: ebből a helyzetből kijutni, akár a Jobbikkal is. Mást gondoltak a választók erről két hónappal ezelőtt. Én meg szinte szó szerint azon gyötrődöm, hogy mi itt a felelős magatartás egy demokratikus párt vezetőjének. Mikor teszek helyesen? Hogy ha nem tudom elfelejteni, hogy a Jobbik listázta az embereket származás szerint. Hogy Európai Uniós zászlót égetett. Hogy gárdákat vonultatott a megfélemlítés erejével. Vagy elfogadom az elmúlt másfél év mérsékeltebb elnöki politikáját, mert a párt mögötte sokfajta. Egyelőre, a korábbi álláspont szerint, nem működünk együtt. De abban egyre kevésbé vagyok biztos, hogy legalább tárgyalni ne kellene.

Sokak szerint több helyen jobb ha elindul a Jobbik jelöltje is, mert mivel híveik átszavazni nem fognak a demokratikus ellenzék jelöltjére, de legalább a fideszestől veszik el a szavazatokat.

Az ügyek általában nem ilyen egyszerűek. Van olyan választókörzet, ahol az segíti a demokraták győzelmét, ha nem indul a Jobbik, mert a 20-30 százalékban átszavazni hajlandó jobbikos szavazókkal tud nyerni a demokrata jelölt. Máshol viszont nem. Nincs általános recept. Ez nem olyan mint az egykori vietnami balzsam, ami mindenre jó volt.

Ezt a munkát a Jobbikkal nem végeztük el. Nem kell megállapodni velük a 106 helyről, ennek nincs is értelme. De vannak olyan választókerületek, ahol legalábbis matematikai értelemben, erre lenne ráció. Hogy politikai értelemben szabad-e ezt megtenni – ez a dilemma.

Képes-e az MSZP az 54 hely alá menni, vagy a DK a 46-ból engedne?

A DK egészen biztosan, de a mi helyzetünk tényleg egyszerűbb, mert kevesebb pénzből kampányol a párt. Természetesen nem mindegy, hogy 150 millióból vagy 300-ból kampányolsz. Mi eleve csak 150 millióból kampányolunk, mert csak 46 helyünk van. Mi akkor is ennyiből fogunk kampányolni, ha még tízet elengedünk. Az MSZP-nek itt nehezebb a helyzete és én ezt nem tartom egymagában erkölcstelennek, de ennek politikai következményi vannak. Ha ők bemennek 54 alá, akkor elveszítenek 150 millió forintot. Ahogy ismerem az MSZP-t, az ott nagy pénz. Az a dilemma,

az MSZP dilemmája, hogy megér-e 150 millió forintot az ellenzék nagyobb esélye. Igen vagy nem. Én könnyen beszélek, mert nincs ez a dilemmám.

Nem is merek tanácsot adni nekik, mert az, azt hiszem, sértődéshez vezetne és én nem akarom megbántani az MSZP-t.

És ha nem kizárólag a pénzről van szó, hanem a nyerési lehetőségről?

Akkor meg muszáj még partnereket bevonni ebbe az együttműködésbe. Az LMP-t feltétlenül. És ott van még a három kisebb párt: az Együtt, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt. Hárman ők el tudnak vinni 8-10 százalékot.

Ez olyan, mint amikor valaki meg akarja venni a négylakásos társasház mind a négy lakását, akkor az elsőt viszonylag könnyen megveszi, az utolsót meg túl drágán, mert az eladó megérzi, hogy ennek szüksége van rá.

Tényleg az a helyzet, hogy a támogatottsággal nem feltétlenül arányos az amennyit egy nagyobb pártnak engednie kell. A három százalék lehet, hogy nem sok, de lehet, hogy ennyi hiányzik a győzelemhez. Itt kell egyfajta nagyvonalúság. És mindenkinek ezt is ajánlom.

Mi a DK érdeke, hogy több vagy kevesebb párt jusson be a parlamentbe?

Ha nem tud az ellenzék semmilyen formában kétharmadot csinálni, ha úgy tetszik: ha nem dől össze a Fidesz, akkor tartósan ezzel a választási rendszerrel kell számolni. Ez a választójogi rendszer a nagy blokkokat premizálja.

Van abban tehát nemzeti érdek, hogy egymáshoz közelítsenek ezek a demokratikus formációk. Nem feltétlenül kell egyesülni, pártszövetségben is lehet működni. Annál könnyebb egy pártszövetséget létrehozni, minél kevesebb a szereplő.

Más a mai MSZP, mint amikor kilépett belőle?

Több mint kétszer annyi szavazónk volt, mint most az MSZP-nek. Akkor még ott voltak a nagy öregek. Bármit lehet mondani erről a korosztályról, Lendvaitól Kovács Lászlóig, ők nagyon fajsúlyos politikusok voltak. Szerintem az a fajta intellektus és erkölcsi integritás, amit ők képviseltek, nagyon fontos volt az MSZP-ben és ma is nagyon fontos lenne. Nem sikerült teljesen pótolni ezeket az embereket.

De ha tömbösödni kell, akkor ezzel az MSZP-vel kellene…

Szorosabb együttműködés kell. Ebben biztos vagyok, hogy erre megy az élet.

Április 8-án este milyen eredménnyel lenne elégedett?

Ha győznénk. Az fantasztikus lenne, olyan mintha másnap két nap sütne ki, amennyiben a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerezne.

Ezt én sem tartom kizártnak.

Ennél eggyel valószínűbb, hogy a demokratikus ellenzék önmagában nem szerez többséget, de az ellenzék egésze igen. Egy parlamenti együttműködésben, parlamenti kormányzással egy csomó hibáját, tévedését ki lehet küszöbölni ennek a kormánynak.

Valaki azt mondja, hogy az a legminimálisabb cél, hogy elvegyük a Fidesz kétharmadát. Én ezt nagyon biztosnak látom. Tehát, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmada. Természetesen ez engem nem tud mozgósítani.

A mi szempontunkból a Trianon-forgatókönyv, ha helyreállítanák a kétharmadot, amit csaknem kizártnak tartok.”

Hibát követtek el a kampányban?

Azt hiszem, hogy nem. Tavaly nyáron kezdtünk felkészülni. Tudtuk, hogyan építjük fel. Először jön az „Orbán vagy Európa”, aztán, hogy, aki soha nem élt Magyarországon, az ne szavazhasson. Utána jött az ukrán nyugdíj-biznisz és közben áll össze egy egységes üzenetté, hogy nem alkuszunk ezzel a rendszerrel. Az, hogy egy szórólap jó vagy nem jó? Vagy hogy ezt az ukrán nyugdíj ügyet túltoltuk-e vagy nem és megjelentek benne olyan felhangok, amelyeket én sem szeretek? Ez lehet, de a kampány főirányát tekintve, mi rendben vagyunk.

Budapest, 2018. március 13.

Címke: jobbik

Továbbra is tele van már-már személyi kultuszt idéző anyagokkal Orbán Viktorról a kormánysajtó, de emellett azért persze jut hely különböző vízióknak ellenzéki paktumokról és a „migránsoknak” is.

A szavazók ugyanis ugyanazt akarják, a kormányváltást,

Most csak arra van lehetőség, hogy 45-50 választókerületben egyes pártok visszaléptetik a jelöltjeiket a legesélyesebb ellenzéki javára.

Mára beindultak a civilek is, ezek a szervezetek segítenek megtalálni a legesélyesebb jelölteket.

Régi időket idéző levélben gratulált Putyinnak Orbán, akiről már-már személyi kultuszhoz illően számol be a kormánymédia alternatív valósága. Van ahol, Gyurcsány-Vona koalíciót is vizionálnak.

Karácsony bevándorláspárti szövetségeseket keres küldölfön, a tisztességes volt jobbikosok a Fideszre szavaznak, a rezsicsökkentést eltörölné az ellenzék, Svádországban ma már nem jó élni a menekültek miatt – ezt mind megtudhatjuk az alternatív valósg médiájából.

Brüsszel az ellenzéktől azt várja, hogy fogadja el a kvótát, a magyar emberek viszont ezt nem akarják, a Fidesz-KDNP pedig nem fogja hagyni – szögezte le Hollik István.

„Aki ezen a választáson az ellenzéki káoszra szavaz és nem pedig a Fidesz-KDNP szövetségre, mondom én ezt, aki még sosem szavaztam a Fideszre, azzal vagy nagyon komoly intellektuális problémák vannak, vagy erkölcsi gondok, és pedig az, hogy nem a nemzet sorsa számít neki.”

rengeteg közöttük az analfabéta, és munkalehetőséget sem kínál nekik a kormány, viszont kapnak szociális juttatásokat.

Bemutatta a kormányzati struktúra-elképzelését a Jobbik. Vona Gábor elnök budapesti tájékoztatóján a minisztériumok élére kiszemelt jelöltek nevét nem hozta nyilvánosságra, csak annyit árult el, hogy nem párthű katonák, hanem szakpolitikusok, szakemberek lesznek.

A Jobbik biztosan nem megy el a Gyurcsány Ferenc kezdeményezte vasárnapi egyeztetésre, mert ezzel többet veszítene, mintha megőrzi önállóságát – közölte a Hír TV péntek reggeli műsorában Volner János, a párt alelnöke.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA