Kezdőlap Címkék Határozati javaslat

Címke: határozati javaslat

Kormányképes ellenzék

Már másodszor nyújt be határozati javaslatot a járvány elleni védekezés ügyében a Párbeszéd. Először október végén szorgalmazta Szabó Tímea a tömegrendezvények felfüggesztését, a szórakoztató és sportrendezvények látogatásának megtiltását, a távoktatás elrendelését a középiskolákban és a felsőoktatásban, a boltokban tartózkodók számának korlátozását, hogy csökkentsék a fertőzés terjedésével járó találkozásokat.

Orbánnak, aki a nyár végén azt hirdette, hogy „az országnak működnie kell”, és egészen november elejéig ódzkodott a találkozásokat korlátozó intézkedésektől, még tíz nap kellett, hogy ezek többségét maga elrendelje, mint ahogy az egészségügyben, szociális szektorban és közoktatásban dolgozók általános tesztelésére vonatkozó Párbeszéd-javaslatot is csak hetekkel később fogadta meg, akkor is csak részlegesen a kormány.

Most újra határozati javaslatban mondják el, hogy milyen újabb óvintézkedéseket is kellene a kormánynak elrendelnie. Javaslataik lényege ezúttal is az, hogy ahol csak lehetséges, korlátozzuk az emberek közötti találkozásokat (kontaktusokat). E célból az iskolákban és óvodákban hozzák előre a téli szünetet, a boltokban korlátozzák az egyidejűleg az eladótérben tartózkodó vevők számát, a zsúfoltság csökkentésére a karácsonyi időszakban hosszabbítsák meg 21 óráig a nyitvatartási időt és ennek megfelelően csak 22 órakor kezdődjön a kijárási tilalom.

Akárcsak október végén, megint felvetik, hogy hol csak lehetséges, tegyék újra lehetővé az otthoni munkavégzést.

Egyszerű, kézenfekvő intézkedések. Aki figyeli a számokat, tudja, hogy a fertőzések, az intenzív osztályokon kezeltek és az elhalálozások száma korábban elképzelhetetlen mértékben emelkedett. Ugyanakkor, aki vásárolni megy, tudja, hogy a karácsony előtti időszakban mindenütt nagy a zsúfoltság.

Lépni kell, és a javaslatok a legfontosabb pontokon fékeznék meg a vírus terjedését.

Természetesen a javasolt lépések miatt többen kényszerülnek otthon maradni a munkából, és ezért a határozati javaslatban újra szerepel az otthon maradni kényszerülők kieső jövedelme 90 százalékának megtérítése, illetve a megbetegedettek vagy karanténra kötelezettek esetében a 100 százalékos táppénz követelése.

Így kell csinálni. A határozati javaslatok megmutatják, milyen a kormányképes ellenzék. Nemcsak átkokat szór a kormányra, hanem a helyzet sajátosságaihoz igazodva elmondja, hogy mit tenne, ha rá hárulna a járvánnyal szembeni védekezés felelőssége.

A Fidesz törvényt sért

Mint már korábban annyiszor, a Fidesz tegnap is megakadályozta az ellenzéki képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés megtartását, illetve a kezdeményezők által benyújtott határozati javaslat megvitatását.

Az ülésből csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el, mivel a fideszes képviselők távollétében nem sikerült elfogadni a napirendet, így az ülést be kellett zárni. Az ellenzéki politikusok az ülésen mindenekelőtt az általuk javasolt napirend tárgyában – a klímavédelem kérdésében – és általában is élesen bírálták a fideszes többség viselkedését, de – mint évek óta rendszeresen – elmulasztották egy döntő szempont megemlítését.

Meg sem említették, hogy a fideszes képviselők viselkedése törvénysértő.

Az Orbán-rendszerben az Országgyűlés működését – szerintem helytelenül, de ez most nem ide tartozik – nemcsak a Házszabály, hanem amellett, sőt annál is inkább külön törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általában kötelesek az Országgyűlés ülésein és azon belül különösen a szavazásokon részt venni:
28. §(1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.”

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden képviselőnek minden ülésen folyamatosan jelen kell lenniük. Azt azonban igen, hogy az Országgyűlés munkájának egészét tekintve a képviselők számottevő részének úgy jelen kell lennie, hogy az ülésen tárgyalt témákhoz kellő számú képviselő hozzá tudjon szólni, ismerve a témához egyébként hozzászóló más képviselők elhangzott véleményét is. Hosszú távon a magyar Országgyűlésben és más országok parlamentjeiben kialakul az a jelenléti arány, amely a parlamenteket működőképessé teszi. Kiváltképp jelen kell lenniük a képviselőknek a szavazásokon, mert csak ez biztosítja, hogy a szavazási eredmények valóban megvalósítsák a választók parlamenti képviseletét.
Az Országgyűlés tevékenységét, a napirend alakítását természetszerűen a többség szabja meg. A többség bizalmából működő kormány nyújtja be általában a törvényeket, és a többség dönt arról is, hogy napirendre kerüljenek-e a nem a kormány, hanem egyes képviselők által tett törvényjavaslatok és határozati javaslatok. Ez az általános szabály, melyhez képest a demokratikus parlamentarizmus alkalmazza a kisebbség, vagyis a többséghez nem tartozó képviselők fontos jogosítványait, mint a kérdés és az interpelláció – melyek tárgyát a kérdező képviselő szabja meg –, illetve a rendkívüli ülés és a vizsgáló bizottság is, amelyek a képviselők kisebbségének – nálunk egyötödének – kezdeményezésére is kötelezően meg kell tartani illetve fel kell állítani.
Nálunk ezt is az országgyűlési törvény mondja ki, a rendkívüli ülés tekintetében a következőképpen:

35. §(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.”

Természetesen bármely parlamenti aktus esetében elképzelhető, hogy annak sértő, például mások méltóságát sértő vagy mást igaztalanul vádló tartalma miatt az ellen egyes képviselők vagy akár a képviselők egy szélesebb köre, netán egyes képviselőcsoportok egésze távollétével tiltakozik. Ezt nevezzük a politikában bojkottnak, ami legitim politikai eszköz. Alkalmazhatja akár az ellenzék a kormánnyal, akár a kormánypárti frakció(k) az ellenzékkel szemben.
A mostani esetben azonban arról van szó, hogy a kormánytöbbség évről-évre minden alkalommal bojkottálja az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléseket, és ezzel egy, a törvényben meghatározott képviselői jogosítványt gyakorlatilag megszüntet. Ez pedig súlyos törvénysértés. (Csak azért nem beszélek alkotmánysértésről, mert Magyarországnak 2012 óta nincs alkotmánya, az ún. Alaptörvény nem az, a kormány mindenkori szándékaihoz igazított rendszeres módosításai mutatják, hogy a kormányon levők sem tekintik annak.) A Fidesz újra meg újra elmagyarázza, hogy képviselői testületileg maradnak távol, mert nem vesznek részt az ellenzék „kampányakciójában”, de hát ez nem alkotmányos érv, hiszen a rendkívüli ülés összehívásával mint képviselői joggal a képviselőknek, köztük az ellenzéki képviselőknek joguk van élni, függetlenül attól, hogy mit gondol azok tartalmáról vagy akár kampánybéli funkciójáról a fideszes többség.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!