Kezdőlap Címkék Hírszerzés

Címke: hírszerzés

Korrupció az ukrán hadügyben

Umerov hadügyminiszter leváltotta három helyettesét, és irányítása alá vonta a katonai hírszerzés fegyver beszerzési vállalkozását. Az ok: korrupció. Bár Zelenszkij elnök több kampányt is indított a korrupció ellen az ukrán hadügyben a nyugati szövetségesek kérésére, de ezzel csak csökkenteni tudta a probléma súlyát, de megoldani nem.

Most viszont Zelenszkij győzelmi tervének legfőbb követelése az, hogy Ukrajnát mielőbb hívják meg a NATO-ba. Az ukrán elnök azért sürgeti ezt, mert Trump győzelme esetén jelentősen csökkenhet Ukrajna támogatása sőt teljes mértékben meg is szűnhet. Zelenszkij szerint Ukrajna csak akkor érezné magát biztonságban, ha a NATO meghívná a tagjai közé. Csakhogy Putyin számára Ukrajna NATO tagsága vörös posztó, ezt az orosz elnök nem tudja elfogadni hiszen épp azért indította meg a háborút, hogy ezt megakadályozza.

Umerov hadügyminiszter, aki krími tatár és a mérsékelt, realista vonal képviselője Kijevben, megerősítette a Washington Postban, hogy most is folynak titkos tárgyalások Moszkva és Kijev között.

Putyin agresszióját követően 2022 tavaszán Umerov Törökországban tárgyalt Abramoviccsal, Putyin kedvenc oligarchájával. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert mindkettőjüket megmérgezték – írja most a Washington Post, amely arra nem tér ki, hogy ki lehetett ezért a felelős, de minden valószínűség szerint vagy az orosz vagy pedig az ukrán titkosszolgálat állt az akció mögött. Budanov altábornagy, a katonai titkosszolgálat vezetője Kijevben, a kemény vonal képviselője, aki megígérte Jake Sullivannek, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, hogy jövőre nagy offenzívát indítanak az oroszok ellen a megszállt területek visszaszerzése érdekében. Ezt az ukrán hadsereg nem tartja reálisnak: Zaluzsnij tábornok, az akkori vezérkari főnök, kísérletezett ilyen nagy offenzívával, de ez tökéletesen kudarcba fulladt miközben Ukrajna feláldozott kilenc jól felszerelt dandárt a semmiért. Zaluzsnij tábornok a kudarcot látva titkos tárgyalásokba kezdett Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével, aki annak idején nem támogatta az ukrajnai agresszió tervét, de Putyin mégiscsak meghagyta tisztségében, sőt jelenleg ő az ukrajnai orosz hadsereg parancsnoka. Zaluzsnij tábornokot Zelenszkij leváltotta, és kinevezte londoni nagykövetnek, de

az egykori vezérkari főnök nem távozott Kijevből, mert szeretne Zelenszkij utóda lenni az elnöki székben.

Mindenki az amerikai választásra figyel

Ha Kamala Harris győz, akkor újraértékelik ugyan a külpolitika prioritásait, de a fő vonal változatlan marad: az USA és az Európai Unió együtt továbbra is támogatja Ukrajnát.

Trump viszont meg akar egyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert szabad kezet akar kapni Iránnal szemben, amely jelenleg Oroszország szövetségese.

Mindebből az következik Ukrajna számára, hogy csökken a nyugati támogatás, és növekszik Washington nyomása: egyezzetek ki Putyinnal! Nyugati támogatás nélkül a telet sem biztos, hogy átvészeli Ukrajna, amelynek azzal is szembe kell néznie, hogy

Európában is sokan békülni szeretnének Putyinnal, mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország.

Megállapodhat-e úgy Putyin és Zelenszkij, hogy egyikük se veszítse el az arcát? Valószínűleg nem. Trump könnyedén feláldozná az ukrán elnököt, ha cserében Putyin lemondana Irán támogatásáról. A nagyhatalmak cinikus üzletelése korábban is így ment, de akkor még nem volt internet. Manapság jóval nehezebb moralizáló propagandával elfedni a hatalmi érdekeket, de azért mindenütt megpróbálkoznak ezzel, mert a társadalom előtt valahogy meg kell indokolni a megnyerhetetlen háborúkat, melyekben százezrek halhatnak meg, és országok mehetnek tönkre  a nagy semmiért.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor féltestvére?

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő azzal indokolja azt a bizalmi kapcsolatot, amely a miniszterelnök és a felcsúti gázszerelő, az ország leggazdagabb embere között fennáll, hogy rokoni szálak fűzik össze a két felcsúti „nagyembert”.

Arról mindenki meg van győződve Felcsúton és nemcsak ott, hogy Mészáros Lőrinc kizárólag Orbán Viktor “barátságának” köszönheti példátlan gazdagodását. Vagyonát 990 milliárd forintra becsülték idén májusban, azóta valószínűleg már túllépte az 1000 milliárd forintot is. Dollárban is milliárdos: a Forbes 1,7 milliárd dollárra becsülte vagyonát. Mészáros Lőrinc gazdagodása azután gyorsult fel, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos szakított egymással.

A Fidesz egykori pénzügyi vezére, akit Orbán Viktor kinevezett az adóhivatal élére is, de ott megbukott, és le kellett váltani, állítólag azért szakított a magyar miniszterelnökkel, mert Orbán túlságosan is kötődött Moszkvához. Simicska Lajos célozgatott titkosszolgálati kapcsolatokra is, de erről soha semmilyen bizonyítékkal nem szolgált. Valószínűleg figyelmeztették egy ilyen közlés várható következményeire. Simicska attól tartott, hogy az orosz titkosszolgálat elteszi láb alól méghozzá úgy mint a katonai hírszerzés árulóját, akit poloniummal mérgezték meg Londonban Putyin parancsára. Minthogy Simicska, a katonatárs és ifjúkori jóbarát, hallgatott, ezért életben maradt.

Lázár János amikor kancellária miniszter volt, akkor dossziét állíttatott össze Orbán Viktorról is.

Titkosszolgálati tanácsadója, Cséfalvay Tamás altábornagy kezelte ezt a dossziét. A tábornok célzott rá, hogy Orbán Viktort ugyanúgy képezhették ki mint őt: a katonai kiképzés ebben az esetben úgy történt, hogy az első három hónapot Magyarországon töltötte az újonc, majd pedig január elsejétől a Szovjetunióban folytatta a kiképzést a GRU, a katonai hírszerzés keretében. Hivatalosan ez a szovjet kiképzés sehol sem szerepelt Cséfalvay Tamás életrajzában, ahol azt írta: sosem jártam a Szovjetunióban. Főnökei tanácsára nem lépett be a kommunista pártba sem, így a rendszerváltáskor szinte az egyetlen ezredes volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt párttag. Közben viszont nem léphetett be egyetlen NATO tagállamba sem, mert azonosították mint a szovjet és a magyar hírszerzés ügynökét Olaszországban és a Vatikánban. Cséfalvay Tamás tábornokot az ellenzék 2020-ban felkérte, hogy legyen egy esetleges Dobrev kormány katonai titkosszolgálatának vezetője. Nem sokkal ezután meghalt: ”szívroham” végzett vele 64 éves korában.

“Orbánt az orosz titkosszolgálat védelmezi Magyarországon”

Ezt is Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő állítja a Facebookon. Semmilyen bizonyítékkal nem szolgál, de hát ilyen kapcsolatokat nemigen szoktak dokumentálni, a moszkvai archívumok pedig közismerten zárva vannak. Éppúgy mint a magyar katonai hírszerzés archívumai. Az ukrajnai háború kirobbanása óta – 2022 február 24 – az Egyesült Államok fokozottan érdeklődik Orbán Viktor orosz kapcsolatai után. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza külföldi “barátait”. Egy ilyen listát megszerzett a brit hírszerzés, amely továbbadta azt az Egyesült Államoknak. A magyar diplomácia izgatottan érdeklődött Washingtonban a listáról, de az amerikaiak csak annyit közöltek: magyar nevet nem találtunk a listán. Nyilvánvalóan több lista is lehet Putyin külföldi “barátairól”. Azt az orosz oligarchát, a Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag átadta a listát a brit hírszerzésnek, kidobták a hatodik emeleti ablakból Moszkva egyik kórházában.

Putyin lélektani háborúja a Nyugat ellen

Két orosz állampolgárt helyeztek vád alá az Egyesült Államokban, mert 30 internetes domainről indítottak pszichológiai támadást a Nyugat ellen.

Az FBI 277 oldalas jelentése képezi a vád alapját. Eszerint Putyin kabinetfőnökének helyettese Szergej Kirijenko irányítja ezt a pszichológiai háborút, melynek célja a választások befolyásolása és általában a Nyugat destabilizálása.

A CIA megszerzett dokumentumokat azokról a tanácskozásokról, ahol kijelölik a célokat és eszközöket Oroszország nyugati befolyásának növelésére. A kampány kettős: van egy racionális érvelés, mely megpróbálja eladni az ukrajnai háborút a nyugati közvéleménynek. A másik az érzelmi kampány, amely elsősorban az amerikai – európai együttműködés gyengítésére irányul.

Doppelgänger domain

Hamis nyugati forrásokra hivatkozva hasonmás cikkeket forgalmaznak, melyek alátámasztják Moszkva állításait, és kétségeket ébresztenek a NATO és mindenekelőtt az Egyesült Államok iránt.

Az oroszok szinte minden jelentősebb média produkciót vígan hamisítanak.

Íme egy európai lista azokról a média intézményekről, melyeket az orosz hírszerzés előszeretettel felhasznál a céljaira: Reuters, Der Spiegel, Bild, Le Monde, Le Parisien, Die Welt, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung stb.

Németországot mint az Európai Unió legerősebb államát különösen fontosnak tartják Moszkvában annál is inkább, mert maga Putyin is Drezdában szolgált a Fal lebontása előtt mint a KGB alezredese.

“A németek jobban függnek Oroszországtól mint a franciák”

– állapították meg Moszkvában, ahol mindent megtesznek annak érdekében, hogy Németországot szembe fordítsák az Egyesült Államokkal.

A szélsőségesek támogatása

Moszkva erőteljesen támogatja mind a szélsőjobboldalt mint pedig a szélsőbaloldalt Európában, mert gyengíteni akarja a centrumot, amely a nyugati együttműködés híve. A francia parlamentben a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak többsége van Macronnal szemben, így a francia elnök politikailag béna kacsának számít noha mandátuma 2027-ig szól.

Németországban a helyi választásokon egyre inkább tör előre a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland és Sahra Wagenknecht szélsőbaloldali csapata, melyek mindketten oroszbarát politikát folytatnak.

Az olyan akciók mint az Északi Áramlat földgázvezetékek felrobbantása az ő malmukra hajtja a vizet hiszen azt igazolja: az USA célja Németország és Oroszország kapcsolatainak ellehetetlenítése.

Trump, Putyin és Orbán fasiszta

Ezt írta a Der Spiegel, és hasonló véleményt fogalmazott meg annak a tanácskozásnak a szervezője Itáliában, mely vendégül látja a magyar miniszterelnököt a Comói-tó partján, ahol fontos üzletemberek mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólal. Meloni mérsékeltnek számít a szélsőjobboldalon, mert híve az európai együttműködésnek és támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. E tekintetben az olasz kormányfő szemben áll Orbán Viktorral, akinek megakadályozta bejutását abba az európai parlamenti frakcióba, melynek ő a politikai irányítója.

Orbán így a másik csapatba került, melynek élén Marine Le Pen áll. A francia szélsőjobboldal vezére régi pártfogoltja Putyinnak, aki pénzzel is támogatta őt, az orosz hírszerzés hekkerei pedig támadták Macron kampányát. Franciaországban ezért törvényt hoztak: csak uniós államból szabad elfogadni pénzt egy politikai pártnak. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki Putyin kérésére kisegítette egy 10 millió eurós kölcsönnel Marine Le Pen kampányát. A francia szélsőjobboldal vezére ezzel együtt elveszítette a választást, de idén pártja már nagyot nyert az európai választáson, és esélye van a győzelemre  2027-ben.

Meloni – Orbánnal ellentétben – jó kapcsolatban áll Brüsszellel, ahonnan Olaszország 200 milliárd eurós támogatást kapott a helyreállítási alapból. Egyidejűleg az olasz miniszterelnök Trump környezetével is jóban van: Elon Musk dollár milliárdokat fektet be Olaszországban. Orbán Viktor magányos harcos, akinek nincs egy vasa sem, mégis állandóan háborúzik valaki ellen. Pedig már a jeles olasz hadvezér, Montecuccoli is megmondta:

”a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz.”

