Aki azt hinné, hogy ilyen nagy melegben nem lehet migránsozni, téved. Persze nem mindenkinek sikerül, eltökéltség kell hozzá, és megfelelési kényszer – szerencsére az Origónál mindkettőből van bőven. Az viszont jó hír, hogy a PestiSrácok szerint – szemben a sivalkodó sajtó állításaival – egyre javul Orbán és Trump viszonya.
Távozz tőlem, migráns!
„A bevándorlásbarát európai elit, és a közvélemény egyre távolabb van egymástól – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amit hét országban végzett el a YouGov intézet. Németországban és Svédországban bőven kétharmad fölött van a támogatottsága annak az álláspontnak, hogy az EU nem jól kezeli a migrációs válságot. Mindegyik országban többségben vannak azok, akik egyetlen további migránst sem fogadnának be.” (Origo: Nyugaton is torkig vannak a migránsokkal)
Minden rendben van, Magyarország egy demokrácia
„Egyre jobbak az amerikai-magyar kapcsolatok, ezt pedig a külföldi haladó sajtó nem nézi jó szemmel. Meglepő módon, szinte egyszerre a Bloomber és a New York Times is terjedelmes cikket szentelt a jelenségnek. A New York Times felidézi, nemrég még más szelek fújtak, a “független magyar sajtónak” ugyanis 700 ezer dollárt kellett volna kapnia a washingtoni külügyminisztériumtól, hogy ellensúlyozzák Orbán Viktor állítólagos médiafölényét, a programot azonban váratlanul lefújták. Ezt Simonyi András volt washingtoni nagykövet „hatalmas győzelemnek” nevezte, és ezzel azt az üzenetet küldte Magyarországnak az amerikai vezetés, hogy „minden rendben van, Magyarország egy demokrácia”.
A lap emlékeztet, hogy hasonló véleményen van David Cornsteint, az USA új budapesti nagykövete is, aki saját bevallása szerint a sajtószabadság híve, de nem látja úgy, hogy bármi ilyen jellegű gond lenne Magyarországon.” (PestiSrácok: Orbán Viktor és Donald Trump javuló kapcsolatai miatt sivalkodik a haladó sajtó)
Mártírnak áll a volt pásztói polgármester
„Emlékszünk még az MSZP 2012-es Éhségmenetére? Nem? Sebaj! Itt van helyette a pásztói időközi polgármester-választás vesztese, Dömsödi Gábor, aki a szocik „mártírkodását” is túlszárnyalva bejelentette: elment a munkaügyi hivatalba, és három hónapig segélyen (az ő esetében 160 ezer forinton) fog élni. Egy kis idő múlva pedig megpróbálkozik az oknyomozó újságírással. Hátha abból több jön be. És ha ez sem válik be neki, akkor jövőre újra elindul a polgármesteri székért. Nem fogadom el az eredményt, mert nem tudom elfogadni azt, hogy valaki, aki azt se tudja, hogy mire vállalkozik, lesz a város polgármestere, és tönkretesz mindent, amit sikerült elérni évek alatt. Ezt elfogadni nem lehet, én beletörődöm.” (888: Az ellenzék bukott polgármesterjelöltje a mártírkodásba menekül)
Bár kapná telibe a fa a fideszes elvtársnőt!
„Az ellenzéki tüntetések egyik főszervezője, Homonnay Gergely közösségi oldalán osztotta meg botrányos gondolatait szomszédasszonyáról, amiben a nő halálát kívánja, pusztán politikai beállítottsága miatt.
Szerda este a budapesti vihar lecsengése után Homonnay Gergely egy képet osztott meg közösségi oldalán. A kép mellé egy történetet is ismertetett, „Majdnem agyonb@szott egy fideszes nénit egy ledőlt fa” felütéssel. A történet lényege, hogy a viharban kidőlt egy fa, amelynek súlya alatt a társasház kerítése is megrogyott. Homonnay Gergely szomszédja, egy idősebb hölgy pedig – saját elmesélése szerint – majdnem a fa áldozatául esett, amit az ellenzéki aktivista fennhangon mesélt el az erkélyen. Ezzel álltólag zavarta a szomszédokat – írja a Figyelő.
H. Gergely szerint a néninek nem a migráncsoktól kellene félnie, hanem a jóistentól, aki most még csak figyelmeztette, hogy rossz úton jár, de legközelebb már telibe fogja kapni a fát, a fideszes elvtársnő azonban ezt sem hallotta meg. Homonnay Facebook posztjában megjegyzi, bár agyon csapta volna a kidőlt fa idős, fideszes szomszédját.” (Lokál: Fideszes nyugdíjasok halálát kívánja Homonnay)
Ezerrel dolgoznak a szombati budapesti tüntetés, a Mi vagyunk a többség 2.0 szervezői, hogy – ha nem is lesz olyan népes a részvétel, mint április 14-én volt -, ismét tömegek menjenek ki a Parlament elé. Ezúttal a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter is kiáll majd a színpadra, vele, és a tüntetés egyik szervezőjével, Homonnay Gergellyel beszéltünk.
Sokan nem egészen értették, noha ott volt, miért nem lépett fel a dobogóra Márki-Zay Péter a múlt szombati rendezvényen, miért csak az üzenetét olvasták fel. A hódmezővásárhelyi polgármester akkor úgy érezte, ő nem országos politikus, talán nem is az ő szavára kíváncsi a tömeg.
Most, amikor telefonon megkerestük, arról beszélt, hogy tévedett. „Nem tartom magam országos politikusnak, ezért hezitáltam, de nálunk a városban is sokan biztattak, hogy álljak ki az emberek elé, mert kíváncsiak a véleményemre. Most beadtam a derekam, és vállaltam a felszólalást.
Meggyőzött a tömeg lelkesedése, hogy tovább kell harcolni a demokrácia visszaállításáért.
Jó érzés látni, hogy sokan vagyunk, akik így gondoljuk” – mondta.
Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter
Természetesen nem árulta el, hogy mi lesz a holnapi mondanivalója, hiszen minden órában érkeznek újabb és újabb információk, de annak mindenképpen nyomatékosan szeretne hangot adni: ne adják fel a választások eredményében csalódott emberek – és elsősorban a fiatalok -, ne az emigrációt válasszák. Ne hagyják el az országot, mert a hazai körülményeket csak azok tudják megváltoztatni, akik itthon élnek, belülről próbálnak tenni valamit a demokratikus közéletért – mondta.
A hódmezővásárhelyi polgármester is úgy gondolja,
irreális új választásokat követelni, hiszen attól még a választások igazságtalanságán nem lehet változtatni.
Ebben a helyzetben a tüntetőknek egy szolidabb célt kell meghatározniuk. Nevezetesen a tanulságok levonását, amivel reményt lehet adni a jövőre nézve. Olyan dolgokért kell a hangjukat felemelni, ami közelebb vihet a demokrácia felélesztéséhez. Úgy látja, ki kellene követelni a kormánytól, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, mert ha ez nem történik meg, akkor a jogállamiság súlyosan sérül. A tüntetőknek addig kellene követelniük a tájékoztatás szabadságát, amíg el nem érik, hogy le lehessen leplezni azokat a hazugságokat, amelyekkel évek óta butítja a kormányzat a valós információktól elzárt kisembereket.
Az ellenzék választási kudarca sok mindenre visszavezethető, a tanulságokat a politika minden szereplőjének le kell vonnia. Akik megosztották a Fidesz-KDNP ellen fellépő pártok összefogását, nagy bűnt követtek el, mert nem ismerték fel, hogy a választók elemi igénye lett volna a pártok egységes fellépése.
Márki-Zay Péter a maga részéről is levont bizonyos tanulságokat. Úgy gondolja, nem szabad belenyugodni a mostani vereségbe, nem szabad feladni a harcot a mostani kormányzattal szemben. Szerinte a következő hónapokban, években létre kell hozni egy olyan „ernyőszervezetet”, mint amilyen annak idején Lengyelországban a Szolidaritás volt.
Egy népfrontos összefogás keretében, alulról és elölről kellene építkezni,
szervezni a most még a különféle pártok körül tömörülő, változást követelő embereket. Úgy véli, egy sikeres kormányváltásra ez adna reményt. Amíg a kormányzat kezében a maihoz hasonló információmonopólium van, addig az ország közvéleménye manipulálható, lehet ijesztgetni migránsokkal, Toroczkaival, Gyurcsánnyal, a végeredmény mindig ugyanaz lesz: a szavazatok többségét a Fidesz sepri be.
Meggyőződése, hogy át kell törni azokat a falakat is, amelyek ma a pártok közötti párbeszéd útjában állnak. Voltak erre korábban is kísérletek, de azok a legtöbbször kudarccal végződtek. Pedig az ellenzék hitelességét ezzel lehetne a legjobban erősíteni.
A félelem szellemét a mostanihoz hasonló tüntetéssorozatok űzhetik el:
bátorságot adnak az embereknek, hogy ki merjenek állni a véleményükért.
Homonnay Gergely. Forrás: Facebook
A sajtószabadság lesz a mostani tüntetés középpontjában, ezért vonulunk szimbolikusan a Szabad sajtó útjára – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek az egyik szervező, Homonnay Gergely.
Úgy gondolja, a „senkik forradalma” folytatódik, amelytől azt reméli, hogy fölrázza az embereket, és megszűnik a közöny a politika iránt. A szervezőket is aggasztja, hogy ez a szombat munkanap, de abban reménykednek, hogy az esti órákra azért ismét összegyűlik majd az elégedetlenek akkora tömege, ami a propaganda minisztert is meggyőzi, a tüntetéseket ne tekintse bolhacirkusznak. (Eddig 19 ezren jelezték a Facebookon, hogy részt vennének a rendezvényen, az érdeklődők száma pedig 50 ezer, ami nagyon sok, de messze elmarad a múlt szombati számoktól.)
Számomra igazi élményt jelentett a múlt szombaton, hogy a tömegben – politikai hovatartozásunktól függetlenül – tudtunk egymással értelmesen beszélgetni – fogalmazta meg Homonnay. Elmesélte az egyik élményét is: odalépett hozzá egy ősz hajú, idős néni, megsimogatta az arcát és azt mondta: „édes fiam, ’56-ban sem voltunk itt ennyien”.
Persze nagyon fontos a tömegek támogatása, de még fontosabbak a szervezők szerint azok a követelések, amelyek megvalósítására szeretnék buzdítani a résztvevőket. Pusztán új választásokat nem érdemes követelni, előbb azokat a feltételeket kell megteremteni, amelyek megvalósulása esetén a választások végre igazságosabb eredményt hozhatnak. Ki kell követelni a parlamenti kétharmadtól, hogy fogadjanak el egy új, demokratikusabb, igazságosabb választási törvényt, még akkor is, ha az nem az ő érdekeiket szolgálja. Követelni kell a hatalmi ágak szétválasztását, amely nélkül nem létezik polgári demokrácia. Különösen fontos igény, hogy adja vissza a kormány az ügyészség függetlenségét, ne indítson támadást a bíróságok ellen, és biztosítsa a közmédia pártatlanságát. Ha az utcai demonstrációkkal ezeket ki lehet kényszeríteni, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz a polgári demokráciához, amiben a rendszerváltáskor reménykedtünk.
Meglehetősen ingerült hangon utasította el azt a vitát, amely a napokban kering a közbeszédben: felvegyék-e az ellenzéki pártok képviselői a mandátumaikat, vagy inkább maradjanak távol a parlamenti bábjátéktól? Aki a távolmaradásra biztat, az ki akarja venni az ellenzék kezéből az utolsó fegyvert is, véli Homonnay, mert azzal az ellenzék elveszítené azt a kevéske lehetőségét is, hogy betekinthessen bizonyos iratokba, vizsgálatokat kezdeményezzen, szóvá tehesse a kormányzat esetleges túlkapásait a parlamenti keretek között. Erről kellene lemondania a távol maradó ellenzéknek, ami megbocsáthatatlan hiba volna.
A mi vagyunk a többség 1.0
MTI Fotó: Mónus Márton
Vajon érettek vagyunk-e a demokráciára? – így is feltehetjük Homonnay Gergely szerint a kérdést.
Folytatjuk a sárdobálást a Fideszre és egymásra, vagy megpróbáljuk a tömegek figyelmét a valós problémákra irányítani?
Joggal vonhat minket kérdőre Európa demokratikus közvéleménye, miért csak most mennek utcára a magyarok? Miért nem a választások előtt tiltakoztak a hazugságok ellen, miért nem követelték már korábban is a tájékoztatás hitelességét? Miért nem tüntettek milliók 2010-ben, 2011-ben, amikor kisajátították a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát, amikor meghozták a mai választási törvényt, az egypárti Alaptörvényt? Szerinte nehezen értik meg, hogy a magyar népnek nincsenek évszázados tapasztalatai a demokráciát illetően. Mi soha nem harcoltunk meg ezért, arra szocializálódtunk, hogy majd az állam minden gondunkat megoldja – mondta. Úgy véli, hogy tanultuk meg, hogy ha nem tetszik valami az életünkben, akkor ki kell állnunk a megváltoztatásáért. A tüntetéssorozat szervezői nevében mondja: a most utcára vonuló tömegek talán már megértették ezt is.
Homonnay úgy gondolja, valamiféle változás tanúi vagyunk.
Budapesten és vidéken is egyre többen „felálltak” a foteljeikből,
belátják, hogy nem szabad a Messiásra várni. A maga részéről nem híve a karizmatikus vezetők „uralmának”, de elfogadja, hogy ilyenekre is szükség van a politikai palettán. Ő is úgy gondolja: alulról és elölről kell kezdeni az ellenzék építkezését, el kell jutni a legkisebb falvakba is, beszélni, felvilágosítani mindenkit, aki kíváncsi az igazságra. Az elégedetleneknek maguknak kell megszervezniük a politikai hovatartozástól független médiájukat, ha már a kormányzat távolt tart minden másként gondolkodót a nyilvánosságtól. Még úgy is, ha a finanszírozását a közösségnek is kell felvállalnia.
„Mi vagyunk a többség” – ezzel kezdődött és ezzel ért véget a budapesti ellenzéki megoldás, amelynek résztvevő zsúfolásig megtöltötték a teret – és még a környező utcákra is jutottak. A résztvevők magas számára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy miközben a Kossuth térre már megérkeztek az első felvonulók az Operától, a tömeg vége még mindig az Operánál volt. A békés, de határozott követeléseket megfogalmazó demonstráció résztvevői jövő szombatra újabb tüntetést hirdettek. Új választásokat is akarnak. Az est a budapesti tüntetéseknek szinte már a névjegyévé vált világító telefonokkal ért véget.
A kormány gyűlöletkampánya ellen, a demokráciáért és egy új választási törvényért meghirdetett tüntetésen rengeteg volt a fiatal, ott voltak a tömegben az ellenzéki pártok emberei, így az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakult ki, hogy együtt vonult a DK-soktól a Jobbikosokon át a teljes politikai és civil paletta. Uniós, magyar és árpád sávos lobogók alatt, házilag barkácsolt táblákkal özönlött a Kossuth térre a tömeg, s közben – majd később a téren is – rendre jelszavakat skandált.
„Mocskos Fidesz”, „Viktátor”, ”Rénszarvas”, Mi vagyunk a nép!”, „Mi vagyunk a többség”
A tüntetés szervezői civilek voltak, a korábbi netadós tüntetéseket szervező Gulyás Balázs, a diáktüntetéseket szervező Gyetvai Viktor és a Puszi Erzsi brandet gondozó Hommonay Gergely.
A budapesti tüntetéssel egyidőben több magyar és nyugat-európai városban tartottak szimpátiatüntetéseket ott élő magyarok. Ezekről itt és itt olvashatnak.
Az első felszólaló Lányi Örs, a tüntetés kezdeményezője volt. A Sóskútról érkezett vidéki diák arról beszélt, hogy azért van itt, mert szeretne egyszer az életben érvényesülni a saját hazájában. Mint vidéki is mondta, hogy Orbán elfelejtette, hogy honnan jött.
„Édesapám is gázszerelő, de mégsem vagyunk milliárdosok, mert nem vagyunk Orbán Viktor barátai, és mert nem hajtunk fejet”
– szögezte le. Majd hangsúlyozta, hogy nem akar újabb 15 éves uralmat az országban.
A Ligetvédőkkel híressé vált raszta rapper, G Rasa a többi között arról beszélt, hogy „mi vagyunk a többség”.
De most úgy döntöttünk, hogy példát mutatunk az ellenzéknek, mert nem csak a kormányról van szó, hanem az egész politikai elitről
– mondott ki egy olyan gondolatot, amelyet később majdnem minden felszólaló ilyen vagy olyan módon hangsúlyozott. A demonstráció ugyanis – mint kiderült – nem csak a Fidesz és Orbán Viktor bírálatáról szólt, kapott eleget az ellenzék is amiatt, hogy képtelen volt megfelelni az emberek elvárásainak. G Ras leszögezte: „A kamukrácia, annak vezetője, Orbán bukni fog. Békésen, erőszakmentesen, de meg fogjuk dönteni a NER—t, a viktatórát. Ez most nem valaminek a vége, hanem a kezdete!
Lukácsi Katalin, a KDNP-t ott hagyó fiatal politikus, a Viszlát Kétharmad aktivistája Jászjákóhaláról származik, így nem csoda, hogy beszédében nagy hangsúllyal szólt arról, hogy az ellenzéki pártoknak nagyon súlyos feladataik vannak vidéken.
A Fidesz megvásárolta a szegények szavazatait, amit nem szabad hagyni.
Összefogást sürgetett – miként minden felszólaló –, s leszögezte: ha sokan mozdulunk, meghátrál a hatalom.
Dr. Szendrő-Németh Tamás szombathelyi jogász lelkesítő beszédét a szabadságra hegyezte ki, rámutatva: vannak, akik most azt az utat választják, hogy csomagolnak és elmennek Magyarországról; mások befogják a fülüket, lehunyják a szemüket; de a többség egyenes gerinccel akar élni a saját hazájában. „Egyetlen igazi veszíteni valónk van, a becsületünk, de azt nem adjuk!” – húzta alá, majd megdolgoztatta a tömeget, kérdezve:
Cserben hagynátok a hazátokat?
Tudnátok eltört gerinccel élni?
Szolgái akartok lenni egy korrupt hatalomnak?
A válaszok hallatán kijelentette: „Soha ne felejtsük el, ahhoz, hogy még egyszer ne tudjanak kijátszani minket egymás ellen, össze kell fognunk, csak akkor tudjuk megvédeni a szabadságunkat”.
Gulyás Balázs, az internetadó tüntetés szervezője indulatosan beszélt arról, hogy mennyire brutálisan lejtett a pálya a választáson a Fidesznek. A tüntetőket interaktívan bevonva a kérdés-feleletbe sorolta lejtős pálya elemeit – választókerületek megrajzolása, a koordináció büntetése, a kamupártok finanszírozása, a külhoniak szervezett szavaztatása, a lezüllesztett kormánymédia szerepe –, majd leszögezte: „Ez minimum csalás, s az iskolából is tudjuk, a csalásnak mindig a bukás a következménye. Kivéve, ha a Fidesz vállalja az ismételt vizsgát – tette hozzá.
„Ha a Fideszben van becsület, akkor feloszlatja a Parlamentet és új választásit ír ki”, közölte hozzátéve: Áder János pedig megmutathatná, hogy államfő, s nem csak egy bajszos báb.
Gulyás végül meghirdette a mostani tüntetés folytatását: jövő szombatra ugyancak a Kossuth térre
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ugyan nem jelent meg személyesen, de levelet küldött, amit felolvastak a demonstráción. A többi között arról szólt a levélben, hogy le kell vonnunk a tanulságokat, és el kell kezdeni építkezni.
Az egymással marakodó ellenzékiek bukásra vannak ítélve
– fejtette ki. Ahogy Vásárhelyen, úgy az egész az országban is a legfontosabb, hogy fogjon össze mindenki, aki demokráciában, jogállamban és Európában akar élni. „A választás megmutatta, hogy mi vagyunk többen. Fogjunk össze, ne tűrjük el a jogtiprást.”
A szabadság kis köreinek megalakítására buzdított, mint írta, az önkényuralom legfőbb ellenfele az egységes szervezett ellenzék. „Az internetadót és a vasárnapi boltzárat is meg tudtuk akadályozni, ebben a rendszerben is lehet győzni” – szögezte le hozzáfűzve: népszavazásokat kell kicsikarni, elsőként azzal a céllal, hogy elérjük a csatlakozásunkat az Európai Ügyészséghez.
Homonnay Gergely, író, újságíró, tanár beszédében felidézte, hogy gyerekkorában sokszor kérdezte a nagyszüleit, hogy miért hagyták Rákosit annyi ideig hatalomban. „Mert féltünk” – jött a válasz. „Hát én nem félek!” – mondta, „Mi nem félünk!”. Mi már megtapasztaltuk a szabadságot, s nem adjuk fel Mint mondta: három kérésünk van:
A jelen hatályos választási törvény arra alkalmas, hogy a Fideszt bebetonozza a hatalomba. Ezt nem akarjuk.
Amíg Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen korrupciós esetet sem vizsgálnak ki. Polt Péter takarodj!
Mindenki élhessen az információszabadsághoz való jogával!
Homonnay szerint az egyetlen esély, hogy a hatalom megijed. Ezt el kell érni, de úgy, hogy békések maradunk a jogállamért jogállami kertek között harcolunk.
Nyáry Luca diák saját hazaszeretetről tanúskodó versét szavalta el, majd Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tüntetéseinek szervezője mondta el az est záróbeszédét. Mint kifejtette: a mostani határozott, de erőszakmentes tüntetés egy folyamat kezdetet, s remény arra, hogy nem kell elmenni az országból. Ez a választási rendszer nem tisztességes – szögezte le, s nagy problémának mondta a szabad sajtó hiányát is. Azok a vidéki emberek, akik félelemben élnek a Fideszes nagyuraktól esélyük sincs arra, hogy hiteles információhoz jussanak.
Ő is összefogást sürgetett, mint mondta: minden ellenzéki pártnak közösen kell tenni. El kell indulnia tárgyalásnak az ellenzéki pártok között arról, hogyan képesek közös stratégiát alkotni a következő évekre. Legközelebb egyetlen ellenzéki jelöltnek kell indulnia a Fideszessel szemben.
A tüntetés a magyar és az európai himnusz éneklésével ért véget. Nagyon sokan távoztak is, de még órákkal később is nagy tömeg volt a téren, „Orbán takarodj”-ot skandálva, demokráciát követelve.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
