Kezdőlap Címkék High-tech

Címke: high-tech

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős  részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

– jelentette ki hétfőn az USA pénzügyminisztere. Janet Yellen asszony erről Luxemburgban beszélt, ahol az Európai Unió pénzügyminisztereivel egyeztetett a globális pénzügyi helyzetről.

Yellen asszony bejelentése nagy csapás az OECD-nek, amely az év végéig tető alá akarta hozni az egyezményt, de ez szemmel láthatóan nem sikerült. Miért nem? Mert legkevesebb 30 olyan államnak egyetértésre kellett volna jutnia, ahol a világgazdaság 100 legnagyobb cége be van jegyezve.

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Az Egyesült Államokban nincs egyetértés ezen a téren sem, ezért Yellen asszony további kéthónapos konzultációt tart szükségesnek az üzleti világgal és a washingtoni kongresszussal. Csakhogy ez a konzultációs időszak elhúzódhat hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik a választási kampány, ezért bármiféle konszenzus kialakítása illúziónak látszik.

Mindenki magáért

Ha nincs globális egyezmény, akkor sok ország megkezdheti a nagy amerikai high tech cégek megadóztatását nemzeti keretek között vagy esetleg az Európai Unió szintjén. Ha ez bekövetkezne, akkor az USA arra rögtön reagálna, és kialakulhatna egy adóháború Washington és Brüsszel illetve az uniós tagállamok között.

Az OECD eredeti elképzelése az volt, hogy a 138 tagállam, mely elvben elfogadta a globális adóegyezményt, még az idén alá is írja azt.

Ennek eredményeképp már 2024. január elsejétől életbe léphetett volna a globális 15%-os társasági adó. Yellen asszony és sok más pénzügyminiszter ebből akarta feltölteni az államkasszát, amely az Egyesült Államokban is nagyon rá van szorulva minden adódollárra hiszen az államadósság meghaladta az éves GDP 100%-át.

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Elvben azt vállalták, hogy minden tagállam meghozza a maga adótörvényét a 15%-os globális társasági adóról – emlékeztet a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az érintett cégek sikeres lobbizása kitolja a határidőt, és ily módon dollármilliárdokat spórolhatnak meg az “adó turizmussal”.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Az amerikai high tech részvények többet érnek mint Európa összes részvényei

A Covid-19 vírusjárvány a mélybe taszította az amerikai reálgazdaságot is, de az égbe emelte a high tech szektor részvényeit, melyek értéke meghaladta a 9100 milliárd dollárt – jelezte a Bank of America.

Európa összes részvényeinek értéke (beleértve Svájcot és az Egyesült Királyságot is) „csak” 8900 milliárd dollár. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapító atyja, Jeff Bezos immár átlépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt. A Federal Reserve Board által pénzzel bőségesen ellátott piac elsősorban öt óriás részvényeit díjazza: Amazon, Google (Alphabet), Apple, Microsoft és Facebook. Ez az öt cég csekély 7500 milliárd dollárt ér – állapítja meg a Business Insider.

Óriási ugrás

Az európai részvénypiac 2007-ben még négyszer annyit ért mint az amerikai high tech részvények összesen. A befektetők viszont a jövőt nézik, és ezért a pénzüket a high tech cégekbe fektetik: a Covid-19 vírus járvány drámai mértékben felgyorsította ezt a folyamatot. Az elzárás ugyanis megerősítette: az internet minden tekintetben meghatározó a globális gazdaságban. Nem véletlen, hogy az Amazon részvények futottak fel a leginkább a vírusjárvány hatására. Az internetes kereskedés fölénye mindenki számára nyilvánvaló lett, ezért nőhettek az Amazon részvények 85%-al 2020-ban miközben a tőzsdék mindenütt meginogtak a pandémia hatására. A nagy ötösből a Google szerepelt a leggyengébben: az Alphabet A kategóriás részvényei „csak” 22%-al lettek értékesebbek 2020-ban, egyedül az elmúlt hónapban 7%-al váltak  drágábbakká. Így nem csoda, ha sok amerikai high tech részvényekbe fekteti azt a pénzt, amit a válságkezelő alapokból kap, hiszen míg a reálgazdaság gyengélkedik a nagy ötös részvényei szárnyalnak a tőzsdén.

A Huawei képes csipeket előállítani

0

Az USA elnöke május közepén jelentette be, hogy a Huawei olyan nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mely indokolja a teljes tilalmat a kínaiak legsikeresebb high tech óriásával szemben. Washingtonban később jelezték: 90 napra felfüggesztették a döntést, mert Trump szerint a Huawei ügy része a nagy amerikai-kínai kereskedelmi vitának, mely jelenleg holtpontra jutott.

A Huawei alapítója pénteken reagált az USA szankciókra. Elmondta, hogy nem hibáztatja azokat az amerikai cégeket mint a Google vagy a csip gyártók, melyek megszakítják a kapcsolataikat a Huawei-jel. Ren Zhengfei közölte: megérti, hogy az amerikai vállalatok betartják az amerikai törvényeket. A csipekkel kapcsolatban közölte: bespájzoltak hosszú időre. Ezért semmiféle fennakadás nem lesz a termelésben. Mi is tudunk olyan csipeket gyártani, amelyeket jelenleg Amerikából importálunk. De az átállás időigényes folyamat. A Huawei alapító atyja bízik benne: Európa és a világ más országai nem követik az Egyesült Államokat. Ezért megmarad a Huawei piacának nagy része. Elismerte ugyanakkor, hogy lelassulhat a dinamikus növekedés. Az első negyedévben a Huawei termelésének az értéke 39%-al növekedett.

Pekingben a kormányzat ismét cáfolta, hogy valamiféle különleges kapcsolata lenne a Huawei-jel. Trump elnök azzal gyanúsítja a kínaiak büszkeségét, hogy kémkedésre alkalmas csipeket rejt el néhány termékében. Peking szerint viszont egyszerűen arról van szó, hogy az amerikaiak féltékenyek a Huawei sikereire a G5 technológiában és különböző szankciókkal ezt kívánják lassítani. Trump azértis hivatkozik rendszeresen nemzetbiztonsági szempontokra a kínaiakkal folyó kereskedelmi háborúban, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), akkor teszi lehetővé a szankciók alkalmazását, hogyha fennáll komoly nemzetgazdasági kockázat veszélye.

Kínai figyelmeztetés USA-nak: ne menjetek túlságosan messzire!

Vang Ji külügyminiszter felhívta Mike Pompeot a hétvégén, hogy tudassa vele: betelt a pohár! Kína és a Huawei felkészült a rövid távú kereskedelmi háborúra, mely végül úgyis hosszútávú együttműködésre kényszeríti a háborúzó feleket.

A kínai diplomácia vezetője utalt az elmúlt napok brutális szankcióira: a büntető vámok kiterjesztésére újabb 200 milliárd dolláros kínai exportra, a Huawei tilalomra a Fehér Házban és a Google-nál.

A Huawei vezére Ren Zhengfei a Nikkei Asian Review-nak elmondta: alaptalanok az amerikaiak vádjai. De a Huawei számított washingtoni retorziókra. Bespájzoltak. 6-12 hónapig kitarthatunk- nyilatkozták a Huawei főnökei, akik tavaly 70 milliárd dollár értékben szereztek be chipeket és egyéb fontos alkatrészeket külföldön – ebből „csak” 11 milliárd dollár az USA import.

High tech hidegháború

Pekingi megítélés szerint az USA high tech hidegháborút kezdett, mert félti vezető pozícióját. A kínaiak viszont arra utalnak, hogy Európa nem követi a high tech háborúban Trumpot. Macron francia elnök megerősítette: nem teszik tilalmi listára a Huaweit!

A jüan leértékelés lehet a csodafegyver?

Hét jüan felé csúszik a dollár árfolyama, mely pénteken lépte át a 6,9-et. A New Yorki Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy Hszi Csinping elnök ugyan a leértékelés ellen nyilatkozott, de a jüan májusban 3%-ot veszített az értékéből! És még nincs vége a hónapnak. A sok rossz hír a leértékelés felé löki a jüant. A központi bank Pekingben ugyan próbálja fékezni a folyamatot, de csodákat nem tehet.

A héják Washingtonban új érvet kapnak: lám, a kínaiak így akarják kivédeni Trump szankcióit! Kétségtelen tény, hogy a kínaiak exportja erősödhet attól, ha a jüan veszít az értékéből a dollárhoz képest. De ott a hatalmas kínai piac, ahol a leértékelés olyan folyamatokat indíthat el, melyeket a központi bank sem lesz képes kordában tartani.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki nemrég jött vissza Washingtonból, ahol eredménytelen tárgyalásokat folytatott, az idén a hazai pénzügyi reformmal kellett volna, hogy foglalkozzon. A hazai hitel piramisok ugyanis rendkívül ingatagok. Dehát jött Trump és a kereskedelmi háború. Így a Harvard egyetemen doktorált fő mandarin a kereskedelmi háborúban lett a kínaiak fő tárgyalója. Csakhogy amerikai partnere Robert Lightizer – Trump elnökhöz hasonlóan – azzal vádolja Pekinget, hogy tudatosan hagyja leértékelődni a jüant, hogy ezzel enyhítse az amerikai szankciók hatását.

Mi lesz a világ legnagyobb valuta tartalékával?

Ezt a jogos kérdést teszi fel a New Yorki Bloomberg. Arra utalva, hogy Kínának több mint 3 ezer milliárd dolláros valuta tartaléka van! Ennek igen jelentős része washingtoni kincstárjegyekben. Mihez kezd ezzel Peking? Védelmezi a jüan árfolyamát? Vagy fegyverként használja azt a mindinkább elmérgesedő kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben?

A pekingi China Daily szerint a hosszútávú együttműködés fontosságára hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője amikor telefonon beszélgettek. Rövid távon kereskedelmi háborúzunk, hosszútávon együttműködünk? Az egész világ aggodalommal figyeli a két óriás párharcát, melynek következményei mindenkire kihatnak. Trumpnak hamarosan döntenie kell, mert jövőre választások lesznek Amerikában. Bár az ellenzéki demokraták többsége is támogatja a szankciókat Kínával szemben, de hogyha ez visszaeséshez vezet az Egyesült Államokban, akkor füstbe mehet Trump terve, hogy nyolc évet töltsön a Fehér Házban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK