A jeruzsálemi bíróság közölte, hogy a vészhelyzet vonatkozik az igazságszolgáltatásra is, ezért a miniszterelnök perét májusra halasztják. Benjamin Netanjahu korrupciós ügyeit évek óta vizsgálják, de perre csak most került volna sor a választások után. A kormányfő azzal érvelt, hogy a per kedvezőtlenül befolyásolná választási esélyeit, és ezt az érvelést elfogadták.
Benjamin Netanjahu ugyan megnyerte a választásokat, de kormányt most sem tudott alakítani. Már az előző két választást követően is az volt a gond, hogy a Likud párt nem tudott megfelelő számú képviselőt találni a Knesszetben a kormány támogatásához. Emögött az áll, hogy Avigdor Lieberman, az egykori Szovjetunióból kivándorolt zsidók vezetője összeveszett Benjamin Netanjahuval. Korábban hadügyminisztere volt a Netanjahu kormánynak, és a stratégiailag fenyegetett Izraelben ez nagyon fontos posztnak számít. Avigdor Lieberman megesküdött, hogy megbuktatja Benjamin Netanjahut.
Furcsa pár próbál koalíciót alakítani Jeruzsálemben
Rivlin köztársasági elnök a baloldali Benny Gantzot bízta meg kormányalakítással miután Benjamin Netanjahu kudarcot vallott. Benny Gantz tábornok, aki még nem is oly rég a hadsereg vezérkari főnöke volt, Avigdor Liebermannal együtt próbál meg kormányt összeállítani – írja az ynetnews portál. Avigdor Lieberman sok tekintetben szélsőjobboldali nézeteket vall, de ettől még lehet koalíció, mert Izraelben már háromszor tartottak választásokat és mindig patthelyzet alakult ki. Így továbbra is a 71 éves Benjamin Netanjahu a miniszterelnök, aki már minden rekordot megdöntött, mert oly hosszú ideje tölti be ezt a posztot.
Több ezren gyűltek össze Tel-Avivban, hogy tiltakozzanak a politikai patthelyzet miatt
Tiltakozók ezrei gyűltek össze Tel Aviv központjában csütörtökön, hogy tiltakozzanak a jelenlegi politikai patthelyzet és az izraeli demokrácia eróziójára Benjamin Netanjahu miniszterelnök miatt.
A szervezők szerint a Habima téren a tüntetők betartották az Egészségügyi Minisztérium irányelveit, 2 méter távolságot tartva egymástól;
„NetanJahu veszélyezteti Izrael demokráciáját”
– mondta a Shin Bet volt vezetője a tüntetésen.
„Ezen az órán, ezekben az őrült időkben, a Balfour utcában (a miniszterelnök hivatalos rezidenciája Jeruzsálemben) élő bűnös ember veszélyezteti Izrael demokráciáját” – mondta Yuval Diskin a tiltakozás során aki a Shin Bet vezetője volt korábban.
„A jobboldal annektálást ígér, a baloldali pedig rendkívüli kormányzást. Ideológia, no az nincs! Csak ” Bibi „számít.”
Diskin felszólította a Benny Gantzt és Gabi Ashkenazit, hogy támogassák a Netanjahu elleni jogalkotást.
„Harcolj úgy, mint az igazi főparancsnokok” – mondta.
„Ha Netanjahu miatt ennyi dolog veszélyezteti a pártot, akkor miért nem keres a Likud egy másik vezetőt, és formál vele formál új kormányt? Sok jó ember a Likud párton belül nem tudja hogyan szabaduljon meg (Netanyahu) szorításából. Ha negyedik választásra kerül, az csak ő hibája. ” – hangzott el a nem mindennapi tüntetésen.
A koronavírus miatt elképzelhető, hogy el kell majd halasztani az olimpiai játékokat is. Ha így alakulna, akkor célszerű lenne jövő nyáron megtartani az olimpiát, mert szervezési szempontból ez okozná a legkisebb problémát. Erről nyilatkozott a japán szervező bizottság egyik tagja a Wall Street Journal című amerikai lapnak.
Takahasi Harujuki szerint elképzelhetetlennek tűnik, hogy nézők nélkül rendezzék meg az olimpiai játékokat Tokióban. A koronavírus járvány miatt viszont mind többen helyen tiltják be az olyan rendezvényeket, amelyeken több mint ezer ember venne részt.
Olimpiai miniszter: meglesz az olimpia
Nemrég a tokiói olimpia megszervezéséért felelős japán miniszter úgy nyilatkozott, hogy megtartják az eredeti időpontban az olimpiát. Dehát akkor még úgy tűnt, hogy Kína eredményesen leküzdi a korona vírus járványt, amely a világ többi részén nem okoz olyan nagy gondot. Ámde időközben kiderült: a járvány visszavonulóban van Kínában, de annál gyorsabban terjed külföldön. Egész Olaszországot karanténba kellett zárni a korona vírus miatt!
A koronavírus járvány hónapokig eltarthat – figyelmeztette a közvéleményt Merkel kancellár. Németország politikai vezetője azt is elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság többsége megfertőződik a korona vírussal! Ez pedig olyan többlet terhelést róna az egészségügyi hálózatra, amelyet az nem lenne képes elviselni Németországban, és minden bizonnyal másutt sem.
Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.
Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.
Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. „Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.
A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.
A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.
„Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”
Nagy többséggel jóváhagyta az éjjel a londoni alsóház a Brexit elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság holnap, a Brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Egyik Brexit-forgatókönyv sem kapott azonban többséget a szavazásán.
Az éjszakába nyúló szavazássorozaton a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.
Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a Brexit-megállapodást.
Az Egyesült Királyság eredetileg e héten, pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elutasította a Brexit-megállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását.
Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-ig – az európai parlamenti választások előtti napig – halasztható.
Április 12-én megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság
A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon.
Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott Brexit-egyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.
E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban.
A halasztás nemzetközi jogi szinten már az EU-csúcs múlt pénteki zárása óta hatályos, mivel mind az unió, mind London beleegyezett a kilépési határidő módosításába, de a londoni parlamentben is törvénykezési aktusra volt szükség ahhoz, hogy a halasztás megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is.
A brit kormány ugyanis már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság március 29-én, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.
Az alsóház által elfogadott módosításnak még meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát, de ez formalitás, mivel a főrendiház nem állhat nemzetközi jogi hatályú megállapodások útjába.
A Brexit-megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget
Az alsóház szerda éjjel szavazott a Brexit-megállapodás több alternatívájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget.
A ház hétfőn hagyta jóvá azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – nem kötelező jogi erejű, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal – a Brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény különböző alternatíváiról.
Ez gyakorlatilag példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását.
A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá.
Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.
Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el.
Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli Brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a Brexitet.
Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a Brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el.
Egy másik beterjesztés azt indítványozta, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez.
Lesznek még szavazások az alsóházban a Brexitről
Nem kizárt, hogy az alternatív Brexit-javaslatok közül a legnépszerűbbek hétfőn ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselők elé terjeszti az eredeti Brexit-megállapodást.
Theresa May a tory frakció zártkörű szerdai ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, de ehhez gyakorlatilag feltételként szabta, hogy a tory pártcsoport támogassa a Brexit-megállapodást.
A miniszterelnök az ülésen kijelentette: tudatában van a frakció azon kívánságának, hogy a Brexit-tárgyalások második szakaszában új hozzáállás érvényesüljön, és új vezetés kerüljön a párt élére.
„Nem fogok ennek útjába állni” – tette hozzá.
A kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó, rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban már szerda este bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó megszavazni az egyezményt, ha az ismét a ház elé kerül.
A DUP támogatása nélkül továbbra is nagyon kétséges, hogy a kormány – akár ellenzéki voksokkal – el tudná-e fogadtatni a Brexit-egyezményt.
Az ellenzék vezetője, Jeremy Corbyn szerint a miniszterelnök húzása bebizonyította, hogy a Brexit tárgyalásai alatt nem az elvek érdekelték, hanem a pártja.
A legtöbb szakértő szerint, ha most – már a következmények ismeretében – újabb népszavazást tartanának a Brexitről, a britek többség már elvetné a kilépést az Európai Unióból. Ennek talán vicces jele, hogy még egy kifejezetten Brexit-párti csoport, a Britain Bites Back (Británia visszaharap) által szervezett online szavazáson is óriási többséget kapott a bennmaradás az EU-ban, vagyis a Brexit elutasítása. Közben azt a hivatalos petíciót, amelyben új népszavazást lehet követelni, már csaknem hat millióan írták alá.
A brit sajtó egy része már arról ír, hogy a politikusok képtelenek megoldást találni a zavaros helyzetre, ezért indokolt lenne egy új választás kiírása. (MTI, Euronews, metro.co.uk)
Carles Puigdemont felvázolta az október elsejei népszavazás után előállt helyzetet és a Katalóniát ért sérelmeket, de mégis a halasztás mellett döntött. Nagy kérdés, hogy erre mit válaszol a központi kormányzat Madridban.
A kialakult feszültség csökkentésére szólított fel kedd esti beszédében a barcelonai parlament rendkívüli ülésén Carles Puigdemont katalán elnök.
Katalónia ügye európai ügy, ez kritikus és komoly pillanat, felelősséget kell vállalnunk azért, hogy kiküszöböljük és ne fokozzuk a feszültséget sem szavakkal, sem tettekkel – fogalmazott az elnök.
Szélsőséges helyzetnek voltunk tanúi, az európai demokrácia történetében először történt meg, hogy egy szavazás rendőrségi erőszak közepette zajlott – jelentette ki Carles Puigdemont, aki szerint Katalóniát megalázták, amikor megpróbálta módosítani saját státusát az alkotmány tiszteletben tartása mellett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Brexit-megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget