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

Az USA hírszerzést sokkolta a Hamász meglepetésszerű támadása Izrael ellen

Semmiféle előrejelzés sem érkezett az amerikai hírszerzéshez arról, hogy a Hamász palesztin szervezet rakétákkal támadja meg Izraelt. A CNN-nek elmondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tiszt, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben az izraeli titkosszolgálatra támaszkodik ebben az ügyben.

Izraelnek ugyanis kiváló a hírszerzése, és különösen annak informatikai részlege az egyik legjobb a világon, amelyik szinte minden kódot meg tud fejteni. Mégsem észlelték a Hamász támadásának előkészületeit. Miért nem? Ezt még évekig vizsgálni fogjuk – mondták a hírszerzés szakértői a BBC-nek.

“Minket meglepett a támadás. A hibákról most nem beszélnék, mert háborúban állunk. Abban viszont biztos vagyok, hogy a háború után az lesz az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezt kivizsgáljuk”

– mondta a CNN tudósítójának Richard Hecht alezredes, az izraeli hadsereg egyik szóvivője.

“Ez a hírszerzési kudarc még a Jom Kippur háborúnál is rosszabb”

Ezt mondta a New York Timesnak egy veterán izraeli haditudósító a Hamász támadása után. Ötven évvel ezelőtt Egyiptom és Szíria meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a Szovjetunió támogatásával. Izrael csak nehezen verte vissza a támadást, de Kissinger akkori amerikai külügyminiszter elutazott Egyiptomba, ahol sikerült meggyőznie Szadat elnököt: szakítson a Szovjetunióval! Egyiptom átállt az USA oldalára, és később megegyezett Izraellel, amely visszaadta a Sinai félszigetet, de a Gázai övezetet nem. Most innen a Gázai övezetből indított meglepetésszerű támadást a Hamász.

“Izrael egymilliárd dollárt költött a gázai védelmi vonalra, és azt hirdette, hogy az áthatolhatatlan. Kiderült, hogy mégsem az, ez szörnyű nagy csapás Izrael biztonságára” – mondta a veterán haditudósító, Nahum Barnea. Sietett hozzáfűzni, hogy a hírszerzés is óriásit tévedett, mert a gázai övezetben a Hamász hadgyakorlatot tartott a szemük láttára, és mégsem gondoltak komoly támadásra!

“Az izraeli hírszerzés azt hitte, hogy a Hamász katonái olyan támadást gyakorolnak, melyet úgysem mernek megcsinálni. Ez óriási tévedés volt, melyet az arrogancia okozott.”

Miért tévedett ekkorát az izraeli hírszerzés, amely korábban azzal dicsekedett, hogy mindenről tud, ami a Gázai övezetben történik?

“Azt gondolták, hogy a Hamász betartja ígéretét Katarnak, amely 1 milliárd dolláros támogatást nyújtott nekik cserébe azért, hogy nyugton maradjanak , és ne támadják meg az izraeli határt.”

Mi történ ? A Hamász komplex hadműveletet indított Izrael ellen a szárazföldön, a tengeren és a levegőben. Rengeteg izraeli túszt szereztek, köztük nőket és gyerekeket. 2011-ben Benjamin Netanjahu miniszterelnök 1027 palesztin foglyot engedett ki a börtönökből cserében egyetlen izraeli katonáért! Most mit csinál Bibi Netanjahu? Elengedi az összes palesztin foglyot?”

A miniszterelnöknek mindenképp vizsgálattal kell szembenéznie hiszen ő a Védelmi Tanács elnöke. Felmerül a felelőssége hiszen nemrégiben az izraeli hadügyminisztérium egykori főigazgatója kijelentette:

“A nemzetbiztonságunk még soha nem volt rosszabb állapotban mint most Benjamin Netanjahu miniszterelnöksége alatt.”

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

0

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a  NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

Kínai támaszpont Kubában?

0

Havanna és Peking arról folytat intenzív tárgyalásokat, hogy valamiféle kiképző központ jöjjön létre a szigetországban, ahol a kínaiak intenzív kémkedést folytatnak az USA-val szemben – értesült a Wall Street Journal. Washingtont azért aggasztja ez, mert Kuba alig 150 kilométerre van az Egyesült Államok keleti partvidékétől.

Az Egyesült Államok megkereste a kubai kormányt, hogy lebeszélje arról: engedélyezze egy kínai hírszerző központ létesítését a karib-tengeri szigetországban. Kedden Pekingben amerikai tudósítók érdeklődtek a kínai külügy szóvivőjénél, hogy mit tud arról: hamarosan kínai katonák állomásozhatnak Kubában? A szóvivő azt a rutinszerű választ adta, hogy nincsen tudomása az ügyről, amelyet épp akkor robbantott ki a Wall Street Journal amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a kínai fővárosban.

Nem is oly rég Peking vendége volt Kuba első embere is, aki pénzügyi támogatást kért a gazdasági válsággal küszködő karib-tengeri szigetországnak. A kínai-kubai csúcstalálkozóról nem szivárogtak ki hírek, de ezt követően fokozódtak a félelmek Washingtonban, hogy Kína valamiféle kémközpontot hozna létre a szigetországban. A hatvanas évek elején csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy a Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba. Az USA követelésére a Szovjetunió kivonta rakétáit, de továbbra is intenzív hírszerző tevékenységet folytatott Kubában az Egyesült Államok ellen. A Szovjetunió bukása után fokozatosan a kínaiak vették át ezt a szerepet – írja a yahoo news hírügynökség szakértője. Emlékeztet arra, hogy már 2019-ben felhívta az USA Kuba figyelmét arra, hogy a két állam kapcsolatait veszélyezteti, ha a kínaiak fokozzák hírszerző tevékenységüket, de az ennek ellenére tovább fokozódott.

A Wall Street Journal nemrég már olyan információt közölt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kínaiak és a kubaiak már meg is kötöttek egy titkos egyezményt a kínai kémközpontról. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó magasrangú szakértője cáfolta ezt az információt. Szerinte évek óta folytatnak kémkedést a kínaiak Kuba területéről az USA ellen, és ebben nem következett be minőségi ugrás. Arról nincs hír, hogy Blinken külügyminiszter felvetette volna a kubai kérdést kínai tárgyaló partnereinek.

Mind az USA mind Kína elégedett

Blinken külügyminisztert fogadta Hszi Csin-ping elnök is. A kínai államfő utána kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok visszatér ahhoz, “amiben Bali szigetén Biden elnökkel megállapodtunk.” Akkor mind az Egyesült Államok mind Kína azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Washington és Peking között. Most Blinken pekingi látogatása után ugyanezt emelte ki a washingtoni külügy:

”A versenyt az USA és Kína között nyílt csatornákon kell folytatni, mert el kell kerülni azt, hogy a versengés konfliktushoz vezessen.”

Korábban Kína első számú diplomatája, Vang Ji azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy “ne használja a kínai fenyegetés kifejezést, szüntesse meg a szankciókat Kínával szemben és ne avatkozzon be a tajvani ügyekbe.”

Hosszú idő után Blinken külügyminiszter látogatása volt az első hivatalos magas szintű személyes kapcsolatfelvétel a két nagyhatalom vezetői között. Májusban titokban járt Pekingben William Burns, a CIA igazgatója, és ezt követően jelezte Hirosimában a G7 csúcstalálkozón Biden elnök, hogy “olvadás indulhat meg az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

A magyar titkosszolgálatok a senki földjére kerültek a NATO-ban és az EU-ban

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese tartott előadást a Pénzügykutató intézet Andrássy körében. Véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok ugyan még tagjai, de nem partnerei sem a NATO, sem az EU-s társszervezeteknek.

A magyar titkosszolgálatok éppúgy a hatalom csapdájába estek bele mint az oroszok: a politikai vezetés nem annyira információra hanem sokkal inkább konfirmációra vágyik, saját előítéleteinek megerősítését várja tőlük. Így eshetett csapdába Putyin Ukrajnában.

A magyar hírszerzés még az orosz hadjárat kezdetén sem jelezte az agressziót, és a magyar külügy mindmáig nem minősítette agressziónak az orosz támadást. Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan teljes mértékben centralizálta a titkosszolgálatok irányítását, melyet a nemzeti információs központ koordinál. Ennek élén Kovács Zoltán András  tábornok áll, aki Kovács Árpádnak, a Számvevőszék egykori elnökének a fia. Jó szakember, de maximálisan alkalmazkodik az elvárásokhoz. Elvben Rogán Antal felügyeli a titkosszolgálatokat, de a valóságban ezt maga Orbán Viktor végzi Kovács József tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó segítségével. A katonai titkosszolgálatot elvben a hadügyminiszter felügyeli, de a valóságban ennek a szervezetnek is jelentési kötelezettsége van a nemzeti információs központ vagyis Orbán Viktor irányában. Orbán csak azért iktatta maga és a nemzeti információs központ közé Rogán Antalt, hogy nagy melléfogás esetében legyen ügyeletes bűnbak.

Mitől rágtak be igazán az amerikaiak?

David Pressman nagykövet szembenállása a magyar kormánnyal azt követően erősödött meg igazán, hogy a magyar titkosszolgálatok – illegális módszerekkel – feltérképezték Márki Zay Péter pénzügyi támogatását, amely jelentős részben az USA-ból érkezett. Titkosszolgálati módszerek alkalmazását az ellenzékkel szemben ráadásul annak amerikai kapcsolatait illetően, ez komoly sértés az Egyesült Államok számára – különösen, hogy közzé tették ezt a titkosszolgálati jelentést. Erre épül a magyar kormányzat úgynevezett dollárbaloldal kampánya. Orbán Viktor minden valószínűség szerint arra számít, hogy Joe Biden elveszíti a jövő évi választásokat, és Trump visszatér a Fehér Házba. Trump lépten – nyomon azt ígéri, hogy pillanatok alatt békét teremt Ukrajnában.

A NATO-ban ennek megfelelően kizárják Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatos fontos információkból. Az amerikai bizalomvesztés a magyar szolgálatokban nem Orbánnal kezdődött, már Gyurcsány alatt is megvolt. Az oroszok ugyanis tetszésük szerint használhatták a magyar kormányzat digitális rendszereit.

Az orosz kapcsolat

A KGB és a GRU el sem ment Magyarországról. A magyar külügy botránya is azt erősíti meg, hogy az orosz jelenlét csak átalakult, de lényegében nem változott Magyarországon. Most ugyan Orbán Viktor a kémbank ügyében visszakozott, de itt van a RIAS kutató központ, amely éppúgy hírszerző feladatot is betölt mint az egykori KGST bank. A magyar külügy nagy nehezen önálló rejtjel rendszert épített ki, de aztán ezt az oroszok megszerezték. Valószínűleg kettős lojalitású államhivatalnokok révén. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem vizsgálódik a Magyarországon működő orosz és kínai hírszerzőkkel szemben. A tiktok kínai rendszer a mesterséges intelligencia segítségével minden felhasználóról profilt készít, melyet a kínai hírszerzés felhasznál. Az USA-ban ez problémát jelent, nálunk nem. Telkes András szerint Orbán Viktor és csapata megeszi a saját propagandáját vagyis:

”a nyugat gyengül, ideje tehát keletre nyitni.”

A szolgálat szakmai szintje gyengül

Nincs szisztematikus külföldi képzés, a mesterséges intelligencia felhasználásában nagy a lemaradás. Az ukránok ezen a téren is megkapják az amerikai támogatást: a mesterséges intelligencia segítségével villámgyorsan azonosítják a kijelölt célpontot, és ki tudják lőni az orosz tankokat vagy más célpontokat. Ukrajna a szervereit Kaliforniában tartja, így ott előbb vették észre Putyin agresszióját mint Kijevben. Az oroszok ugyanis nagyszabású hekker támadással akarták megbénítani Ukrajna teljes védelmi rendszerét.

Jellemző, hogy a magyar hírszerzésnél nem hullottak fejek, amiért nem vették észre időben az orosz agressziót Ukrajnában. Mindössze annyi történt, hogy az Információs Hivatal főigazgatóját áthelyezték a külügybe, ahol politikai igazgató lett. Telkes András ismertette egy jólértesült francia portál értesülését: eszerint Orbán Viktor ketté akarja választani a KKM-t tehát újra lenne külügyminisztérium, ennek élére Orbán Balázs kerülne míg az újonnan létrehozott külkereskedelmi minisztérium élén folytatná Orbán Viktor első janicsárja, Szijjártó Péter. Ugyanez a francia portál azt is jósolja, hogy nyugalomba vonul Pintér Sándor vezérezredes belügyminiszter. Utóda pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője lenne.

Telkes András szerint

a Fidesz Magyarország legjobb titkosszolgálata: Kubatov Gábor irányításával futószalagon gyártják az álhíreket – fake news – így ők viszik a prímet a propagandában.

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK