98 éves korában meghalt Moszad Zvi Zamir volt izraeli tábornok és az izraeli titkosszolgálat korábbi igazgatója. Cvi Zamír, aki 1968 és 1974 között vezette az izraeli hírszerző szolgálatot figyelmeztette Golda Meir kormányát, hogy Egyiptom és Szíria arra készül, hogy megtámadja a zsidó államot Jom Kippur idején.
A Moszad főnöke is az utolsó pillanatban kapott hírt erről amikor Londonban találkozott Nasszer egyiptomi elnök vejével, aki együttműködött a Moszaddal. Nemcsak a tervezett támadást, de annak részletes haditervét is leleplezte az egyiptomi elnök veje, de Golda Meir kormánya nem hitt az információnak, és nem mozgósította a hadsereget Jom Kippur idején. Egyiptom és Szíria épp azért időzítette a nagy zsidó vallási ünnepre a támadást, mert az arab vezetők tudták, hogy az izraeli kormány csak nehezen tudja mozgósítani a hadsereget ilyenkor. A támadás időzítésének tippjét Egyiptom és Szíria állítólag a Szovjetuniótól kapta, amely mindkét arab állam katonai tanácsadója volt akkoriban. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter viszont kihasználta Egyiptom katonai vereségét arra, hogy átállítsa a legnépesebb arab államot a Nyugat oldalára.
A Hamász múlt októberi meglepetésszerű támadását sokan hasonlítják a Jom Kippur háborúhoz hiszen a Moszad most is elkésett. Vezetői vállalták is ezért a felelősséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálói viszont azt állítják, hogy sokkal inkább Pearl Harborról volt szó amikor Roosevelt elnök tudott a tervezett japán támadásról, de hagyta azt megtörténni, hogy mozgósítsa az USA közvéleményét a háború mellett. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali támogatói végképp meg akarják semmisíteni a palesztin állam esélyét, ezért el akarják tiporni a Hamászt.
Cvi Zamír vadászta le a müncheni olimpiai terroristákat
A Fekete szeptember palesztin terrorista szervezet elfoglalta az izraeli csapat szállását a müncheni olimpián 1972-ben, és ott túszokat ejtett. Több izraeli sportoló meghalt, és Izrael bosszút esküdött. A most elhunyt Moszad vezér irányította a hajszát a palesztin terroristák után. Ali Hasszan Szalamat, a terrorakció irányítóját a Moszad 1979-ben likvidálta. Korábban ugyanis egy rá igen hasonlító pincért lőttek le Norvégiában.
Zamír 1925-ben született Lengyelországban, családjával együtt kivándorolt. Ő már Palesztinában nőtt fel. Egyik legjobb barátja, akivel együtt futballozott nem volt más mint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, aki 1967-ben a győztes izraeli hadsereget irányította. Rabin miniszterelnököt egy szélsőjobboldali izraeli terrorista megölte, mert elvben beleegyezett egy palesztin állam létrehozásába.
Cvi Zamír, a Moszad most elhunyt ex vezére, benne volt abban a vizsgálóbizottságban, amely Rabin meggyilkolásának körülményeit tárta fel. Izraelben a palesztin probléma azóta sincsen megoldva…
A nyugati kémelhárítás ma már igen aktív, de évekig elnézték Putyin hírszerzőinek olykor igen brutális akcióit is. Az USA többször is figyelmeztette európai szövetségeseit, de eddig hiába. Ez derül ki a hamburgi Der Spiegel összeállításából.
“Új dimenziót kapott az orosz kémkedés megítélése azután, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen. Az orosz fenyegetés nemcsak kémkedést jelent hanem dezinformációs kampányokat és hekker akciókat is” – nyilatkozta a német hetilapnak Németország belügyminisztere Nancy Faeser.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Aznap amikor az orosz csapatok benyomultak Ukrajnába – február 24 – sokmillió Viasat előfizető elveszítette átmenetileg az internetes kapcsolatát. 5800 szél turbina nem tudott kapcsolatba lépni a központi irányítással. Mind emögött az orosz hírszerzés állt. A berlini Fal leomlása után egészen Putyin mostani agressziójáig Németországban és az egész Európai Unióban elnézően kezelték az orosz hírszerzés játékait holott az USA és Nagy Britannia gyakran figyelmeztetett a veszélyre. Európa és Eurázsia CIA főnöke volt 2017 és 2019 között Marc Polymeropoulos. Ő így emlékezett vissza:
”Az oroszok Európát a saját játszóterüknek tekintették, ahol büntetlenül beavatkozhattak a választásokba vagy akár gyilkosságokat is elkövethettek különösebb következmények nélkül.”
