Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.
Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán
Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.
A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.
A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.
Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.
Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.
A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy
tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,
és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.
Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.
A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.
Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.
Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.
A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is
– hangsúlyozta.
Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.
A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig
2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,
mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó
valamennyi horvát kérelmet elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar
Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.
A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről
a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:
ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le
– írták.
Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.
Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.
Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,
mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de
Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.
Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.
Különösen azért lenne ez jó, mert
a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.
Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát
már nem volt miniszterelnök.
Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.
A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.
Hat évre súlyosbították Ivo Sanader egykori miniszterelnök börtönbüntetését. A bírósági épületből a rendőrök egyből a fegyházba szállították Horvátország egykori miniszterelnökét (2003-2009).
„Politikailag motivált ítélet született”- nyilatkozta a sajtónak az egykori horvát miniszterelnök. Mi történt? A kormányfő utasítására méregdrágán vettek székházat a vidékfejlesztési minisztériumnak10 millió eurót fizettek az épületért Zágrábban, ahol akkoriban fele ennyiért is meg lehetett volna vásárolni azt. Ivo Sanader utasítására az állam fizetett, de közben 2,3 millió euro az akkori miniszterelnök számláján landolt! Oknyomozó újságírók észrevették a kényes hadműveletet, mely végülis véget vetett Ivo Sanader politikai karrierjének. A botrány olyan nagy volt, hogy az Európai Unió a csatlakozás feltételéül szabta: ítéljék el a korrupt miniszterelnököt! 2017-ben meg is született az ítélet. Ezt súlyosbította most a Legfelső Bíróság Zágrábban: hat év börtön és a teljes összeg vagyis 2,3 millió euro visszafizetése!
Az Európai Unió épp a hasonló esetek megakadályozására hozza létre az európai ügyészséget, melynek élére az Európai parlament a román Laura Codruta Kövesit szánja. A korrupció ellen küzdő román ügyésznőt saját hazája kormánya megbuktatta, sőt korrupciós pert akasztott a nyakába. Ezzel azzal is járt volna, hogy az ügyésznő nem hagyhatta volna el Románia területét. Brüsszel erőteljes figyelmeztetésére feloldották a tilalmat, így Laura Codruta Kövesi eséllyel pályázhat az európai ügyészség vezetőjének posztjára. Magyarország – ki tudja miért? – nem vesz részt az európai ügyészség munkájában …
Uniós kötelezettség miatt módosították a Mol-INA-törvényt a horvátok. A kivételes jogok visszavonása után azonban változatlanul lebeg a Mol kivásárlása. Miből? – ez a kérdés.
Szerdán a horvát parlament elfogadta a horvát olajipari vállalatról (INA) szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól. Ennek tartalma miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon. Szerinte a jogszabály egyes tételei sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány ennek kijavításával indokolta a törvénymódosítást.
Évek óta zajlik a horvátországi hadjárat a Mollal szemben,
kifogásolva az INA privatizációját. A mostani parlamenti vitában minden előkerült, ami az elmúlt években a horvát belpolitikát jellemezte az INA ügyében: nemzetárulás, a kormány át akarja játszani az INA-t a Molnak. Az ellenzék szerint a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal. A horvát államé a részvények 44,84 százaléka.
A privatizációs szerződés lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásában, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. Azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania a cég irányítására. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően, hogy a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.
A módosítás lényege az, hogy a beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat.
Arra azonban mindmáig nincs válasz, hogy miből vennék vissza a Mol-pakettet,
amelynek értéke becslések szerint is több milliárd euróra rúg. A Mol a lepukkadt, rossz hatékonyságú INA-t (a kitermelést és a finomítást egyaránt) – tulajdoni részesedésétől függetlenül egymaga – rengeteg pénzből felújította, visszavásárláskor ezt is meg kellene téríteni.
Az INA több lépcsőben került a Mol irányítása alá. Jelenleg tehát relatív többsége van a cégben, az irányításszerzés engedélyezése miatt utóbb tízmillió eurós vesztegetéssel vádolták meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért. Előbbit először elítélték, majd felmentették, utóbbival pedig eddig hiába próbálkoztak a horvát hatóságok.
Magát a Mol-INA-szerződést is megpróbálták kétségbe vonni a szokásos nacionalista hangulatkeltéssel, s ebből mindkét nagy párt, a jobboldali és a szocialista kivette részét az elmúlt években. A nemzetközi bíróságon indított polgári pert 2017 októberében végül jogerősen elbukta a horvát állam.
A kötélhúzás azonban oda vezetett, hogy a Mol, és a benne 25 százalékban részes magyar állam felajánlotta a kivásárlást megfelelő áron. Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak az INA iránt, amit azonban a horvát kormány elutasít. Két és fél éve pedig egy amerikai cég jelentkezett be a vállalatért. Erről azóta sincs újabb hír.
A horvát állam elvesztette a Mol-lal szembeni pert a svájci szövetségi bíróságon. A tét az volt, hogy kimondják-e az INA felvásárlásával összefüggő állítólagos vesztegetést és szerződésszegést. A horvátoknak eddig 9 milliárd forintnál többe lehet a pereskedés.
A svájci szövetségi bíróság azután tárgyalta a Mol-lal szembeni horvát állami keresetet, hogy első fokon a genfi nemzetközi döntőbíróság (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, UNCITRAL) idén év elején elutasította a 2014-ben benyújtott igényt.
Ebben a horvát kormány azt állította, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt a korábbi horvát kormányfőt, Ivo Sanadert
megvesztegetve vette át az INA olajcég feletti irányítást,
továbbá nem teljesítette a privatizációkor vállalt fejlesztések egy részét.
Az állami INA kivásárlását 2003-ban kezdte el a Mol, az először 25 százalékos részesedés fokozatosan nőtt. Jelenleg a Molnak is és a horvát államnak is kisebbségi részesedése van (49,08, illetve 44,84), a magyar vállalat a relatív többség birtokában kapta meg az akkori kormánytól az irányítási jogokat.
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Most pedig a szövetségi bíróság vetette el, hogy helyezze hatályon kívül az Ivo Sanader korrupciós ügyében hozott döntést és Zágrábra nézve kedvezőtlen döntőbírósági határozatot – jelentette az N1 horvát tévé.
A bíróság mindezek mellett 200 ezer svájci frank (53 millió forint) perköltség megfizetésére, valamint a Mol kiadásainak (250 ezer svájci frank, 66 millió forint) megtérítésére kötelezte a horvát államot. A magyar sajtóban korábban az jelent meg, hogy Horvátországnak több, mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás.
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam
kivásárolja a Mol részesedését
az INA-ból. Ebben azóta nincs érdemleges új fejlemény. A horvát sajtóban akkoriban az jelent meg, hogy a horvát költségvetésben nincs pénz a Mol vélhetően igen borsos (az eddigi befektetések értékét is fedező) vételárra, ezt kölcsönből kellene fedeznie. A Mol elvben nem zárkózott el az ügylettől.
Jelenleg washingtoni választott bíróságon zajlik per ugyancsak évek óta. Ebben a Mol kifogásolja a horvát állam magatartását a befektetések védelmével kapcsolatban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
