Gratulálok Sneider Tamásnak a néppártosodás rögös útjára tévedt Jobbik Pártjának elnökké választása alkalmából.
Címke: jobbik
Jobbik: Sneider az elnök – Frissítve!
Sneider Tamás a Jobbik új elnöke. Az új pártvezető igen szoros küzdelemben győzte le az ellene indult Torockai Lászlót a Jobbik szombati budapesti tisztújító kongresszusán. Sneider a lemondott Vona Gábor ajánlásával indult a posztért. Gyöngyösi Márton lett az új elnökhelyettes. Hat alelnököt is választottak.
A jobbik nem fog letérni az eddigi nemzeti-néppárti irányvonalról – ígérte a megválasztott új elnök, aki sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy szociálisan érzékeny pártot szeretne vezetni. Stratégiát dolgoznak ki az elnökséggel a jövő évi európai uniós és önkormányzati választás, majd a 2012-es parlamenti választásra. Egy demokratikus, élhetőbb és becsületesebb Magyarországért dolgoznak – tette hozzá.
A Jobbik elnökválasztását megelőzően 401 szervezet élt a jelölés jogával, s 556 szavazásra jogosult küldött vett részt a választáson. A leadott voksokból két érvénytelen volt, az 554 érvényes szavazat 54 százalékát kapta meg a néppártosodás híveként számontartott Sneider Tamás, 46 százalékát pedig a radikálisabbnak tartott Toroczkai László.
A kongresszuson először Vona Gábor leköszönt elnök értékelte a saját és az elnökség elmúlt két évnyi munkáját, majd a két elnökjelölt 12-12 percben mondta el beszédét – számolt be a tanácskozás szünetében az addigi fejleményekről Mirkóczki Ádám szóvivő. Ezt követően a kongresszus az elnökhelyettesek és az elnökség tagjainak a megválasztásával folytatódott. Sneider helyettes-jelöltje Gyöngyösi Márton frakcióvezető, Toroczkaié Dúró Dóra volt.
Mint korábban a FüHü beszámolt róla: Gyöngyösi Márton az ATV péntek reggeli műsorában a párt irányvonaláról azt mondta, hogy a tisztújításon bármilyen elnökség is áll majd fel, az biztos, hogy
a néppárti politikának nincs alternatívája a Jobbikon belül.
Ez az irány szerepel minden jelölt szándéknyilatkozatában és programjában, s évekkel ezelőtt a Jobbik elnöksége – köztük a jelenleg az elnöki pozícióért induló személyekkel – elfogadott egy elvi nyilatkozatot is, amely ezen az irányon jelöli ki a párt jövőbeli útját.
Gyöngyösi Mártont 82,7 százalékkal választották a Jobbik elnök-helyettesévé. Alelnökök lettek: Volner János (74,2 %), dr. Apáti István (71,3 %), Z. Kárpát Dániel (70,6%), Hegedűs Lórántné (63,5%), Stummer János (46,4%) és Bana Tibor (45,9%). Szabó Gábort 92 százalékos eredménnyel választották meg a Jobbik választmányi elnökévé.
Lapszem – 2018. május 12.
Ma a Pongrácok ünneplik a névnapjukat. A hétvége ezúttal kellemes időt hoz: sok lesz napsütés, szórványosan fordulhat csak elő zápor, zivatar, esetleg felhőszakadás. A csúcshőmérséklet 24 és 29 fok között várható. Késő estére 14 és 19 fok közé hűl le a levegő. Lapszemlénk következik.
Népszava – Lasszóval fogják a tartalékosokat
Önkéntes tartalékos századokat hoznának létre az ország valamennyi járásában, de alig találnak jelentkezőket. A honvédség már az iskolákban is népszerűsíti a honvédelmi táborokat – olvasható a lap riportjában, amely beszámol arról, hogy az ország valamennyi járásában, területi elven önkéntes tartalékos századok megalakítását szervezik. A lap példákat is hoz:
Heves megyéből mindössze 23 tartalékos tette le az esküt a tavaly októberben Szentendrén rendezett központi ünnepségen.
Igaz, ennek a megyének emblematikus önkéntese is akadt, Pajtók Gábor kormánymegbízott. Esete nem egyedi, miután Simicskó István 2016-ban, akkori honvédelmi miniszterként egy nyilvános eseményen megkérte őket erre. Ám a lap által megkeresett kaposvári és a siófoki járásban féltucat, 250 és 1000 fő közötti települése polgármesterét kérdeztük meg, de egyik helyen sem tudtak önkéntes tartalékosok jelentkezéséről beszámolni.
A 18 és 65 év közötti, büntetlen előéletű, egészségügyi és pszichikai szempontból is alkalmasnak talált magyar állampolgárok kiképzése évente 120 órát vehet igénybe, a képzés idejére tiszteletdíjat, amellett, hogy szerződéskötéskor bruttó 31 215 forint üti a markukat, azért pedig hogy „rendelkezésre állnak”, évente bruttó 127 500 forintot kapnak, amikor pedig szolgálatot teljesítenek, külön alapilletményre jogosultak. A honvédelmi törvény értelmében 3 szerződött éven belül maximum 6 hónapra hívhatók be szolgálatra. – Legalábbis békeidőben – teszi hozzá az egyik toborzó iroda munkatársa, aki hivatalos adatokat nem mond, s a létszámról sem nyilatkozik.
Magyar Idők – Meghódították az idősek és szépkorúak a netet
Újabb programmal bővül az idősügyi infokommunikációs program: a szépkorúak számára mostantól elérhetővé válik a bűnmegelőzési Skype-konferencia és a demenciát csökkentő infokommunikációs játék nagy része is – tájékoztatta a lapot Jeneiné Rubovszky Csilla, a programért felelős miniszteri biztos. Az idősek saját otthonukban, saját internet-hozzáféréssel használják a világhálót, és már több Facebook-csoportot is az érdeklődési körüknek megfelelően hoztak létre. Így az új támogató szolgálatnak már biztosan van ötezer lelkes tagja.
Az idősügyi programhoz az idén százezer idős csatlakozik majd. 89 diszpécserközpont jött létre, ahol összesen több mint ezer közfoglalkoztatott segíti a mindennapi kommunikációjukat és biztonságukat.
Az internetes elérés mellett április elején életmentő állapotmérő karpereceket is juttattak számukra: a bankkártya méretű eszköz orvosi segítség nélkül, néhány perc alatt képes felmérni a szív- és érrendszeri állapotunkat.
Magyar Hírlap – Sorsdöntő választás: szakadhat a Jobbik
A Jobbik ma tartja kongresszusát, amelyen új vezetőket választanak a küldöttek. A tét nem kevesebb, mint a párt jövője – írja a lap, amely szerint a párt csúfosan megégette magát a választáson, emiatt lemondott Vona Gábor. A megüresedett pártvezetői székért hatalmi harc indult a néppárti és a radikális szárny között. Utóbbi képviseletében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere már a választás másnapján bejelentkezett a posztra. Nem sokkal később Vona megnevezte jelöltjeit: Sneider Tamást és Gyöngyösi Mártont látta volna szívesen a párt élén egy duális irányítási szisztémában. A két héttel ezelőtti kongresszus azonban az elnök-elnökhelyettes rendszer mellett döntött, Toroczkai mellett pedig Dúró Dóra lett a jelölt a helyettesi posztra. A másik szárny jelöltjei közül Sneider maradt a vezető, Gyöngyösi a helyettesi poszton. Toroczkaiék néppárti keretek között vinnék tovább a radikális politikát, Sneiderék korrekcióval vinnék tovább Vona Gábor örökségét. Bár Sneider Tamás közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik egységét semmi sem veszélyeztetheti”,
nem lehetetlen, hogy a jobboldali párt kettészakad a mai kongresszust követő hetekben
– írja a lap, kifejtve: ha Toroczkaiék nyernek – az ásotthalmi polgármester habitusát, nézeteit ismerve – bizonyára radikálisabb útra lép a párt. Ha pedig marad a jelenlegi kurzus a Jobbik élén, vélhetően a másik szárny, azaz Toroczkaiék nem hagyják annyiban a további „cukisodást”.
Egy 7, 1 hét, egy hét – Elzúgtak forradalmaink, a többséget elverte a jég
Forradalom volt a mi „uccánkba”, Balog Zoltán Távolodó, Orbán még három ciklusra tervez. Heti összefoglaló, 3.0.
Esik eső karikára, Bélára és Marikára
Már hétfőn lezárta a rendőrség a Kossuth teret és környékét, az alsó rakpartot, és minden olyan helyet, ahol érdemes lett volna tüntetni az új országgyűlés megalakulásakor. Persze, még így is voltak demonstrációk, a Jobbik például kordont bontott (volna), de a kormány jól átvágta őket, kordon helyett rendőrsorfal várta a képviselőket, őket még a legnagyobb ellenzéki párt sem tudta lebontani.
Jó lehetett ezekben az órákban garázdának vagy éppen besurranó tolvajnak lenni, merthogy minden épkézláb rendőr a Kossuth tér környékén strázsált, aki akart, gyorshajthatott, vagy átléphette a záróvonalat, nem volt, aki ezzel foglalkozzon, mert az állomány jelentős hányada a tüntetők megfékezésére és a parlament megvédésére volt kivezényelve.
Végül aztán csak megalakult a parlament, a képviselők (mínusz Hadházy Ákos, aki majd később) letették az esküt, a DK-sok megjegyzést fűztek az eskü szövegéhez, a szocik a Szabadság kövénél frakcióztak, vagyis a kutya is jóllakott és a kecskére bízott káposzta is az éhes disznó makkjával álmodott.
Valójában nem változott semmi, azt pedig különösen jó volt látni, hogy Kövér László semmit sem vesztett a varázsából, ugyanaz a bajusz és hanghordozás, sőt, ha lehet, még annál is jobban hadar, mint fénykorában. És az is nagyon előremutató volt, amikor a házelnök saját munkásságát méltatta. Talán, ha közelebbről mutatja a kamera, még egy-két legördülő könnycsepp is látszott volna, amikor elérzékenyülve azt mondta magáról, hogy ő kiszámítható és az is marad.
Magas labda volt ez, volt, aki le is csapta azzal, hogy mennyivel jobb lenne, ha Kövér nem ki-, hanem beszámítható lenne!
Orbán 2030-ig marad
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy csütörtökön Orbán Viktort negyedszer is miniszterelnökké választották. Egy kicsit izgultunk emiatt, nehogy közbejöjjön valami, de azután minden úgy lett, ahogyan előre el volt tervezve. Az viszont még a parlament Fideszes frakciójának a tagjait is meglepte, amikor a régi-új miniszterelnök bejelentette: 2030-ig kíván hivatalban maradni, mert addigra Magyarország az Európai Unió első öt országa között lesz. Félreértések elkerülése végett: nem a korrupció és az elvándorlás, hanem a versenyképesség és az élhetőség tekintetében.
Ez azért valamelyest meglepő volt, sokan azt hittük, hogy már most nagyon irigylésre méltó ország vagyunk, ezért annyira frusztáltak a többi népek, mert irigyek a sikereinkre és másolnák a módszereinket, ha tudnák, hogyan kell.
A büszke Balog esete a nagypéntekkel
„A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett”. Balog Zoltántól jött ez a gondolat, az emberi erőforrások hivatalából távozó minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélt a vallási toleranciáról. Aki esetleg nem értette, hogy miért olyan nagy dolog ez, hogy dicsekedni kelljen vele, annak a kedvéért, Balog még hozzátette: „Ezzel a húszévi közdelemmel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.”
