Kezdőlap Címkék Intel

Címke: intel

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből,  részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Újabb fordulat az Intel botrányában

0

Kiderült, hogy a valaha volt legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő chipet előállító Intel vezérigazgatója, Brian Krzanich még a botrány kirobbanása előtt eladta céges részvényeit.

A napokban került nyilvánosságra, hogy a Google rájött: az Intel, az AMD és az Arm egy-egy hibás chipje súlyos biztonsági kockázatot jelent telefonokban, laptopokban, táblagépekben. Ez az Apple készülékekre is vonatkozik, mert a világ legnagyobb techcége 2005-ben megszüntette a saját chipek előállítását, és az Intel által gyártottakat használja. A gond az, hogy a hibát kihasználó hackerek hozzáférhetnek akár a felhasználó jelszavaihoz és érzékeny adataihoz, de Kraznich hangsúlyozta, hogy ilyen eset még nem történt.

Maguk a cégek már hónapok óta tudtak a sérülékenységről, és sokak szerint nem véletlen, hogy Kraznich megszabadult a céges részvényeitől, és csak annyit tartott meg, amennyi feltétlenül szükséges a pozíciójában.

Az Intel viszont az eladást üzletpolitikai okokkal magyarázta, azaz szerintük nincs összefüggés a részvények eladása a biztonsági botrány között.

Processzor-gate: intő jel a szakmának, de a felhasználóknak nem kell aggódniuk

0

Súlyos biztonsági hibát fedeztek fel az Intel az elmúlt évtizedben gyártott processzoraiban, amely mint kiderült, az AMD és az ARM processzoraiban is jelen van. Már úton a szoftveres javítás, de ez nem megoldás, hanem csak tüneti kezelés, amely a gépek lassulásával is járhat. Az egyszerű felhasználóknak viszont nem kell aggódniuk.

Súlyos biztonsági résre derült fény, amely lényegében az összes számítógépes processzort érint. Itteni idő szerint éjszaka a Microsoft tudatta: vészfrissítést bocsátanak ki, először a Windows 10, utána a 7/8-as operációs rendszerekhez.

A hiba következtében arra illetéktelenek beleláthatnak a számítógépek belsejébe, érzékeny adatokat (például jelszavakat, bankszámla-belépési kódokat) megszerezve.

A FüHü megkeresésére Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) elnöke elmondta, hogy a probléma létezéséről már eddig is keringtek pletykák, de a szakma úgy ítélte meg, hogy nehezen kihasználható a hiba.

Most viszont a próbatámadásokkal bebizonyították, hogy valódi problémáról van szó.

A processzorok olyan megoldást használnak a műveletek sebességének növelésére, amellyel megbecsülik, hogy mi fog történni a következő pillanatban a processzor életében. A hiba ebben a programkódban van és a támadók ezt tudják kihasználni, hogy belelássanak abba, más programok milyen adatokat használnak. Igaz, ha sikerül is nekik, attól még össze kell állítaniuk az adatokat, azokat ugyanis nem készen kapják, hanem apró morzsákból rakják  össze, bonyolult folyamatok segítségével.

A hibajavításon dolgoznak a különböző operációs rendszerek fejlesztői, a frissítés Linuxra már el is érhető.

A probléma szoftveres kezelése viszont meglehetősen tökéletlen.

Az információbiztonsági stratéga ezt egy orvosi párhuzammal szemléltette a laikusoknak. A processzor gyakorlatilag a számítógép agya, ezért az azt érő támadások veszélyesebbek, mint mondjuk az operációs rendszer szintjén végrehajtott behatolások. A probléma hardveres jellegéből adódóan – azaz hogy fizikai hibáról beszélhetünk, nem a programban van kivetnivaló – a szoftveres megoldások olyanok, mintha egy agytumort az orvosok nem távolítanának el sebészi úton, hanem csak leszedálnák a beteget gyógyszerekkel.

Ez a “szedálás” a valóságban azt jelenti, hogy egy újabb programmal gátolják meg a másik programba való belelátást. Ez viszont még egy folyamat, amelyet el kell végeznie a számítógépnek, így teljesítménycsökkenésre lehet számítani,

tehát lassulni fognak a gépek.

A lassulás mértékét 5-30 százalékra becsüli a szakma, de pontosan nem lehet megmondani, mert függ a processzor típusától, illetve a gépen használt programoktól is.

Nemes Dániel információbiztonsági szakértő egyetért azzal, hogy csak átmeneti kezelést nyújthatnak az operációs rendszerek frissítései.

„A hosszútávú megoldást az új processzorok fogják elhozni, ez viszont hosszú hónapokig is eltarthat”

– nyilatkozta portálunknak.

Nemes szerint az egyszerű felhasználóknak nem fog gondot okozni a lassulás, de az adatközpontoknál már más a helyzet. Ott minden százalék teljesítménycsökkenés számít és új processzorok munkába állításával kell pótolniuk az infrastruktúrájukat.

Keleti Arthur sem kezdene azonnal vészmadárkodni, ugyanis a technológia fejlődésével a gépek kapacitása exponenciálisan nő, illetve a felhőalapú szolgáltatások elterjedésével egyre lényegtelenebbé válik az otthoni gépek ereje.

„Nem ez az első csontváz, ami kiesik a szekrényből. Nyilván a processzor programírói sem istenek, követtek, követnek és el is fognak még követni hibákat. Jobban oda kell figyelnie a szakmának ezekre a dolgokra”

– vonta le a tanulságot Keleti, hozzátéve, hogy reméli a jövőben gépek fogják írni a szoftvereket, kevesebb hibával és biztonságosabban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!