Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

1 000 000

Közvéleménykutatás:

„A teljes lakosság körében háromnegyedes többségben (74 százalék) vannak azok, akik pozitívan vélekednek az átlagbér egymillió forintra emelését célzó kormányzati célkitűzésről, míg a válaszadók mindössze 19 százaléka vélekedik negatívan erről a kormányzati szándékról.

A Tisza Párt szavazóinak körében abszolút többségben (61 százalék) vannak azok, akik egyetértenek a kormányzat új gazdaságpolitikájának egyik konkrét ígéretével. A DK szavazóinak 64 százaléka, míg a Mi Hazánk táborába tartozók 74 százaléka értékelte pozitívan a kormányzati célkitűzést. Öt Fidesz-KDNP szavazóból négy támogatja (83 százalék).”

Ki hitte volna, emberek? Nem erre számítottunk, de mégis így van, a dolgozók több pénzt szeretnének kapni a munkájukért (szinte hihetetlen), és teljes erővel támogatják Pártunk és Kormányunk eme nagyszerű törekvését, hosszan tartó nagy tapssal fogadva azt, hogy a Legfelső Vezetés így megbecsüli a társadalmunk építésében élenjáró munkás-paraszt tömegeket.

Visszaolvasva a szöveget kissé szocisnak tűnik, de mit mondjunk egy olyan állami törekvésről, amely a gazdaságban a kereslet-kínálat törvényei helyett akar valamit saját maga eldönteni, ugyanis ez teljesen megegyezik a Kádár korszak módszerével, ahol központilag állapították meg a gazdaság összes paraméterét.

Az persze nem tagadható, hogy a kormánynak rendelkezésére állnak bizonyos lehetőségek, melyek segítségével akár véghez is viheti a nagy tervet, melyet majd általános hozsánna és újabb kétharmad követ. Lángelmés elképzelés, egészen újfajta módi, ilyet még nem láttunk, hogy pénzt kell önteni a nép közé és akkor hálás lesz a következő választáson. Vagy tévednék esetleg, és már volt ilyen?

Na, mindegy, hagyjuk ezt, inkább lássuk a lehetőségeket

  • A kormány olyan intézkedéseket hoz és olyan támogatási rendszereket épít ki, amely az erre alkalmas hazai cégeknél innovatív, a mai általánosan jellemző, gyártószalag melletti munkáknál sokkal jobban fizető munkahelyek tömegét hozza létre, így a termékükért a vállalkozók többet kapnak, és többet is fizetnek a dolgozóiknak.

Azt javaslom, ezt gyorsan felejtsük el, egyrészt a kormánynak esze ágában sincs ilyesmi, különben sem tudja, hogy azt hogy kell, másrészt úgysem lenne ezekhez az állásokhoz megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő (lásd: rendőrségre bízott oktatás).

  • A kormány alaposan megemeli az összes állami vállalatnál és intézménynél dolgozók fizetését, mire megindul egy munkaerő áramlás az állami álláshelyek felé, ezért a piacra termelő vállalatoknak szintén fizetésemelést kell adni a dolgozóinak, hogy ne hagyják ott a céget, így a folyamat végeredménye a cél elérése.

Ilyen biztosan nem lesz, erre a célra különben sincs a kormánynak egy vasa se, meg aztán az infláció úgyis elvinné a többletet.

  • A kormány olyan oktatási rendszert épít ki és működtet, amelynek produktuma, a tömegesen rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő mágnesként vonzza a külföldi innovatív cégeket, hogy ide telepítsék a gyártó üzemeiket, sőt a fejlesztő részlegeket is. Mivel pedig az ilyen cégeknél a dolgozók sokkal jobb fizetést kapnak, mint a tömegtermelést folytató cégeknél a szalag melletti munkások, a drasztikus béremelési cél ezzel megvalósítható.

Miről tetszik beszélni? Hogy ilyen oktatást? Épít ki? A kormány? Na, lépjünk tovább, mielőtt röhögőgörcsöt kap valaki.

  • A kormány, illetve Orbán Viktor azzal próbálkozik ismét, amit már egyszer megtett, duplájára emeli a minimálbért.

Azt nem a kormány fizeti, hanem a cégek, ezért rengeteg előnye van, pl. a kormánynak nem kerül egy vasába sem egyetlen hátránya, hogy a cégek az emelést áthárítják a fogyasztókra, beindul az infláció, és hipp, volt fizetésemelkedés, de hopp. már nincs is. Még rosszabb, ha a cégek nem hárítják át, hanem úgy elmennek innen, mintha sose lettek volna itt. Ezzel kapcsolatban emlékezhetünk az Orbán – Medgyessy – Járai trióra, akiknek a (nem kicsi) kártételét Gyurcsánynak kellett helyrehozni. Akit részletesebben érdekel, itt  utána nézhet.

  • Persze a kormánynak lehetőségében áll az is, hogy szándékosan indítsa be az inflációt. Jól megadóztatja a cégeket, akik erre persze megemelik az áraikat, és ha sikerül ezzel elintézni évente úgy kb. 16,2 %-os inflációt, akkor (mivel az inflációval nem csak az árak mennek föl, hanem a bérek is) három év alatt a mai bruttó 637 700 forintos átlagbérből 1 000 000 forintos átlagbér lesz.

A módszer egyetlen hátránya, hogy semmilyen előnye nincs, mert a három év alatt ugyan mindennek a nominális értéke fölmegy (árak, bérek, adók), de a reálértéke semmit sem változik, azaz ugyanúgy élünk majd, mint most, csak nagyobb számokkal fogunk dobálózni, és a kormány büszkén hirdetheti, hogy teljesítette, amit vállalt. Hurrá. Az újabb kétharmad már zsebben is.

Ha a fenti módszereken átrágtuk magunkat, hamar rájöhetünk, milyen realitása van egy TÉNYLEGES azaz reál átlagbér növekedésnek, és az sem lesz többé titok, hogy a kormány kábé olyan viszonyban van a gazdasággal, mint a hajdúk a harangöntéssel.