Szép gondolat ez egy olyan minisztertől, akinek az lett volna a dolga, hogy rövidüljenek a kórházi várólisták, mérséklődjék az orvosok és az ápolók elvándorlása, valamint hogy a nemzetközi szinten kudarcot vallott poroszos oktatás helyett versenyképes tudást adjanak a diákoknak. Ezen kellett volna munkálkodnia a távozó miniszternek és munkatársainak – nem mellesleg ebbe a munkába még a nagypénteki munkaszünet is belefért volna.
Mely utóbbi amúgy tényleg jó dolog – köztudott, hogy legjobbjaink évszázadokon át küzdöttek azért, nehogy a migráns hordák, Soros György vezényletével keresztbe feküdjenek a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Kár, hogy – főnökével ellentétben – Balog miniszter nem 2030-ig tervez, pedig kitartó munkával, a rá jellemző szorgalommal és hozzáértéssel még legalább három másik ünnepet munkaszüneti nappá varázsolhatott volna.
Bukik-e a Vona-stratégia?
Új elnököt, elnökhelyettest, alelnököket választ a Jobbik tagsága szombati tisztújító kongresszusán, amelyet a fővárosi Dürer Rendezvényházban tartanak. A tét: a küldöttek a választáson után az elnökségről és mandátumáról lemondott Vona Gábor által is támogatott Sneider Tamás–Gyöngyösi Márton párost támogatják, vagy Toroczkai Lászlót, Ásotthalom polgármesterét és Dúró Dórát szeretnék inkább a párt következő vezetőpárosának.
A Jobbik jelenlegi vezetéséhez közel álló Alfahír a tisztújító kongresszus előtt Gyöngyösi Mártont idézi, aki az ATV reggeli műsorában szerepelt. A képviselő a riporter kérdésére arról beszélt, hogy örvendetesnek tartja, hogy a Jobbik nem személyi kultuszra épül, ahol nincsenek ellenjelöltek és nincs küzdelem a legfőbb posztokért, hanem demokratikus úton választják meg a vezetőiket.
A párt irányvonaláról pedig elmondta, hogy a szombaton esedékes tisztújításon bármilyen elnökség is áll majd fel, az biztos, hogy a néppárti politikának nincs alternatívája a Jobbikon belül. Ez az irány szerepel minden jelölt szándéknyilatkozatában és programjában, továbbá évekkel ezelőtt a Jobbik elnöksége – köztük a jelenleg az elnöki pozícióért induló személyekkel – elfogadott egy elvi nyilatkozatot is, amely ezen az irányon jelöli ki a párt jövőbeli útját.
A frakcióvezető kijelentette, hogy a Jobbik eddig sem árult zsákbamacskát, hiszen részletes programja mindenki számára elérhető.
Ezzel szemben a kormányközeli Magyar Idők pártszakadásról ír.
„Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere és az egykori szkinhed, Sneider Tamás között dől el holnap, ki és merre viszi tovább a Jobbikot.
A tisztújító kongresszus határoz az elnökhelyettesek, valamint az alelnökök személyéről is. Egyesek szerint elkerülhetetlen a pártszakadás, mivel Vona emberei nem hajlandóak Toroczkaival dolgozni.”
Az újság emlékeztet arra, hogy a Jobbik elnöksége a Sneider–Gyöngyösi párost támogatja, és a Jobbik belső köreiből kiszivárgott információk szerint Toroczkai indulását eleinte nem is vették komolyan Vonáék. A néppártosodás képviselőit meglepetésként érte, hogy egyre többen vannak, akik nyíltan Toroczkai felé húznak.
A Magyar Idők szerint a szinte tapintható feszültség tehát nem ok nélküli, hiszen ha a polgármestert választják a Jobbik elnökének, jelentősen gyengülhet a jelenlegi pártvezetés befolyása. Két hete ráadásul négy regionális vezető nyílt levélben kérte fel Dúró Dórát, hogy jelöltesse magát Toroczkai helyettesének.
A napilap Jobbikos forrásai szerint többen attól tartanak, pártszakadás lehet az elnökválasztás vége, ugyanis ha Toroczkai nyerne, Vona emberei nem viselnék méltósággal a kongresszus döntését, és képtelenek volnának Ásotthalom polgármesterével dolgozni. Ezzel együtt, ha Sneider nyerne, a vonaista vonal kitenné Toroczkait, akit feltehetően többen is követnének.
Lapszem – 2018. 05. 10.
Ma Ármin és Pálma napja van. Az Ármin germán-latin eredetű, az Arminius névből, aki a keruszk törzs vezére volt. Jelentése: hadi férfi. A Pálma név magyar eredetű, azt jelenti: a növény maga. Olvassák el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Hírlap: Nő a feszültség a Jobbikban a tisztújítás előtt
Azonnali hatállyal feloszlatta a Jobbik vezetése a párt székesfehérvári alapszervezetét – olvasható a Magyar Hírlapban. Árgyelán János regionális igazgató közleményben cáfolta a hírt, miszerint a döntés oka, hogy a szervezet Toroczkai László elnökjelöltet támogatja a párt május 12-i tisztújító kongresszusán.
Mint írta, a döntés nem politikai jellegű, ő maga is Toroczkait támogató alelnökjelöltként vesz részt a kampányban. Az elnökségért a Vona Gábor volt pártelnök bizalmasának számító Sneider Tamással szemben a párt radikálisabb szárnyát képviselő Toroczkai indul. A jelenlegi vezetés korábban a társelnöki rendszer bevezetését javasolta, de az alapszervezetek tiltakozása miatt végül új struktúrát vezettek be, amelyben az elnök és alelnökök mellett egy elnökhelyettes is helyet kap a pártvezetésben.
A lap forrásai szerint mindkét rendszert a mai vezetés jelöltjére, Sneiderre szabták, aki mellé a több nyelven beszélő, diplomás Gyöngyösi Mártont szánták társelnöknek, illetve elnökhelyettesnek. Tartottak ugyanis attól, hogy Sneider önmagában nem lenne elég erős jelölt a karizmatikus és népszerű Toroczkaival szemben.
Ha a jelöltek támogatottsága azonos, a pártvezetésnek nem kell az összes Toroczkait támogató alapszervezetet feloszlatnia, egy-kettő feloszlatása is elég lehet Toroczkai meggyengítéséhez.
Népszava: Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot
A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig „csúcselemző” részleg kerül – értesült a Népszava.
A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta a Népszava forrásainak többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. A lap értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán „csak” egy „csúcselemző” részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.
Magyar Idők: Gyárfás Tamás gyanúsítása csak mellékszál lehet, az igazi bomba fél év múlva robbanhat
A Fenyő-gyilkosságra való felbujtás, illetve a gyilkosság megbízása egy jóval nagyobb ügy mellékszálának tűnik – írja a Magyar Idők. Gyárfás Tamás, Portik Tamás és Ihász Sándor meggyanúsítása mögött ugyanis államtitkokkal tarkított ügy sejthető, amely akár az országos politikát is érzékenyen érintheti.
A lap szerint a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással meggyanúsított sportvezető, valamint az ügyben bűnpártolás miatt számonkért egykori főügyész története egy jóval nagyobb sztori mellékszála lehet. A gigantikus botrány kirobbanása legkorábban őszre várható, és lapértesülések szerint minősített, azaz államtitkokat is érintő nyomozást sejtet.
Gyárfás – és Ihász – áprilisi meggyanúsításával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg Portik Tamás március 22-i meggyanúsításáról sem. A Prisztás József és Boros Tamás megöletéséért összesen huszonnyolc év fegyházat kapott egykori olajos vállalkozó – a gyanúsítás szerint – húsz éve Gyárfás Tamás felbujtására ölette meg a szlovák maffiózóval, Jozef Roháccsal Fenyő Jánost. Rohác ezért és Boros felrobbantásáért életfogytiglant kapott, jogerősen.
Bréking nyúz, május 9. – Tudósítás a másik valóságból
A Jobbik számít a fő témának ma az alternatív valóságban, a kormánysajtó már előre örül az esetleges pártszakadásnak, de azért megkapja a magáét Hadházy Ákos is – Donald Trumpot pedig megvédik.
Az Origo „eldurvult háborút” lát a Jobbikban
„Csak pár napot kell aludni a Jobbik tisztújítási kongresszusáig, azonban az indulatok már most a tetőfokára hágtak. Úgy tudjuk, Vona Gáborék egyre keményebb eszközöket vetnek be a pártban egyre népszerűbb radikálisok ellen: állítólag a bukott pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató telefonon keresi fel a párt középvezetőit, hogy kit is kell támogatni. A pártközpontból érkező lejárató akció Novák Előd esetében sikerrel járt, hiszen a politikus visszalépett az alelnökjelöltségtől. Közben Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője ugyan burkoltan, de azt nyilatkozta, hogy nyitott a baloldallal való szorosabb együttműködésre. Hogy ebből mi lesz? Minden jel arra utal, hogy pártszakadás. (…)
Egyrészről van egy hivatalos elnökjelölt Sneider személyében, és van egy alulról építkező, nehezebb helyzetben lévő vezető aspiráns, akit Toroczkai Lászlónak hívnak. (…)
Pedig a Vona-féle néppártosodási politika rendkívül nagyot bukott, ugyanis a bukott pártelnök egyik legfőbb kampányeleme, a béruniós aláírásgyűjtés finoman szólva is elhasalt. Totális kudarc a Jobbik béruniós aláírásgyűjtése, miután két héttel a határidő lejárta előtt a szükséges egymillió aláírásból Európa-szerte 36, Magyarországon 29 ezret sikerült online összegyűjteni.”
A 888 szerint feszültség van a pártban
„A Vona-féle elnökség statáriális eljárással oszlatta fel a Toroczkai Lászlót támogató alapszervezeteket. Az egyik legerősebb és legsikeresebb szervezetet, a székesfehérvárit most szüntették meg. Közben pedig Novák Elődöt ismét megfúrta a Jobbik, aki le is mond a jelöltségről. (…)
Ha valakik dacolni mernek és kitartanak Toroczkai jelölése mellett, akkor közlik velük, hogy ugyanúgy járnak majd, mint a székesfehérváriak, akik a feloszlatással nyilvánvalóan elveszítették jelölési jogukat is.”
A Pesti Srácok annak örül, hogy alakult még egy szélsőjobboldali párt
„Új radikális, nemzeti, konzervatív és keresztény értékrenden alapuló mozgalom formálódik – tudta meg a PestiSrácok.hu. Pintér Attila ötletgazda – aki nemrég lépett ki a Jobbikból – portálunknak elmondta, egyesületükkel azoknak szeretnének alternatívát nyújtani, akik egy „valódi nemzeti, radikális, jobboldali mozgalmat keresnek maguknak”. Arról is beszélt, olyan mozgalom kívánnak lenni, amelyik fel meri vállalni és nevén meri nevezni azokat a problémákat, amelyeket más pártok a politikai korrektség okán nem mernek megtenni.”
Az Origo közben újabb támadást indított Hadházy Ákos ellen is
„Miután a kormány meghirdette a „Földet a gazdáknak” elnevezésű programot, Hadházy Ákos LMP-s politikus program elleni vehemens támadásai ellenére hozzátartozója három Tolnai megyei ingatlant célzott meg. Nem volt olcsó mulatság: csupán a biztosítékra 30 millió forintot kellett elutalnia. A művelet nem volt sikeres, mivel Hadházy édesanyja visszalépett, így a több tízmillió forint úszott. Felmerül a kérdés: honnan lett hirtelenjében egy átlagos háztartásbeli nőnek annyi pénze, hogy mindenféle pénzügyi kockázat nélkül Tolna megyei ingatlanokra licitálgasson? A választ a környék hírhedt zöldbárója, Zwickel György és strómanhálózata környékén kell keresni! Dokumentumok kerültek a birtokunkba!”
A Figyelő gyorsan megvédte Donald Trumpot
„Donald Trump amerikai elnök bejelentette, országa kilép az iráni atommegállapodásból, amely arra volt hivatott, hogy a közel-keleti ország ne válljon atomhatalommá. Ez rendesen ráhozta a frászt sokakra, egyesek már a közelgő atomháborútól rettegnek, mások szerint viszont az elnök csak felmondott egy rossz egyességet, amelyet gyengekezű elődje, Barack Obama kötött meg, és ami egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a világ polgárait megvédje az iráni atomfegyverektől. Trump megint váratlant húzott, de – mint oly sokszor – ebben az esetben is pártolóiknak lesz igazuk.”
Mint mindig, az elütések, helyesírási hibák most is az eredeti szövegekből valók.
Isten, haza, csalás
Miközben a Fidesz azzal vádolja a Kúriát, hogy beavatkozott a választásba, mert elvett tőlük egy mandátumot, az ellenzéki pártok, de főként a szimpatizánsaik, csalást emlegetnek. Az ellenzéki pártok ezzel együtt beültek a parlamentbe, listán bejutott, vagy egyéniben győztes képviselőik átvették a mandátumukat és felesküdtek a az általuk tákolmánynak nevezett alaptörvényre. (Kivétel Hadházy Ákos, aki majd később teszi meg ugyanazt, valamint a Demokratikus Koalíció képviselői, akik kiegészítést fűztek az eskü szövegéhez.)
Az kiderült, hogy központilag vezérelt, rendszerszintű csalás nem történt, ellenben számtalan szabálytalanság és sok kisebb csalás igen. Utóbbiak nem befolyásolták a választás végeredményét, ám ezek az ügyek még így is továbbgondolásra érdemesek.
Ahogy nincs kis lopás és nagy lopás, úgy a kis csalás is csalásnak minősül.
A számtalan példa közül csak egy: a Kúria például megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a győztes Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában egy kamupárthoz, a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította, és a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez.
Hasonló esetek történtek a Jobbikkal is, volt olyan választókörzet, ahol a listán szerzett szavazataikat egy ismeretlen kamupárthoz írták. Amikor ez kiderült, a hibát kijavították, ám a felelőst nem büntették meg.
És volt olyan is, még a választás előtt, amikor a Lendület nevű pártot azért zárták ki egy választókerületben az indulásból, mert az aláírásgyűjtő ívükön nemcsak az aláírók neve, de még a sorrendjük is megegyezett a Fidesz listáján szereplőkével. Hogy ebben az esetben miért csak a Lendületet büntették meg, miközben nyilvánvaló, hogy ehhez a csaláshoz két szereplő kellett, nem tudni.
Az viszont még ennél is kevésbé érthető, hogy az ellenzéki pártok miért nyugszanak bele abba, hogy a végeredményt nem befolyásoló, ám a választás tisztaságát sokak szemében megkérdőjelező csalássorozatot miért nem követték büntetőeljárások. Egy kifli ellopása valamelyik budaörsi bevásárlóközpontban ugyanúgy bűncselekmény, mint sok millió forint eltulajdonítása – legföljebb a bíróság által megállapított büntetési tétel lehet eltérő. Emlékszünk még arra is, amikor a Magyar Nemzeti Bank magánalapítványokba akarta menteni a közpénzeket, ám a bíróság ítéletében megállapította, hogy ezek nem magánpénzek, hanem a köz vagyonának a részét képezik. Amikor erre az újságírók rákérdeztek, Kovács Zoltán kormányszóvivő, nem minden cinizmus nélkül, visszakérdezett: És? Sikerült?
Mármint magánpénzzé varázsolni a közös lóvét. Nem sikerült.
Ha bemegyek egy boltba, és lopni próbálok, de rajtakapnak, akkor nem védekezhetek azzal, hogy nem sikerült.
Ha most a hatóságok nem tesznek hivatalból feljelentést a kiderült csalásokkal kapcsolatban, és az ellenzéki pártok is megelégszenek azzal, hogy vállvetve mantrázzák, hogy a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nos, ebben az esetben minden marad a régiben.
A kétharmaddal győztes kormánypárttól nem várható el, hogy a győzelmét elősegítő szabályokon változtasson. Pontosabban: erkölcsileg elvárható lenne, de a gyakorlati hasznot figyelembe véve erre semmi esély.
Az ellenzéki pártoknak meg kellene hallaniuk a mögöttük álló emberek hangját. Nem azokét, akik a szavazatok újraszámlálását, vagy új választás kiírását követelik, hanem azokét, akik azt szeretnék, hogy büntessék meg azokat, akikről konkrétan kideríthető, hogy csaltak.
Győztes polgármesterek – mennek, vagy maradnak?
Több olyan polgármester is indult a 2018-as országgyűlési választáson, akik listán, vagy egyéni jelöltként bejutottak a parlamentbe, és ezért választaniuk kellett a két tisztség között.
Azt már korábban tudni lehetett, hogy Karácsony Gergely zuglói polgármester, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje polgármesterként Zuglóban folytatja, a listán szerzett mandátumáról szombaton dönt a Párbeszéd taggyűlése.
Ezzel szemben Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, aki a Fidesz egyéni jelöltjeként Budapest 6-os számú választókerületében indult és győzött, beül a parlamentbe. Olyannyira, hogy „friss képviselőként” egyből a Lázár János kancelláriaminiszterségét „megöröklő” Gulyás Gergely helyett ő lesz a Fidesz frakcióvezetője.
Hajdu László a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltjeként indult és nyert a budapesti 12-es számú választókerületben – ez a XV. és a IV. kerület egy részét jelenti. Miután Hajdu László beült a DK 9 fős frakciójába, a hatályos rendelkezések értelmében az ő helyére is új, időközi választást kell majd kiírni.
A Független Hírügynökség utánanézett, hogy az országgyűlési választáson győztes vidéki települések polgármesterei hogyan döntöttek: polgármesterként, vagy országgyűlési képviselőként dolgoznak-e tovább.
Janiczak Dávid, a Jobbik ózdi polgármestere egyéni jelöltként nyert a választáson. Ő fölvette a mandátumát, majd vissza is adta, vagyis, polgármester marad, az ő mandátumának a sorsa majd időközi választásin dől el. Fülöp Erik (Fidesz) tiszavasvári polgármester a jövőben országgyűlési képviselő lesz, míg Gémesi György, az LMP által támogatott gödöllői polgármester megtartja a posztját, s a Budapesthez közeli város vezetőjeként dolgozik tovább. Mivel Gémesi listán jutott be a parlamentbe, az ő mandátumának a sorsáróll az Új Kezdet, vagy LMP dönt.
Kont Ferenc a Fidesz színeiben mandátumot szerzett szerencsi polgármester lemondott városvezetői tisztségéről – őt már ünnepélyesen el is búcsúztatták, s a parlamentben folytatja politikai pályafutását.
A Jobbik szerint győztek, amiért nem kellett kordont bontaniuk
A Jobbik frakciója üdvözli, hogy nem volt szükség kordonbontásra a parlament előtt. A rendőrség ugyanis fel sem építette a beígért műszaki zárat.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Staudt Gábor a kordonbontás elmaradását a Jobbik választási utáni első győzelmének nevezte, ugyanezt Orbán Viktor kordonbontó pártja pártja 2006-ban nem tudta elérni.
A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám szerint van valami sunyiság abban, hogy
vaskerítés helyett embersorfal akadályozza meg,
hogy a tüntetők bevonuljanak a Kossuth térre, ami a Fidesz félelmének jele.
Mirkóczi szerint Orbán Viktor fél az őt megválasztó emberektől, a Jobbik viszont a jövőben azon dolgozik majd, hogy szabad legyen az ország, ahol mindenki szabadon tüntethet.
