Németország az öt évvel ezelőtti határnyitásra emlékezik. Öt éve hangzott el Merkel kancellár híres mondata: Wir schaffen das, (Megbirkózunk vele). Megbirkóztak? Valójában igen.
Az öt éve érkezettek felének már van állása. A menekült gyerekek 80 százaléka jól érzi magát Németországban, beilleszkedett az iskolai közösségbe. Az ARD esti hírmagazinjában meginterjúvolták azt a szír megekültet, Anas Modamanit, aki a világhírűvé lett szelfit készítette Angela Merkellel. Gazdasági informatikát tanul mint diák, s közben pénztárosként dolgozik egy élelmiszerüzletben. Van lakása, van barátnője, van baráti köre.
Németországot, Berlint tekinti a hazájának, ahol nyugalomban, biztonságban élhet. Van persze bűnözés is a bevándoroltak körében, bár, akárcsak a németországi bűnözés általában, csökken.
Anas Modamani a bevándorlók jelképes alakja Németországban. Nálunk ezt a szerepet Ahmed H-ra testálta az Orbán-rendszer, arra a tulajdonképpen Cipruson élő szíriaira, aki a megafonon szólt a röszkei konfliktus többi részvevőjéhez, követ is dobált, és akit tíz év fegyházra ítélt a magyar bíróság.
Azóta már szabadon bocsátották és kiutasították, bár a kiutasítást nem sikerült végrehajtani, mert nem fogadta be senki. Talán azóta már ez is megoldódott.
Mindenesetre a magyar kormány és médiája a menekültet veszedelmes ellenségként ábrázolja, szemben a némettel, amely segítségre szoruló áldozatnak. Németországban egy ideig növekedtek az ellenérzések a menekültekkel szemben, az utóbbi időszakban viszont már mérséklődnek. Magyarországon a migránsokkal szembeni ellenérzések a rendszer fontos támaszává váltak.