Az oroszok a digitális háborút már jóval korábban megkezdték Ukrajna ellen minthogy a csapataik átlépték volna a határt. A Viasat elleni akció is azt célozta, hogy megbénítsák az ukrán hadsereg információs rendszerét. A Viasat kénytelen volt 30 ezer új digitális dobozt szállítani Ukrajnába, mert az oroszok teljesen átprogramozták a régieket.
Ennek is megvolt az előzménye: Észtországban, a kis NATO tagállamban megbénították a nagy informatikai rendszert, amely hetekig nem működött. Hogy tudták ezt megtenni? Úgy, hogy az észt hadügyminisztériumban működött egy magasrangú orosz hírszerző. Szakértői megítélés szerint ez az észt tiszt okozta a legnagyobb kárt eddig a NATO informatikai rendszereiben.
Az oroszok továbbra is igyekeznek beépíteni az embereiket a fontos döntéshozó helyekre Nyugaton. Nemrég Hágában a nemzetközi bíróságon bukott meg egy jelölt, aki az életrajza szerint Brazíliában született és az USA-ban a Johns Hopkins egyetemen tanult. A törekvő gyakornokról hamarosan kiderült, hogy az igazi neve Szergej Cserkaszov és az orosz hírszerzés tisztje.
Miért kellett az orosz hírszerzésnek egy ember a hágai nemzetközi bíróságon?
Mert ott vizsgálják ki a háborús bűntényeket, melyeket az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett. 2020-ban Nápolyban letartóztattak egy francia alezredest, mert kémkedett Oroszországnak.
Hogy lett belőle orosz kém?
Töltött néhány kellemes órát az ágyban Adela K-val az orosz hírszerzés ügynöknőjével, aki még idejében lelépett. Nápolyban van a NATO földközi tengeri flottájanak a főhadiszállása, ezért már a szovjet időkben is kiemelt célpont volt, és ez mit sem változott Putyin idejében, aki ifjúkorát maga is titkosszolgálatnál töltötte, és hálózatának vezetői tagjai mind egykori csekisták. Az embargó feltörése az orosz titkosszolgálat egyik fő célja amióta Putyin annektálta a Krím félszigetet 2014-ben szankciók sújtják Oroszországot.
Az orosz hírszerzés egyik fő feladata lett, hogy beszerezze a tilalmi listán szereplő árukat. A német ügyészség szerint ennek a bevásárló osztagnak az élén egy bizonyos Szergej K. állt. Hivatalosan ő egy fedőszervezet igazgatója volt. A Jekatyerinburgban működő tudományos és technológiai fejlesztő központ – ez a szervezet neve, létrehozója az FSZB , a KGB utód szervezete.
A GRU, a katonai hírszerzés egy külön gyilkos kommandót működtet, amely Nyugaton is öl. Az egység kódja 29155. Ők próbálták meg Novicsok idegméreggel megölni Szkripal ex ezredest, aki korábban eladta az orosz kémhálózatot az amerikai és a brit kémelhárításnak. A merénylet Nagy Britanniában nem sikerült, de a híres árulót és a családját azóta is szigorú őrizet alatt tartják. A 29155-ös alakulat benne volt egy puccskísérletben a NATO tag Montenegróban. Az oroszok benne vannak a digitális rendszerünkben Ezzel a kissé meglepő állítással szolgált a Bundesnachrichtendienst, a német hírszerzés igazgatóhelyettese. Wolfgang Wien elmondta azt is, hogy
“az oroszok készülnek valamire ellenünk!”
Minden kémelhárító szolgálatnak az a rémálma, hogy az ellenség behatol a rendszerébe. A legnagyobb gondot a német elhárításnak a Kígyó hekker csapat jelenti, melyet teljes mértékben az FSZB irányít. 2018-ban ők behatoltak a német külügy erősen védett rendszerébe is. A CIA szerint a német kémelhárítás gyenge. John Sipher ex CIA ügynök úgy nyilatkozott a Der Spiegelnek, hogy
“sok szolgálattal dolgoztam együtt, de a német volt az egyik leggyengébb. A német kémelhárítás sokkal gyengébb az orosz felforgató tevékenység elhárításában mint más európai szolgálatok.”
