Horvátországban eddig még nem váltott ki nagyobb érdeklődést, hogy Zágráb javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága Dubajban. Azaz: újra kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A hír egyébként a horvát belügyminisztérium honlapján jelent meg. Ez a kétségtelen nemzetközi siker azonban semmi ahhoz képest, hogy a világbajnokság második helyezettje ma délután a Wembley-ben lép fel Anglia ellen.
Aggodalmaskodó hangnemet megütő cikkek sorozata jelent meg arról, hogy Rakitić (a vébé egyik horvát hőse) könnyebb sérülést szenvedett és talán be sem kerülhet a kezdő tizenegybe. És hogy mit mond Dalić, a szövetségi kapitány („Nem félünk senkitől sem!”).
A fociláz árnyékában alig jut hely Hernádinak és a mélypontra igyekvő horvát-magyar kapcsolatoknak.
A dubaji közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat.
Korábban Hernádi Zsolt egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.
Az ügy kiinduló pontja, mint ismeretes az, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban vádat emelt Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, állítva: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A per egyik bizonyítéka egy videó volt, amelyen az látszik, hogy Hernádi és Sanader egy zágrábi étteremben ül és egy cédula gazdát cserél.
Zágráb azóta többször is bíróság elé akarta állítani a Mol-vezért (tanúként, vádlottként),
de a magyar hatóságok nem tettek eleget sem a horvát, sem a nemzetközi követelésnek. Szintén nemzetközi fórumokon egyszer Magyarországnak, máskor Horvátországnak adtak igazat. Tény, hogy Hernádi nem nagyon utazgat külföldre.
Az eset károsan hat a két ország kapcsolatára és állítólag a két miniszterelnök, Orbán és Plenković nyári magántalálkozóján is erről esett a legtöbb szó. Olyannyira kulcskérdés lehet a Mol-ügy, hogy Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) minapi ülésén még meg is fenyegette a horvátokat:
„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a
magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”
Ennél világosabban aligha lehet fogalmazni. Pedig néhány napja még úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség Zágráb és Budapest között. A horvát külügyminiszter bejelentette: Magyarország mégis támogatja országuk csatlakozását az OECD-hez. Eddig éppen a Hernádi iránt tanúsított bánásmód miatt akadályozta.
Továbbá Orbán december elsején és másodikán részt vesz Zágrábban a Közép-Európai Kezdeményezés elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői találkozóján. Magyar miniszterelnök hivatalosan utoljára 2011 járt Horvátországban. Az más, hogy rendszeresen ott nyaral és a horvátoknak szurkolt a foci vébén.
Az Interpol legújabb döntése ismét egy fordulatot hoz az ügyben és Gruevszki mellett Magyarországnak immár még egy nemzetközileg körözött híressége van.
Hernádi egyre szabadabb
A független Horvátország első elnöke Franjo Tuđman idejében lett a ma 67 éves Ivica Todorić és az Agrokor igazi nagyhatalom nemcsak Horvátországban, hanem a Balkán jelentős részén is. Fénykorában csaknem 60 ezer alkalmazottja volt.
