A brüsszeli bizottság alelnöke, aki jogi ügyekben illetékes, a Der Standardnak elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozón megszavazott jogállami mechanizmus lehetővé teszi azt, hogy ne utaljanak ki pénzeket Magyarországnak és Lengyelországnak azon a címen, hogy kormányaik megsértik a jogállami alapelveket.
Vera Jourova szerint különbséget kell tenni a magyar és a lengyel kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan szalámizza le a jogállamot és a sajtószabadságot míg Varsóban Kaczynski a bíróságokra koncentrál. Politikai ellenőrzés alá akarja vonni az igazságszolgáltatást márpedig ez az Európai Unióban megengedhetlen.
Vera Jourova elismerte, hogy a magyar kormány hátráltathatja a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul, de aligha kétséges, hogy előbb-utóbb érvénybe fog lépni az az uniós döntés, mely összekapcsolja a jogállami normák betartását az uniós pénzekkel.
A hetes cikkely nem alkalmas
Vera Jourova közölte, hogy lehet ugyan vizsgálatokat indítani a hetes cikkely alapján, de szankciókat nem alkalmazhatnak vagyis komoly eredményt ettől nemigen lehet várni. A cseh biztos szerint korábban nem gondoltak arra, hogy a demokrácia visszafejlesztése megindulhat az Európai Unióban.
A valóságban persze nagyonis tudtak erről, de behunyták a fél szemüket, mert nem akartak foglalkozni a görög vagy a máltai demokrácia „sajátosságaival”. Ma is az a helyzet, hogy a magyar és a lengyel kormányt pécézték ki Brüsszelben, de megfeledkeznek Bulgáriáról és Romániáról, az Európai Unió két legkorruptabb országáról.
Szlovákiát sem érte különösebb bírálat a Fico rendszer idején noha mostanra csoportosan tartóztatják le a magasrangú rendőröket és befolyásos üzletembereket, akik a maffiával együttműködve „befolyásolták a kormányzatot”.
Vera Jourova úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a választó polgárok mondanának véleményt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski rendszeréről. Szlovákiában ez történt …