Ukrajnában egyre nagyobb az orosz hírszerzők hiánya, mert nemcsak az ukrán kémelhárítás, de a lakosság egy része is vadászik rájuk. Emiatt az FSZB – a KGB utód szervezete – toborzó kampányt hirdetett rekord fizetéssel.
Egy tapasztalt hírszerző akár 2,3 millió forintos fizetést is kaphat havonta, ha vállalja: Ukrajnában fejti ki áldásos tevékenységét. Ez hatszoros-nyolcszorosa annak, amelyet egy hírszerző keres az FSZB szolgálatában, de így se nagyon akad jelentkező. Már a nyugdíjasokat is megszólították, de a 400 kiküldött toborzó levélre mindössze harmincan válaszoltak úgy, hogy fontolóra veszik a dolgot.
A kémeket általában könnyen ítélik halálra, de Ukrajnában ehhez az is hozzájárul, hogy brutális kihallgatás során próbálnak meg tőlük információkhoz jutni. Az ukrán kémelhárítás arra kiváncsi elsősorban, hogy kik a megbízhatatlanok az ukrán hadsereg és titkosszolgálat soraiban. Zelenszkij elnök nemrég leváltotta a titkosszolgálat vezetőjét, aki pedig gyerekkori jóbarátja volt. A hozzá nem értő, de igen lojális botcsinálta tábornok helyett egy profit neveztek ki. Aki máris megkezdte a titkosszolgálat átszervezését Ukrajnában.
Toborzás és fenyegetés
Azokat az FSZB tiszteket, akik megtagadják az áthelyezést Ukrajnába szibériai posztokra küldik. Sokan orvosi papírokkal próbálnak meg kibújni az alól, hogy az ukrán frontra küldjék őket.
Közben az FSZB módosította a felvételi kritériumokat, hogy növelje a jelentkezők számát. Ezentúl már nem kell egyetemi végzettség ahhoz, hogy valaki az állambiztonságnál szolgáljon, elég az érettségi is. Korábban kötelező volt a katonai szolgálat, de most ettől is eltekintenek, mert szükség törvényt bont.
A hadsereg már a börtönökben is toboroz, mert az oroszok komoly létszám gondokkal küszködnek Ukrajnában.
A kilencvenes években Putyin szervezte át a KGB-t és indította útjára az FSZB-t. Utóda az a Nyikolaj Patrusev lett, aki jelenleg a Védelmi Tanács titkára vagyis az orosz vezetés egyik legfontosabb embere. A titkosszolgálat ebben az időben elit szervezet volt, amely kulcsszerepet játszott Oroszország életében. Meg nem erősített hírek szerint Putyin és egykori titkosszolgálati cimborái döntöttek a háború mellett, és a katonákat meg sem kérdezték erről. Az FSZB csúnya értékelési hibát követett el amikor azt közölte Putyinnal, hogy Ukrajna egy villámháborúval nemcsakhogy legyőzhető, de át is lehet állítani Oroszország oldalára. A rossz értékelést készítő FSZB tábornokokat Putyin lecsukatta, az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok élére új parancsnokot állított, de az eredmények szerények.
Putyin fő problémája az, hogy a hadsereg és a titkosszolgálat tisztikarában mind kevesebben hisznek abban, hogy a háború megnyerhető Ukrajnában.
Lavrov külügyminiszter szerint a cél a Zelenszkij rendszer leváltása. Zelenszkij ukrán elnök szerint semmiféle területi engedményt nem adnak Oroszországnak, a háború addig tart amíg a Krím is vissza nem kerül Kijev ellenőrzése alá. A Krím félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország. Putyin elnök – arcának elvesztése nélkül aligha adhatná vissza Ukrajnának.
A háború így sokáig elhúzódhat, mert mindkét fél kompromisszum képtelen annak ellenére, hogy a veszteségek emberekben és anyagiakban rettenetesek mind Ukrajnában mind pedig Oroszországban.
Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.
A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.
Kompromisszum a tálibokkal?
Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.
Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba
A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.
Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.
Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.
Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.
A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.
Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.
„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.
A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint
a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.
Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.
„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”
Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.
youtube.com
Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja. Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)
A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.
Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.
Átadtuk az új Hírszerző Akadémiánk első végzőseinek okleveleit. Lesz dolguk elég – írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon. Az időzítés csaknem tökéletes volt, mert a Pegasus botrányban a hatalom képtelen egységes álláspontra helyezkedni.
Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudjuk az igazságot – mondta Illyés Gyula.
A titokgazda Orbán Viktor nem siet megszólalni. A közszolgálati Deutsche Welle ezt tűrhetetlennek nevezi, és azonnali szankciókat követel Ursula von der Leyen asszonytól, a Brüsszeli Bizottság elnökétől.
Kiből lehet hírszerző Magyarországon?
A Fidelitas tagság olyan ajánló levél mint régebben a KISZ tagság volt. A politikai megbizhatóság mindennél fontosabb. Régebben a magyar titkosszolgálat tisztjei külföldön szereztek diplomát: a rendszerváltás előtt a Szovjetunióban, utána pedig az USA-ban illetve Nyugat Európában. A szakma nagy öregje, Czukor József, akit Medgyessy Péter állított először az Információs Hivatal élére. Majd másodszor ugyanezt tette Orbán Viktor is. Hol szerezte diplomáját: a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában! Dehát ez régen volt.
Orbán dilemmája az, hogy a külföldön képzett titkosszolgálati tisztek ugyncsak szoros kapcsolatba kerülhetnek a kiképző állam szolgálatával. Híres példa: Milosevics szerb elnök titkosszolgálatának tisztje, akit az USA-ban képeztek ki, a hágai bíróság megdöbbenésére közölte: mindvégig tájékoztatta a CIA-t Milosevics terveiről!
A hazai képzés ezt a problémát kívánja orvosolni, de ilyenkor nagy kérdés az oktatás színvonala. Ebben lehet nagy segítség az, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök annak idején segítséget ígért ebben az ügyben. Nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta is Orbán Viktor miniszterelnök. A Pegasus is izraeli cég szoftvere, melyet csakis a miniszterelnök jóváhagyásával lehetett eladni külföldön.
Vagyunk az ifjú gárda
Az Orbánhoz hű hírszerző csapat most megkapta diplomáját, de olyan parancsnokok alatt szolgálnak majd, akiket külföldön képeztek ki. Ezért a magyar miniszterelnök továbbra sem lehet biztos abban, hogy a tisztikar mennyiben lojális hozzá?!
Csak emlékeztetőül: Ceausesecut és feleségét olyan bíróság ítélte halálra, melynek élén Stanculescu tábornok állt, akit maga a román diktátor nevezett ki a katonai hírszerzés élére.
Meghalt Ion Mihai Pacepa (1928-2021), a román hírszerezés (DIE) egykori igazgató-helyettese. A halál oka a koronavírus. Rendkívül sokrétű és ellentmondásos személyiség volt, s már ez is indokolja, hogy foglalkozzunk vele. Engem különösen inspirált a ’89-es rendszerváltás előtti évtizedben, főként azért, mert sokban elősegítette a Ceaşescu-rendszer bukását.
Pacepa 1978-ban – egyáltalán nem veszélytelen körülmények között – az Egyesült Államokba menekült, ahol azonnal menedékjogot kapott. Bár erről sohasem beszélt, szinte biztosra vehető, hogy a román hírszerzés vezetőjeként már korábban beszervezte a CIA.
1987-ben megjelent könyve, a Red Horizons (Vörös horizontok), ami a Ceauşescu-rendszer titkairól rántotta le a leplet. Három fontos dolgot elemzett mélyebben könyvében Pacepa. Mind a három főbenjáró bűnnek számított Nyugaton; ez győzte meg Washingtont és a nyugat-európai fővárosokat, hogy nincs más alternatíva: szembe kell fordulni Ceauşescuval.
(Amikor az Orbán körüli nyugati érzelmek megfordulását, Orbán személyének és rendszerének egyre egyetemesebb elutasítását látom manapság, akkor mindig Pacepa és az ő leleplezései jutnak eszembe. Pacepa fellépése előtt voltak a román diktátornak bizonyos mentségei a nyugatiak számításaiban. Pacepa könyvének megjelenése után már egy ilyen mentség sem akadt. A párhuzam adja magát: 2021 előtt egyesek még dédelgettek illúziókat Orbánnal szemben, 2021 után már sehol sincs erre példa.)
Pacepa három olyan vádat fogalmazott meg és bizonyította be valóságos voltukat, melyek esetében a nyugati érdekek szempontjából nem volt mentség:
(1) A „vörös horizontok” egy hadművelet kódnevét jelenti, melynek keretében Ceauşescu eljátszotta, hogy együttműködik a Nyugattal, de tulajdonképpen mégiscsak az oroszoknak dolgozott. A román hírszerzés energiát nem kímélve dolgozott a nyugati titkok megszerzésén, melyek aztán az orosz KGB és főként a GRU (katonai hírszerzés) asztalán landoltak.
(2) A román rezsim lényegi eleme volt az antiszemitizmus, az Izraellel fenntartott „jó” viszony álcája, csak a belső, egyre erősödő antiszemitizmust volt hivatva leplezni.
(3) Általában a kisebbségek elképesztő elnyomása, különösen a magyaroké, minthogy a korábban jelentékeny számú németből (szászokból és svábokból) ekkorra már szinte senki sem maradt.
De Pacepának volt egy másik arca is. A kelet-európai rendszerváltásokat követően egymás után adta ki újabb műveit, melyek már egyébbel sem voltak tele, mint álhírekkel, feltételezésekkel, konfabulációkkal és rémhírekkel; nyilvánvalóan képtelen volt arra, hogy Kelet-Európa-szakértőként a felszínen maradhasson, kultúrája és tudása pedig kevés volt ahhoz, hogy tényleges és hasznos geopolitikai következtetésekre jusson.
Mindennek oka főként abból fakadt, hogy Románia és a többi állam aktualitásaival már nem lehetett tisztában. Csak a nyílt információkhoz juthatott hozzá, így a régi receptek alapján próbált azokból következtetésekre jutni – de ezek kiábrándítóan hajmeresztőknek, sőt nevetségeseknek bizonyultak.
Munkált benne a düh is, hogy hazájában, Romániában csak kevesen méltatták korábbi tetteit, s a rendszerváltásban betöltött szerepét. Amikor a ’90-es évek elején egyszer Bukarestben voltam, az akkor még liberális Magyar Hírlapnak interjút készítettem az újonnan létrehozott titkosszolgálat (SRI) igazgatójával, Virgil Măgureanuval. Kérdésemre az igazgató valami olyasmit mondott, hogy Pacepa áruló volt s így fogják megítélni a jövőben is. Nagyjából ez máig igaz.
Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.
John Demers ellenőrzi a kémelhárítást az Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó már régóta ír arról, hogy az oroszok – és hozzájuk hasonlóan a kínaiak is – különleges hacker alakulatokat tartanak fenn a hírszerzés kötelékében.
Kezdetben ez az orosz hacker csapat Ukrajnában szervezett akciókat a hibrid háború keretében. Megbénították ideiglenesen Ukrajna elektromos rendszerét és leállt a fűtés is abban az országban, ahol a keleti tartományok nyíltan elutasítják Kijev irányítását és Putyinnal működnek együtt.
NotPetya néven világméretű hacker akció folyt, amely számos országban okozott komoly problémát. Elsősorban az infrastruktúrát támadták: Indiában Mumbai volt a célpont, az ország gazdasági központja. Hollandiában Amszterdam kikötőjét vették célba, amely a legforgalmasabb egész Európában.
Franciaországban Emmanuel Macron került a célkeresztbe, mert Putyin ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatta az elnökválasztáson.
USA elnökválasztás
A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes elmondta, hogy Pennsylvania államban az egészségügyi rendszert támadták és több gyógyszergyár informatikai rendszerét is leállították.
2016-ban az elnökválasztás idején aktívan beavatkoztak a kampányba – elősegítve ezzel Trump győzelmét. Hillary Clinton, a vesztes, jelentős részben ennek tulajdonította vereségét.
Az amerikai sajtóban rendszeresen írnak arról, hogy Putyin ezúttal is Trumpot támogatja. A Joe Biden elleni támadások jelentős része az orosz hírszerzés információin alapul. Különösen azok, melyek az ifjabb Biden ukrajnai ténykedésével kapcsolatosak.
Putyin megpróbálja destabilizálni a nyugati nagyhatalmakat, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a hírszerzés hackerei, akik megmutatják a vetélytársak rendszereinek sebezhetőségét szerte a világon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