De ez persze nem számít semmit. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a választók nagy része nem hogy nem rágja át magát a fentieken, hanem hozzájuk el sem jut, de ha eljutna is, úgysem olvassák el, azaz a csali a híveknek van kivetve, és ők rá is harapnak majd a bűvös egymillióra, mondhatni óraszám. Ezért van az, hogy a mindennel felszerelt, ellátott, kifényezett, népszerűsített, rogyásig támogatott, és abszolút képbe hozott Magyar Péter csak az óellenzék szavazóit söpörte be (igaz közülük mindet), ugyanis a FIDESZ hívők kizárólag azt tudják róla, hogy van, és majdnem olyan rossz, mint a Gyurcsány. Nála persze nem rosszabb, ugyanis ahol rosszaságversenyen Gyurcsány indul, ott az ördög maximum a hatodik lehet, de azért Józsi bácsi a faluszélen tisztában van vele, hogy a Magyar egy gonosz ember, mert nem tiszteli a jóságos Orbán miniszterelnök urat. Sőt, még csúnyákat is mond róla, ami aztán végképp elfogadhatatlan.

Saját, egyéni, különbejáratú véleményem szerint a kormány különösen nem fogja megerőltetni magát, hiszen nem ígért nagyot, a gazdasági helyzetünk meg a forint lesz olyan kedves és pár éven belül simán elintézi azt az egymilliós átlagot, ha meg magától nem sikerülne, és kell még hozzá valami, a nagy gazdasági machinátorok, majd a két utolsó módszer kombinációjával besegítenek.

Nem lesz ezzel gond. Az átlagbér 2010-ben 202 500 forint volt, onnan jutottunk el 14 év alatt 637 700 forintig, innen már megy ez simán akár 1 000 000-ig is, ugye? Jó, persze, ha figyelembe vesszük a 2010 óta megnőtt inflációt, akkor a mai 637 700 forint csak 284 687 forintot ér a 2010-es árakon, ami nem nagy etvasz 14 év alatt, de ígérni köztudomásúlag úgy kell, hogy az ígért eredmény akkor is bekövetkezzen, ha nem csinálunk semmit.

Vagy ha a dilettantizmusunk miatt csak rosszat csinálunk, akkor is.

Én még láttam egymilliárd bilpengőst. Sőt, játszottam is vele, ugyanis bátran nekem adták, mert nem ért valami sokat.

Még egy fél kiló zsírt sem lehetett belőle vásárolni.

Pénzügyi csőd fenyegeti Oroszország legnagyobb építési vállalatát

A Szamoljot az ukrajnai háború áldozata lehet, mert a nemzeti bank olyan magasra emelte a kamatokat, hogy azokat egyre nehezebb kifizetni, új kliensek pedig nem jelentkeznek, mert olyan drága a jelzálog hitel.

A fő tulaj, Jevgenyij Kenin el akarja adni a részesedését a cégben: ez mintegy 31%-ot tesz ki. A piaci értéke jelenleg 26,5 milliárd rubel, de ez gyorsan csökken. Az ok: a harmadik negyedévben az értékesítés 44%-kal csökkent!

Az első félévben a profit ráta mindössze 3% volt míg az előző évben 9%.

A cég részvényeinek értéke egyetlen napon 9%-kal csökkent – írta az amerikai Forbes magazin.

Az infláció és a rubel védelme miatt oly magas a kamatláb

A 19 %-os kamatláb megöli a vállalkozásokat, de a nemzeti bank attól tart, hogy különben elszabadul az infláció és a rubel tovább szánkázik lefelé a dollárral szemben. A szakértők szerint nemcsak az építőipar van bajban hanem az egész civil szektor hiszen Putyin az ukrajnai háború miatt mindent a hadiiparra koncentrál: ”Az építőipari vállalatok az elsők, amelyek a magas kamatláb áldozataivá válhatnak Oroszországban. A Szamojlot olyan nagy, hogy valószínűleg az államnak kellene megmentenie” – nyilatkozta a Forbesnak Janis Kluge. A német biztonságpolitikai kutatóintézet munkatársa hozzátette: az építőipari cégek után következhetnek az ipar vállalatok a kivégző osztag előtt.”
A Szamoljot építőipari cég 300 orosz városban tart fenn irodákat, és több mint 10 ezer munkatársa van.

Putyinnak az ukrajnai háború harmadik évében mind nehezebb fenntartani a látszatot, hogy “a különleges hadművelet “ nem érinti az orosz gazdaságot.

A Szamojlot építőipari óriás vezetői mindenesetre levonták a tanulságot, és kínai és tadzsikisztáni számlákra mentik a pénzüket Oroszországból.

Stiglitz: Mekkora veszélyt jelenthet egy Trump – Musk féle gazdaság?

“Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

“Trump egyre többet ígér a kampányban, de képtelen lesz betartani ígéreteit hiszen lehetetlen a cégek és a szupergazdagok adóját csökkenteni miközben finanszírozzuk  a katonai kiadásokat és a társadalombiztosítást, és ráadásul a költségvetés hiányát is csökkentjük”- mutat rá Stiglitz, aki külön kitér arra, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, milyen abszurd ötletekkel hozakodik elő a választási kampány finisében.

Mit állít a Tesla, a SpaceX és az X ura? Azt, hogy 2000 milliárd dollárral csökkentené az USA költségvetését! A legszebb ebben az ígéretben az, hogy Elon Musk cégei óriási mértékben függenek az állami megrendelésektől és támogatásoktól: a Tesla befuccsolt volna, ha nem jutott volna 465 millió dolláros hitelhez az Obama adminisztráció idején.

“Trump arra beszélné rá a Kongresszust, hogy önkényesen csökkentse a katonai, egészségügyi és oktatási kiadásokat, vágja meg a pénzügy és a kereskedelmi minisztérium költségvetését éppúgy mint a társadalombiztosításét és a Medicare kiadásait.”

Trumpnak már volt rá négy éve, hogy felszámolja “az adminisztratív államot”, és nem teljesítette az ígéretét. Ha most beváltaná a populista ígéreteit, akkor nem csökkenne a központi költségvetés deficitje hanem lényegesen növekedne: 7500 milliárd dollárt érne el a következő évtizedben.”

Trump alatt elszabadulhat az infláció

“Trump vámjai mindent megdrágítanának a piacon, és főként a közepes jövedelmű és szegény rétegek járnának pórul.”

Stiglitz elsősorban a Kína ellen tervezett vámokra utal, de Trump az Európai Uniót sem kímélné.

