A magyar származású, de az Egyesült Államokban született 77 éves amerikai költőnő családja a holokauszt elől menekült el Európából.
Korábban költészeti életművéért már Pulitzer díjat és National Book Awardot is kapott. Költészetében sok az önéletrajzi vonás, amely egy furcsa sorstalanságot mutat.
Kertész Imre 2002-es Nobel díja után a Nobel díj bizottság újra olyan szerzőt díjazott, aki a közép-európai zsidó közösség kulturális örökségét hordozza.
Az irodalmi Nobel díj bizottság nem kockáztatott
A tekintélyes költőnő elismerése ugyan meglepetés a Nobel díj bizottság semmiféle kockázatot nem vállalt fel. Tavaly ugyanis Peter Handke kapta a díjat, akinek írói tehetségét senki sem kérdőjelezi meg, de kiállását Milosevics szerb diktátor mellett annál többen bírálták.
Jelenleg azonban amiatt aggódik, hogy megőrizze a hétköznapjait azokkal az emberekkel, akiket szeret. Még nem tudja elmondani, mit jelent számára a Nobel-díj – mondta abban a rövid telefonbeszélgetésben, amelyet a Nobel-díjak hivatalos honlapján tettek közzé.
Azelőtt a Nobel díj bizottság Bob Dylant tartotta érdemesnek a díjra. A költő-énekes produkcióját sokan elismerik ugyan, de az irodalom kedvelők egy része úgy érezte: nem kifejezetten irodalmi ez a tehetség. A Nobel díj bizottság viszont tudatában van annak, hogy az informatikai forradalom következtében az irodalom egyre inkább háttérbe szorulhat. Ezért egyensúlyoznia kell a szakmai vélemények és a népszerűség között hiszen a költészet kedvelői – akik nagyra tartják például a most díjazott Louise Glückot – kisebbségben vannak még az irodalom világán belül is.
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de a bejelentés mégis óriási meglepetés. A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Tavaly sokkolta a világot a Svéd Akadémia azzal, hogy nem egy írónak vagy egy klasszikus értelemben vett költőnek, hanem a zenész Bob Dylannek ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, nagy hatású dalszövegeiért.
2017-ben a 62 éves Kazuo Ishiguro kapta a díjat, mert a Svéd Akadémia indoklása szerint
regényeiben nagy érzelmi erő van, és műveiben leleplezi a világról alkotott illuzórikus érzéseink alatt tátongó szakadékot.
A Svéd Akadémia titkára, Sara Danius a bejelentés után tartott sajtótájékoztatón Jane Austen és Franz Kafka, illetve egy kis Marcel Proust keverékeként jellemezte Ishiguro regényeit, hozzátéve, hogy az angol író mindebből saját, csak rá jellemző esztétikai univerzumot hozott létre. Szerinte Ishiguro számára nagyon fontos a múlt, de nem a prousti értelemben, hanem azt térképezi fel, hogy mit kell elfelejteni a múltból, hogy túlélhessünk a jelenben.
Kérdésre válaszolva Sara Danius elmondta még, hogy nem az ő tiszte megítélni a döntést, de olyan díjazottat választottak, akiről azt gondolták, hogy briliáns regényíró. Hozzátette, hogy reméli a bejelentés boldoggá teszi a világot.
Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, családja ötéves korában költözött Angliába. A kortárs angol nyelvű irodalom egyik legelismertebb szerzője, több könyve magyarul is megjelent (Napok romjai, Ne engedj el…, A lebegő világ művésze, A dombok halvány képe, Az eltemetett óriás). Eddig nyolc regénye jelent meg, de Ishiguro több forgatókönyvet is írt már, például a A fehér grófnő című 2005-ös filmhez. A Napok romjai és a Ne engedj el… című könyvét pedig megfilmesítették, az utóbbiban Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket.
1989-ben a Napok romjaiért Man Booker-díjat is nyert.
A fogadóirodáknál a bejelentés előtt az elmúlt évekhez hasonlóan a kenyai író Ngugi Wa Thiong’o, illetve a japán Haruki Murakami állt az élen az esélyesek között, de fontos változás volt, hogy a kanadai írónő, Margaret Atwood is a listák élére ugrott. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Atwood 1985-ös, A szolgálólány meséje című regényéből filmsorozat készült, amelyet idén mutattak be nagy sikerrel.
A magyar írók közül Nádas Péter és a korábban Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László szerepelt idén is az esélyesek között szerepelt.
A Ladbrokes-nál Nádas a 10. helyen állt október 5-én 16-os oddsszal, míg Krasznahorkai győzelmére több más íróval egyetemben hússzoros pénzt fizetett volna a fogadóiroda.
Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia állandó titkára 2017. október 5-én Stockholmban bejelenti, hogy a testület Kazuo Ishiguro brit regényírónak, forgatókönyvírónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat. (MTI/EPA/Claudio Bresciani)
Az irodalmi Nobel-díjról a döntést a Svéd Akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő, amelynek tagjait három évre választják. Először javaslatokat gyűjtenek be tudományos intézményektől, irodalmi szervezetektől, illetve a korábbi díjazottaktól, majd a bizottság egy szűkített, 15-20 főből álló listát állít össze. A 18 akadémiai tag elvileg hónapokig tanulmányozza a jelöltek munkásságát, mielőtt közösen meghozzák a döntést a díjazottról, akinek a személyét azért nehéz megjósolni, mert a jelöltek listája 50 évig titkos. Az irodalmi Nobel-díjat az kaphatja meg, akire az akadémia tagok több mint fele szavazott.
A kitüntetés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik Stockholmban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