Az infláció a szegények adója: az USA polgárai egyre rövidebb ideig élnek: ez már így volt a Covid pandémia előtt is Trump elnöksége idején, és ugyanez a tendencia folytatódna ezúttal  is pedig a fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az élettartam.

“Az USA-ban a legnagyobbak a társadalmi különbségek a fejlett világban, Trump tervezett adócsökkentései csak tovább fokoznák ezt”

– hangsúlyozza Stiglitz, aki emlékeztet arra, hogy 23 Nobel díjas amerikai közgazdász biztosította támogatásáról Kamala Harrist egy felhívásban a választási kampány idején elvetve Trump elképzeléseit.

Trump csökkentené a tudomány támogatását

Az Egyesült Államok ereje elsősorban a tudományos és technológiai kutatásban és fejlesztésben van, de Donald Trump csökkentené a kiadásokat ezen a téren. Elhanyagolná a környezetvédelmet, mert a nagy olajtársaságok finanszírozzák a kampányát.

“Elon Musk sem érti, hogy a rövid távú haszon érdekében áldozza fel a jövőt amikor adócsökkentést kíván és egyidejűleg visszafogná a tudomány támogatását, noha az ő cégei is elsősorban ettől függenek.”

Végül a Nobel díjas Joseph Stiglitz levonja a tanulságot:

”Trump olyan járadékos kapitalizmust akar, amely előnyös Elon Musknak és a hozzá hasonló dollármilliárdosoknak, de az amerikaiak többsége számára nem”

– írja a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

Raskó György: a nyugdíjasok többsége elszegényedett az infláció miatt

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon számokkal igazolja, hogy Orbán legelszántabb támogató, a nyugdíjasok egyre rosszabban élnek, mert az élelmiszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak növekedését.

“A lakosság jórészének elfogyott a pénze, emiatt takarékosan vásárolnak, és akkor is csakis az OLCSÓ – Raskó kiemelése – termékeket. A sokkoló drágulást a KSH adatai is visszaigazolják: 2021 és 2024 augusztusa között az élelmiszerárak hazánkban átlagosan 60,2%-kal nőttek, miközben a teljes infláció “csak” 39,1%-kal emelkedett.”

A szegényebb néprétegek, és ide tartozik a nyugdíjasok döntő többsége is, relatíve szűkös költségvetésük sokkal nagyobb százalékát költik élelmiszerre mint a középosztály vagy a gazdagok.

“A nyugdíjasok totálisan elszegényedtek. Az ő inflációs rátájuk 40,5% három év alatt. A medián alatti nyugdíjasok a pénzüket a rezsire, gyógyszerre és élelmiszerre fordítják. 2022 nyara oda nem is futja nekik másra, ez egymillió 120 ezer embert jelent” – írja Raskó György a Facebookon. Aki hozzáfűzte:

“az Európai Unió inflációja a fele volt a magyarországinak!”

Magyarország, amely a múltban agrár gazdaságnak számított, az élelmiszerár inflációban is rekordot döntött az Európai Unióban: az uniós átlag 28,9%, a magyar 60,2%!”

Miért? Mert Magyarországon a legmagasabb az áfa: 27%, és a kormány ezenkívül is külön adókkal sújtja a vállalkozásokat és a kereskedelmi láncokat.

“Ilyen a világon sehol sincsen!” – hangsúlyozza Raskó György, aki jelenleg agrár vállalkozó és Magyar Péter tanácsadója.

További élelmiszer áremelkedés várható

13 hónapja szeptember produkálta a legnagyobb élelmiszer áremelkedést a globális piacon- közölte a FAO. Az ENSZ élelmezési világszervezete szerint a globális árindex 124%-ra emelkedett. Ez a mutató az öt legfontosabb élelmiszer átlagát fejezi ki: növényi olajok, gabona, hús, tej és cukor. Leginkább a cukor árindex növekedett: augusztusban 10%-kal, és elérte a 125%-ot.

A magyar élelmiszerárak jelentős mértékben függenek a nemzetközi hatásoktól, ezért további emelkedés várható a hazai piacokon is.

Az inflációs sokk véget ért – állapította meg a KSH, de a vásárlók mégsem költenek – búslakodik Nagy Márton gazdasági miniszter. Vajon miért nem? Mert az infláció ugyan csökkent, de az a magas árak lassúbb emelkedését mutatja miközben a jövedelmek egyáltalán nem nőttek az infláció mértékében az elmúlt három évben. A nettó medián keresetek 2020-hoz viszonyítva 68%-kal nőttek, a medián nyugdíjak 61%-kal.

A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől: a növekedés átlagosan 133 ezer forintot jelentett a dolgozók esetében míg a nyugdíjasok átlag 77 500 forintot kaptak.

Az  átlagos  fogyasztói  árindex  ebben  az  időszakban 45%-kal nőtt, az élelmiszereké      71%-kal! Vagyis a bérek és a nyugdíjak emelkedése kompenzálta az áremelkedést általában, de az élelmiszerek esetében ez nem igaz! Márpedig a szegényebb néprétegek költségvetésében jóval nagyobb szerepet játszanak az élelmiszerek mint a középosztály vagy a gazdagok kiadásaiban.

Vagyis az Orbán kormány leghűségesebb támogatói jártak a legrosszabbul, de mégiscsak ők szavazták meg az újabb kétharmadot 2022-ben. Miért? Mert a kormány a tizenharmadik havi nyugdíjjal és más szociális támogatással megvásárolta őket miközben az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy velük foglalkozzon. Az ellenzék a középosztály liberális gazdaságpolitikáját javasolja, amely a legszegényebb rétegek számára semmi jót sem jelent, ahogy ezt Bokros Lajos tudatta is a 2022-es választások előtt a Népszavában:

“nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsi csökkentés!”

Ez világos üzenet a legszegényebb néprétegek számára, akik a lakosság többségét teszik ki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

Makutyi dumák – (Elnézést, Iszlai úr!)

Írtam már a lentebbiekről bőségesen, de a FIDESZ nevű egybeszabott, már-már prokrusztészi konglomerátum csak nem akar leszállni róluk. Mostanában pláne sok a baj, nagyon kell uralniuk a közbeszédet, ugyanis az új sztár szintén diktálni szeret(ne), és ez ügyben tevékeny is, ahogy ezt láttuk a hőmérőzős és a gumicsizmás akciókban. A legközelebbi nyilván a mozdonyvezetés lesz, amivel bemutatja, milyen sokat késnek a vonatok. Eddig erről fogalmunk se volt. Kösz az infót, haver.

Tudjuk, persze, hogyne tudnánk, a közbeszéd tematizálása a legfontosabb, így aztán annak ismertetése, hogy a TISZA mit tervez a minimálbéresekkel, a nyugdíjasokkal meg a tanárokkal, nyilván majd később fogunk hallani. Valamikor. Ráérni ráér, hiszen valamelyik nagyeszű eszmefuttatásában olvastam a minap, hogy egy pártprogramot öt perc alatt meg lehet írni. Látod, látod, hülye déká, mit erőlködsz itt a kilencven oldalas programoddal! Elég lett volna annyi, mint Magyaréknál: nem lesz lopás, oszt punktum. Ennek megírása fél percbe se telik. A vicc az egészben az, hogy a nagyeszű ezen irománya megjelent. Nem is akárhol. Nem is akármilyen lapban.

A témavariálás fideszéknél úgy szokott kinézni, hogy a lerágott csontokat nem dobják el, hanem gondosan elteszik máskorra, és mikor támadják őket, például Románia GDP-jével példálózva, gúnyos mosoly kíséretében, akkor hirtelen előkapják az egyiket, és mintha még lenne rajta bármi, belecsámcsogják a képünkbe. De komolyan ám!

Hát akkor lássuk… mármint a csámcsogást.

Menczer Tamás:

Magyar Péter pártja nem akar rezsicsökkentést, a kormánypártok viszont akarnak, és azt Magyar Péterékkel szemben is meg fogjuk védeni. Magyar Péter tagadja a nyilvánvalót, azt állítja, hogy ők nem támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter egyik embere nem olyan hazudós, mint ő” – folytatta a kormánypárti politikus Gerzsenyi Gabriellának, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavait is idézve, aki Brüsszelben azt a kérdést tette fel: – Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” – Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést, nem akarja megvédeni az embereket, nem a magyar emberek oldalára állt.

Az csak a hülyék számára nem nyilvánvaló, hogy Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést (2011 és 2021 között is végig ezen dolgozott, mint EP képviselő), de most nem azt mondta.

Csak arról érdeklődött, hogy a kormány kiktől veszi el azt az összeget (Kuss legyen! Ez nem megszorítás!), amely a rezsicsökkentés miatt az államkasszából hiányozni fog, mert be kell tömni ám a lyukat. Szegény Varga, nem irigylem, egyáltalán.

Egyébként a rezsicsökkentés tényleg megvédi a magyar embereket. A legjobban azokat védi meg, akik a legtöbbet fogyasztanak. Megvédi az állam persze a gazdagokat is, mert így ők is részesülnek a csökkentésből. A két halmaz között jelentős az átfedés, így aztán igen jól jön a rezsicsökkentés a nemzet Mészárosának, enyhítendő az anyagi gondjait, és mivel ő is magyar, a magyar emberek megvédését tekintve sikeres az ügy! Van is jachtja Mészárosnak az Adrián!

Megjegyzendő még, hogy Bulgárián és Magyarországon kívül az össze többi állam nem a szolgáltatásokat, hanem a szegényeket támogatja, így ugyanis az állam olcsóbban jön ki, a gazdagok jobban takarékoskodnak (nekik van pénzük is hozzá), és a rendszer a többi állam szerint igazságosabb. Arról pedig, hogy rezsicsökkentés költségeit végül nem ám Orbán meg a sleppje fizeti, hanem az egyéb adók révén pont mi, azaz a szegény, megvédendő magyarok, nem kell mindenkinek tudni. A nép jó része nem is tudja, az hótziher!

Szentkirályi Alexandra:

A fővárosi cégek vezetésében eddig nagy arányban szerepeltek Gyurcsány Ferenchez köthető személyek. Például Draskovics Tiborra, a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is kulcsfontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A BKK igazgatóságában ülő politikus korábban volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere. De a már említett Mártha Imrét sem kell bemutatni a Demokratikus Koalíció elnökének, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2008-ban került a Magyar Villamos Művek (MVM) élére.

Ebben az az érdekes, hogy szegény, nemhogy a győzelemről, de még a versenyről is lemaradt jelöltasszony nem azt veti a nevezettek szemére, hogy rosszul dolgoztak, és ebből a városnak kára lett, hanem hogy ismerik Gyurcsányt. Na most, ha van olyan szabály, hogy „a Gyurcsányt ismerők biztosan rosszul dolgoznak”, akkor egyértelmű Szentkirályi felháborodása, ellenesetben viszont a helyzet az, hogy a „Hosszú haj, rövid ész” mondást ugyan nagyon helytelennek tartom, de vannak esetek, mikor el kell fogadni.

Egyébként a kormány tele van „Orbán Viktorhoz köthető személyekkel”. Azok ellen nincsen kifogása, tisztelt asszonyom?

Nyitrai Zsolt

A nyugdíjasoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, a magyar emberek, családok, éppen ezért a kormány mindig kiáll az érdekeikért és megvédi a juttatásaikat. Egyebek között visszaadtuk nekik a korábban a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ráadásul megemelt formában. Eddig 5 alkalommal fizettünk számukra nyugdíjprémiumot, amire 2010 előtt sosem volt példa”

Mint az már néhányunknak a könyökén jön ki, a legtöbbünknek viszont fogalma sincs róla, a baloldal a nyugdíjemelésre a svájci indexálást használta, amely nem csak az inflációtól, hanem a bérektől való lemaradástól is megvédte a nyugdíjakat. Orbánék persze rögtön változtattak, a svájci indexálást eltörölték, így 2011. óta a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, következésképpen a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsult. Jó kis megvédés, mi?

A baloldal nem elvette, hanem bevezette a 13. havit (Medgyessy), egy miniszterelnök volt, aki regnálása alatt végig fizette (Gyurcsány), Bajnai pedig szüneteltetni rendelte a világválság miatt, és azt mondta, ha a válságnak vége, újból fizethető. Orbán a világgazdaság szárnyalása és az ide ömlő EU pénzek ellenére 10 évig nem fizette, azaz jóságos visszaadásról szó sincs, hanem 10 évig ellopta a nyugdíjasoktól, akik ezt az eltolvajolt pénzt már sohasem fogják visszakapni.

A nyugdíjprémiumot nem Orbán, hanem Bajnai vezette be (ezért „nem fizették 2010. előtt” – remélem, érthető). Bajnai azt mondta, ha az országnak jól megy, azaz a GDP növekmény > 3,5 %, kapjanak belőle  a nyugdíjasok is. Ezen az alapon Orbánéknak tehát nem ötször, hanem már hétszer kellett volna fizetniük, ha betartják Bajnai előírását. De nem tartották be.

Az pedig, hogy a nyugdíjpénztárak tőkéjének lenyúlásával a jövő nyugdíjasaitól elvették az akkori GDP 10 %-át (melynek jó részét Gyurcsányék gyűjtötték össze), a nyugdíjasok tönkretételének nagy művén már csak a korona.

Orbán Balázs

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek után, ha valamelyik fideszes szidni merné a Kádár korszakot (amely orosz gyarmaton való élést Orbán Balázs önként választaná ’56-ban a forradalom helyett), vagy a negyvennyolcas hősöket emlegetné (amikor Orbán Balázs eltanácsolná Kossuthékat a forradalomtól, mondván, nincs értelme az egésznek, mert valaki úgyis behívja majd a ruszkikat), az a szerencsétlen nyugodtan körberöhöghető. Csak ne legyen balhé, igaz, Orbán Balázs úr? És ne tessenek jönni nekünk Trianonnal, mert ott Magyarország ugyanúgy területeket vesztett, ahogy most az ukránoknak tanácsolja, hogy inkább veszítsenek területeket. Miután pedig a gyarmat az gyarmat, ha mi kerülnénk Oroszországtól függő helyzetbe, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt Putyin úgy zavarná szanaszét, mint a sicc. Persze Viktor a helyén maradhatna, mint háromujjas báb, és végre tüzelhetnénk az orosz gázt dögivel.

Na, kérem, hát ezeket a megunhatatlanul ugyanolyan hazugságlepleket próbálják fideszék újból és újból és megint csak ráteríteni a választói tömegekre, hogy azok a sötétben botorkáljanak, és nehogy lássanak valamit a szegényházi olimpia leendő országában, ahol a dolgok egyre rosszabbul mennek.

Az igazi röhej az, hogy hogy továbbra is hisszük és hagyjuk. A Viktor mégiscsak jobb, mint a Gyurcsány, nem? Húzd rá cigány, csak azért is! Harcoljon a hazáért a rosseb!

Na, így vigadunk mi.

Hat év alatt kétszeresére emelkedtek az élelmiszer árak Magyarországon

Ennél látványosabb kudarc nem sok van a nemzeti együttműködés történetében hiszen az Európai Unióban “mindössze“ 40%-os volt az áremelkedés ugyanebben az időszakban. Magyarország hagyományosan mezőgazdasági ország  volt, amely exportálja az élelmiszert, akkor miért ez a hatalmas élelmiszer infláció az elmúlt hat évben?

Erre nem siet válaszolni sem a miniszterelnök, de az ellenzék sem. A magyar agrárpolitika kudarca ugyanis évtizedekre vezethető vissza, azért felelősek a baloldali kormányok éppúgy mint a jobboldaliak. A rendszerváltás gazdasági kudarca itt tetten érhető: az egykori sikerágazat leszerepelt.

Vita az ársapkáról

Miután az árstopot és a kötelező akciózást kivezette a kormány egyetlen hónap alatt a liszt ára 38%-kal, a cukor 13,9%-kal, az étolaj 9%-kal drágult.

Matolcsy György – sok ellenzéki közgazdászhoz hasonlóan az ársapkák kivezetését sürgette évek óta:

”3-4% veszteséget, azaz inflációs többletet okoz az ársapkák alkalmazása, ezért azonnal ki kell vezetni minden ársapkát!”

Az eredmény: 2023-ban olcsóbb volt az élelmiszer Spanyolországban, Hollandiában és Romániában. Tegyük hozzá Hollandiában és Spanyolországban lényegesen magasabbak a keresetek mint nálunk.

Miért alkalmazta a kormány az ársapkát és a kötelező akciózást? Mert saját közvéleménye, a legszegényebb választópolgárok előtt, bizonyítani akarta: “pártunk és kormányunk fellép az infláció ellen.”

Azt már nem tették hozzá, hogy az Európa bajnok inflációt épp a kormány okozta, amely ily módon szedte vissza azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választások megnyerésére fordított.

1 millió forintos minimálbér

Magyar Péternek ezt a jól hangzó ígéretét a közgazdászok jelentős része sietett demagógiának nyilvánítani holott az ellenzék vezére Orbán Viktor elképzeléseinek alapos ismeretében közölhette: 2030-ra a minimálbér  elérheti  az 1 millió forintot!

Miért? Mert Orbán Viktor minden bizonnyal úgy akarja megnyerni a 2026-os választást mint a 2022-ben: a legszegényebb rétegek megvásárlásával. Csakhogy míg korábban jöttek a pénzek Brüsszelből, most csak csordogálnak. Az európai konjunktúra jóval kedvezőbb volt, a következő évek csak csekély növekedést ígérnek. A magyar gazdaság fellendülése nem várható viszont legkevesebb 2500 milliárd forintra van szüksége a miniszterelnöknek hiszen az általa gerjesztett “választási” infláció mindenütt megnövelte az árakat. Mire készül Orbán Viktor? Minden valószínűség szerint arra, hogy újra beveti az infláció csodafegyverét: megpróbálja megvásárolni a szavazókat, majd utána visszaveszi a pénzt a magasabb árakkal. Így az egymillió forintos minimálbér már nem is hangzik oly fantasztikusan.

Más kérdés, hogy az mennyit ér majd euróban vagy dollárban?

Orbán: “Európa lemarad mint a borravaló”

A magyar miniszterelnök szokásos pénteki interjújában az elmúlt hét legizgalmasabb jelenségének a Draghi jelentést nevezte. Az Európai Központi Bank ex elnöke, Olaszország egykori kormányfője a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Ezért is választotta ezt a jelszót a soros magyar elnökség is az Európai Unióban.

Orbán Viktor így összegezte a Draghi jelentés legfőbb tanulságát: ”Ellép mellettünk az Egyesült Államok is meg Kína is. És Európa lemaradt mint a borravaló.”

Való igaz: az Európai Unió gazdasága stagnál míg az amerikai és a kínai GDP növekszik. Hogy lehet ezen változtatni? “Vagy benevezünk erre a versenyre vagy diszkvalifikáljuk az ellenfelet. Az utóbbi a blokkosodás. Az Európai Unió blokkosodni akar, de Magyarország számára ez tragédia lenne” – jelentette ki Orbán Viktor. Aki hozzátette:

”Magyarországnak versenyeznie kell. Magyarországnak az a jó, ha a világgazdaság egységes.”

Hány versenyképes magyar céget ismer a miniszterelnök?

A magyar oligarchák cégei csakis a magyar piacon versenyképesek, de ott is csak addig és azért, mert a miniszterelnök áll mögöttük.

A nemzeti együttműködés rendszere versenyképtelen, és ezt Orbán Viktor tudja a legjobban hiszen ő üzemelteti azt. Mindennek ellenére a magyar miniszterelnök közölte boldog és dolgos népünkkel:

“a magyar gazdaság a fellendülés kapujában áll”

A magyar miniszterelnök szerint “túl vagyunk a nehezén.” Mit érthetett ezen? Talán azt, hogy több mint 1500 milliárd forinttal megvásárolta a 2022-es választást, majd ezt a pénzt szépen visszaszedte az Európa rekorder inflációval. Mészáros Lőrinc vagyona épp ebben a 2023-as évben amikor szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala magas infláció miatt – ahogy erre Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is rámutatott a közgazdász vándorgyűlésen, csekély 50%-kal növekedett, és elérte a 990 milliárd forintot. Miatta tehát nem kell aggódnunk hiszen nehéz időszakban is jól teljesített.

De mi lesz a magyar lakossággal, amely 2026-ban újra szavazhat arról, hogy kívánja-e folytatni a nemzeti együttműködés nem épp sikeres rendszerét? A Bloomberg arról írt, hogy Orbán már az idén megkezdi a felkészülést a választásokra. Varga Mihály pénzügyminiszter, aki várhatóan Matolcsy György utóda lesz a Nemzeti Bank élén cáfolta ezt.

A Nemzeti Bank fő célja az infláció elleni harc, emiatt került szembe Matolcsy György Orbán Viktorral.

Matolcsy szerint Orbán álma arról, hogy az Európai Unió öt legfejlettebb állama közé kerüljünk 2030-ra nem teljesül. A miniszterelnök 2021-ben letért a jó útról – Matolcsy szerint. Akkor kezdte meg Orbán a választópolgárok megvásárlását. A miniszterelnök most ugyanerre készül csakhogy üres a zsebe. Brüsszelből nem jön a pénz: az euró milliárdok jórésze be van fagyasztva. Érdekes módon erről nem tett említést Orbán Viktor amikor visszatért a Kossuth rádió mikrofonja elé. Hogy lett Magyarország az Európai Unió legszegényebb  és legkorruptabb állama?

Miért is van befagyasztva az eurómilliárdok jórésze Brüsszelben? Netán azért, mert a kormányfő rokonai, barátai és üzletfelei egy kicsit túlságosan sokat lopnak?

A miniszterelnöknek mindenesetre a semmiből kellene pénzt teremtenie, és erre a Nemzeti Banknál nincsen alkalmasabb intézmény. A nagy átverést 2026-ban inflációs pénzteremtésből és drága külföldi hitelekből kell végrehajtania a Nemzeti Banknak. A váltás az elnöki poszton jövő tavasszal lesz vagyis egy évvel a választások előtt. Ideális időpont az ismétlésre: a szegény szavazó polgárok megvásárlására. Utána pedig jöhet az infláció, a forint leértékelődése. Orbán terve már készen lehet, de hogyha nem Trumpot választják meg az USA-ban, akkor közbeszólhat a végzet: az Egyesült Államok amnesztiát kínálhat neki is mint Maduro venezuelai elnöknek: elhúzhat pereputtyával és összes lopott vagyonával!

Orbán egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a 2022-es választások megnyerése után.

Ebben a leszálló ágban nem leányálom a kormányzás, de

Orbán Viktor nem is azzal foglalkozik hanem a választók átverésével. Eddig bejött…

Több mint kétharmad az Európai Ügyészség mellett

A Policy Solutions felmérése szerint a magyar lakosság 68%-a úgy véli: jobb lenne, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Egy ilyen lépés mindenképp hozzájárulna ahhoz, hogy kiolvadjon a Brüsszelben befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy része. Miért nem lép mégsem Orbán Viktor?

Magyarországot a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nevezte. Válaszul a Szuverenitásvédelmi hivatal vizsgálódni kezdett a Transparency International ellen. Mindez nem változtat a közvélemény ítéletén, melyet Orbán Viktor figyelembe szokott venni. Románia, amely korrupcióban nemigen marad el Magyarország mögött tagja az európai ügyészségnek, melynek vezetője az a Laura Codruta Kövesi, akit kiutáltak hazájából épp korrupcióellenes kampányai miatt. Tiborcz István miatt tartózkodik Orbán?

Erre kérdezett rá a Facebookon Magyar Péter:

”hogy lehet az, hogy Tiborcz István 500 milliárd forintos vagyont harácsolt össze tíz év alatt?!”

– tudakolja az ellenzék legnépszerűbb politikusa.

A Medián a biztos szavazók körében már csak 4%-os különbséget mért a Fidesz és a Tisza párt között. Ez figyelmeztetés Orbán Viktornak: ideje komolyan venni Magyar Pétert, aki aziránt érdeklődött:

”Az önök ipari méretű korrupciója miatt felfüggesztett uniós források hiányában az egészségügyben és a közlekedésben minden fejlesztést le kellett állítani. Miniszterelnök úr, önnek csakugyan fontosabb a családja gazdagodása mint a magyar emberek egészsége és biztonságos közlekedése?!”

Magyar Péter persze rákérdezhetett volna Mészáros Lőrinc vagyonára is hiszen a leggazdagabb magyar – Orbán Viktor alteregója – egyetlen évben 50%-kal növelte vagyonát miközben a magyar lakosság döntő többségének életszínvonala csökkent a magas infláció miatt.

Orbán kedvenc plébánosa meleg partikon vett részt és meleg pornó is készült róla

Bese Gergő dunavecsei plébános szentelte fel a Karmelita kolostort, ahonnan Orbán Viktor Magyarországot irányítja. Jóra bízta Orbán Viktor ezt is, pont mint alkotmányunk átformálását alaptörvénnyé átírni.

A miniszterelnök most éppoly kínos üggyel kerül szembe mint Szájer József esetében. A Fidesz alapító tagja, Orbán Viktor jóbarátja, az Európai Parlament képviselője  meleg partin bukott le Brüsszelben, ahol a rendőrség azért jelent meg, mert a résztvevők nem tartották be a kijárási tilalmat a Covid pandémia idején. Ezt követően Szájer József az ereszbe kapaszkodva menekülni próbált, de elfogták. Orbán javaslatára minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből. Korábban viszont ő írta a magyar alkotmányt, és módosította úgy, hogy azt a meleg közösség sérelmesnek érezte. A Fidesz vezérkara régóta tudatában volt Szájer József hajlamainak, ezért is küldték ki Brüsszelbe. Az LMBTQ propaganda szerves része a Fidesz kampányainak, az Európai Unió bírálja is azt a törvényt, amely a pedofília kapcsán említi a melegeket is.

A harcos plébános

Bese Gergő plébános bírálta Hodász Andrást, aki beismerte melegségét, és kivált a katolikus egyházból – nem teljesen a saját akaratából. Most hasonló sorsra juthat a nemzeti együttműködés rendszerének harcos plébánosa is: sorsa a kalocsai érsek kezében van. Bábel Balázs érsek felfüggesztheti a plébánost vagy kizárhatja az egyházból. A törekvő kormánypárti plébános valószínűleg nem lesz ott Kötcsén, ahol Orbán Viktor a jobboldali holdudvar előtt felvázolja elképzeléseit. Érdekes, hogy Deák Dániel, a nagyon is kormányhű Századvég elemzője úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy Orbán Viktornak végre beszélnie kell Magyar Péterről hiszen egy 30%-os mozgalom vezetője. Ezenkívül a miniszterelnöknek valamit mondania kell az egészségügyről, melynek tűrhetetlen állapotát legutóbb épp Magyar Péter leplezte le.

Tusnádfürdőn Orbán kizárólag külpolitikáról beszélt mintha itthon minden rendben menne.

Szálasi Ferenc és a földgömb vezetés

A nyilas miniszterelnök a földgömb vezetésről beszélt híveinek Kőszegen amikor a második világháború végén már szinte az egész országot elfoglalta a szovjet hadsereg.

Szálasinak a siralmas állapotokról egy szava sem volt pedig Magyarország egymillió polgárát veszítette el a második világháborúban, melybe vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vitte bele az országot.

Van-e valamilyen mondanivalója a hazai helyzetről Orbán Viktornak? Ha reális körképet adna a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy évéről, akkor azt kellene közölnie: hölgyeim és uraim, megbuktunk! Miért? Mert annyira összevesztünk Brüsszellel, hogy onnan nem jönnek az eurómilliárdok. Enélkül viszont hosszú távon nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Cash flow problémáink vannak – ismerte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akit Orbán elküldött Pekingbe, hogy pénzt kunyeráljon a kínaiaktól holott a kínai fővárosban már korábban Matolcsy György tudtára adták: hitelt csakis piaci feltételek mellett adnak. Ingyen pénz nincsen. Akkor viszont miből finanszírozza Orbán a 2026-os választást? A 2022-es győzelem több mint 1500 milliárd forintba került. 2026-ban mindenképp több kell hiszen a kormány olyan inflációt indított el a megnyert választások után, amely radikálisan rontotta a választópolgárok életszínvonalát. A választópolgárok üzenete egyértelmű: több mézet a madzagra! Csakhogy Orbán Viktor pénzzavarban van, és nemcsak átmenetileg

Minimálbér

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít, és egyértelműen az élmezőnybe tartozik – közölte az NGM 2024. április 30-án. A kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon. Ehhez a kedden napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak.”

A szöveg tavasszal egészen jól hangzott, ám az a nyomorult GDP megint csak kibarmolt Suppanékkal, ugyanis a második negyedévben 0,2 százalékot esett, így aztán még az idénre várt, igencsak szerény 2,5 %-os növekedési célt is erősen megkérdőjelezte. Na, nertársak, most mi legyen? – hangzott el a kérdés, és Nagy Márton miniszter úr meg is próbált válaszolni rá:

A növekedés mértékét illetően meghatározó lesz a külső kereslet alakulása, valamint hogy mennyire tud bővülni a fogyasztás. A kormány szerint az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.

Jó ötlet, mi? Felemelni a minimálbért. És most magamtól idézek:

Aztán jött a Tocsik ügy, és a nagyon utált Bokros érával súlyosbítva ezt már Horn se bírta politikailag. Így aztán megbukott, Orbánék meg beleültek a készbe. Két évig nem csináltak semmit, csak vitették magukat a langy bokrosi hullámokkal (ipari fejlődés 1999 – 2000 között: 10,5 % – 18 %), és élvezték a Bokrostól örökölt éltanulóságot, de aztán valaki (Matolcsy?) a homlokára csapott, hogy ebből így nem lesz világraszóló siker, amelyet azért minden kormányzat szomjúhozik, mert a 4 – 5 % körüli éves GDP növekedéssel nem érjük be belátható időn belül Ausztriát. Ahhoz 7 – 8 % kellene. Évente. Kézenfekvő volt a módszer: pénzt kell önteni a nép közé, azzal meglódul a kereslet, a pékek tíz zsemle helyett tizenkettőt fognak sütni, sít, sít, heuréka. Igen ám, de önteni való pénz nem volt (az igazából soha sincs), fenti okból kitalálták, hogy majd jól megemelik a minimálbért, azt ugyanis nem az államnak kell fizetni, hanem a cégeknek. Örült az állam (több adóbevétel, több fogyasztás, nagyobb GDP, és mivel a GDP arányos államadósság egy hányados, még az adósság is csökkent kisujjmozdítás nélkül), és örültek a munkavállalók is, mert több pénz állt a házhoz. Egy darabig. Aztán a kis könnyűipari cégek a megnőtt munkaerő költség miatt úgy elmentek innen, mint a sicc. Ez az elmenés nagyrészt már Medgyessy regnálása alatt történt, mert a gépleszerelés, végkifizetések, adminisztráció nem megy egyik napról a másikra, kapott is a kormány a Parlamentben a FIDESZ-től, hogy Medgyessyék(?) elüldözik innen a cégeket, de hát hazudtak Orbánék már máskor is, nem volt gond nekik. A teljesen eszetlen módon megduplázott(!) minimálbér hatására az ipari fejlődés az Orbán kormány utolsó két évében drasztikusan visszaesett (2001.: 4 %, 2002.: 2,5 %), az ország munkaerő olcsóságból következő versenyképessége pedig zuhant.

Amit Medgyessy még Orbánéktól örökölt, az néhány szakma kiürülése, mégpedig a közszolgálatban. A teljesen ostoba módon duplájára emelt minimálbér a többi piaci bért is megnyomta (az állami szektort persze nem), és a tanítók, tanárok, nővérek tömegesen hagyták ott az iskolákat meg a kórházakat a több pénzért. Medgyessy úgy gondolta, a közszolgálati béreket felemeli, és ad 13. havi nyugdíjat, meg 13. havi fizetést, ezzel az egyensúly a reálszféra, a közszolgálati szféra és a nyugdíjszféra között helyreáll, aztán bokrosi mintára megint elinflálja a forintot, és Orbánék közgazdasági ámokfutása az olcsóságunk miatti újabb gazdasági ugrással máris korrigálva van (akkoriban még nem lett volna probléma elinflálni a forintot, lévén devizahitelesből elég kevés).

A terv lángelmés volt, csak az időzített bombával nem számolt. Az időzített bombát Járainak hívták, és Orbán örökségeként ült az MNB elnöki székében. Hát ő aztán „küzdött az infláció ellen” (meg is kapta a jutalmát érte már előre az első Orbán kormány által megszavazott horribilis fizetéssel, utána meg a Lex Járai formájában). Járai nem úgy „küzdött”, mint Surányi, aki hagyta Bokrost inflálni, hanem ellenkezőleg, Elképesztő, 12 %-os kamat, bivalyerős forint (230 forintos euró), Járai győzött, László Csabáék vesztettek, pluszként az ország is, mert akkora kár érte, mint ilyen rövid idő alatt még soha. A könnyűipari cégek naná, hogy nem jöttek vissza, az import olcsó lett, a pénz ment ki az országból, a nem minimálbéres multijaink exportbevétele pedig az erős forint miatt csökkent, így GDP növekedéssel nem tudtuk kinőni azt a közszolgálati béremelést és 13. havi nyugdíjat, amit Medgyessy vezetett be. Fentiek miatt szidják ma a közgazdászok szegény Medgyessyt, pedig legelsősorban Járai volt az, aki az akkor Magyarországot sújtó, nem kicsi gazdasági kárért felelős. Hogy kinek a bíztatására, az ismert, hogy tudatosan-e, az némileg bizonytalan (mivel Járai feltehetően nem ostoba, a helyzet még szomorúbbnak látszik).

Orbánék áldásos tevékenységének fő eredménye: Magyarország a ráoktrojált bérnövekedéssel túlfogyasztóvá vált (a termeléshez képest a jövedelmek előreszaladtak), és ezt valakinek helyre kellett állítani, mert a hitelfelvétel nem folytatódhatott a végtelenségig. Az Orbán-féle gazdasági saller hatásain Medgyessy csak rontott, helyrehozni Járai miatt nem tudta, maradt Gyurcsány. Megjegyzendő, hogy a túlfogyasztás visszafogása igenigen kellemetlen feladat (megszorítások, addig ingyenes szolgáltatások részbeni fizetőssé tétele, stb.), pláne, ha a nép nem tudja, hogy a helyrehozó nem azonos az elkövetővel. Mert nem tudja ám!”

Közbevetett kérdés: a fentiek ismeretében biztosan jó ötlet felemelni a minimálbért, tisztelt Nagy és Suppan urak?

Így aztán a 2006-ban győztes Gyurcsány lett az, akinek valahogy egyenesbe kellett hozni a gazdaságot (Orbánnak hatalmas mázlija volt, hogy 2006-ban vesztett), noha semmi köze nem volt az elrontáshoz, ráadásul neki és az MSZP-nek 2006-tól nem adatott meg a négyéves zavartalan kormányzás, de még egy féléves zavartalan kormányzás sem (lásd: őszödi beszéd kicsempészése).

Lássuk, mire jutottak Gyurcsányék a vérzivataros időkben a világválság kitöréséig. A GDP növekedése 2002. áprilisa és 2008. augusztusa között kb. 20 % (Orbán 14 éve alatt 38 %). A bruttó(!) GDP arányos adósság növekedése 55 %-ról 66 %-ra (jelenleg 74 %). Volt 13. havi fizetés, 13. havi nyugdíj, a várható éves hiány 2008. augusztusában 3 % (jelenleg 4,5 %), a CHF 168 forintot ért (jelenleg 419-et), az oktatásra és az egészségügyre többet költöttek GDP arányosan, mint ma, a MANYUP-ot nemhogy nem nyúlták le, de még évente növekedett is (a nyugdíjtőke kb. 90 %-át a Gyurcsány kormányok gyűjtötték össze, és 100 %-ban az Orbán kormányok költötték el), és persze nem voltunk bóvli kategóriában. Sőt, jobbak voltunk, mint ma (az adósbesorolásunk a S&P-nál 2010-ben  BBB plusz, ma BBB mínusz). Mindezt komoly támogatás nélkül, mert az EU-s pénzeket ugyan Gyurcsány tárgyalta le (többet sikerült neki kiverekedni, mint amennyit eredetileg Magyarországnak szántak), de a projektek csak 2008 – 2009-ben indultak el, és miután a végén fizettek, a pénz jó része már 2010. után, azaz Orbánékhoz érkezett.

Na, az „elmúltnyolcévesek” ennyire „szúrták el”. Azaz semennyire.

Bezzeg Orbán! Igaz, neki 14 év állt rendelkezésére, azaz volt ideje bőven elszúrni. Úgy is nézünk ki.

Vastagbetűs megjegyzés: a „Gyurcsány a hibás” alapelv a fentiektől teljesen függetlenül továbbra is folyamatosan alkalmazandó, ugyanúgy, mint eddig. Erre az alapelvre az itt leírtaknak semmiféle befolyása nincs.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK